- Éppen 2006-nál tartottunk. A Fidesz oktatási műhelyének vezetője, mint ellenzéki politikus, úgy reagált: az utólagos hozzájárulást egyenértékűnek tekintik a tandíjjal. Szóba került a keretszámok csökkentése is. Statisztikákat idézet, amelyek alapján az derült ki, hogy a csökkentések hatására néhány év alatt „több mint 20 százalékkal csökkent a felsőoktatási intézményekbe jelentkező diákok száma.” Hasonló érvelés volt megfigyelhető a Fidesz több politikusánál azokban az időkben. A Fidesz tartotta is ezt a koncepciót. 2007. februárban, ugyancsak az egyetemekre jelentkező fiatalok számának csökkenését hozták fel érvként, a tandíj negatív hatásaként. Állást foglaltak a tömeges felsőoktatás mellett.
- Az, hogy most a kormány nem köti nyelvvizsgához a diploma megszerzését, az egy dolog. Teszem hozzá jó dolog. Több diplomás lehet Magyarországon. Az viszont megkerülhetetlen, hogy diplomás emberek ne rendelkezzenek nyelvismerettel. Egy 2016-os felmérés szerint, hazánk az európai sereghajtók egyike. Az említett évben, a jelenlegi uniós tagországok közül Romániában beszéltek kevesebben, legalább egy idegen nyelvet. Ezen a területen sürgős változtatásokra van szükség. Jelenleg elmondható, hogy munkaerőpiacon a fizikai munkások állománya területén hiány van. Amennyiben ez bekövetkezik a magasan képzett, több nyelvet beszélő szakemberek körében is, az a magyar gazdaság növekedését gátló tényező lehet.
- Mint említettem, a második Gyurcsány-kormány bepróbálkozott az utólagos hallgatói hozzájárulás bevezetésével. Ez 2006. nyarán még a kormányprogramba is bekerült. Itt meg kell jegyezni, hogy elemzők szerint a javaslat hasonlított a Fidesz által javasolt Diákhitel 2 konstrukciójához. Többször tetten érhető, hogy Orbán újonnan megjelenő ötletei, de még a beszédeiben felvetett dolgok is mástól származnak. Egyszer régebben, már irkáltam erről. A lényeg, akkor az önköltséges felsőoktatás intézménye már a gondolat szintjén is óriási ellenállást váltott ki Fidesz részről. Azzal érveltek: a hozzájárulás, a tandíj késleltetett formája. Beszállt a Fidelitas is. Ők, „utólagos tandíjnak” nevezték a javaslatot. Érveik szerint, ez ellentmond az oktatási törvénynek. Abban 12 ingyenes félév volt az előírás. Ezt kérték számon, a kormányon. Jegyzem meg, hogy ez az érv, miszerint a hallgatói hozzájárulás egyenlő a tandíjjal, végig fennállt, 2006 és 2010 között az ellenzékben lévő fideszi kommunikációban. Tiltakozott az utólagos hozzájárulás ellen a HÖOK is. A Fidesz sajtóirodája is átvette nyilatkozatukat: „A tandíj neve: utólagos képzési hozzájárulás” címen.
- A „diplomaadó” kudarca után a Gyurcsány-kormány havi fix összegű tandíj bevezetését kísérelte meg. Az alapképzésben évi 105 ezer, a mesterszakos hallgatók, évi 150 ezer forint tandíjat fizettek volna. A felsőoktatási intézmények, ettől ötven százalékkal többet, vagy kevesebbet is kérhettek volna, és meghatározhatták volna a tandíj alól mentesülő diákok számát is. -.appa.
