appasztorik

Akarmi, mint egy szatócs bót

Jégveremből a kapitalizmusba 17/2024 (I.22.) töprengés

2024. január 22. 06:32 - appasztorik

  • Ha-már így írtam a címet, akkor kezdjem a jégveremben. A jégveremben (nevéből eredően egy gödör volt) rengeteg szalma volt, és a között volt a jég. A levegő elég hűvös volt odalenn. Akkor mehettünk oda, ha bort kellett felhozni, vagy üres üveget visszavinni. Egyébként egyszerű faajtaja volt, lakattal lezárva. A külseje vastagon náddal, meg szalmával volt borítva. Ez a tető, a földig ért. Ennyi. Egyszer sem hallottam, hogy bárki is bebútt vóna a nádfedés megbontásával. Mellesleg a házakat sem csukták be éjszakára. Mondjuk nappalra sem. Mi pulyák ott játszottunk az udvaron. Ez különösebben nem lett volna nagy visszatartó erő. Főleg, hogy időnként a környéken azért elcsatangoltunk kicsinykét. A kert alján ki lehetett menni a rétre. Rengőt rágicsáltunk, ha többen összejöttünk, akkor fociztunk. Amúgy meg Bodri, aki fajtáját tekintve kuvasz volt, otthon felügyelte a területet. Ha idegen felnőtt keveredett a portára, amíg a háziak közül felnőtt haza nem keveredett, nem engedte ki. Különösebb cécó nélkül kimutatta a foga fehérjét. Ez elég is volt ahhoz, hogy az illető türelmesen várakozzon. Nem sok mozgástere volt, mert ha kifelé indult Bodri rámosolygott. Így aztán üldögélt a lócán, a tornácon. Ott legalább árnyék volt. Mikor (többnyire) nagyapám hazajött, akkor látszott az illetőn, hogy nem megjátszott az öröme.
  • Hogy került a jégverembe jég. Hát behordták. Tényleg olyan telek voltak, hogy vágták a befagyott holt Tiszán. Álltak a jégen és vágták. Csákjával kihúzgálták, szekérre pakolták és behordták a verembe. Mellesleg Balsánál gyalog keltünk át a Tiszán. Na, jó! Ezt időnként hizlalták. A révészek gallyakat, meg szalmát szórtak a jégre, locsolták vízzel.
  • Érdekességként még elmondom, mikor nem volt jég, akkor csónakkal vittek át a túlpartra a révészek. Az acélsodronyba akasztották a kampót és áthúzták a csónakot. Ugyan így tettek akkor is, amikor a kompot húzták át a túlpartra. Ilyenkor alkalmazták a fizikát. A komp két guruló keréken volt az acélsodronyhoz kötve. Amelyik partot elhagyták, azt a csörlővel kintebb engedték. Ilyenkor a komp ferdén állt a vízfolyásra. A víz nyomása segített áttolni a kompot. Az elv az, mint a sárkányröptetésnél. Visszafelé jövet a csörlőt visszahúzták. A partfelőli oldalon megengedték. Mellesleg ezt a technikát alkalmazzák a motoros kompokon is. Gázolajat lehet vele megtakarítani.
  • Na, most jutottam el a kapitalizmushoz. Mondhatnám: rohaggyon meg ott ahol van. De itt, nálunk is az van. Mondom a legfőbb érvet a kapitalizmus mellett. Az emberiség eddigi történelme során, sohasem látott jólétet hozott az emberiségre. Hát egy frászt hozott, nem jólétet. Tuggyátok kiknek hozott jólétet. A tőkéseknek, a technokráciának, a WEF urainak mindenképpen. De az, - nem az emberiség! - (csak az alja). -.appa.
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://appasztorik.blog.hu/api/trackback/id/tr2718308483

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása