- Ebből a szabadságból adódott a probléma. A nagy egyetemeknek eszük ágában sem volt lemondani a hallgatói hozzájárulásáról. Az ELTE 0%-ban határozta meg az ingyenes képzésben résztvevők arányát. A diákság nagy felháborodása miatt 5%-ra módosították. A kormány közbelépett, és kötelezte az egyetemeket, hogy a legjobban teljesítő diákok 15 %-át mentse fel a tandíjfizetési kötelezettség alól. Viszonyítva ehhez a II. Orbán-kormány intézkedései után a hallgatók 14%-a részesülhetett az ingyenes oktatásban.
- Visszaidézve a 2007-2008-as éveket, amikor a Fidesz országos kampányba kezdett a tandíj bevezetése ellen. Rengeteg érvvel álltak elő az ingyenes felsőoktatás mellett. A Fidelitas akkori elnöke, a tandíjat vagyoni alapú szelekciónak nevezte. Így utólag, eszünkbe juthat, a tanulás is lehetőséget adott az ingyenes képzésre. Az elnök úr, a jelentkezők alacsonyabb számát a tandíjjal magyarázta. Az alelnök úr keményebb volt. Biztos szeretett volna elnök lenni. 2007. szeptemberében azt mondta: „A tandíj a fiatalok ellen indított büntetőhadjárat része.” Az igaz, a kormány a tandíj bevezetésével egy időben 30 milliárdot elvont a közoktatásból. Csökkentette a hallgatók utazási kedvezményét. Megszüntette a lakhatási-, könyv- és jegyzettámogatást, és megvonta a költségtérítés alóli mentességet a kismamáktól. Azt mondta a beszedendő tandíj nem fejlesztési célokat szolgál, csupán a felsőoktatástól elvont állami pénzeket pótolja. Ebben van is igazság. Napjainkban is ezt látjuk. Orbán egyik helyről teszi a pénzt a másik helyre. Főleg haveri zsebekbe. Mindég is mondom, adni csak valakiknek a kárára lehet.
- Révedek vissza, az ellenzéki Fideszre, mikor a választási programban ígérték nem lesz tandíj. Akkor a ciklus végéig mindent kritizáltak (kormányt, oktatási szervezetet), ha a tandíjhoz valami hasonló dolog bevezetésével próbálkoztak. Pokorni Zoltán, mint a párt oktatáspolitikusa (előzőleg szakminiszter), a Rektori Konferencia döntését bírálta amiatt, hogy teljes átjárhatóságot akartak az államilag finanszírozott, és a költségtérítéses képzés között. Azt feltételezte Zoli, a kormány a rektorok mögé bújt, és ily módon próbálja bevezetni a tandíjat. Tett egy ígéretet: „Bármi is fog történni, a következő polgári kormány el fogja törölni a tandíjat, bárhogyan is fogják nevezni azt”.
- Oszt mit tett Isten? Miután bevezettek egy kemény keretszám-csökkentést, akkor Giró-Szász Bandi, kormányszóvivőként kifejtette, hogy szó sincs tandíjról. Az állam mindenkinek kifizeti felsőfokú tanulmányait. „Valakinek ösztöndíj, valakinek Diákhitel 2 formájában.” Hát ennyi a történet. Manapság nagy jóság van, de ezt tudjátok. -.appa.
Negyedik a ráadás 168/2022 (11.03.) töprengés
- Éppen 2006-nál tartottunk. A Fidesz oktatási műhelyének vezetője, mint ellenzéki politikus, úgy reagált: az utólagos hozzájárulást egyenértékűnek tekintik a tandíjjal. Szóba került a keretszámok csökkentése is. Statisztikákat idézet, amelyek alapján az derült ki, hogy a csökkentések hatására néhány év alatt „több mint 20 százalékkal csökkent a felsőoktatási intézményekbe jelentkező diákok száma.” Hasonló érvelés volt megfigyelhető a Fidesz több politikusánál azokban az időkben. A Fidesz tartotta is ezt a koncepciót. 2007. februárban, ugyancsak az egyetemekre jelentkező fiatalok számának csökkenését hozták fel érvként, a tandíj negatív hatásaként. Állást foglaltak a tömeges felsőoktatás mellett.
