appasztorik

Akarmi, mint egy szatócs bót

Háború, és még valami 179/2022 (11.14.) töprengés

2022. november 14. 18:49 - appasztorik

  • Most az a hír járja, hogy Mi, mármint az Unió közel 200 millió euró kölcsönt veszünk fel Ukrajna megsegítésére. Újjáépítés, - hát persze! A lényeg, hogy virítsuk a zsozsót. Ebből gondolom fegyvereket is vesznek majd, ami jól jön a fegyvergyáraknak. Abból majd el lehet adni az araboknak. Mindenki jól jár, leginkább Zelenszkij. Azzal példálóznak, hogy több országnak adtak már ilyen hitelt. Például a görögöknek is. Minden esetben megadták. Hát Én, Zelenszkijben nem bíznék. Mondjuk Viktorunkban sem.
  • Emlékeztetnélek benneteket az atomerőmű körüli konfliktusra. A vizsgálat elvégzése után mikor a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség nem azt az eredményt hozta ki, amit az ukrán elnök elvárt, akkor nagyon megharagudott. Azt mondta, számára három nemzetközi szervezet elfogadhatatlan. Az ENSZ, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, és a Vöröskereszt. Ez olyasmi, mint amikor Trump kitagadta a WHO-t.
  • Biden politikája arra irányul, hogy tönkre tegye az Európai Uniót. Ez sikeresen zajlik is az Unió hathatós közreműködésével. Hülyemódra, saját farkával veri a csalánt. Oroszország gazdasági tönkre tétele is cél. Nem volt gyarmata, hacsaknem úgy fogjuk fel, hogy maga a Szovjetunió volt a gyarmatbirodalom. Van értelme tovább gyengíteni? Veszélyeztetve érzi magát. Főleg, hogy fenyegetve érzi magát a Svéd, és a Finn NATO csatlakozás miatt. Biden, zavaros észjárásával azt hiszi, hogy ha ilyen proxyháborúban leveri az oroszokat, akkor az USA akár egy az egyben lerendezi Kínát. Nem biztos, hogy ez a gondolatmenet helytálló. Jelenleg Kína készül a háborúra. Vélem látják, Biden mester mesterkedéseit. Kialakulhat egy kényszerházasság, aminek beláthatatlan következményei lehetnek. Kínáról nem sok mindent lehet tudni. Mondhatjuk Kína egy nagy titokdoboz. Persze azt nem tudjuk, az amerikai hírszerzés milyen adatokkal bír Kínáról. Ja!, - és az, mennyire helytálló.
  • Azt látjuk, tudjuk, vagyis inkább sejtjük, gazdaságilag hol tartanak. Nyilván, az is kell a háborúhoz. Hadászati felkészültségterén azt tudjuk, hogy cirkáló rakétával meg tudják kerülni a Földet. Egyszerre több célpontot tudnak támadni, és atomtöltet célba juttatására is alkalmas. Alacsonyan repül. Tehát bármelyik amerikai várost támadhatja.
  • Amit Nyugat-Európa politikusok csinálnak, ezzel a háborúhoz való hozzáállással, az egy hanyatló civilizáció tipikus reakciója. Elindítottak egy önmegsemmisítést. A korrupt Uniós vezetők, hogy pénzhez jussanak bármire képesek. Sajnálatos módon, egy csomó politikai kalandor dönt Európa sorsáról. Ami még sajnálatosabb, hogy ennek a színvonaltalan, pénzéhes társaságnak, a nyomába lihegő csürhe, szintén az Uniós polgárok pénzéből szeretnék a dinasztiájuk anyagi jólétét megalapítani.  -.appa.
Szólj hozzá!

