- A kapitalizmus mellett érvelők azt mondják, - és mellé olybá tűnik teljesen őszintén –miszerint a kapitalizmus hozta el az emberek számára a felvilágosodást és a demokráciát. Mint mondják, mindent egybevetve a kapitalizmus hosszabbá és gazdagabbá tette az emberek életét. A vicc jut eszembe. Igaz, hogy a házas férfiak tovább élnek. Nem! – de úgy érzik. Így van ez a kapitalizmussal is. A kizsákmányolt, túlhajszolt ember hosszabbnak érzi az életet. Egyesek gazdagabbak lettek, de nem az előbb említett emberek közül. Azt már régebben fejtegettem, hogy a nagy gazdagodás is látszólagos. A pénzromlás miatt számszerűleg nagyobb. Gondoljunk csak a tavalyi magyar gazdaságra. A lakosság által történt befizetések összege 120 milliárddal lett kevesebb, mint amit pártunk és Orbánunk elvárt.
- Nézzük már meg, - mit neveztünk a felvilágosodás korának? Kiindulási pontját tekintve nyugat-európai szellemi, kulturális, és filozófiai mozgalom. Egy kultúrtörténeti korszak, amely a XVIII. századra tehető.
- Az előbbivel szemben a kapitalizmus nyersanyagok elrablása, a meghódított, leigázott ország lakosságának a testi-lelki megnyomorítása. Miért mondom? Nos, a kapitalizmus kialakulásához kellettek a nagy földrajzi felfedezések és a gyarmatosítás. De igazából XIX. században fejlődött ki a nyugati társadalmakban, az ipari forradalmat követően.
- Statisztikák szerint manapság, ez a nagy jólét, nemcsak a legfejlettebb országokra igaz. Teszem hozzá, ez a legfejlettebb országokra sem igaz. A Világbank közölt olyan adatot miszerint 1990 és 2015 között több, mint egymilliárddal csökkent az extrém szegénységben élők száma a világon. Így már, csak 736 millióan kényszerülnek napi 1,9 dollárból megélni.
- Hát, ha ettől még nem veritek a seggeteket örömötökben a földhöz, akkor további jó hírrel is szolgálhatok. Képzejjétek el, hogy 1990-ben a Föld lakosságának 36%-a élt extrém szegénységben. Ez 2015-re 10%-ra lecsökkent. Mindez úgy, hogy az eltelt 15 év alatt a Föld teljes lakossága két milliárd fővel nőtt. Ebből láthatjátok, hogy milyen elképzelhetetlen jóság van a kapitalizmus következtében.
- Most nehogy mán számolgassátok, hogy 2 dollárból nem lehet venni egy kiló legolcsóbb kenyeret sem. Jut eszembe a bibliából: Nemcsak kenyérrel él az ember. Egyébként annyi kenyeret enni, nem is egészséges. Még jó, hogy nem akar zsírt kenni rá. A kéne még csak! Hogy egy doboz cigit sem kapni érte. Az meg még egészségtelenebb. A dohányzás miatti betegségeket kezelni kell. Ez rengetegbe kerül. Azt a sok pénzt mind a jólétre lehetne fordítani. Gondojjatok mán bele! – micsoda jólét lenne itt, ha nem kéne ennyi pénzt fektetni az egészségügybe? -.appa.
Jégveremből a kapitalizmusba 17/2024 (I.22.) töprengés
- Ha-már így írtam a címet, akkor kezdjem a jégveremben. A jégveremben (nevéből eredően egy gödör volt) rengeteg szalma volt, és a között volt a jég. A levegő elég hűvös volt odalenn. Akkor mehettünk oda, ha bort kellett felhozni, vagy üres üveget visszavinni. Egyébként egyszerű faajtaja volt, lakattal lezárva. A külseje vastagon náddal, meg szalmával volt borítva. Ez a tető, a földig ért. Ennyi. Egyszer sem hallottam, hogy bárki is bebútt vóna a nádfedés megbontásával. Mellesleg a házakat sem csukták be éjszakára. Mondjuk nappalra sem. Mi pulyák ott játszottunk az udvaron. Ez különösebben nem lett volna nagy visszatartó erő. Főleg, hogy időnként a környéken azért elcsatangoltunk kicsinykét. A kert alján ki lehetett menni a rétre. Rengőt rágicsáltunk, ha többen összejöttünk, akkor fociztunk. Amúgy meg Bodri, aki fajtáját tekintve kuvasz volt, otthon felügyelte a területet. Ha idegen felnőtt keveredett a portára, amíg a háziak közül felnőtt haza nem keveredett, nem engedte ki. Különösebb cécó nélkül kimutatta a foga fehérjét. Ez elég is volt ahhoz, hogy az illető türelmesen várakozzon. Nem sok mozgástere volt, mert ha kifelé indult Bodri rámosolygott. Így aztán üldögélt a lócán, a tornácon. Ott legalább árnyék volt. Mikor (többnyire) nagyapám hazajött, akkor látszott az illetőn, hogy nem megjátszott az öröme.
