• Egyértelmű, hogy az egyéneknek elvárásaik vannak a társadalommal szemben. Nonszensz azt elvárni, hogy teszel a közösbe, és Neked nem adnak cserébe semmit. Tapasztaljuk a bőrünkön. Adnak is, de a lehető legkevesebbet. Éppen annyit, hogy a munkaerődet regeneráld. Tudj menni, robotolni. Jobb esetben keresel annyi pénzt, hogy a számláid időben befizesd. Országunk lakosságának jelentős része, akik mély szegénységben tengetik életüket, közmunkás bérből próbálván megélni, nem taroznak az előbbi mondatban megfogalmazott kategóriába. Könnyen sütik rájuk a bélyeget, - menjenek dolgozni! A dolog nagyon egyszerű. Két vármegyében, ami hirtelenjében eszembe jut, nincs hol dolgozni. Ez a két megye tényleg vár (arra, hogy munkahelyeket teremtsenek). Azt lássuk ne, hogy ezzel az elvárással szemben társadalom bácsi nincs egyszerű helyzetben. Az említett térség lakói között annyi a képzetlen ember, hogy tényleg a közmunka a legkönnyebben megvalósítható. Összegezve a dolgot. Az egyénnek jogos elvárása, hogy meglegyen a megélhetése. Az, hogy segélyekkel próbálják kozmetikázni a helyzetet álságos, és képmutató megoldás. Nem kellene Őket olyan tudatlanságban tartani, mint amiben most vannak. Sokuk nem tud írni, olvasni. Elfelejtették. Nem volt rá szükségük.
• Erre persze lehet mondani, hogy ükapáink korában nagyon sokan nem tudtak írni, olvasni. Jól megvoltak, végezték a munkájukat. Vagyis semmi szükség arra, hogy írjon, olvasson, számoljon. Csakhogy manapság az említett tudásokra szükség van. Ez előtt olyan tíz évvel, munka, - és tűzvédelmi oktatást tartottam. Az oktatás végén aláírással kell hitelesíteni, hogy az oktatást megértette, tudomásul vette. Volt olyan résztvevő, aki megkérdezte: keresztelni lehet? Nem az iránt érdeklődött, hogy mi a véleményem az ilyen jellegű egyházi szertartásról. Kikeresték a nevét, és nosza, kereszteljen Isten nevében. Szóval részemről azt gondolom, egy bizonyos szintnek meg kellene jelennie az általános iskola elvégzése után. Ne taszigálják feljebb, és feljebb, hogy elvégezze az általános iskolát. Mondván. Úgyse akar tovább tanulni. Igaz egy részükre, de a tovább tanulás rendszere úgy lett kitalálva, hogy menjenek a fiatalok szakmunkás iskolába. Ösztöndíjat kapnak. Az iskoláknak szükségük van tanulókra. Így aztán felveszik Őket.
• Említsük meg, hogy az egészségügyi ellátás is alapvető elvárása lenne az egyénnek a társadalommal szemben. Ebben a kérdésben is elég rosszul állunk. Erre lehet mondani, hogy mindez állami feladat. Igaz, csak ne feledjük. A társadalom nem más, mint egy adott terület viszony rendszereinek összessége. -.appa. 

• Régebben értekeztem már a társadalomról. Azt szögezzük le az elején, hogy az ember alap beállítottságánál fogva egoista. Neki az kell! Csecsemő korától követelőző. Erre mondhatjuk, hogy persze, valahogy jeleznie kell, hogy éhes, vagy éppen tisztába kellene tenni. De, ezt a veleszületett tulajdonságát nem növi ki. Sőt egyre erősödik benne. Előfordulhat gyermekként egy rövid időszak, amikor hajlandó jótékonykodni, adni valamit. Hamar kitanulja, hogy a felnőttek képmutatóak, és Ő is megpróbálja megszerezni azt, amire ugyan nincs szüksége, de másoknak is van. Akkor legyen neki is.
• Sok minden beletartozik ebbe, hogy társadalom. Így kerül a képbe a társadalmi elvárás. Ez egy olyan dolog, amiről az ugrik be, - mi az elvárás a társadalom részéről? Ez nem egyszerű. Ez frusztrálhatja az egyént, ha nagyon meg akar felelni. Márpedig az emberek nagy részében, megvan a megfelelési kényszer. Aztán szóba kell hoznunk a társadalmi normát. Vannak írott és íratlan szabályok. Mondhatjuk, ezek egyidősek az emberiséggel. A vallások előírásai is ezt a célt szolgálták. Ezek a szabályok határozzák meg mi helyes és követendő. Az előírás be nem tartásának esetére, hátrányos következményt helyeznek kilátásba. Természetesen, a hatalmon lévők kibújnak ezeknek a normáknak, elvárásoknak a betartása alól. Hogyne tennék, hisz a törvények betartása alól is mentesülnek. Mondhatjuk, ez többé, kevésbé mindenütt megvalósul. Hazánkkal kapcsolatban elmondhatjuk, hogy jó példái vagyunk, annak mikor a törvényeket úgy alakítják, hogy a hatalom céljainak megfelelő legyen. Teszem hozzá ismét, nem vagyunk egyedi eset.
• Éppen tegnap olvastam. Feláldoznád e, az életedet a hazáért? Értetlenül álltam a kérdéssel kapcsolatban. Hogy merül fel Magyarországon ilyen kérdés? Mi, akik a béke hívei vagyunk, - háborúra készülünk? A történelemből tudjuk, hogy minden esetben a hatalom érdekében haltak meg az emberek. Propagandával, hangzatos szózatokkal sok embert elkábítottak. Rávették Őket arra, hogy a harcterek vágóhídjain ontsák egymás vérét. Nem a hazáért, hanem a hatalom céljaiért. Napjainkkal kapcsolatban. Az oroszok milliói, nem a hazáért halnak meg, hanem Putyin céljaiért. Lássuk be Zelenszkij is magamutogató. Nyugodtan kimondhatjuk, a hatalomban lévők, mind önértékelési problémásak. Meggyőződésük, hogy nélkülük tönkre menne az adott ország. Még akkor is, ha ők teszik tönkre. Lásd Észak-Korea, vagy akár a Mi hazánk.
• Válaszoljuk meg a kérdést. Feláldoznám, az életem? Nagyon egyértelmű. Semmi esetre sem! Teljesen értelmetlen. Ha elveszlik az ember élete, - mi értelme hazáról beszélni? Kinek a hazája ? Menyien vesztek idegen földön magyar katonák? – az első és a második világháború során. A hazáért tették? Dehogy, a hatalmon lévők érdekében, akik meg akarták mutatni a nagyságukat. -..appa.