- Az, hogy most a kormány nem köti nyelvvizsgához a diploma megszerzését, az egy dolog. Teszem hozzá jó dolog. Több diplomás lehet Magyarországon. Az viszont megkerülhetetlen, hogy diplomás emberek ne rendelkezzenek nyelvismerettel. Egy 2016-os felmérés szerint, hazánk az európai sereghajtók egyike. Az említett évben, a jelenlegi uniós tagországok közül Romániában beszéltek kevesebben, legalább egy idegen nyelvet. Ezen a területen sürgős változtatásokra van szükség. Jelenleg elmondható, hogy munkaerőpiacon a fizikai munkások állománya területén hiány van. Amennyiben ez bekövetkezik a magasan képzett, több nyelvet beszélő szakemberek körében is, az a magyar gazdaság növekedését gátló tényező lehet.
- Mint említettem, a második Gyurcsány-kormány bepróbálkozott az utólagos hallgatói hozzájárulás bevezetésével. Ez 2006. nyarán még a kormányprogramba is bekerült. Itt meg kell jegyezni, hogy elemzők szerint a javaslat hasonlított a Fidesz által javasolt Diákhitel 2 konstrukciójához. Többször tetten érhető, hogy Orbán újonnan megjelenő ötletei, de még a beszédeiben felvetett dolgok is mástól származnak. Egyszer régebben, már irkáltam erről. A lényeg, akkor az önköltséges felsőoktatás intézménye már a gondolat szintjén is óriási ellenállást váltott ki Fidesz részről. Azzal érveltek: a hozzájárulás, a tandíj késleltetett formája. Beszállt a Fidelitas is. Ők, „utólagos tandíjnak” nevezték a javaslatot. Érveik szerint, ez ellentmond az oktatási törvénynek. Abban 12 ingyenes félév volt az előírás. Ezt kérték számon, a kormányon. Jegyzem meg, hogy ez az érv, miszerint a hallgatói hozzájárulás egyenlő a tandíjjal, végig fennállt, 2006 és 2010 között az ellenzékben lévő fideszi kommunikációban. Tiltakozott az utólagos hozzájárulás ellen a HÖOK is. A Fidesz sajtóirodája is átvette nyilatkozatukat: „A tandíj neve: utólagos képzési hozzájárulás” címen.
- A „diplomaadó” kudarca után a Gyurcsány-kormány havi fix összegű tandíj bevezetését kísérelte meg. Az alapképzésben évi 105 ezer, a mesterszakos hallgatók, évi 150 ezer forint tandíjat fizettek volna. A felsőoktatási intézmények, ettől ötven százalékkal többet, vagy kevesebbet is kérhettek volna, és meghatározhatták volna a tandíj alól mentesülő diákok számát is. -.appa.
Harmadik mese, az oktatásról 167/2022 (11.02.) töprengés
- Már-csak azért is, mert három a magyar igazság. Lássuk, hogyan is alakult az oktatáshelyzete napjainkig. Az egyértelmű, hogy a kormány teljesen elégedett vele. Ha, ennél jobb lenne, akkor már rontani kellene rajta, hogy jó legyen. Lehet, – éppen ezért történnek, amik napjainkban megesnek?
- Most ott tartunk a mesében, hogy 2002-ben történt egy kormányváltás. A Fidesz által megtett intézkedéseken nem igazán változtattak. A Fidesz sajátsága, hogy minden, ami előttük volt az eleve rossz. Annyi változás történt 2005-től, hogy nem pont az első, hanem egy diploma megszerezése lett ingyenes.
- Visszacsatolok kicsit a második meséhez. Jönnek a külföldi diákok. Mondhatjuk, igazán örvendetes, ha egy ország felsőoktatása olyan jó minősítést kap, hogy más országok diákjait tudja ide vonzani. Sajnos nem teljesen erről van szó. Kivétel, az orvosi, és az állatorvosi képzés. Az idei adat szerint, a kormány 2022-ben 40 milliárd forintot fordít a külföldi diákok ösztöndíjára. Számszerűsítve, egy magyar diákra átlagosan harmad annyi állami támogatás jut, mint a Stipendium Hungaricum keretében itt tanuló külföldi diákra.