- Hogy került a jégverembe jég. Hát behordták. Tényleg olyan telek voltak, hogy vágták a befagyott holt Tiszán. Álltak a jégen és vágták. Csákjával kihúzgálták, szekérre pakolták és behordták a verembe. Mellesleg Balsánál gyalog keltünk át a Tiszán. Na, jó! Ezt időnként hizlalták. A révészek gallyakat, meg szalmát szórtak a jégre, locsolták vízzel.
- Érdekességként még elmondom, mikor nem volt jég, akkor csónakkal vittek át a túlpartra a révészek. Az acélsodronyba akasztották a kampót és áthúzták a csónakot. Ugyan így tettek akkor is, amikor a kompot húzták át a túlpartra. Ilyenkor alkalmazták a fizikát. A komp két guruló keréken volt az acélsodronyhoz kötve. Amelyik partot elhagyták, azt a csörlővel kintebb engedték. Ilyenkor a komp ferdén állt a vízfolyásra. A víz nyomása segített áttolni a kompot. Az elv az, mint a sárkányröptetésnél. Visszafelé jövet a csörlőt visszahúzták. A partfelőli oldalon megengedték. Mellesleg ezt a technikát alkalmazzák a motoros kompokon is. Gázolajat lehet vele megtakarítani.
- Na, most jutottam el a kapitalizmushoz. Mondhatnám: rohaggyon meg ott ahol van. De itt, nálunk is az van. Mondom a legfőbb érvet a kapitalizmus mellett. Az emberiség eddigi történelme során, sohasem látott jólétet hozott az emberiségre. Hát egy frászt hozott, nem jólétet. Tuggyátok kiknek hozott jólétet. A tőkéseknek, a technokráciának, a WEF urainak mindenképpen. De az, - nem az emberiség! - (csak az alja). -.appa.
A kapitalizmusból a jégverembe 16/2024 (I.21.) töprengés
- Hogy függ össze a kettő? Jogosnak látszik a kérdés, de aki olvasta a tegnapi töprengésemet, és ismeri a mondást: minden mindennel összefügg, az belátja, hogy ezt is meg kell beszélni.
- A tegnapi záró mondataim úgy hangzottak. „Nem becsülik meg a vállalat mellett kitartó embereket. Így alakult a világ”. Belátom ez roppant pongyola kifejezés. És semmiképpen sem a jelenlegi világ kialakulását, teremtését írja le. Ilyenné alakult a világ, lenne a helyes kifejezés. Lehetne azzal érvelni, hogy a Mindenható is ludas a dologban, hisz hagyja a teremtményeit szabadon garázdálkodni. A pusztai vándorláskor még sújtotta a helytelenül cselekvőket. Megnyitotta alattuk a földet, vagy vót valami retorzió, ami halálos kimenetelű volt. Azt ne feledjétek el, a Teremtő szabad akaratot adott Nekünk. Úgy vélem, hogy jól szórakozik azokon a hülyeségeken, amiket csinálunk. Ez olyasmi lehet számára, mint mikor kölyök korunkban dinnyemagot köpködtünk a padfeljáróról, a tyúkudvarba. Ennél már csak az volt jobb, mikor kisujjnyi halacskákat dobáltunk közéjük, és eszement rohangálásba kezdtek vele. Tudom! – hülye játék, olcsó gyerekeknek.
- De mi van a jéggel? – kérditek. Hát akkor még vót. Ami most van az csak sikumiku. Itt most megint kénytelen vagyok magyarázkodni. Nem a gyerekjátékra gondolok! A hetvenes évek elején, az általam Bübüte néven becézett tiszalöki kolleganőm használta ezt a kifejezést. A szövegkörnyezet alapján lekicsinylő kifejezés volt. Jelentésileg az, „az semmi”-nek egy még lekicsinylőbb formája vót: „hát a, csak sikumiku”. Később, a Japános hangzás miatt, pingpongozáskor a szervám megkezdése előtt fenyegetőztem vele: na, akkor bevetem a nagy sikumikut. Erről ennyi dosztig elég.
- Na, jól ott hagytam a jeget, de nem végleg. Ahogy a rádióban mondják, nem kell aggódni. Folytatom is. Apám mesélte, hogy gyerekkorában Kenézlőn, a 20-as években, akinek volt fogata, azok mentek kommencióba, és a holt Tiszától hordták a jeget a falusi jégverembe. Visszautalva a kényszerítő erőre. Akkor a földesuraknak már nem volt hadserege, az a feudalizmust jellemezte. Ez utóbbit csak mellékesen jegyeztem meg.
- Még nem jegelem, a jeges témát. A hatvanas években Kenézlőn nyaraltam a rokonoknál. Akkor a kocsma udvaron hátul volt jégverem. Ez a kocsma balról az első épület volt, ahogy Patak felől jövet bekanyarodtunk a Tanácsháza felé tartó egyenesre. A jégveremben tartotta Hagymási Feri, csapolásig a hordó söröket, meg rekeszes borokat is. Az emberek így tudtak hűvös söröket kortyolgatva kuglizni a kocsma udvaron. Hogy kerültünk zsenge gyerekként a kocsmába? Feri szegről-végről rokonunk volt. Volt másik kocsma is, benn a faluban. Szemben a patikával, a hús-bót mellett. Ott volt e jégverem, azt nem tudom. Abba a kocsmába nem jártunk. Jegyzem meg a kocsmajárók manapság is egy kocsmába járnak, amíg be nem zárják. Mert, mit tesz Isten? A nagy jólétben a kocsmák csődbe mennek. Ez nem élc, vagy kritika. Az embereknek annyi pénze van, hogy megtehetik, márkás, minőségi italokat vesznek maguknak, ha italozni szottyan kedvük. -.appa.
A kapitalizmus, tényleg olyan jó? 14/2024 (I.19.) töprengés
- Tegnap Tabi idézettel kezdtem. Maradok ma is a humoros megfogalmazásnál. Miért jó a kapitalizmus? – tettem fel tegnap a kérdést. A legegyszerűbb válasz, szintén egy kérdés. Miért? – jó a kapitalizmus. Eddig a humor. Innentől, inkább siralmas, ami következtetések levonhatók a kapitalizmussal kapcsolatban. Ebből a bevezetőből kiderül, hogy vannak, akik vitatják a kapitalizmus jóságát. Tegnap Én is érintettem, hogy nem minden olyan kóser (kosher). De, még csak nem is olyan halal ezzel kapcsolatban. Szóval éri ezt a gazdasági rendszert bírálat minden oldalról. Jobbról, balról. Elölről, hátulról, alulról és felülről is. Ezek a fő irányok, de jól belegondolva azt mondhatjuk, olyan nagyon az emberiség döntő többségének nem jó. A kapitalista, vagy tőkés, nevezhetjük bárhogy, mindenáron gazdagodni akar. Igazából ő sem tudja, hogy miért. Az nem áll meg, hogy az ő gazdagodása jólétet hoz a többi ember számára. Gazdagodni, csak valakinek a kárára lehet. Ahogy energia nem keletkezik a világban, úgy gazdagság sem. Tehát a többiektől kerül elvonásra. ne csapjon be senkit az, hogy a gazdagok milliárdokról beszélnek. A számegyenes végtelen, vagyis a legnagyobb számhoz is hozzálehet adni egyet.