Augusztus közepe

08.15.

Kimentem a polgári hídhoz. Enyhén borultas az idő, így elviselhető a meleg. Hogy bosszantson, azért ki-kisüt a nap. A szúnyogok nagy érdeklődést tanúsítanak irányomba. Olyan aprók, hogy szinte lehetetlen agyonütni őket. Elgondolkodtam rajta, - mekkora lárvából kelnek ezek ki? Na, nem ezért jöttem ide. Legyen egy jó napjuk. Nem fújkálom magam. Vennem kell olyan spray formátumú szúnyogriasztót. Ez a fufogós nem alkalmas arra, hogy mindenhová jusson a riasztóanyagból. Megszereltem az elektronikust. Most volt hozzá minden. Szerelem a bolót. Csak csipogások vannak a fenekezőn. Variálom a mélységet az úszóson. E közben egész jó kapás a fenekezőn. Természetesen nincs meg. Lehet, hogy két letett bottal kellene horgászni, és akkor ahhoz kapok, amelyiken a kapás van. A swinger helyére karikát teszek. Azt gondolom ez a swingeres megoldás akkor jó, ha bot irányában egyenesen megy ki a zsinór. Működik a dolog. Jól látható a kapás. Szépség hibája a dolognak, hogy a hall most sem akadt meg. Pár perc múlva megismétlődik. Persze most sincs hal. Módszert váltok. Nem kapcsolom be a nyeletőféket. Megfogom az első törpét. Visít a jelző a következő kapásnál. A bot spiccét majdnem a vízig hajlítja valami vehemens jószág. Elengedek mindent. Bevágok. Elrepül előttem a haltartó rögzítő ágas, és csobban a vízinövényesben a stég előtt. A pop up ott van a csali tüskén. Megtöltöm a kosarat és a szerelék megy vissza. A bolonyaira ráhúzok a mélységen. Letett botként Avon módszerezek. Most már bármelyiket tudom kezelni kapás esetén. Amíg ott voltam, a fenekezőn nem volt olyan kapás, aminek be kellett volna vágni. Végül összeszedegettem 6 törpét, ez 40 deka volt. A legnagyobb 17 dekás. Jött két bodorka, nyolc deka. Az egy szem e.kárász hat dekás volt. Kezdett nagyon ritkásan cseperegni az eső. Pakoltam. Lajos odajött, - hogy mi újság? Ecseteltem Neki a helyzetet. Mondta, hogy tegnap nem fogott semmit. Egy hete nem fogott halat. Abban reménykedett, hogy a front meg fogja hozni az étvágyukat és enni fognak. Ma megyek ki és megpróbálom előszedni a vízből a rögzítőt.

08.16.

Na, az úgy vót, hogy reggel kiugrottam és néhány gereblye húzás után meglett a haltartó letűzője. Otthon kitaláltam elkerülöm, hogy bármi is elvonja a figyelmemet. Horgászat egy bottal. Ez a megoldás. Olyan szögbe dobva, hogy a zsinór egyenes meghosszabbítása legyen a botnak. Így szinte ellenállás nélkül húzhat a nyeletőfékről. Sok kapás volt, de ugyanúgy nem akadt meg semmi. Mi több a bot hegye rázkódással jelezte, hogy valami próbálkozik. Ezért a stégről a víz felé leengedtem a spiccet. Kiszedtem a swingert. Eredmény. A pici pöccintésekre is csippentett egyet. Könnyen húzott a karikán. Húzgáltam ide, oda a stoppert, de nem akadt semmi. Állítottam úgy az ütközőt , hogy húzhassa a zsinórt fél métert. Úgy, hogy pár centit. Nem akadt meg a hal. Döntöttem. Sanyi tanácsával ellentétben, megpróbáltam lefelé dobni. Így fogtam egy 9 dekás törpét. Felfelé nézve, láttam a vízen buborékokat. Ezek szerint, ott vannak, ahol eddig horgásztam. Ha-már, ott vannak a halak, akkor horgásszak ott. Nem mintha így fogtam volna valamit. Sok kapás, hal nélkül. Jött egy spori, vélhetőleg a fiával. Mind a két parton sétálgattak. A híd felett is. Azt mondta beszélt Lajossal. Tegnap sem fogott semmit. Néhányszor esett párcsepp eső. Ott volt az esőköpeny, de inkább hazajöttem. Ma, nem tudom mikor tudunk kimenni. Már irgalmatlan meleg van.  -.appa.  fenn

08.15.