- Változást csak a 2006-os választások utáni időszak hozott: nem sokkal a választások után a kisebbik kormánypárt, az SZDSZ politikusai olyan utalásokat tettek, amelyekből sokan arra következtettek, valamiféle pénzügyi hozzájárulásához szeretnék kötni a felsőoktatásban való részvételt. Az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára néhány nappal a választások után úgy nyilatkozott: a tárca nem tervezi a tandíj bevezetését, megfontolandónak tartja viszont az úgynevezett utólagos képzési hozzájárulás bevezetését. Kis hazánkban, minden olyan mondat, ami azzal kezdődik, hogy nem tervezi, gyanús. Abból káosz kerekedik, hisz nincs megtervezve. Ennek Orbán az atyamestere. A péntek reggelente, Kossuth rádiós interjújának révületében elhangzottakat meg kell valósítani. Hajdan még tervezhettek, mert a helyettes államtitkár kifejtette, mit is jelent, amit mondott. Arról van szó, hogy - „a hallgató, amikor végez, akkor megkapja, mennyi volt az ő képzési költsége (...), utána amikor eléri a fizetésének egy olyan szintjét - például a minimálbér negyvenszeresét vagy hatvanszorosát egy évben -, akkor kezdené törleszteni ezt az összeget, a jövedelmének a négy, illetve a hat százaléka mértékéig". Na, lett is ebből nagy felháborodás. Legközelebb, ha majd olyan ándungom lesz elmesélem.
- Végül is, a Fidesz is bevezette, a tandíjat, és a diákhitelt is. Ű, dóguk. Ha jól silabizáltam ki, akkor jelenleg, a diploma megszerzése után 4 hónappal kell megkezdeni a diákhitel törlesztést. Van ahol 35 éves kort, van ahol 45 éves kort írnak. Annyi bizonyos, hogy nem olyan lett, mint a nyugati országokban lévő képzési támogatások. -.appa.
Második mese, az oktatásról 166/2022 (11.01.) töprengés
- A 2008-as kampányban Orbán mumus, azzal rémisztgette a népet: „a tandíj nemcsak az egyetemekről szorítja ki az okos, de szegény családba született gyerekeket, hanem előbb-utóbb a gimnáziumból is.” Azt mondta: „itt és most még minden lehetősége megvan Magyarországnak arra, hogy a tudásalapú világba, a tudásalapú iparágakba kapcsolódjunk be”, ezért „tegyük félre a tandíjról szóló, időnként egyébként megokolható elméleti és erkölcsi vitákat, és amíg nem leszünk Európa legokosabb és legképzettebb nemzete, addig ezt a vitát ne is vegyük elő újra.” Hát drágáim, így lett bezárva a (tudás)szellem a palackba. Mint mindannyian láthatjuk, nem a tudásalapú iparágakba kapcsolódtunk, hanem az extraprofitot termelőkhöz, akiket olcsó munkaerővel látunk el. Ehhez a munkához nem kell magas fokú képzettség.
- Ezt támasztja alá, a következő adat. A 2000-es években, a diákok 35-40 százaléka a szakközépiskolákból került a felsőoktatásba. A kormány úgy tesz, mintha nagy erővel támogatná a szakmunkás képzést. Magas ösztöndíj, de nem jól lett kiépítve a rendszer. Éppen ellenkező hatást értek el. A szakképzés minősége romlott. A tanulók nagy része a pénz miatt megy szakmunkásképzőbe, nem a szakma elsajátítása miatt. Mondhatjuk, az átgondolatlan kormányzati reformok miatt csúszik le a színvonal. Az legutóbbi adatok szerint a szakmunkásképzőkből, az egyetemekre csak 19 százalék tudott bejutni.
- A Fidesz az 1998-as választási programban a tandíjak eltörlését ígérte. Azzal érveltek: „Elfogadhatatlan, hogy a tanulás lehetőségei a tehetősséghez és ne a tehetséghez, a képességekhez kötődjenek. Magyarország sikere múlik azon, hogy polgárai mennyire lesznek képzettek. Ezért kell minden tanulni vágyó fiatal előtt megnyitnunk a tovább tanulás lehetőségét. Elengedhetetlen, hogy mindenki számára biztosítsuk az első diploma tandíjmentes megszerzésének lehetőségét”. Sürgették az ösztöndíjak növelését, a kollégiumok bővítését, és felújítását. Ezt a 1998-as győzelmük után röviddel teljesítették is. Ingyenessé tették az első diploma megszerzését, és bevezették a diákhitelt. Akkor már nem emlékeztek arra, miket mondtak 1996-ban. Erre majd visszatérünk.