Mindszentyről jut eszembe 178/2022 (11.14.) töprengés

2022. november 14. 07:04 - appasztorik

  • Megnevezéseként Tiszteletreméltó Mindszenthy József. A tiszteletreméltó címzés nem azonos az angol nemesek megszólításával. Ez abból adódik, hogy Boldoggá avatásra vár. Születési nevén Pehm József. A Mindszenty felvett név. Vas vármegyében született Csehimindszenten.
  • Itt teszek egy kitérőt. Újra vármegyék vannak hazánkban. Idén júliusban, a gyurma képlékenységű Alaptörvény 11. módosítása után újra vannak vármegyék. Az Orbán kormány rájött, hogy a vármegye mégsem feudalista csökevény. Ezzel visszatérnek az ispánok, és főispánok. Azzal vigasztalják magukat, a vigaszra szorulók, hogy ezek a közjogi méltóság címek, nem eredeti tartalmukban kerültek visszaállításra. Ez igaz. Gondoljátok már végig. Nem lehet, csak úgy egyből. Nyugodjatok meg, ez a kezdet a királysághoz való visszatéréshez. Ami miatt megemlítettem, az nem más, mint a táblacserék hiányolása. Nekem nem hiányzik, de a táblagyártó haveri körnek már biztos hiányzik. Persze az is lehet, hogy a vármegye címereket is újratervezik. Az meg időbe telik. Nem lehet. csak úgy összecsapni. Jó munkához idő kell. Ide betűzök egy -.appai lármát: ami késik, nem múlik, csak többe kerül. Tévedtek. Nem az infláció miatt. A minőségi munkát meg kell fizetni. Kis magyarázattal tartozom. Miért mondtam, a gránit szilárdságú Alaptörvényünkre, hogy gyurma? Orbán kedve szerint lehet alakítgatni.
  • Térjek vissza Mindszentyhez. A név felvételben szerepet játszott születési helye, a fennebb már emlegetett Csehimindszent. A név ipszilonra végződése, biztosított egy nemesi hangulatot. A megítélés szerint, Ő volt a XX. századi magyar katolikus egyház legnagyobb alakja. A múltkor említettem, hogy üldözték a nyilasok, és a kommunisták is, megjárta börtöneiket. Életútját bizonyítékként látják arra nézve, hogy a diktatúrák alaptermészetéből adódóan az egyház csak elvtelen, erkölcstelen, és megalázó kompromisszumot tud kötni a hatalommal. Ezt Mindszenty nem akarta. Lám, a mai vezető egyházak nem látnak semmiféle kivetni valót a hatalomban való részvételben sem. Megideologizálják, hogy így tehetik a legtöbbet a szegényekért, az elesettekért.
  • „Csupán példaadás végett járni templomba, ezt afféle álszenteskedésnek tartom; legalábbis nem több, mint komédia, a komédiának pedig csak a színházban a helye. Ellenben a rend, a hasznos és nemes élet, az erény példájává válni, van-e ennél magasztosabb hivatás egy ember számára!?”
  • Teszem hozzá, az előbbieket nem Én mondtam, hanem Széchenyi, aki nem volt ipszilonos nemes. Miért tettem? Mert a kormány kedveli Széchenyit. Kár, hogy bölcsességeit, figyelmen kívül hagyják. -.appa.
Szólj hozzá!

Kína is bajban van nem csak Mi 177/2022 (11.13.) töprengés

2022. november 13. 21:21 - appasztorik

Most senki nem gondolja, hogy bármiféle összevetést tudok tenni Kína, és Magyarország között. Mondhatni nem vagyunk egy súlycsoportban, de azonos problémánk azért van.