Kimentem a polgári hídhoz. Enyhén borultas az idő, így elviselhető a meleg. Hogy bosszantson, azért ki-kisüt a nap. A szúnyogok nagy érdeklődést tanúsítanak irányomba. Olyan aprók, hogy szinte lehetetlen agyonütni őket. Elgondolkodtam rajta, - mekkora lárvából kelnek ezek ki? Na, nem ezért jöttem ide. Legyen egy jó napjuk. Nem fújkálom magam. Vennem kell olyan spray formátumú szúnyogriasztót. Ez a fufogós nem alkalmas arra, hogy mindenhová jusson a riasztóanyagból. Megszereltem az elektronikust. Most volt hozzá minden. Szerelem a bolót. Csak csipogások vannak a fenekezőn. Variálom a mélységet az úszóson. E közben egész jó kapás a fenekezőn. Természetesen nincs meg. Lehet, hogy két letett bottal kellene horgászni, és akkor ahhoz kapok, amelyiken a kapás van. A swinger helyére karikát teszek. Azt gondolom ez a swingeres megoldás akkor jó, ha bot irányában egyenesen megy ki a zsinór. Működik a dolog. Jól látható a kapás. Szépség hibája a dolognak, hogy a hall most sem akadt meg. Pár perc múlva megismétlődik. Persze most sincs hal. Módszert váltok. Nem kapcsolom be a nyeletőféket. Megfogom az első törpét. Visít a jelző a következő kapásnál. A bot spiccét majdnem a vízig hajlítja valami vehemens jószág. Elengedek mindent. Bevágok. Elrepül előttem a haltartó rögzítő ágas, és csobban a vízinövényesben a stég előtt. A pop up ott van a csali tüskén. Megtöltöm a kosarat és a szerelék megy vissza. A bolonyaira ráhúzok a mélységen. Letett botként Avon módszerezek. Most már bármelyiket tudom kezelni kapás esetén. Amíg ott voltam, a fenekezőn nem volt olyan kapás, aminek be kellett volna vágni. Végül összeszedegettem 6 törpét, ez 40 deka volt. A legnagyobb 17 dekás. Jött két bodorka, nyolc deka. Az egy szem e.kárász hat dekás volt. Kezdett nagyon ritkásan cseperegni az eső. Pakoltam. Lajos odajött, - hogy mi újság? Ecseteltem Neki a helyzetet. Mondta, hogy tegnap nem fogott semmit. Egy hete nem fogott halat. Abban reménykedett, hogy a front meg fogja hozni az étvágyukat és enni fognak. Ma megyek ki és megpróbálom előszedni a vízből a rögzítőt.

08.16.

Na, az úgy vót, hogy reggel kiugrottam és néhány gereblye húzás után meglett a haltartó letűzője. Otthon kitaláltam elkerülöm, hogy bármi is elvonja a figyelmemet. Horgászat egy bottal. Ez a megoldás. Olyan szögbe dobva, hogy a zsinór egyenes meghosszabbítása legyen a botnak. Így szinte ellenállás nélkül húzhat a nyeletőfékről. Sok kapás volt, de ugyanúgy nem akadt meg semmi. Mi több a bot hegye rázkódással jelezte, hogy valami próbálkozik. Ezért a stégről a víz felé leengedtem a spiccet. Kiszedtem a swingert. Eredmény. A pici pöccintésekre is csippentett egyet. Könnyen húzott a karikán. Húzgáltam ide, oda a stoppert, de nem akadt semmi. Állítottam úgy az ütközőt , hogy húzhassa a zsinórt fél métert. Úgy, hogy pár centit. Nem akadt meg a hal. Döntöttem. Sanyi tanácsával ellentétben, megpróbáltam lefelé dobni. Így fogtam egy 9 dekás törpét. Felfelé nézve, láttam a vízen buborékokat. Ezek szerint, ott vannak, ahol eddig horgásztam. Ha-már, ott vannak a halak, akkor horgásszak ott. Nem mintha így fogtam volna valamit. Sok kapás, hal nélkül. Jött egy spori, vélhetőleg a fiával. Mind a két parton sétálgattak. A híd felett is. Azt mondta beszélt Lajossal. Tegnap sem fogott semmit. Néhányszor esett párcsepp eső. Ott volt az esőköpeny, de inkább hazajöttem. Ma, nem tudom mikor tudunk kimenni. Már irgalmatlan meleg van.  -.appa.  