- Azt látnunk kell, a kormány az átgondolatlan intézkedéseit a keleti nyitás politikájával próbálta ellensúlyozni. Csökkentették a magyar diákok tandíj támogatását, ezzel egy időben, többet költöttek arra, hogy a fejlődő országokból diákokat csábítsanak magyar egyetemekre. Ez az összeg többre rúgott ki, mint amennyit a magyar diákoktól megvontak. Elmondhatjuk, hogy sikeres volt. A 2010/2011-es tanévben a felvett diákok 11 százaléka volt külföldi, mára ez 21 százalék. -.appa.
Az oktatás is meg ér egy mesét 165/2022 (11.01.) töprengés
- Tegnap mormogtam, az oktatás alacsony színvonala miatt. Hát drágáim, itt a vad Keleten azzal büszkélkedhetünk, Magyarország déli, és keleti régiója, az unió legalacsonyabb képzettségű térségei közé tartozik. Ideemelik, majd a több régiót is (vagyis süllyesztik).
- A felületes szemlélő azt látja, hogy az egyetemi városokban hemzsegnek a diákok. Tényleg úgy van is, csakhogy ez a rengeteg itt tanuló külföldi diáktól van. Örüljünk neki. Nincs ezzel semmi gond. Hozzák a pénzt, keményvalutában. Lássuk be. Egy külföldi diáknak itt tanulni olcsó. Egy jó nevű amerikai egyetemen egy havi tanulása kerülne annyiba, mint itt egy évi. Tény minden egyetemünkön ezrek tanulnak. Nem csoda hát, hogy kora reggeltől késő estig tartanak az órák. Azt látnunk kell, hogy arányait tekintve, a magyar felsőoktatásba egyre kevesebb magyar diák kerül be.
- Itt teszek egy kitérőt. A 80-81-es korosztály érettségije után a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem orvosi karára negyvenen kerülhettek be. Jelenleg ez a létszám 400 fő.
- A Fidesz mindég harcolt a tandíj ellen (teszem hozzá, amíg hatalomra nem került). Ezzel nyerte meg magának a magyar népet. Emlékezzünk rá, a második Gyurcsány-kormány idején a Fidesz, és a Fidelitas kampányt indított az utólagos képzési hozzájárulás, és a tandíj bevezetése ellen. A hatalomra kerülés után, a Fidesz 2012-ben megkezdte az egyetemek leépítését. Ennek fontos eleme volt a tandíjak bevezetése. Az EMMI által december 3.-án került benyújtásra, hogy 2013-ban összesen 74 110 főben állapítanák meg, a magyar állami ösztöndíjas, és részösztöndíjas képzésekre felvehető jelentkezők számát. A felvételt nyertek, 10-20 százaléka részesülhet teljes körű állami támogatásban. A többieknek vállalnia kell a képzési költségek 50 százalékát. Ez, havi szinten tízezer forintra is rúghatott. Nem volt kis összeg, de a Fidesz segítő kezet nyújtott a hallgatóknak. Kedvezményes kamatozású diákhitelből fizethetik majd tanulmányaikat, és képzési költségeiket. Munkába állás után a hitelt vissza kell fizetni. Azzal példálóztak, hogy ez a nyugati világban is így van. Ez a változás egyesek számára nem, vagy nehezen megfizethetővé tette a felsőoktatást. Itt már nem merült fel Orbánban, amit 2008. februárban mondott. Akkor lépett fel a Fidesz, a Gyurcsány-kormány által szorgalmazott, vizitdíj és tandíj ellen indított népszavazási kampányában. Akkor azt mondta: „Ha nincs pénzed, nem tanulhat a gyereked! Ezt jelenti egész Magyarország számára a tandíj”.
- Még egy adalék. A felsőoktatásba felvett magyar diákok száma 2002-2012 között 53-55 ezer fő között volt. Innentől zuhanásba kezdett, és 2020-ra sikerült 40 ezerre csökkenteni. -.appa.