  • Gondolom, senkit sem lep meg, hogy jelenleg Kína a világ legnépesebb országa. Kínában ma többen élnek, mint 1850-ben az egész Földön. Akkor 1,171 milliárdan éltek a Földön. Kína lakossága 2021 decemberében 1,416 milliárd volt. A Föld lakosságának 17,7%. Mitől vannak akkor bajban? - nem csak a magyar fogy, hanem a Kínai is. Úgy néz ki, hogy megfordult a trend, és Kína lakossága is csökken. Mi több, jövőre India lesz a Föld legnépesebb országa. Náluk növekszik a lakosság létszáma. Emlékszem mikor az olimpia volt Pekingben (2008), még nem lehetett akárhány gyermeke a kínai családoknak. Akkor kockázat elemeztem egy akkor nyitó kínai boltot, és beszélgettem a tulajdonossal. Az óta többen is hazánkba költöztek, és születnek is gyermekek szép számmal, mérsékelve ezzel a Mi létszámfogyatkozásunkat. Az előrejelzések szerint a Föld népessége e hó közepére eléri a 8 milliárd főt. Meg kell hagyni, szépen szaporodtunk, ha figyelembe vesszük, hogy 1950-ben még csak 2,5 milliárd ember élt a bolygón. Száz év alatt nem rossz. Szóval, nemcsak nálunk volt Ratkó korszak.
  • Ha már, itt tartunk, akkor mondok még egy kis pletyka Kínáról. Tudott dolog, hogy Kínát a kommunista párt irányítja 1949. óta. Nem semmi, de a párttagok száma sem. A kínai kommunista párt, taglétszámát tekintve a Föld legnagyobb pártja, a maga 89 millió tagjával. Az idén augusztusban kidolgoztak egy akció tervet, annak érdekében, hogy minél több gyerek szülessen. Emlékeztetnélek benneteket, hogy hazánkban Orbán hirdette meg, az akció tervet. Három szoba, három gyerek, négy kerék. Hajrá Magyarország! Akkor többen is azt mondták nincs ki a négy kereke. Azt se feledjétek, hogy Bujusz elvtárs is, a maga kedves stílusában agitálta a hölgyeket a szülésre. Az a dóguk. Az Alaptörvény következő módosításakor bele kéne venni. Úgyis időszerű már, hiszen (ha jól tudom), június óta nem volt módosítva. 
  • Ma hallottam a rádióban, hogy a kormány fenn akarja tartani az általa létesített egy millió munkahelyet, ami igazából a közmunkán alapszik. Erről jut eszembe. Kínában, 2011-ben összesen 925 millió munkavállaló volt. Ennél több ember még nem dolgozott sehol. Igen ám, de az óta évente cirka 4 millióval csökken a munkavállalók száma. Tavalyra 882 millióra csökkent. Ezzel az a baj, hogy a Föld lakosságát látják el olcsó termékekkel. Gondoljuk végig. Számítógépek, mobil telefonok, háztartási gépek, gyermekjátékokat, és ne hagyjuk ki a ruházatot, cipőket, táskákat sem. Na és, Ki tudja még mi mindent?  -.appa.
Szólj hozzá!