• csak késik. Mondhatnánk, hogy össze-vissza. Ha, summázni akarnám a dolgot, és nem fognám Magam vissza, akkor azt mondhatnám. Úgy megy, mint minden más ebben az országban. Szarul. De, ez nem igaz. A kormány pénz költése túlzottan is jól megy.
• Hogy, mi bajom a vonatokkal? Az indóház közelében lakom. József Attilát idézve: „Vasútnál lakom. Erre sok vonat jön-megy és el-elnézem,”
• Itt nem megy sok vonat. Óránként egy. Az ország bérlettel a diákság is elkezdett vonattal járni Debrecenbe. Praktikus. Jó a tömegközlekedésben is. A MÁV szakemberei beállítottak egy vonatot, ami innen hatkor indul. Ez összeszedi a dolgozókat, a diákokat, és mindenki beér nyolcra. Ha, beér a vonat? Az ugyanis heti több alkalommal pontatlanul érkezik. Azért azt be kell látni, hogy heti két-három alkalommal elkésni, már nem a tolerálható kategória.
• Mi lehet az oka? Az, hogy az infrastruktúrán kívül a járműpark is le van pukkanva. Tegnap előtt olyan kocsikkal érkeztek Attiláék, amelyeknek nem nyílt minden ajtaja. Megnehezítve ezzel a le és felszállást. Akik várták nem tudhatták, melyik ajtó nem fog kinyílni. Mellesleg jegyzem meg. A MÁV nem rendelkezik elegendő szakemberrel. Nem is csoda. Rendre elmennek az iparba, ahol megfizetik Őket. A piacgazdaság érvényesül a munkaerő piacon is.
• Tegnap reggel a vonat, már Lökről 20 perc késéssel indult. Mentem ebédért. Pont jött, az állomást takarító hölgy. Mondom Neki. Reggel 20 percet késett. Ami nem régen ment, az is tíz perc késésben volt. Mitől van ez? Azt mondta: nem indulnak. Ezt értelmezhetem úgy, hogy olyan lepusztult szerelvényeket tettek erre a szárnyvonalra, ami úgy-ahogy megy. Nem hozom a Japán példát. A vonat nem megy, de a miniszter itt mehetne. Lehetne helyette egy olyan, aki nem leállítaná a beruházásokat, hanem fejlesztené a MÁV eszköz állományát. Bocs! El vagyok varázsolva. A kormány politikája szerint, nem szakemberekre van szükség, hanem hithű pártkatonára. Hát meg is van az eredménye. De, nyugi! Mária vigyázz ránk. Eddig nem volt nagyobb baleset. Csak ki ne essünk Nála a virágkosárból.
• Na, ez is tegnap volt. Azt mondja a hírek elején a nyíregyi rádió. Újra nőhet az infláció. A hírek helyett, már sistergés volt hallható. Délután mentem pecázni. A Kossuth rádióban két hölgy dicshimnuszokat zengett a Magyar gazdaságról. Gyanítom, mindkettő hír nem lehet igaz. A boltok polcain kirakott áraknál is egyre nagyobb számok szerepelnek. Ja! – meg az, hogy a termék kisebb. Szerencsére a kiló kenyér még egy kiló, a liter tej egy liter. A tejfelek már nagyon régen kevesebbet tartalmaznak. -.appa. 

08.13.

Hát nem lehet kimenni olyan későn, hogy normális idő legyen. Na jó! – ki lehet, de akkor már haza kell jönni akkor, amikor most kimegyek. A rádiósok örvendeznek, hogy jön újra a 35 fok. Cipész Pista is azt mondja, hogy kell az a 35 fok. Az éjszakai tízen-fokok miatt, nagyon visszahűl a víz. Szerintem meg, a nagy fajhője miatt nem hűl az olyan könnyen. Így aztán elég későn mentünk ki. Attila leült törpézni az élőre. Én, a betonba. A pelletet persze a kocsiban hagytam. Hát a dögletes napsütésben nem baktattam vissza érte. Hoztam egy másik kristály veglert, de hoztam a kicsit sérültet is. És milyen jól tettem. Megfogtam az első törpémet. A cájgot ledobtam a földre, és szedtem ki a horgot. A nagy fűben lévő úszóra csak ráléphettem, mert ebben is elkezdett megjelenni a víz. Egyébként is ez kicsivel kevesebb ólmot bírt. Azt hinné az ember, hogy a pici túlsúlyozás esetén kevesebb súlyt érzékel a hal, és hamarabb eliramodik vele. Hát nem. Feltettem az eredeti úszót. Nem voltam megelégedve a fogással. Egy jobb laposkeszeg jött. A jó bodrik eltűntek. Attila, azt mondta, kábé minden tízedik kapást fogta meg. Már a jelzőkarikát sem tette fel. Egyből, a beesés után rázta a törpe a botot, mint a háborodott. Végül sikerült fognia tizenhárom törpeharcsát (36 deka). Az Én mérlegelésem a következőképpen alakult. Jött egy ötdekás balin. A 14 darab vegyes halam, 59 deka volt.

08.14.

Sokáig úgy volt, hogy ki sem megyek, de aztán úgy döntöttem, - miért ne? Cipész Pityuval megnézettem a fíderen lévő csalitüskés szereléket. Kicsi a horog és a zsinórhossza, amin a tüske van az se jó. Ezért van a sok kapás ellenére az üres bevágás. Ezért lopkodja le a csalit. Azt fogja, és amikor bevágok, a csali a szájában marad. Na, akkor nem idegelem ezzel magam. Viszem az elektronikus jelzőst, azon a múltkor beállította, hogy milyen hosszú legyen a zsinór. Bár azt is mondta, hogy a horog alakja nem a legjobb. Igaz, nem tudom a swingert hová tettem, de teszek a zsinórra egy karikát, a jelző és az orsó közé. Ha emel, ha ejt, akkor is fog sípolni. Másik botnak, az ötös bolót vittem. Bevittem a stéghez a motyót. Szerelem a botot, akkor látom, hogy nincs nálam etetőkosár. Kimentem az autóhoz. A csomagtartóból kivettem egy kosarat. Megszereltem a botot. A bottartóra fel kell tennem a jelzőt és bevetés. Na-ja, csak a jelző, innen 14 kilométerre van, a lakóelőtérben. Orbán keze messzire elér, de ezt még ő sem érné el. Közben a botzsákból előkerül a swinger. Mindegy, marad az elavult ősi módszer. Lóg a zsinór, azon lóginyászik a karika. Elmarad a csipogás, visnyogás, oszt annyi. Kicsit elvizeztem a kaját. Még jó, hogy volt a hátizsákban száraz etetőanyag, és azzal beállítottam az állagát. Meg kellene fogadnom, hogy mindég legyen Nálam száraz etetőanyag. Folyó vízen, még búzadara is jól jöhet. Keményebb lesz, és nem viszi el annyira az áramlat.  Sőt, az is előfordulhat, hogy Egy állóvízen alakul ki áramlás. A szél irányával szemben, alul megindul egy áramlás. Sokan rontják el az etetést azzal, hogy víz felszín áramlásához igazítva dobják be az etető gombócokat. Így aztán sikeresen eletetik maguk elől a halat. Folyóvízen a meder alakulatok is bekavarhatnak az etetésbe. Most inkább visszatérek a Nyugatis történethez. Jó lett volna pedig kimenni a kocsihoz. Részint kell a mozgás, másrészt a napsugár D vitaminná alakítja az ergoszterinjeimet. Kiválasztottam, egy 9 millis pop upot. Megtöltöttem a kosarat, és ahogy mondani szokták a szakírók. Bevetettem a készséget. Szereltem az ötös bolót. Az előző két alkalommal ilyenkor hatalmas kapások voltak a fenekezőn. Na, most nem. Az úsztatásokra sincs semmi. Pedig szórtam pelletet, gombócot. Hol vannak a jó tenyeres bodorkák? Felnézem a fenekezőt. Csali megvan. A kosarat megtöltöm. Visszadobom, folyással szemben, ahogy Sanyi tanította. Úsztatgatok. Valahogy a zsinór fennakadt a nádon. Addig rángatom, hogy a fenekezőt is belegabalyítottam. A három méteres szákkal, másodszorra oda tudom húzni a két nádat. A sarlóval elvágom a nádat. Néztem erősen a szemecskémmal, hogy nehogy valamelyik zsinórt elvágjam. Fenekező vissza. Úsztatások folytatva. Megfogalmazódik bennem: hol vannak a törpék? Nagyon betlire áll a dolog, pedig ez az év, már így is a betlik éve. Egyszer látom, hogy a karika emelgetődik. A folyamatos emelésre bevágok, és megvan a törpe. Teljesen feldobódok. Nem lesz betli. A pop up megmaradt. Kosártöltés, és vissza oda, ahol volt. Na, jó. Oda valahová. Úszóson volt egy kapás. Vélem a küsz lement a csalival, és emelgette az úszót. Nem akadt. Látom, hogy a karika óvatosan emelkedik, majd esik a víz felé. Tekerem a kart és bevágok. Na, ez nem törpe. felszalad a víztetejére a rozsdás dévér. Megszákolom, a 78 dekás (az idei legnagyobb). Csali rajta. Kosárba kaja és vissza a vízbe. Kétszer láttam még óvatos emelést, de visszaengedte. Mondom a bolonyainak: igen kapaszkodnod kell, ha utol akarod érni a fenekezőt. Embereld mán meg magad! Továbbra is nyomtam be gombócokat. Szórtam pelletet. Úgy nézett ki, kár az etetőanyagért. Kínomban elkezdtem variálni az eresztékkel. Jól túlhúztam és volt kapás. Törpét fogtam. Maradtam ennél a módszernél, hogy szépen lassan sodortatom a szereléket a fenéken csúsztatva. Ez bevált. Igaz néha vízinövénybe akadtam, de legalább volt kapás. Érthetetlen módon egy 3 dekás bodorkát fogtam. Hová lettek a tenyeresek? A hat törpém, 28 deka volt. Pedig volt benne, egy 1,5-2 dekás körüli. Jött két e.kárász, 55 deka. ¾ nyolcig horgásztam. Kifelé menet bekiabáltam Lajosnak, - mi újság? Intett, hogy csendben kell lenni. Volt egy kapása, de nem lett meg. A múltkor, mikor találkoztunk, az a félkilós sügér volt csak. Ahogy megyek a kocsi felé, látom, a gáton jön ki egy autó. Megálltak. Mondták, hogy semmi, csak apró törpék jöttek úszósra. Fenéken se kishalra, se kukoricára, egy mozdítás se. Akkor panaszra semmi okom. -.appa. 

• Szóval most leragadtam a horgász témánál. Nem olyan idegesítő, mint amikor buggyant politikusokról írok. Kötcse óta tudjuk nem igaz, hogy nem kapunk uniós pénzt. Annyi pénz van, hogy le sem tudjuk hívni. Mondta Viktor. Meg azt is mondta, hogy soros elnökként lesz megint olyan sajtótájékoztató, amikor bárki kérdezhet. Még-hogy nincs demokrácia. Igaz, a kötcsei is olyan volt. Legfeljebb nem válaszolt rá. Hát mennyivel demokratikusabb annál, mikor oda sem engedik a média képviselőit. Aztán néhány nap múlva Nagy Marci azt mondta a partizános Marcinak, hogy hiányzik az Eu-s pénz.
• Lehetne még írni a közlekedésről, de az is idegesítő. Én belém úgy berögzítették az irányjelző használatot, hogy a garázsba való beálláskor is biluxolok. Mások az úton sem. Aztán idegesítő, amit a rolleresek, és a kerékpárosok tesznek. Annyi jó van a rollerben, hogy Ők nem SMS-eznek menet közben. Viszont betyár gyorsan megjelennek, meglepően gyors irányváltoztatással. Na, most tényleg. Hiányzik ez valakinek. Gondolom, ezt mindenki megéli nap, mint nap. Még a gyalogosok is. Sokan nem értik, miért engedik, hogy ezt műveljék. Nagyon egyszerű. Ha történik valami, megbüntetik az autóst.
• Ja! Legutóbb, az egészségügyről értekeztem. Ott tartottam, hogy a háziorvosok a Tőlük elvárt tevékenységek alapján fontos feladatokat látnak el. Azt is említettem, hogy Viktor kötcsei beszédében elmondta. Amióta hatalmon vannak (mondjuk a hatalmat Én mondtam), 8 ezer orvossal több dolgozik. Biztosan úgy van. Miért is hazudna? Tán néha, csak mond igazat is. Ebben azért ne legyetek biztosak, de tegyük fel.
• Azt mondtam ez így, szép és jó. Azért mégis úgy alakul a dolog, hogy a lakosság zúgolódik, és egyre elégedetlenebb a háziorvosi rendszerrel. Említettem azt is, hogy kisebb panaszok esetén ez a rendszer az, ami az egészségügyben viszonylag gyorsan elérhető. Van persze a sürgősségi ellátás. A mentők is részesei ennek a feladatkörnek. Ezt elmondom. Pénteken jártam Debrecenben. Hát ott is fúrnak, faragnak, mint mindenfelé a környékünkön. Azt mondja az illető, akivel beszéltem, hogy az épület sarkán lévő nagy gödörbe beesett az egyik dolgozó. Hozzájuk szaladtak be, hogy hívjanak mentőt. Szerencsére közel van a mentő állomás. Szerencsétlenségükre egy fél óra múlva érkezett meg a mentő. Elvitte a GPS máshová. Öröm, az ürömben, hogy nem volt súlyos a sérülés.
• Az állam nem teszi érdekeltté a különböző szolgálatokat abban, hogy színvonalas munkával versengjenek a betegekért. Az egészségügyi kormányzatok arra ösztökélnek, hogy kivizsgáljanak. Küldözik ide-oda a betegeket, tovább terhelve az amúgy is túlterhelt szakrendelőket és a kórházakat. Miközben az emberiség létszáma nő, a kórházi ágyak száma csökken. Az unióban is. Statisztikailag kimutatják, hogy a kórházi ágyak 66%-a van kihasználva. A sürgősségik ellátják a betegeket, és már küldik is haza Őket. Lehetne ezt sorolgatni, de elengedem a témát. -.appa. 