Humánképesség 164/2022 (10.31.) töprengés
- Az ember mindent mér. Mindent összehasonlít. Ennek érdekében kitalál olyan módszereket, amellyel a méréseket elvégezheti. Egyértelmű, hogy ezek a metódusok, technikák eléggé megerőszakolt dolgok. Az eredmény elfogadása közmegegyezésen alapszik. Természetesen egy ország humán képességeinek mérésére is van módszer. A leginkább elfogadott mutató, az ENSZ által számított emberi fejlettségi index (HDI). Mint látni fogjuk, ez a mutatószám is eléggé hajánál fogva előrángatott valami. Ennek kiszámításakor, a következőket veszik alapul. Egyik, a születéskor várható élettartam (teljes marhaság ilyesmit számolni). Az oktatásban eltöltött idő, és a GDP. Ebben sem állunk jól, ahogy megszokhattuk, az egyéb Uniós statisztikák esetében. Itt, 46. hely. A többi EU országot nézve, Románia az 53. helyen, Bulgária a 68. helyen áll. Ez a mostani mutatónk a török, és az argentin értékeknek felel meg. Gyerekkorom óta azon ácsingunk, hogy utolérjük mindenben az Osztrák sógorokat. Ebben a mérőszámban, Németország szintjét is célba vettük. Sajnos egyre távolabb kerülünk a régió sikeres országaitól. A cseh HDI 97%-án állt a magyar, 1990-ben. A 2021-es mérés alapján már csak 81%-on.
- Az említett mérés alapján, a 25-34 év közötti hazánk fiai közül 32,9% rendelkezett diplomával. Egy 2021-es statisztika szerint, itthon a nők 10-11%-al magasabb számban rendelkeznek felsőfokú végzettséggel. Összehasonlításképpen. A románoknál 23,3%, az olaszoknál 28,3% ez a mérőszám. Megelőzött minket Bulgária 34,9%. Hogy következett be ez a visszaesés? A 2010-es méréskor még kilenc jelenlegi EU tagországban volt alacsonyabb a fiatal diplomások aránya. Kettőt sikerült megelőzni 2021-re.
- Ebben az, az érhetetlen, hogy a Fidesz kormányra kerülésekor, és az óta is, rendre oktatási reformok vannak. Most tanártüntetések, polgári engedetlenségi mozgalmak zajlanak, de válasszuk le ezt a kérdést. Mint látható, egy tíz éves korcsoportot vesz figyelembe a felmérés. Elemzők szerint, egyre kevesebben járnak a felsőoktatásba. Oka, hogy emelkednek a tandíjak, és ehhez társul a kormány oktatás politikája, ami nem ösztönzi a tanulást. Kétségtelen, hogy a középiskolai tanulók ösztöndíjazása nem a tanulást szolgálja. A tanulók a pénz miatt mennek el szakmát tanulni. Ez jó a kormánynak, hiszen a gyerekek nem válnak munkanélkülivé. melléktermék, hogy nem válnak képzett emberekké, így könnyebben manipulálhatóak. Van viszont egy jó hír. Az elmúlt napokban döntött a kormány arról, hogy a diplomát nem köti nyelvvizsgához. E miatt, emelkedhet a fiatal diplomások száma.
- Előre vetíthető, hogy hamarosan, Mi leszünk az utolsók ebben a felmérésben. Ennek is van előnye. Nem is nagyon lesz rá igény. Ezeket nézve, nem csodálkozhatunk azon, hogy a nagy környezeti terhelést okozó beruházások szívesen települnek hazánkba. Számításaik beválnak. Jelentős állami támogatást kapnak, kedvezménye s adóval. Az alacsony hozzáadott értékkel bíró gyártásoknak megfelel, az alacsony képzettségű munkaerő, akik ehhez hasonló alacsony bérért dolgoznak. BMW, és az akkumulátorgyár (CATL Kína). Vélem, ennyi munkaerő nincs hirtelen Magyarországon, ezért amint az a Dunántúlon is van, vendégmunkások tömegei áramlanak majd Debrecenbe. -.appa.
Hogy is csinálom, ezt az egészet 163/2022 (10.30.) töprengés
- Mármint ezt az irkálást. Hát összevissza. Magam sem tudom, - mi hol van? Eltökélem fennhangon, hogy megírom, - azt a, hogy is híjjákot? Oszt teljesen mást csinálok. például verset írok. Pedig kezdek leszokni róla. Fogadalmat tettem, hogy biza, havi egy verset felteszek a Poet-ra. Eddig tartottam.
