08.11.

Okulva a tegnapiból később mentünk ki. Szerencsére nem volt ott senki. Fél öt körül kezdtünk horgászni. A meleg iszonytató volt. Attilát hamarabb került árnyékba, mint Én. A túlparti nagy fák megtették a hatásukat. Maradt a fenekezős módszer mellett. Én változtattam. Az ötös boló puha. Ha megindul valami, nem tudom megállítani, ezért egy 4 méteres, 50-100 gr-os, kemény sziklahorgászbotot szereltem meg. Először karcsú úszóval, majd úgy döntöttem, hogy mégis inkább veglert teszek. Így közelebb ejthetem a sulyomhoz. A zsinórra kötöttem egy sünit, és a kis-fül, nagy-fül módszerrel csatlakoztattam a meglévő spiccbotos szereléket. Mindjárt az elején szembesültem vele, hogy a kivitelezésben hiba van. Az összeillesztés kötése nem szándékozott átmenni az apró gyűrűkön, amik a bot spicctagján vannak. Ezt áthúztam a gyűrűkön, és egy fél méterrel hosszabb cájggal horgásztam. Belendítéskor, akadt a kezembe, a ruhámba, és mellé a halak nem akadtak meg. Attila gyors egymásutánban két törpét is fogott, míg Én a csalit rakosgattam, mert a bodorkák rendre lelopták a kukoricát. Jut eszembe. A változatosság kedvéjért a giliszta a garázsban maradt. Csontit sem sokat vittünk, hogy ne az apraját fogjuk. Végül csak megtaláltam, hogyan csalizzak. Időnként a felezésnél, megint keresztbe kellett vágni a kukoricát. Az is jó volt, ha az egész kukoricát meggyirgyózza az ember. Fél nyolcig voltunk kinn. Akkor már Én hozzám is elért az árnyék. Összességében egész jól fogtunk, és ha van giliszta, akkor Attila is többet fogott volna. Így sok kukoricát lopdostak le a halak. Attila fogott 7 törpét, 21 deka. Én egy 18 dekás bodorkát fogtam. E mellett volt 9 vegyes halam (1 bagolykeszeg, két vörösszárnyú, a többi bodri), ez 44 deka volt. Egy e.kárászt fogtam a legvégén, ami 39 deka volt. A kemény bottal, két sulyomba menekülési kísérlet elhárítása után, gond nélkül kilehetett kormányozni a szákhoz a halat.

Ami régebbről kimaradt. Egy három soros jegyzet volt, ami elkerülte a figyelmemet. Hogy miért írom le mégis? Emlékeim szerint, a tavalyi év nagyon jó volt a Balázs-éren. Most kiderül, hogy megcsalnak az emlékeim. Ott hagytuk a Balázs-ér horgászatát szeptember elején. Íme a bejegyzés. Úgy vala a helyzet, hogy 08.04.-én megjövénk Bodaszőlőről még délelőtt. Nem titkolt célunk volt, hogy délután megyünk horgászni. Mentünk. Balázs-ér. Hűsölés árnyas fák alatt. Ezzel le is van tudva a beszámoló. Nem! Fogtam egy kétdekás törpét. Majd holnap. Eddig a történet. Hát a 08.05. történetét régebbről ismeritek. Hát az se vót egy siker történet. De amondó vagyok, ne szaggassuk a sebeket.  -.appa.