08.12.

Attila ment Debrecenbe. Ott találkozott két egyetemista társával. Na, akkor Én megyek a polgári úti hídhoz. Megszereltem a fídert és, hogy el ne csábuljak, mást nem is vittem. Ott derült ki, hogy csontit, meg etetőanyagot sem vittem. Nem gond, mert száraz etetőanyag van a kocsiban. Itt jól eszik a kukoricát, arról nem beszélve, hogy a csali-tüskés horgászathoz van pellet és mini bojli. Legutóbbi itt horgászatom óta Lajos tényleg megcsinálta a stéget. Parádés bejárót készített a Jánoséhoz képest. Mondta, hogy a két hét alatt fogott 5 pontyot. A legnagyobb ötkilós volt. Egy másfeles e.kárászt fogott, és egy szintén másfeles csukát. A fia most fogott egy félkilós sügért. Egy bottal békés halra megy, eggyel rablóra. Megszaglásztam a saját készítésű kukoricáit. A büdöset, és volt egy doboz nagyon jó illatú. Veszi a színezett kukoricákat, és Ő illatosítja. Na, ennyi szakértés, meg szagértés után mentem a stégre. Megszereltem a fídert. Bedobtam a cájgot lefelé. Sanyi állítja, hogy a fídert folyással szembe kell dobni. Amikor szerelni szoktam a bolonyait, akkor szinte viszi el a botot mellőlem. Most hozzá sem nyúlt. Pár kis piszkálás volt. Úgy döntöttem, hogy bedobom folyással szemben. Gyönyörű görbítés után konstatáltam, a mini bojli hiányát. Öt percenként voltak kapások. Na, kipróbáltam, hogy a stoppert lehúzom a kosárig. Fogtam egy törpét. Na, legalább nem betlizem. Innentől nem foglalkoztam, hogy a tüske zsinórját tekerjem a horogszárra. Fogtam még egyet. Na, nem úgy egyből. Jó sok csalim ellopkodták. Kerestem egy jó kemény pelletet. Azt megfúrtam, és azzal csaliztam. Ennek köszönhetően meglett a harmadik törpe. A szúnyogok támadtak. A stég is kényelmetlen volt, mert a kisszékem is a garázsban maradt. Összetoltam a szákot. Gyönyörű rágörbítések. Bevágok, hát ez nem törpe. kihúzgálom a szákot. Nem rizikózok a kis horoggal. Jutalmam egy 21 dekás e.kárász. Visszadobom a cuccot. Írom a jegyzőkönyvet. 1 e.kárász, és három törpe. Szép görbítésbe vágok bele. Megvan a negyedik. Most is fenn a pellet, a kosárban is van kaja. Meg lett az ötödik. Meg is állapítottam magamban, hogy a horogszárra tekergetésnek semmi értelme. Lehet máskor lesz. Nem tudhassuk! A halak útjai, meg észjárásuk kifürkészhetetlenek. Az öt törpe 26 deka volt. Mire indultam nyolc óra volt. Kezdett szürkülni. -.appa.

08.11.

Okulva a tegnapiból később mentünk ki. Szerencsére nem volt ott senki. Fél öt körül kezdtünk horgászni. A meleg iszonytató volt. Attilát hamarabb került árnyékba, mint Én. A túlparti nagy fák megtették a hatásukat. Maradt a fenekezős módszer mellett. Én változtattam. Az ötös boló puha. Ha megindul valami, nem tudom megállítani, ezért egy 4 méteres, 50-100 gr-os, kemény sziklahorgászbotot szereltem meg. Először karcsú úszóval, majd úgy döntöttem, hogy mégis inkább veglert teszek. Így közelebb ejthetem a sulyomhoz. A zsinórra kötöttem egy sünit, és a kis-fül, nagy-fül módszerrel csatlakoztattam a meglévő spiccbotos szereléket. Mindjárt az elején szembesültem vele, hogy a kivitelezésben hiba van. Az összeillesztés kötése nem szándékozott átmenni az apró gyűrűkön, amik a bot spicctagján vannak. Ezt áthúztam a gyűrűkön, és egy fél méterrel hosszabb cájggal horgásztam. Belendítéskor, akadt a kezembe, a ruhámba, és mellé a halak nem akadtak meg. Attila gyors egymásutánban két törpét is fogott, míg Én a csalit rakosgattam, mert a bodorkák rendre lelopták a kukoricát. Jut eszembe. A változatosság kedvéjért a giliszta a garázsban maradt. Csontit sem sokat vittünk, hogy ne az apraját fogjuk. Végül csak megtaláltam, hogyan csalizzak. Időnként a felezésnél, megint keresztbe kellett vágni a kukoricát. Az is jó volt, ha az egész kukoricát meggyirgyózza az ember. Fél nyolcig voltunk kinn. Akkor már Én hozzám is elért az árnyék. Összességében egész jól fogtunk, és ha van giliszta, akkor Attila is többet fogott volna. Így sok kukoricát lopdostak le a halak. Attila fogott 7 törpét, 21 deka. Én egy 18 dekás bodorkát fogtam. E mellett volt 9 vegyes halam (1 bagolykeszeg, két vörösszárnyú, a többi bodri), ez 44 deka volt. Egy e.kárászt fogtam a legvégén, ami 39 deka volt. A kemény bottal, két sulyomba menekülési kísérlet elhárítása után, gond nélkül kilehetett kormányozni a szákhoz a halat.