- Ami következik, azt tavaly vallottam be Ilkónak. Persze, mindég van mire fogni, hogy miért nem úgy van, ahogy eltervezetem. Ezt csinálja Orbán Viktor is, és beválik neki. Ezt csinálom Én is, és nekem is beválik. Nem vagyok rá büszke. Mentségemre legyen mondva, Én főleg magamat csapom be. Viktor egy országot, és velem ellentétben hatalmas pénzt keres vele, de ügyesen szegény ember tud maradni. Én nála is szegényebb vagyok, és egyre szegényebb, és ő miatta. Ilyesmi szituációra mondta apám, mikor a Geotermikus Ltd. elszedte a kárpótlási jegyeit, Vén Pistával kapcsolatban. Az Isten rothassza meg a kedves családjával együtt. Pedig vélhetőleg Pista bácsit is a politikusok, és a bankárok rángatták bele a buliba. El is ítélték az öreget. Viktort nem kellett belerángatni semmibe. Ő maga is politikus. Ja, - hogy mit írtam Ilkónak? Így kalandozok el, nap, mint nap. Olvassátok.
- Az a helyzet, hogy karácsony környékén, annyi köszöntgetés, és visszaköszöntgetés van, hogy nem tudom követni. Egyébként is káosz van a gépemen. Irigylem, akik szépen rendben tartják. Mindenre mappájuk van. Nekem is van, de aztán mikor eszembe jut valami, akkor, sutty oda, ahol éppen irkálok. Dettó ilyen a spirálfüzetem is. Abban vers kezdeménytől humoros írásig, gazdasági, politikai elemzésféléken keresztül minden van. Nem értek ezekhez, egyikhez sem. Elgondolkodom dolgokon, és lefirkantom. Pár szót írok, és túlteszem magam a dógon. Mikor újfent elejbem kerül, akkor írok belőle valamit, vagy felteszem a kérdést, - na, hülye gyerek, ezt minek írtad le? Az ilyennel nem érdemes foglalkozni. Ettől még akár ott is maradhat, de lehet, hogy törlöm (papíron áthúzgálom).
- Így utólag megjegyzem, hogy sok ember nem ért dolgokhoz, de úgy állítják be, mintha értenének. Ami szomorú, hogy jól megélnek belőle. Áttértünk a férje ízületi problémái miatt, az Én reumatikus problémáimra.
- Bizony ez az idő, nem tesz jót a reumának. Iszapot nem próbáltak rá? Én időnként orvas (ahogy nagyanyám mondta) kezére adom magam. Itt kúraszerűen 15-öt írnak fel. Szokott használni. Egyszer egy doki felírt valamit. Elkezdtem szedni. A harmadik naptól lukadt ki a gyomrom, annyira fájt. Óránként ennem kellett. Megnéztem mit etet velem. Kortikus szteroid volt. Abbahagytam. A gyomrom is, a fájást. Mentem kontróra (ahogy keresztanyám mondta). Kérdi, hogy vagyok. Mondtam, hogy nem eszem a gyógyszert. Legalább egy dobozzal el kell enni, - Gyula bácsi. Mondtam Neki. Doktor úr! – ha, eleszem, és óránként eszek hozzá, akkor azt fogja mondani: kövér Papp bácsi, azért fáj a térde. Akihez telente jártam (Juliska doktornő), az írt gyógyvizet fürdőzni, iszappakolást, és masszást. Jó volt. Tavaly voltam, de ebben a pandémiás időben nem szívesen megy az ember. Jobbulást kívánok Karcsinak. -.appa.
Levél Gizinek (211)
- Most szakítottam időt, hogy írjak Neked. Teljesen egyet értek veled abban, hogy sok ember játszik Istent. Ezeket nem tekintem Istennek. Az a kijelentésed, hogy Isten csak egy van meglepett. A monoteista vallásokban egy van. Ez a judaizmusban gyökerezik. Az ábrahámita vallások vallják, hogy egy Isten van. A Föld három fő monoteista vallása, mint említettem közös gyökerekkel rendelkező zsidó vallás, a kereszténység, és az iszlám. A felsorolás létrejöttük időrendjét jelenti, értékrendjüket tekintve hasonlóak. Ez a monoteista vallás cirka, az emberiség felét érinti. Azt szeretném még mondani, hogy az ÚR is tudta, hogy vannak más Istenek. Azért is mondotta: " ne legyenek idegen Isteneid Én előttem". Európát tekintve a görögök, rómaiak jól megvoltak a sok Istenükkel. Mondhatjuk az egyiptomiakat is. Tehát attól, hogy Mi egy istenhívők vagyunk, még vannak más Istenek is, csak Nekünk tiltva van, hogy ismerjük Őket.