Orosházán Kövér 176/2022 (11.11.) töprengés

2022. november 11. 05:30 - appasztorik

  • Az Országgyűlés elnöke (05.-én) szombaton a címben szereplő városban osztotta az észt. Azt mondta, a szankciós politika, amely Európában a háborúra válaszul megfogalmazódott, valójában magas inflációt, energiaválságot és recessziós veszélyt idézett elő. Hajjátok, azért azt nem értem, - miért Minket, csóró magyarokat súlyt a legjobban. Mán, tisztelet a kivételnek, mer azér hajjátok, vannak itt nem csórók is. Például a címszereplő.
  • Azt is mondta: Magyarország az első pillanattól kezdve elítélte Oroszország katonai agresszióját Ukrajnával szemben. Hát hajjátok? - ez teljesen igaz lehet. Más kérdés, hogy az első pillanatig eltelt vagy egy-két hét, a támadás után. Meg köll azt fontolni! Mi is ez?
  • Azt is mondta: Mindaz, ami ma történik Európában, az emberek felhatalmazása és megkérdezése nélkül zajlik. Sem a migrációról, sem arról nem kérdezték meg az embereket, hogy akarják-e fizetni a szankciók árát. Hát hajjátok? - ott nem is az emberek fizetik meg a szankciók árát. Az állam beszáll a kőccségekbe. Minket sem kérdeztek meg, de Mi önként fizessük a háború árát, hisz az árak mennek felfelé. Pedig ment a kampány. Ne, Mi Magyarok fizessük meg a háború árát! Hát valamiért nem gyött be. Fizetünk, mint a katona tiszt, hogy valami katonás hasonlattal éljek.
  • Ráment Bujusz úr arra is, miért van szükség a nemzeti konzultációra? Nem azért, amit pusmognak, és el is hisztek, hogy a haverok jól járjanak vele. Bizony nem. A magyar kormány az emberek véleményét kikérve érvel majd Brüsszelben a nemzeti érdekek védelme mellett. Elképzelem, ahogy tajigán betojják az Eju. parlamentbe a rahedli sok kérdőívet. Pislognak majd, azok a megátalkodott brüsszeli bürokraták.
  • Most kérdezhetitek. Mibűl gondolod hékás, hogy Mi fizessük a háború, meg a szankciók árát. Vót egy Az ebben bejelentett árak jócskán meghaladták a világpiaci árakat. A szolgáltatói rendszer fenntartási díjaira hivatkoztak. Az oka nem derül ki. Amúgy a számlákon van hálózat fejlesztés, hálózat fenntartás. Csak gondoljuk, hogy az valami technikai dolog. Mongyuk kábel, netán villanyoszlop. A hálózat lehet emberek csoportja is. Mondjuk példának a nertársakat, ők is hálózatként működnek. Elmondhatjuk, ez utóbbi hálózat fenntartása is egyre drágább. Nem véletlen, hogy bevezették nekünk 2012-ben a 27%-os áfa kulcsot. Ezzel, az Európai Unióban a legmagasabb áfával szedik ki a zsebünkből a pénzt. Földi viszonylatban is spiccen vagyunk. Büszkén mondhatjuk, a negyedik helyen állunk. Azt meg kell mondanom, hogy az árak egyre nagyobb mértékű növekedésének megállítására, de még mérséklésére sem alkalmas a Magyar kormány módszere. Erre az energiaárak, az üzemanyagárak áfa csökkentése lehetne a legjobb megoldás. Ezzel a lehetőséggel kormányunk nem él, hiszen akkor az állami bevételek csökkennének. Egy pénzéhes kormány ezt a luxust nem engedheti meg magának. -.appa.
Szólj hozzá!

Ostobák vagyunk? 175/2022 (11.10) töprengés

2022. november 10. 06:54 - appasztorik

  • Nem esne jól, ha így bélyegeznének meg minket. Mondjuk inkább, egy nagyon optimista nép vagyunk. Másrészt viszont mondhatnám azt is, hogy ostobák vagyunk. Mindég, minden körülmény között fennen hirdeti, hogy Ő az Ugri Füles. (Vö. gyermekmese: milyen okos, milyen ügyes). Meggyőződéssel vallja, és hiszi, jól csinálja a dolgait. A világ példát vehet rólunk. Minden hibáját megmagyarázza, amiből megtudhatja mindenki, hogy nem rajtunk múlott. Most mondhatjátok: ezek nem Mi vagyunk. A politikusaink viselkednek így. Rendben van. Akkor a politikusaink ostobák. Akkor jön két kérdés. Legyen igazatok. Mi, aztán nem vagyunk ostobák! Akkor miért hagyjuk? - hogy ostoba politikusok uralkodjanak felettünk. Mégiscsak ostobák vagyunk?
  • Emlékezzetek csak. Jött a kovid. A kormány száz számra vette a lélegeztető gépeket. Olyanokat, amik arra a célra nem is voltak alkalmasak, amire vették. De, a magyarok gyógyítása érdekében, meg a nagy nyereség érdekében bődületes összegeket herdált el a kormány. Itt az ukrán háború. Persze a választás is itt volt. Alapvető hibaként mondhatjuk, hogy a kormány két marokra szórta a pénzt. Persze megtérül ez. A vásárlások után jutalékban. Választáskor szavazatokban. De, nem volt tartalékképzés. Ebből lett a gazdasági égés, de ezt a kormány nem vallja be. Nem vallhatta be. Akkor le kellett volna mondania. E helyett ámokfutásba kezdett, és további hibás döntéseket halmoz egymásra. Természetesen, jó megoldásként beállítva a dolgot.
  • Emlékezzetek csak. Unortodox Matolcsy 2010-ben azt mondta, 2020-ra utolérjük Ausztriát. Most Viktor 2030-at mondott. Ennek a süketelésnek boldogan bedől a nép. Hékások! Itt van a mán mingyán. Ezt a szöveget, hogy mikor érjük utol Ausztriát, a szocializmusból hozták magukkal. Akkor bevált? Jó duma ez most is. Abban az időben is, mindég a sógorokat értük utol. Holott évtizedek óta nem történik meg. Nem is fog, de szeretünk abban hinni, hogy most jön a jó világ. Én megértem. Csak jobb ebben hinni, mint arra gondolni, hogy betyár tré évek vannak mögöttünk, - de még szarabb lesz!
  • Persze, azt is látom Én, hogy a mámoros 2/3-osgyőzelemnél nem tudhattuk mi következik. Egy hurrá optimizmussal vágtunk bele a dolgokba. Azt gondolom, ahogy akkor sem lehetett a gazdaságban végbemenő változásokat kiszámítani, az akkori cselekvések következményét megjósolni, most sem lehet. Mégis azt gondolom, hogy az látszik, a bármilyen szintű iskolákban történő szakmai képzések színvonalromlása, rontja a Mi helyzetünket. Az ország helyzetét. Mondhatjuk a rendszer váltáskor jól képzett szakembereink voltak, erre a gárdára idetelepült, fejlett technológiával az ipar. Az idő telt, és nem fejlődtünk tovább. -.appa.
Szólj hozzá!