- A kapitalizmus első kritikusainak egyike, Marx volt. Olyan jóban voltunk vele, hogy egyszerűen Karcsinak neveztük. Szerinte a korlátozás nélküli önérdek érvényesítés, előbb vagy utóbb, de végül mindig kizsákmányoláshoz vezet. Így aztán az erősek jutnak uralomra. Ekkor már, a tőke és a termelőeszközök tulajdona is, egy szűk réteg kezében összpontosul. Amint ezt már érintettem, erre törekszik a WEF is. Még jobban egy kézbe adni az irányítást, a termelőeszközöket, a pénzt, és természetesen a szellemi termékeket is. Ez egy szűk, ámde igen gazdag réteget eredményez. Ezek aztán, az egyre inkább elszegényedő tömegek munkaerejét végletekig kihasználják. Teszem hozzá, hogy a tudományos fejlesztésekben résztvevőket is kizsákmányolják. Ennek a présnek a nyomását fokozva megőrzik saját vezető szerepüket a kapitalista gazdaságban. Nélkülözhetetlennek és mindenhatónak képzelik magukat és ezt hirdetik is. Az a tuti megoldás, amit ők mondanak. Azzal lehet megváltani a világot, és megmenteni a környezeti katasztrófától. Mindeközben egyre nagyobb károkat okoznak a nyersanyagok kitermelése és a termékek előállítása során. Ügyes piár tevékenységgel széles tömegeket vesznek rá, hogy csatlakozzanak a világ megmentéséhez, egymásellen hergelve ezzel az embereket. „Divide et impera” (oszd meg és uralkodj). A Római Birodalom politikai módszere volt. A mai napig nagyon jól használható. Amíg az emberek egymással ellenségeskednek, addig a hatalom kénye-kedve szerint ügyködhet. Hazánkban is remekül teljesít ez az elv. Nem véletlen. Gőzerővel építjük a kapitalizmust.
- Jegyzem meg. A gőzerővel dolgoznak, építenek, stb. a hírcsatornákon ez a jelző hallható. Most amikor, az atomkorszak van. Mi például a Paks II. építését is gőzerővel csináljuk. Jövőre már próba üzemet kellene tartani. Istenkém, késik egy öt évet. Veszünk áramot, oszt eltároljuk az akkukban. Akkugyárunk az lesz sok. -.appa.
A kapitalizmus árny oldala 15/2024 (I.20.) töprengés
- Arról szólottam, hogy a kapitalizmus jó dolog, de vannak ellenzői. Ezek az emberek azt mondják, hogy ennek a gazdasági rendszernek, alapvető jellemvonása, hogy társadalmi egyenlőtlenség és igazságtalanság áll fenn.
- Az egy dolog, hogy fenn állnak az említett dolgok, de folyamatosan szélesedik a szakadék a szegények és a gazdagok között. Gondolom érthető, hogy ez elégedetlenkedésekhez és társadalmi feszültségekhez vezet. Akkor ezt úgy fogalmazták meg, hogy a haszon logikájának alávetett emberi élet kiüresedik. Marx ezt úgy fejezte ki „elidegenedik”. Amint azt van szerencsénk megtapasztalni, - hiszen kapitalizmust építünk – az ember nem más, mint egy bármikor pótolható eszköze a tőke folyamatos újratermelődésének folyamatában.
- Mielőtt nyugdíjba jöttem, még a szakszervezet is azzal riogatott, hogy „elégedjetek meg ennyivel. Százak jönnek a helyetekre”. Ez persze nem volt igaz. Nem nagyon jött senki. Mikor nyugdíjba készültem, két hónappal előtte felvettek egy fiatalembert, hogy majd betanítom az ipari méretű kromatográfia rejtelmeibe. Az állandósult emberhiány miatt, Én nem is találkoztam vele. Azaz mégis. A műszakom meghívott a diósgyőri brigád kirándulásra. Itt találkoztam vele. Ekkor már budapesti vegyi gyárban dolgozott. Kétszer annyi fizetésért, és fele mennyiségű munkáért.
- Egy kis kitérő. A szakszervezetek miért hitegették a munkavállalókat? Miért csapták be őket? Nagyon egyszerű. A törvények és a rendeletek változása miatt, a szakszervezetek függetlensége megszűnt. Ők is a gyárak alkalmazottai lettek. E miatt a fizetést, és a prémiumot is a gyár biztosította a számukra.
- A kapitalizmus hívei figyelmen kívül hagyják ezeket a dolgokat. Azt hangsúlyozzák, hogy a kapitalizmus alapvetően erkölcsösebb bármilyen más, korábbi gazdasági rendszernél. Hiszen, míg például a feudalizmusban a földesúr a saját hadserege által elveszi a parasztoktól a szerinte neki járó javakat, addig a kapitalizmusban szabad és erőszakmentes gazdasági interakciók következtében alakulnak az elosztások.
- Természetesen ez utóbbiakkal kapcsolatban azt mondom, hogy nem igaz. Mire alapozom mindezt? A földesúrnak szüksége volt a szorgos munkáskezekre. A mezőgazdaság nem volt gépesítve. Az igás állatokat el kellett látni, amikkel dolgoztak. Ezen kívül sok állatot kellett tartani. Az élelmiszer tartalék húst, élőállapotban tartották. Nem volt fagyasztó, és hűtőszekrény. Jégvermek voltak. Gyerekkoromban Pesten volt jégszekrény. Kiabáltak az utcán, amikor lovas kocsival hozták a jeget. Ez megvolt a 60-as évekig.