Ami régebbről kimaradt. Egy három soros jegyzet volt, ami elkerülte a figyelmemet. Hogy miért írom le mégis? Emlékeim szerint, a tavalyi év nagyon jó volt a Balázs-éren. Most kiderül, hogy megcsalnak az emlékeim. Ott hagytuk a Balázs-ér horgászatát szeptember elején. Íme a bejegyzés. Úgy vala a helyzet, hogy 08.04.-én megjövénk Bodaszőlőről még délelőtt. Nem titkolt célunk volt, hogy délután megyünk horgászni. Mentünk. Balázs-ér. Hűsölés árnyas fák alatt. Ezzel le is van tudva a beszámoló. Nem! Fogtam egy kétdekás törpét. Majd holnap. Eddig a történet. Hát a 08.05. történetét régebbről ismeritek. Hát az se vót egy siker történet. De amondó vagyok, ne szaggassuk a sebeket.  -.appa.  

08.09.

Délelőtt járkáltam ide-oda. Megjárattam a Nivát. Kimentem Karcsiékat megnézni, a Hortobágyira. Elvadult hely, hatalmas gazzal a parton, amit egy csapás nyit meg. Ezeken lehet lemenni a horgászhelyekre. Kábé 100 e.kárászt fogtak ketten. Az unokája egy könnyű pecával a parttól másfél méterre fogta a sok halat. Annak a víznek is csökkent a vízszintje. A Balázs-ér vize a Hortobágy felé folyt, e miatt aztán meg sem kíséreltük Balázs-eret. Mentünk oda, ahol tegnap voltunk. Vittem az eszközöket, amivel a beborult nádat le tudjuk vágni. Egy komoly kerékpár állt a parton. Meglepetésemre egy cigány sporttárs ült ott. Mondta, hogy a hídról horgászott, de elküldték a halőrök. Itt bement a vízbe, amíg tudott, és megvágta a nádat. Eteti a helyet, reméli, bejönnek a pontyok. Bementem a következő helyre. Ott van egy raklap, de már víz alákerült. Egy 15 centi vastag, bűzös fekete iszap és növényi maradványok borítják. Attila azt mondta, ne horgásszunk onnan. Átmentünk, az átkötőre. Olyan sulyom mező van rajta, hogy egy nagy fehér madár lépdelt rajta és evett valamiket. Lehet kölyök nagykócsag volt. Először megijedt és elrepült, de aztán csak visszajött. Ami számomra érthetetlen, hisz a csatorna teljes hosszában ilyen, bárhol sétálgathatott volna. Na, mindegy. Ű dóga. Ami még érthetetlen, - miért hagyják ezt az iszonytató növény tömeget ott rohadni. Ja! A sulyom védett. Bizony mondom Néked, ezek a környezetvédők nem normálisak. Végül is, vagy másfél órát horgásztunk. Attila etetőkosárral fenekezett. Attila fogott 11 törpét, és egy keszeget. A tömege 39 deka volt. Én az ötös bolóval, a betonban horgásztam. Volt vagy 15-20 m² szabad vízfelület. Én 17 halat fogtam (52 deka). Zömében bodorkákat. Jött sok kis törpe is. Összevissza szurkálták a kezem. Nagy fertőtlenítést végeztünk este. Holnapra is ide terveztük a horgászatot.

08.10

Oda is mentünk. A mérce 390-en állt. Egész délelőtt borult idő volt. Az ebéd utáni pihenő után, az indulás mellett döntöttünk. Kicsivel kettő előtt értünk ki. Kipakoltuk, hogy miket vigyünk. Úgy döntöttünk, hogy az eső kabátokat nem visszük be. Mire elindultunk kisütött a nap. Mire lementünk a Nyugatihoz már szikrázó napsütés volt. És, úgy is maradt. A Nyugatinál láttuk, hogy tegnap óta bezavarosodott. A betonban kicsit tisztább volt a víz. A sűrű növényzet megszűri. Tegnaphoz képest a módszeren nem változtattunk. Négy előtt kicsivel fejeztük be. Kibírhatatlan az ilyen idő. A rádiósok meg örvendeznek, hogy még visszajön a 35 fok. A kocsiban 50,4 fokra melegedett a hőmérséklet. Ez idő alatt, fejenként, kis híján két liter vizet szlopáltunk be. A pakolást és mérlegelést, már a fák alatt végeztük. Attila 14 halat fogott. Megint volt benne egy keszeg. Összesen, 51 deka.  Én 23 keszeget fogtam, 1,15 deka (egy kivételével bodri). Jött 8 törpe, 26 deka. Ennyi a történet.   -.appa.