Állítsátok meg az árstopot 174/2022 (11.09) töprengés

2022. november 09. 07:58 - appasztorik

  • Tudom régebben Brüsszelt állítottuk meg. Szerettük volna utolérni, de olyan mértékű infláció bombázást hajtott végre, hogy attól kódulunk (meg a kormány információ bombázásától, ami dezinformáció külön nekünk magyaroknak). Az eddigi árstopokkal sikerült elérni, hogy a többi áru megdráguljon, a stopos termékekből hiány legyen. Ez tökéletesen megfelel, a kormány gazdaság politikájának. A nagyfokú áremelkedésekkel jelentősen növekszik az adóból származó bevétele, a 27%-os ÁFA miatt. Ezért aztán újabb termékekre terjesztik ki az árstopot. Látható pedig, hogy az árstopok nem fékezik az áremelkedést, sőt a többi termék árát növelik. Mellékhatásként gerjeszti az inflációt. Ennek eredménye már jelentkezik. A kormány is úgy számol, hogy a decemberi infláció mértéke 25% lesz. Ismerve a kormány igazmondását, ez inkább 30% körül fog mozogni. Bocsássuk meg nekik, ezt a kegyes hazugságot. Emberbaráti szeretetből teszik. Nem a miatt, hogy eltitkolják milyen gazdasági romlást hoztak ránk. Nem bizony. Egyszerűen meg akarnak Minket kímélni a rosszhírektől. Piszok rendes tőlük.
  • Nálunk remekül működik a tervgazdálkodás. Még a nyár elején terjedt el, hogy decemberre 100 forint lesz egy tojás. Ezt a tervet két hónappal hamarabb sikerült megvalósítani. Szóval az árak emelése terén jól állunk. Pontosabban nem állunk. Újabb emelések jönnek. Ma reggel mondta a rádió, hogy jövőre kétezer forint lesz egy kiló kenyér. A jövő év meg itt van a nyakunkon. Mondja Gabi a rádióban: írjátok meg, mennyit adnátok egy kiló kenyérért. Azt is, hogy otthon sütve, - mennyiből jön ki, egy kiló kenyér. Drágáim. Ilyen trükkel nem tudjátok megnyirbálni az állam bevételeit. A lisztre rákerül az ársapka. Ez egy varázssapka. Amire rákerül az láthatatlanná válik. Hiánycikk lesz belőle, és veszitek a bóti kenyeret, akármennyibe is kerül. Arról nem beszélve, hogy a drága árammal, és gázzal akartok kenyeret sütögetni. Ilyen egyszerű ez barátaim, akik vagytok az Úrban.
  • Igazatok van. Az üzemanyagok egy részén is van árstop. Csak, hogy a MOL, így is szuper nyereséget ér el. Ne aggóggyatok mán, he. Van nekik mibül. Ugyancsak ez lehet a helyzet az árammal is. Nem lepődnék meg, ha egyszer-csak kiderülne. A rezsicsökkentett áramunk drágább, mint az Európai átlag. A fizetésekhez mérten mindenképpen, és most ne az átlagfizetést nézzük. Az csak a statisztikákban, és a számtanpéldákban van. Annyi bizonyos, hogy a múlthét csütörtöki napján, az Unióban felére esett egy megawatt áramára, (486 euró). Igaz, ez az ár még így is tízszerese a korábbi évek átlagának. -.appa.
Szólj hozzá!