- A kapitalizmus a gépesítés eredményeként könnyen kimondja: nem tetszik. Menj el, százak jönnek helyetted. Ami hazugság. Jegyzem meg, a mai fiatalok könnyebben ott hagyják a munkahelyet. Mennek oda, ahol többet fizetnek. Mellesleg, a cégeknél sem divat már a törzsgárda jelvény. Nem becsülik meg a vállalat mellett kitartó embereket. Így alakult a világ. -.appa.
Miért jó a kapitalizmus? 13/2024 (I.18.) töprengés
- Mint azt tanulmányaitokból tudjátok. Az egész úgy indult, hogy a kapitalizmus jó dolog. Kállai Ferenccel (ha jól emlékszem, de az Ő hangja ugrik be) volt egy remek humoros jelenet, amit Tabi László írt. Csattanója az volt, hogy „a szocializmus tehát jó dolog, de sűrű ködben, este, a városokban, az autósok részére jobb a kapitalizmus”.
- Az előbbiek miatt is jó a kapitalizmus, de nem ez lett volna a lényege. Annak kellett volna bekövetkeznie, hogy a magánvállalkozások, és a cégek a szabad piacon versenyezzenek egymással. E mellett a megtermelt javak és szolgáltatások elosztásáról is a szabad piaci viszonyok döntsenek. Ment is ez így egy darabig, de a cégek, vállalkozások elkezdtek tisztességtelenül viselkedni. Az újakat nem engedték piachoz jutni. Különösebben nagy dolgot nem kellett csinálni. Meg kellett a tisztesség hiányos elemeket keresni. Az meg, adott volt a bankárok és a politikusok személyében.
- Alapjait tekintve, a kapitalista gazdasági rendszer alapeleme a tőke, amit a tőkés azért fektet be a vállalkozásába, hogy hasznot termeljen. A tőke, az többnyire pénz, de lehet tudás is. Napjainkban a Svábféle alakulat a WEF azért nyüszkölődik a technokrácia után. Elnézve a Föld leggazdagabb embereit egyértelmű, hogy pénz és hatalom sóvár személyek gyülekezete. Semmi jó nem várható tőlük. Sváb szerint a kapitalizmust meg kell újjítani. Ahogy olvasgattam minden jel arra mutat, hogy a kínai kommunizmus válik az új kapitalizmussá. Központi ellenőrzés és irányítás alá kerül minden és mindenki. Természetesen a világ urai nem. Vagyis egy szűk kör fogja gyakorolni a diktatúrát. Az emberi természetet ismerve, egy idő múlva fogják nyírni egymást is.
- A kapitalizmus eredetileg egy gazdasági rendszer, amely elválaszthatatlan a tőkés termelést létrehozó társadalmi és politikai keretektől. A kapitalizmus szellemisége a személyi jogok, a szabadság, és az emberi természet téves elképzelésén alapszik. Mondom is, hogy miért. A klasszikus szabadpiacpárti elképzelés abból a téveszméből indul ki, hogy minden egyén alapvetően jó. Ennek okán az egyéni önérdek, szabadon kibontakoztatható. Ez hasznot hajt, jólétet termel az egész társadalom számára. Megjegyzem, annak idején Egyed tanár úr engem hozott fel példának. Alapvetően rendes gyerek. Ami azt jelenti, hogy csibész vagyok. Az emberi faj alapbeállítása a gonoszság. Mindent lehet az emberre mondani, de azt semmiképpen sem, hogy jó. Eddigi tapasztalatom szerint, minden jóság mögött rejlik valami szándék. Ha nem közvetlenül, akkor a jövőben. -.appa.
Még párszó, az MVM erőmű vásárlásáról 12/2024 (I.17.) töprengés
- Tegnap mesélgettem (nem mese ez gyermek) arról, hogy milyen jól fel volt építve a működő képtelenség határán lévő, tönkrement, és anyagilag kifosztott erőmű állam által történő megvásárlása. Idevág a Shakespeare idézet. Vegyük alapul Arany János fordítását: „Rohadt az államgépben valami.” Jegyzem meg ez az óta is fenn áll.