08.05. Megint a Balázs-ér. Pistiék ott ülnek, ahol tegnap etettünk. Leülünk közelebb, a K-I-hez. Van szabad vízfelület, akár halat is foghatnánk. De nem fogtunk. Nekem volt egy kapásom. Biztosan az volt. A csonti végén 2 uszkve 2,5 milliméteres hosszban meg volt nyomva. Mikor Pistiék mentek el akkor mondták, hogy ők fogtak. Három törpét, meg pár apró kárászt. Négyen ennyi hal, nem egy nagydolog. Holnap nem jönnek, mert nagy esők lesznek. Mondtam nem lesznek. Hatig kitartunk, de semmi. Mondom Attilának, hogy meg kellene néznünk a déli-ágat. Ott is látszik szabad vízfelület. Lebeszélt róla.

08.06. Pistiék tényleg nem jöttek. Jöttek viszont olyan fekete felhők, hogy nem mertünk bemenni. Hatig kitartottunk, és megint betli. Elmerengünk a régi szép időkön, amikor a pergetések esetén fordult elő, hogy betliztünk. Mind a két nap gyanús volt, hogy a halastó befolyó környékén, meg ahol a 36-os alatt átfolyik az ér rengeteg hal pipál. Mondtam, hogy megnézzük hazafelé menet a déli irányba folyó ágat. A derékszögnél vannak pipáló halak. Elmentem a következő nagy tisztásig, ahol nincs békalencse. Nincsenek pipáló halak. Ennek hatására úgy döntöttem holnap ott horgászunk.

08.07. Oda is mentünk. Gondolkoztunk azon, hogy a Nyugatira megyünk, de lemenve a viharos szél hatására mégis az ér mellett döntöttünk. Itt az a rossz, hogy a fasoron néha átsüt a szembe nap, és polaroid ide, vagy oda, csak zavaró. Ilyenkor egyik kezét maga elé tartva árnyékol az ember. Egész jó vízmélységet mértem. Etetés. A víz Dél felől folyik észak felé. Az északi szél időnként, kevés békalencsét nyom elénk, de nem zavarja a horgászatot. Hosszan hagyom sodorni a szereléket. Fogok egy e.kárászt. Később egy kicsit nagyobbat. Az etetésen apró buborékok vannak. Erőltetem, hogy ott horgásszak. És fogok is egy apró bodorkát, majd egy 8 dekás törpét. Attila két törpét fogott, ami 14 deka. Az Én 4 halam 23 deka. Micsoda siker a betlik után. Etetve is van. Holnap is idejövünk.

08.08. Oda is mentünk. A vízfelületet mindenütt békalencse borítja. A 36-ossal párhuzamosan, vannak szabad felületek, de nagyon növényes a part. Másrészt a fák árnyéka nem érvényesül, csak a törzseknél. Melegünk lesz, mint a múltkor. Nincs mese, bemegyünk és leszedjük a békalencsét. Nem hirtelen elszaporodtak a békalencsék. Egy jó 20 centit elengedtek a vízből. Én túlmentem a helyen. Attila szólt, hogy tegnap itt horgásztunk. A vízben a szemben lévő oldalon lett egy négyzetméteres nádas. És van egy kicsit lejjebb is. Megszerelem az ötméteres száknyelet. Rakom a partra a növényzetet. Van abban hínár, sulyom, de nincs szabad vízfelület. A kis nádsziget is örömmel húzódik beljebb. Kiszedtem 20-25 kilónyi dzsuvát, de semmi látszata. Feladom. Ha-már beikszeltük magunk menjünk a Nyugati-főcsatornára. Mentünk. Rég nem voltam igazítani a helyet. Hatalmas a nádas. Az erős szélben be is van borulva. Egyébként a nádnak ez a dolga. Tölti fel a partot, és költözik beljebb. Szépen átalakul mocsárrá, majd ligetes erdővé. Az ember persze nem hagyja. Locsolni kell. Időnként megkotorják. A nádat kirakják a partra. Befedik iszappal, ami garantálja, hogy a következő évben még nagyobb legyen a nád. Régen vágták. Ezzel szigetelték a vályogházakat. Még régebben ezzel fedték a házakat. A legmelegebb nyáron is alig cseppent meg a szalonna a padláson. E modern világban jobb szigetelő anyagok vannak. Mester sincs, aki nádtetőt tudna készíteni. A szalonna meg egészségtelen. Néha eltöprengek rajta. Ebben a nagyon egészségesen táplálkozó, az élelmiszereket szigorú ellenőrzéseknek alávető világban, - mégis mi van? Egyre több ember nem ehet kenyeret. Térjek vissza a horgászathoz. Az látszik, hogy tegnap helyesen döntöttünk, hogy nem jöttünk a Nyugatira. A mostaninál jóval erősebb szél fújt. Mellé, ugye a könnyű szerelékek vannak nálunk. Nálam van egy kicsit nehezebb, de az sem mély, sodró vízre való cájg. Na, ez az igazi kihívás. Én még ott molyoválok, mikor Attila már megfogja az első küszt. Túl könnyű a szereléke. A sodrásban libeg, ami tetszik a küszöknek. Hét küsze, 8 deka lett. Én lentre húztam az ólmokat, így fogtam törpéket (4). Kukoricával bodorkákat (5). Három kis bagolykeszeget. 12 halam 38 deka lett. Megküzdöttünk a széllel. Nádba akadtunk. Szákkal kihúztam a belógó nádat és a partiakhoz kötöttem. Dagonyáztunk a fekete iszapban, de sikerült halat fognunk. Teszem hozzá, ez a fekete, kicsit bűzös iszap, az elbomló növényzetből származik. A Tisza „szőke”, amit ő hoz, az sárga. -.appa.