- Hozzáteszem, az összes vallás megpróbálja maga felé terelni az embereket. Tekintsünk el attól a néhánytól, amibe születni kell, de Ők a teremtésről is más felfogással bírnak, mint Mi. A keresztény vallások erőszakon alapulnak. Ez az Ószövetségben is benne van. Vélem nem meglepő. Egy érdekes dolog van azért, ami számomra zavaró. Hirdetjük a békét, a szeretetet. A vallások Istent jóságos, és szerető lényként állítják be. Ezt, szívesen el is hiszik az emberek. Sőt örülnek neki. Tehetnek bármit, hiszen Isten megbocsát. Sokan gondolják, Jézus kiontott vére eltörölt minden bűnt. Bíznak benne, ráérnek megtérni az utolsó órán. De, lesz e? A tanítványok, azt hirdették, hogy Jézus ezen emberöltőn visszatér. Eltelt az óta ezer, és nem tért vissza. Búcsúzóul Náhum jövendölése: ''Féltékeny és bosszúálló Isten az Úr, bosszúálló és haragvó. Bosszút áll ellenségein az Úr, és hajthatatlan elleneivel szemben''. Pál apostol a római levélben azt mondja: “Nyilván van az Istennek haragja”. Ezt, hogy jól érezzük Magunk, úgy magyarázzák, hogy nem az ember ellen van Isten haragja. A szeretete miatt haragos, de nem az emberre, hanem a tetteire. Azt gondolom, ezzel mentegetjük magunk. Mert, elválasztható e, az ember, az Ő cselekedeteitől? Mózes nem csinál belőle titkot, hogy vannak halott látók. Vannak más Istenek. DE! Én, az ÚR vagyok a Te Istened. Ne legyenek idegen Isteneid, Én előttem. Amit szerintem úgy kell érteni, hogy az ÚR tudomására ne jusson, hogy más Isteneket is imádnak. Márpedig akkoriban könnyen jutottak, az ÚR tudomására a dolgok. Most aztán tényleg zárszó. Lehetne ezt boncolgatni. Igen messzire vezetne. Az is kétségtelen, alakítgatják a szövegeket. Napjainkban, ami ismertté vált, a Miatyánkot. -.appa.
Ami Sanyinkrúl eszembe jut 162/2022 (10.29.) töprengés
- Na, de miről is. Mondom. Azt képzejjétek mán el hajjátok, hogy a közoktatás helyzetéről lesz parlamenti vita. Azt híresztelik, de csupa rosszindulatiságbul kifolyólg, hogy Sankó nem megy el. Értitek Ti ezt? Minek menne? Hozzátartozik. Tökéletesen tisztában van vele, milyen állapotban van az oktatás hazánkban. Minden rendben. Nem ennyi dóga van. Hozzátartozik az egészségügy is. Azzal is kell foglalkozni. Most nehogy férre ércsétek mán. Ott is minden, a legeslegnagyobb rendben van. Ehhez tarcsátok magatokat.
- Azt is híresztelik, Sankó jogi végzettsége, ellenére nem ismeri a polgári engedetlenség kifejezést. Meg-hogy biztosan hiányzott az egyetemről, amikor erről szó esett. Az is lehet, hiszen mindig is fontos dógai vótak. De, tutira mondom, hogy ismeri. Nyilatkozta, a magyar jogban nincs olyan. Nem tudom, - menyire vagytok képben? Emlékeztetőül egy történet. 2007 februárjában, a Fideszes országgyűlési képviselők polgári engedetlenségi mozgalom keretében lebontották a Kossuth teret övező kordont. Az akkori teszetosza házelnök nem állt, pontosabban nem ült hivatása magaslatán, oszt nem büntette a képviselőket, több havi illetmény megvonással. A képviselők bármit megtehettek, az eléggé nem tisztelt házban. Kivonultak, bevonultak, bekiabálgattak. Hála Istennek Bujusz házmester az óta rendet teremtett. Akkor még Viktorunk is ismerte a polgári engedetlenség fogalmát. Gondojjatok mán bele, - mennyi dóga vót az óta szegény, szerencsétlen miniszterelnökünknek. Kész csuda, hogy bele nem zavarodott. Ne cssudájjátok hát, hogy elfelejtette.