- Igazából, az egész üzlet kezdeteitől fogva annyira büdös volt, hogy A Vajda Péter féle fordítás is megállja a helyét: „valami bűzlik Dániában”. Ezt Szél Bernadett, akkor már független képviselő érezte meg. Még a vételár bejelentése előtt, februárban feljelentést tett a rendőrségen, hűtlen kezelés miatt. Megjegyzem Bernit, kezdő politikus kora óta nem kedvelem. Valami ződ pártban indult. Szórólapján ződségeket hordott össze. Akkor írtam, hogy bolond likból, bolond szél fúj. Most mondhatjátok: jó gyerek! Te egyik politikust se kedveled. Ez így nem igaz. A helyesebb az, hogy viszolygok tőlük. Sokuk esetében pedig undorodom, de ez saját szociális összeférhetetlenségi problémám. Tudom, hogy piacról, pénzből él az ember (a politikus is). Aki jól akar élni, az politikusnak megy. Megjegyzem: nem hiszek abban, hogy nemes és jó célokkal indul a pályának, csak később válik olyanná, amilyenek a politikusok. Mindég elképedek azon, hogy az emberek mennyire hisznek nekik, abban amit a politikusok mondanak, miszerint nekik akarnak jót.
- Berni feljelentésében úgy fogalmazott: „a kormány egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, azonnali tőkepótlásra szorult, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőműroncsot vett meg Mészároséktól ismeretlen áron.” Ebben igaza volt. Azt azért látni kell, hogy a politikusoknak olykor-olykor igazuk van. Ettől még rosszabb a helyzet. Sose lehet tudni, mikor mondanak igazat. Képmutatók. Még az igazmondásuknak is hátsó szándéka van.
- A Nemzeti Nyomozó Iroda példás gyorsasággal dolgozott. Már májusban közölték, hogy bűncselekmény hiányában a nyomozást megszüntették. Megállapították az MVM az üzlet során körültekintően mérte fel a költségeket. Ami úgy néz ki, igaz is volt. Az alábbiakból láthatjátok, a felelősök feljebb csücsültek. Arra viszont nem terjedt ki a feljelentés.
- Az MSZP által nyilvánosságra hozott adatokból kiderült, hogy az MVM igazgatósága is tisztában volt azzal, mit vesznek meg. A döntést ugyanis felterjesztették Bártfai-Máger Andreának (Ő volt az MVM-t felügyelő tárca nélküli miniszter). A cég vezetői így a döntés felelősséget feljebb tolták. Igazuk volt, - miért Ők legyenek a bűnbakok. Az igazgatóság jó indokot talált erre. Az MVM alapszabályából következik. Tehát az MVM vezetői tudták milyen állapotban van az erőmű (anyagilag, és működő képességileg). Látták, hogy nem ésszerű lépés, de érezték a kormány elvárását. E miatt, mondhatni saját védelmükben kérték a miniszternő világos utasítását. -.appa.
A nagy üzlet 11/2024 (I.16.) töprengés
- Ígértem, hogy legközelebb olvashatjátok a történetet. Vót ez mán máskor is így, oszt jóval később kerítettem rá sort. A történet tökéletesen körvonalazza, a külön utas, unortodox, Hungarikum Jegyzem meg, minden országnak másmilyen berendezkedése van. A szocializmushoz hasonlóan ez sem húzható egy kaptafára. Mindenki másképp csinálja. Elmondhatjuk magunkról, hogy az unió második legszegényebb országa vagyunk. A lakosság 60 százaléka szegény. Ennek 1/3-a (az összlakosság 20 %-a) nagyon szegény, a létminimum alatt tengődik.
- Lássuk a sztorit. Orbán bán előszeretettel hoz meg suttyomban döntéseket, és jelenti be olyan időszakban, amikor a népet más foglalkoztatja (pl. karácsony körül). Így volt ez, ebben az esetben is. Aztán 2020. márciusban kiderült a magyar állam 17,44 milliárd forintért vett egy nagy szénerőművet. 2019 karácsonya előtt egy nappal a magyar állam energetikai vállalata (MVM) megvásárolta a Mátrai Erőművet. Az eladó egy felcsúti üzletember volt. Minő véletlen, az illető Mészáros Lőrinc felcsúti üzletember volt.
- Akkor még nem titkosítottak mindent évtizedekre, így az MSZP párt elnöke, Tóth Bertalan közérdekű adatigényléssel fordult az MVM-hez és kikérte a vásárlás adatait. Ebből az derül ki, hogy a vételáron felül még 57,7 milliárd forintot kellett a cégre költenie az államnak. Az üzletet 2020. márciusban zárták, ekkor már a vírus miatt korlátozások voltak elrendelve. Az emberek figyelmét, a vírustól való rettegés kötötte le.
