- Azt ugye láttuk, hogy kialakulásával kapcsolatban elmondhatjuk, ahány ház annyi szokás. Ami nem csak azt jelenti, hogy mindenütt másképpen alakult ki. Azt is jelenti, hogy a magára valamit is adó történész másképpen értékeli a kialakulás körülményeit. Mert mi is a történelem? Az a katyvasz, ami az emberiséggel történik. A papír a világ legerősebb anyaga. Bármit kibír, amit ráírnak. A világban zajlanak a történések. Leírják. Régebben lerajzolták. most fényképezik, és különféle digitális eszközökön rögzítik. A történész ezekből dolgozik, meg statisztikai adatokból. Ezeket összeállítja, csoportosítja és ezzel elkészült az emberiség (múltja) történelme. A jelenkor persze tudja, hogy nem teljesen úgy van az, mint ahogy írva van. Vegyük a Mi példánkat. Vannak intézkedések, történések, amik évtizedekre titkosítva vannak. A történelem, amúgy is a hátunk mögött készül. Nem látjuk. Nem vonnak be. Vannak mókák, ami alapján azt az érzetet, azt a látszatot keltik: emberek, ezt Ti akartátok! Ez nem így van. A mindenki akar valamit-ből, lesz valami (olyasmi, amit igazán senki sem akart). Na, ehhez vegyük hozzá azokat a történéseket, amiket titkosítanak. Teszem hozzá. Azok olyan dolgok, amihez semmi közünk. Tutira vehető nem olyasmik, ami a Mi érdekeinket szolgálják. Ha, az lenne, minden attól zengene. Gondoljatok bele. Olyan dolgokat állítanak be siker történetnek, ami nem is olyan jó Nekünk. Akkor mik lehetnek azok, amikről évtizedekig kussolnak.
- Most elértem odáig, hogy írjak valamit a címben szereplő, kérdésre. Ami nem egyszerű, hiszen nagyon könnyű elkalandozni. A kapitalizmus alapjait tekintve olyan gazdasági rendszer, ahol a termelőeszközök (minden, ami jövedelmet termel: a föld, a gyárak, a szállítási eszközök, és minden más, amivel pénzhez lehet jutni), túlnyomó többsége magántulajdonban van. Két dologra hívnám fel a figyelmet. „Alapjait tekintve”, vagyis nem minden. „Túlnyomó többsége”, vagyis nem minden. Egyszerű magyarázata van. Vegyük a Mi példánkat. A rendszerváltáskor állami tulajdon volt. Ezt az állami tulajdont az arra érdemesültek olcsóért megszerezték. Orbán mikor (2010 után) létrehozta a nemzeti nagytőkés osztályt, akkor szintén az arra érdemesülteknek (NER) adta a termelőeszközöket. Mellé az állam vásárolt vagyonokat, amiket aztán átjátszott a nertársaknak. Példának okáért a Mátrai Erőművet megkapta Lőrinc barát. Az erőmű leamortizálása után, az állam jó pénzért visszavette tőle. Ugye? Mondtam, hogy könnyű elkalandozni. Ha, már belekezdtem, akkor legközelebb folytatom. Nem lesz rossz sztori. Meglátjátok majd, ez a történet tökéletesen beleilleszkedik a kapitalizmus kórképébe. Nem igazán mondhatjuk el, hogy normális dolog ez, de majd olvashatjátok. -.appa.