- Akkor azt mondta: „Alkotmányos jogainkat korlátozzák, mégiscsak volt itt egy rendszerváltás. Vártunk, türelmesek voltunk, de mindennek van határa”. Na, hát ebben a határkérdésben tévedett, pedig a határokra, nagyon tud vigyázni. Ahogy látni, a politikusok pénzéhségének nincs határa. Mondok Nektek egy jó tanácsot. Ha, sok pénzt akartok keresni? Gyakoroljátok szorgalmasan, hogy mesterfokra fejlesszétek a hazudást, és feltárul előttetek a pénzzel teli világ.
- Képzejjétek mán el. Az akkori pofátlan kormány szabálysértés miatt, eljárást indított, a boldogan bontogató képviselők ellen. A bíró ismerte a polgári engedetlenség kifejezést, ezért osztán megszüntette a képviselők ellen indított szabálysértési eljárást. A kormány meg jól pofára esett. A bíró kimondta, „a kordonbontók cselekménye csupán egyet nem értésüket jelképezte, valamint a demonstrációnak szánt esemény kifejezetten békés volt.” Változott a világ drágáim. Nem lehet már engedetlenkedni. Polgároknak biztos lehetne, de a polgárok meg elégedettek. Tisztázzuk. A tanár, az nem polgár. Szereptévesztésben vannak. Nekik példát kellene mutatni. Nem bűnbe, tüntetésbe vinni a tanulóifjúságot. -.appa.
Az imperializmus jó dolog 161/2022 (10.29.) töprengés
- Teszem hozzá gyorsan, amikor érettségiztem nem volt jó dolog. Ez nem abból adódott, hogy ezt a tételt húztam. Hivatalosan a béketábornak, ez volt s véleménye. Meg is mondtuk nekik fennhangon, hogy legyőzzük őket. A szakadék szélén álltak. Erre volt kitalálva a vicc, hogy a kapitalizmus a szakadék szélén áll. A szocializmus egy lépéssel előtte jár. Azért azt el kell mondanom, az tagadhatatlan, hogy a szocializmus építésének volt kellemes szakasza, ami a létbiztonságban csúcsosodott ki. De térjek mondandómra, ami az imperializmusról szól.
- Imperializmusról el kell mondanunk, hogy egy birodalomszervező képesség. Azt már mondtuk, hogy a kapitalista fejlődés egy új szakasza, ami a 19-20. század fordulóján alakult ki. Több vélekedés szerint az imperializmus mögötti hajtóerő gazdasági jellegű. Több célja volt, amiből profitált. Nem elfelejtve, hogy az a tétel igaz, alapvetően kizsákmányolásra lett kitalálva. Idetartozik, az olcsó munkaerő, és a gyarmatosított területeken található nyersanyagforrások kiszipolyozása. Harmadik hajtóerő, az új piacok megnyitása. Mások úgy vélik a gazdasági tényezőkön kívül jelentős szerepe van még három dolognak. Egyik a nacionalizmus, amiből következik a fajüldözés, és ehhez társult a nemzetközi hatalomvágy. Most következik, egy meglepő dolog, annak fényében, hogy manapság állandóan a piacok megnyitásáról, és a szabad versenyről megy a duma. Az imperializmus fő jellemzője, a szabad verseny korlátozása, a monopóliumok kialakításával. Ehhez társult, hogy a korábbi árukivitelt felváltja tőkekivitel. Változik a tőkés társadalmak szerkezete is, aminek következtében kialakul a finánctőke, és a munkásarisztokrácia. Ez utóbbi furcsán hangzik, hisz jellemzőként azt mondtam, hogy a munkaerőt kiszipolyozzák. Ez igaz is, de e mellett kialakult egy jól kereső réteg, ami magasan képzett volt. Az még feltétlenül idetartozik, hogy a gyarmatosítást követően kialakult fejlődés egyenlőtlen volt. E miatt voltak országok, amik ugyan később, de gyorsabban fejlődtek. Ők is kértek a sütiből. Részt követeltek a világ gazdaságából, és nem utolsó sorban a gyarmati területekből, hiszen ők kimaradtak a gyarmatosításból, ez által az ebből származó nyersanyagokból, ami a helyi munkaerővel potom pénzért kitermelhető volt. Ez a torzsalkodás vezetett aztán a két világháborúhoz. Az első feltétlenül, de figyelembe véve, hogy a németek támadták Afrikát is, ebben az értelemben a második is idesorolható. Elgondolkodtató, hogy a Szovjetuniót államformája miatt támadták. Bizonyos értelmezés szerint, maga a Szovjetunió, egy gyarmatbirodalom volt, amely utolsóként szűnt meg. -.appa.