- Itt teszek egy megjegyzést. Igazából hazánkban, egy magára valamit is adó diktatúrához hasonlóan, 2015. óta rendeleti kormányzás van. Ezzel azt akarom mondani, hogy ez nem a vírussal jött be, és nem az Ukrán háborúval. Ezek csak jó indokok, a rendeleti kormányzás fenntartásához.
- Folytatom az MVM és Lőrinc barát nagy üzletét. Ennek során az erőmű mellett működő, biomasszát előállító Geosol Kft-ét is megvette az MVM. Így, több mint négyszer annyiba került a buli, mint amit előzetesen bejelentettek. De-hát, kell Nekünk mindent tudni?
- De ez, még nem minden. Az MVM vezetése annyira korrekt volt, hogy szükségesnek tartotta megadni, egy 4,9 milliárd forintos tagi hitelt. Azt az összeget Mészáros magántőkealapjának kellett kifizetni. Továbbá 26,4 milliárd forint tőkeemelés is végre kellett hajtani. Ezek után még 26,4 milliárd forint áthidaló hitelkeret is kellett, az erőmű működőképességének fenntartásához. Összesítve 75,14 milliárd forintba került az MVM-nek egy lepusztult, anyagilag kivéreztetett erőmű megvásárlása.
- Mondhatjátok: akkor ez Mészárosnak nagyon jó üzlet volt. Hát igen. No és akkor, azt még nem is tudjátok, hogy mikor Lőrinc barát átvette az erőművet, akkor 11,2 milliárd forint osztalékot vett ki belőle. Ez az összeg úgy volt ott, hogy az előző (német) tulajdonos rakta félre. Vélhetőleg azzal a céllal 20-as évek második felében esedékes rekultivációt (környezeti károk enyhítése) elvégezhessék. Lőrincünk csapata jó érzékkel vette észre, ennyi pénzt felesleges ott tartani. A 20-as évek második felére az erőmű már nem lesz az övék. A környezeti károkat meg, enyhítse majd az újgazda. Vagyis az adófizető állampolgárok. Ki volt ez ókumlálva rendesen. -.appa.
Akkor mi is a kapitalizmus? 10/2024 (I.14.) töprengés
- Azt ugye láttuk, hogy kialakulásával kapcsolatban elmondhatjuk, ahány ház annyi szokás. Ami nem csak azt jelenti, hogy mindenütt másképpen alakult ki. Azt is jelenti, hogy a magára valamit is adó történész másképpen értékeli a kialakulás körülményeit. Mert mi is a történelem? Az a katyvasz, ami az emberiséggel történik. A papír a világ legerősebb anyaga. Bármit kibír, amit ráírnak. A világban zajlanak a történések. Leírják. Régebben lerajzolták. most fényképezik, és különféle digitális eszközökön rögzítik. A történész ezekből dolgozik, meg statisztikai adatokból. Ezeket összeállítja, csoportosítja és ezzel elkészült az emberiség (múltja) történelme. A jelenkor persze tudja, hogy nem teljesen úgy van az, mint ahogy írva van. Vegyük a Mi példánkat. Vannak intézkedések, történések, amik évtizedekre titkosítva vannak. A történelem, amúgy is a hátunk mögött készül. Nem látjuk. Nem vonnak be. Vannak mókák, ami alapján azt az érzetet, azt a látszatot keltik: emberek, ezt Ti akartátok! Ez nem így van. A mindenki akar valamit-ből, lesz valami (olyasmi, amit igazán senki sem akart). Na, ehhez vegyük hozzá azokat a történéseket, amiket titkosítanak. Teszem hozzá. Azok olyan dolgok, amihez semmi közünk. Tutira vehető nem olyasmik, ami a Mi érdekeinket szolgálják. Ha, az lenne, minden attól zengene. Gondoljatok bele. Olyan dolgokat állítanak be siker történetnek, ami nem is olyan jó Nekünk. Akkor mik lehetnek azok, amikről évtizedekig kussolnak.
- Most elértem odáig, hogy írjak valamit a címben szereplő, kérdésre. Ami nem egyszerű, hiszen nagyon könnyű elkalandozni. A kapitalizmus alapjait tekintve olyan gazdasági rendszer, ahol a termelőeszközök (minden, ami jövedelmet termel: a föld, a gyárak, a szállítási eszközök, és minden más, amivel pénzhez lehet jutni), túlnyomó többsége magántulajdonban van. Két dologra hívnám fel a figyelmet. „Alapjait tekintve”, vagyis nem minden. „Túlnyomó többsége”, vagyis nem minden. Egyszerű magyarázata van. Vegyük a Mi példánkat. A rendszerváltáskor állami tulajdon volt. Ezt az állami tulajdont az arra érdemesültek olcsóért megszerezték. Orbán mikor (2010 után) létrehozta a nemzeti nagytőkés osztályt, akkor szintén az arra érdemesülteknek (NER) adta a termelőeszközöket. Mellé az állam vásárolt vagyonokat, amiket aztán átjátszott a nertársaknak. Példának okáért a Mátrai Erőművet megkapta Lőrinc barát. Az erőmű leamortizálása után, az állam jó pénzért visszavette tőle. Ugye? Mondtam, hogy könnyű elkalandozni. Ha, már belekezdtem, akkor legközelebb folytatom. Nem lesz rossz sztori. Meglátjátok majd, ez a történet tökéletesen beleilleszkedik a kapitalizmus kórképébe. Nem igazán mondhatjuk el, hogy normális dolog ez, de majd olvashatjátok. -.appa.
Tóth Gabi után jöhet a kapitalizmus 9/2024 (I.13.) töprengés
- Akinek ez nem világos, az lapozzon egyet vissza. Akkor megérti, micsoda dilemmában voltam. Mi előrébb való? – a kapitalizmus, vagy ennek a nemzet, nem is tudom milyének, nevezzük madarának, az esete. A csalogány, a pacsirta már foglalt, de mindenképpen énekes madárra gondoljatok.
- A kapitalizmusról elöljáróban annyit, hogy vége lesz. Miért mondom ezt? Egyszerű. A világon minden így van. Ami keletkezett az el is múlik. Másrészt, a WEF is erőlteti. Náluk a kínai típusú kommunizmus a befutó. Igen egyszerű magyarázata van. Abban a társadalmi formációban lehet a legjobban, kordában tartani az embereket. Vagyis az új világban a technokrácia tölti be azt a szerepet, amit Kínában a kommunista párt. Szépen megszűnik a magánvagyon. Nem azt veszel, amit akarsz. A rendszer nem engedi, hogy nagy lábon élj. Ez alatt karbon-lábnyomot értsetek.
- Azt mondják, a kapitalista termelési rendszer Angliában alakult ki, még a 16-17. században. Hogy miért? – és hogyan? - sosem fogjuk megtudni. Gondoljatok bele, 300- 400 évről beszélünk. Azt se felejtsétek el, a történelmet akkor is, és az óta is folyamatosan hamisítják. Így aztán a kialakulásával kapcsolatban sok, ellentmondó elmélet jött létre ebben a párszáz évben.
- Max Weber azt mondja, a kapitalizmus gyökere a protestáns etikában található. Ez tette lehetővé, hogy a pénzszerzéssel járó munkáikat az emberek élethivatásként fogják fel. Szerinte a “kapitalizmus szelleme” előbb született meg, mint a tőkés rendszer. Felfogásom szerint, az emberek megszabadultak a vallás által előírt pénzzel kapcsolatos korlátozásoktól. Eredeti elképzelés szerint nem ez volt a reformáció célja.
- Marx szerint a kapitalizmus kialakulását nem etikai, gondolkodásbeli okok hozták létre. Ő a gazdasági és társadalmi körülmények változásával magyarázta. A tőke már korábban is létezett a kereskedelemben. Ahhoz, hogy a tőkés termelés átvegye feudalista rendszer helyét egy mindent átfogó technológiai, gazdasági és társadalmi változás sorozatnak kellett bekövetkeznie.
- Egy XX. századi marxista szerint a kapitalizmus születése nem a kereskedelemhez köthető. Ellen Meiksins Wood azt mondja, hogy a kapitalizmus létrejötte, az angol vidék speciális, egyedi birtokviszonyainak a következménye. Szerinte az ottani birtokviszonyok miatt, a nagyon népes, földművelésből élő réteg arra kényszerült, hogy piaci alapon, pénzért árulja a munkaerejét. E mellett szintúgy, kénytelen volt piaci alapon megvásárolni megélhetéshez szükséges dolgokat, köztük az élelmiszereket is. -.appa.