-’24.08.19.

Tegnap elmentünk, hajókázni a Bodrogon. Reggel indultunk időben. Sose tudni, hogy találom meg Tokajban a kikötőt. Könnyedén megtaláltam. Bejelentkezéskor, az úr csodálkozott azon, hogy ott vagyok. Neki az jelent meg a gépen, hogy visszamondtam a megrendelést. Tényleg, de az a kártyás fizetésre vonatkozott. Felajánlottam, hogy behozom a papírokat. Igaz a jegyet nem tudtam kinyomtatni. Az értesítő levél tetejét nyomtatta ki a masina. Mikor kijelöltem a jegyet, akkor annak is, csak a tetejét nyomtatta. Mondtam, nincs ugyan nálam a befizetési bizonylat, de behozom a kocsiból. Megnyugtatott nem szükséges. Az ott lévő adataink alapján felvett Minket az utas névsorba. Igazából elég unalmas egy ilyen hajókirándulás. Bevillant, milyen borzalmas lehet, mikor hetekig hajókáznak az óceánon. Megértem, miért fizetik olyan jól a személyzetet. Jó, az luxus körülmények közt van. Milyen lehetett Kolombusznak elmenni Amerikába. Ő még hagyján. Motiválta valami. De a személyzetnek. Még csak a telefonjukat sem nyomkodhatták. Hun vót még telefon 1492-ben? Itt sokan nyomogatták a telefont. Teljesen érthetetlen módon kinyúltak az ablakon, és felvételt készítettek az elvadult természetről. Nem szép, de legalább annyira érdektelen is. Én legalább azt nézegettem, - hol vannak horgászhelyek.  Nem mintha ez érdekes lett volna. Majd 3 óra, míg Patakra értünk. A hajót hajtó motor elég hangos. Saccra azt mondom, hogy füldugót kellett volna használni. Na-de kikészül fel ilyesmire. Hihetetlen sok hal lehet a Bodrogban. Megközelíthetetlen, hiszen hatalmas partszakaszokon lehetetlen a horgászat. Elvadult növényzet. A fákra magasan felkúszott a vad komló. Sok helyen látszott, hogy turkálnak a halak. A településeknél sokan horgásztak. Egy helyen 5 spori is bőszülten hajigálta a gumi halat. Sokan csak heverésztek, üldögéltek a botjaik mögött. Mikor jöttünk vissza, akkor is. Sok vadkacsa van a vizek szélén. Pár szürke gém, és bakcsó. Egy kócsag, és 3 jégmadár színesítette a palettát. Volt egy hattyúpár is. Közre fogták a két szürkét. Közel anyányiak voltak, de még szürkék. Ilyenkor még ehetőek, mert nem kemény a húsuk. Sok fecske is cikkázott a Bodrog felett. Reggel mikor mentünk, Tiszaeszláron nagyon sok fecske üldögélt a villanydróton. Tiszanagyfaluban valamivel kevesebb. Évtizedek óta nem láttam egy csomóban ennyi fecskét. Ezek vonuló madarak. Kikötés után elmentünk a Vár éterembe. Szerencsénkre még volt szabadhely. Nézzük meg akkor horgászati szempontból a Bodrogot. Az étteremből átmentünk a Bodroghoz. Elvízinövényesedő, sáros part. Meghorgászható, de helyenként áll a víz. Hajóval hegymenetben, nagy szakaszon békalencsés vízfelület volt tapasztalható. Mellesleg, úgy kötöttünk ki, hogy mellettünk a Bodrog közepén egy hatalmas fa volt elakadva. A fán jól látszott, hogy a környezetvédelem büszkesége, a hód, a fatörzsét is, és az ágait is jócskán megrágta. A nagy hajó forgalom ellenére, a fa meg sem moccant. Ágai közt vadkacsák vidámkodtak. Mivel háromkor indult vissza a hajó, átvándliztunk a vár alatti szakaszra. Az első helyen be volt dobva két fíder. Egy fiatalember akkor jött meg. A másik egy jó, gerinces hetes bolonyaival pecázott. Nemrégen jöttek lejjebb a hídtól. Elzavarta őket a sok megállt uszadék. Ott fogott egy félkilósforma dévért. Itt még kapása sem volt. Az a baj, hogy nagyon alacsony a víz, és tovább apad. Nem mondtam, de túlzásnak tartottam a 8 g-os úszót. Főleg, hogy egy csomóban volt a súly. A főólmot fentebb szokták tenni. Ide négy gramm dosztig elég lenne. Lentebb egy fiatalember horgászott. Éppen csalihalat fogott, mert valahogy eltűnt a csalihala. Lehet nem vette észre, hogy kapás volt. Sok rablóhal van a Bodrogban. A másik fíder botja, békés halra volt betéve. A gyereké. Hamar megunja. A múltkor majdnem elvitte a botját egy hármas ponty. A vízbe kellett lépni, hogy elkapja. A fiúcska nem volt hajlandó elengedni a halat. Azt megmutatja mamának. Egyébként visszaengedik a halat. A nagy meleget, és az alacsony vízállást okolta a haltalanságért. Ez az idei utolsó horgászata. Jövő hónaptól misszióba megy, egy félévre. Nem tudja, - lehet e, ott horgászni?  Az összkép alapján azt gondolom, tavasszal érdekes lenne bolóval meghorgászni a Bodrogot.

És akkor adós vagyok a 17.-i fogásunkkal. Kettőkor már erősen borult. Négy után érkeztünk ki. Erre az időpontra 79%-ra írta az esőt. Fekete felhők kavarogtak. Az ég dörgött. Bementünk azért. Attila négyes spiccet szerelt, kétgrammos úszóval. Vékony zsinór és előke. Én ugye teszek, veszek, tetvészkedek. Ahogy szoktam. Attila fogott egy kis bodorkát. Csalit se tett fel. A vízmélységet mérte. Négy halat fogott, mire én horgászni kezdtem. Olyan helyen ültünk le, ahol tükör víz volt. Mindegy. Egy idő után elárasztott minket a békalencse. Néha a 3 méteres szákkal szedegettem le belőle. Nem értem, - miért nem eszik a vadkacsák? Igaz, amennyi itt van, ahhoz hihetetlen mennyiségű kacsa kellene. Néhányat látni néha, de elrepülnek kis idő múlva. Rengeted kapás volt. Rengeteg üres bevágással. Gilisztát nem is vittem. Zömében egy szem csontival horgásztunk. Egyszer gubancoltam, egy nagy bevágás után. Több kárászba úgy kellett beleimádkozni a horgot. Kicsit emelni a cájgon, és óvatosan visszaengedni. Megjött a beígért eső. Legalább 10 percig esett. Egy, kétpercnyi időt leszámítva, csak a vízen látszott, hogy esik. Attila befejezte hétkor. Én akkor fogtam egy küszt. Nehogy mán az legyen utolsó hal. Így, ¼ nyolcig kitartottam. Erre fogtam egy egészen jó törpét. Ami ugye megint csak nonszensz. Megjött az e.kárászom és befejeztem. Attila 26 hala, 58 deka volt. 9 e.kárászt fogott. Ebben is volt egy, ami nemigen érte el az egy dekát. 12 keszegének a súlya 13 deka volt. 3 törpét fogott, de a legkisebbet nem találtuk meg. Ezek mellett volt 3 razbórája is. Nekem 30 halam volt. 1,04 kg. 11 e.kárász, 6 törpe, 5 razbora és 8 keszeg (ez utóbbi 11 deka volt). Ennyi a történet. Mára is ír esőt, a gépállat. Majd meglátjuk, mi alakul ki. -.appa.