Kapitalizmusból lesz e szocializmus? 173/2022 (11.08.) töprengés

2022. november 08. 06:12 - appasztorik

  • Marx úgy vélte: igen. A legfejlettebb kapitalista országok (a „centrum”) forradalma, majd az egész világra kiterjed. Történelmileg Oroszországban (a félperiférián) valósult meg a proletárforradalom. Ezt Lenin, a „leggyengébb láncszem” elméletével magyarázta. Olybá tűnt, Marxnak nem volt igaza. Amint láthattuk, a félperifériának a forradalma nem vált világméretűvé. Mi több a centrum részéről, nagyfokú ellenállás volt tapasztalható. Sőt, az új társadalom építésének kísérelte megbukott. Tovább megyek, ilyen hosszú távú fennállása a szocializmust építő társadalmaknak, egyértelműen a második világháborúnak köszönhető. Két okból is. Az egyik, hogy a nácik által megtámadott Szovjetunió tagállamai összezártak. Ezt tapasztaljuk most Ukrajnában. Tudott dolog, hogy a kormány, az ajándékba kapott fegyverek egy részét eladja, mégis bíznak Zelenszkijben. Látszólag Marxnak igaza volt. A Lenin által felvetett „leggyengébb láncszem” elmélete, csak magyarázata a korán jött forradalomnak. Mint láthattuk, Lenin elmélete meghatározásként nem alkalmas arra, hogy a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenetet megjósolja.
  • Legalábbis, nem a további feltételek megnevezése nélkül. Ugyanakkor e történelmi kísérlet az érintett félperifériákon gazdasági és szociális fejlődést, az 1970-es évekig a kapitalista centrumhoz képest bizonyos felzárkózást eredményezett. Azért lássuk be, a szocializmus felé mutató társadalmi kísérlet csupán a félperiféria modernizációs stratégiája, periódusa maradt. Kérdés, miért? Szükségszerű volt-e a félperiférián kirobbant proletárforradalom bukása? Miért nem tudott a kapitalizmusnál kedvezőbb alternatívát kínálni a centrum és az egész világ munkásosztályának? Egymás mellett élve legyőzheti-e a kialakulóban lévő szocializmus a fejlett kapitalizmust?  A történelemben, tényszerűen nézve a dolgot, azt láthatjuk, hogy a szocializmus felé forduláskor, egy átmeneti sikert ér el, a kapitalizmussal szemben. Sikeresen harcolt a kapitalizmus ellen. Az elején, sikeres volt kívül, és belül is. Ebben a kezdeti időszakban, amíg ez így volt, a szocialista alternatíva, vonzó volt a tömegek számára.
  • Ez legmarkánsabban, a II. világháborúban aratott győzelem utáni években érvényesült. Amint azonban a szocialista tábor a szocializmust kezdte (volna) építeni, akkor abba maradt harc a kapitalizmus ellen. Itt lett a bökkenő.  Ugyanis érvénybe léptek a kapitalizmus „farkas törvényei”! Ez nem állt másból, mint fogyasztási, és fegyverkezési versenyből. Emlékeztetlek benneteket, arra, amit a múltkor mondtam. Henry Kissinger amerikai külügyminiszter ötlete alapján megindult a csillagháborús offenzíva. A lényege az volt, hogy műholdakat telepíteni, amikről minden megfigyelhető. Ebben kódolva volt, a szocializmus bukása. Be kell látnunk, jobban álltak. Sztálin koncként a szegény országokat kapta meg.-.appa.
Szólj hozzá!

Különböző dógok, amik… 172/2022 (11.07.) töprengés

2022. november 07. 06:49 - appasztorik

  • Akkor először is, egy -.appai lárma. Milyen egyszerű a magyar kormány okoskodása: boldog, ki nem ismeri a jót, mert így nem is óhajthatja. Nem lehet véletlen, hogy Nagy favoritjuk Széchenyi István. Tőle van az idézet.
  • Jut eszembe, a Mi nagyon szentéletű Kormányunkkal kapcsolatban. Cselekszenek a szentélet hevében. A Mindszentyneum avatásáról jutott eszembe. Mondok magamban, megnézem már József testvérüket. Hát hajjátok? Körberakva mikrofonnal. Tartotta kezében, és nézte azt az A4-es lapot. Legnagyobb meglepetésemre, alig tudta felolvasni a beszédét. Nem akart hinni a szemének?
  • Hajjátok, ha szegény Mindszenthy ezt megérhette vóna. Ne, kiáltsátok kórusba: de, nem érte meg -.appa. Tudom jól, de ha megérte volna, hogy ez az álszent képmutató kormány, és sleppje milyen profi módon szemrebbenés nélkül olvassa fel a szövegeket. Sokat tanulhatott volna Tőlük. Milyen boldog lett volna.
  • Hát most hirtelen, a jutott eszembe (ahogy Zsófika mondta). Akkor tán a boldoggá avatással sem kellett volna ennyit várni. Nehogy tévedésbe essetek. Zsófika nem a boldoggá avatással kapcsolatban mondott valamit. Azzal kapcsolatban, majd Én mondok. Ő, az „a jutott eszembe” formulát használta. Szerintem ez, tök jó. Nem véletlen, hogy mondtam már ilyet.
  • Na, igen. A boldoggá avatással kapcsolatban tettem ígéretet. Szó nincs róla, hogy Én egyszerű haladó bármit is tehetnék az érdekében. Nem vagyok katolikus. Majdnem büszkélkedtem, hogy én református vagyok. De nem tehetem, a reformátusok nem hívtak meg a népszámlási kampányukba, pedig biztosan ócsóbban megcsináltam volna, mint a többiek. Ja! Amúgy meg, kiiratkoztam a reformátusvallásból. Elolvastam, miket fogadtam meg, amikor konfirmáltam. Abból Én, szinte semmit sem tartottam meg. Tudom, többen vannak így. De Én, fel is vállaltam, hogy nem vagyok méltó arra, hogy reformátusnak nevezzem magam, vagy annak nevezzenek.
  • Ja! Még nem is mondtam. Mindszenthy hamarabb is boldog lehetett volna. Nem abban az értelemben, hogy a Mi nagyon keresztény vezéreinket megismeri. Nem bizony. Amennyiben vértanúhalált hal, akkor nem kellett volna igazolni, hogy a közben járásával valami természetfeletti dolog történt. Mondjuk, a hozzáimádkozó érdekében véghezvitt valami csodát. De Ő, nem a vértanúság útját választotta. Szenvedett a nyilasok börtönében. Kínozták az AVH börtönében. Mindszenthy 1956. november 4.-én az amerikai követségen talál menedéket, holott a követségek a nemzetközi jog értelmében nem adhattak volna menedékjogot. Szóval, a mindenható, nem a vértanúság útját szánta Neki. Hosszú ott léte, kezdett az amcsiknak terhessé válni. Ezért hosszas egyeztetések után, 1971. szeptember 28.-án Bécsbe menekítik. Ott halt meg 83 évesen. -.appa.
Szólj hozzá!

Hazugságok az óra állításról 171/2022 (11.06.) töprengés

2022. november 06. 06:17 - appasztorik

Hajnali gondolatok

  • Mindjárt félöt. Villanyt gyújtottam, hogy lássak. Igazából kapcsoljuk a villanyt, nem gyújtjuk, de régen úgy mondtuk. Berögzül, és hirtelenjében előjön. Megint állítottuk az órát. Ennek köszönhetően a telefonom órája ismét jól jár. Kábé egy évtizede megy a huzavona. Állítsuk, vagy ne állítsuk az órákat. Emlékezzetek csak vissza Jean-Claude Juncker idejére. Bizottsági elnöksége alatt, a lakosságot megkérdezték, - mi legyék? Az Unió népe úgy döntött, nem kell állítgatni azt a nyomorult órát. Jó politikusokhoz méltón, leszarják, hogy mi lett a szavazás eredménye. Évek óta, egyfolytában hazudoznak arról, - miért is kell állítgatni az órát?
  • Hogy alakult ki, ez az idiótaság? Nagyon egyszerű. Pénz kellett a háborúhoz. Energia válság jelentkezett az első világháború idején. Előszedték ezt az eszement ötletet. Ha csökkentik a mesterséges világítást igénylő órák számát, akkor szenet, és egyéb üzemanyagokat tudnak megtakarítani. A megtakarításból, vidáman lehet háborúzgatni. Na, ha akkor jó vót, akkor a mostani, harmadik világháborúban is jó lesz. Van egy kérdésem: ugyan miért tudnának megtakarítást elérni? A nap továbbra is 24 óra! A fennebb említett bölcs megfontolás után, 1916. április 30-án, a Német Császárságban és, az Osztrák–Magyar Monarchiában átállították az órákat nyári időszámításra.
  • Lássátok be. Mi Magyarok, mint az Európai Unió leg jogkövetőbb népe, kénytelenek vagyunk sodródni az Unió akaratával. Szem előtt tartva az Unió érdekeit. Uniós hazugság szerint, az óra állítás célja, a belső piac hatékony működésének segítse. Említsem meg, hogy az Unió országai nem esnek egy időzónába. Ebből kifolyólag az órák nem járnak egyformán. Mi is van akkor? – azon országokban a hatékony piaci működéssel. Nyilván, ott nem hatékony a piac.
  • Ha igaz, akkor a Csehek nem állították át az óráikat. Dicsérem az eszüket. Ugyanis, lássuk be, hogy az emberi szervezetet károsítja, az évi kétszeri óraállítás. Lehet ez is a cél. Az egyik összeesküvés elmélet szerint, az emberiség létszámát, a közel jövőben drasztikusan csökkenteni szándékoznak a Föld, rejtőzködő urai. Másrészt pedig, amiről még nem is beszéltem. Egy csomó adminisztrációs, és szervezési feladatot ró a gazdaságokra.
  • A magyar hazugság. Az óraátállításnak köszönhetően éves szinten egy közepes méretű magyar város fogyasztásának megfelelő energiát spórolunk meg. Az évek során sok vita folyt arról, dobjuk, vagy maradjon az óraátállítás. A napjainkban zajló energiaválság miatt, az óraátállítás mellett több érv szól, mint ellene. Íme, az érvek:                                                                                                                     (Jól látjátok. Semmi).
  • A fogyasztás csökkenésének kiszámítása statisztikai csaláson alapszik. Két hetet mérnek, az átállás után ősszel, és két hetet a visszaállítás előtt tavasszal. Ezt az egy hónapot kihozzák éves átlagnak.  -.appa.
Szólj hozzá!

Megvédjük a 170/2022 (11.05.) töprengés

2022. november 05. 17:45 - appasztorik

  • Azt nyílván tudjátok, hogy a kormány mindent megvéd. Az a Mienk. Nem kaphatják meg csak az arra érdemesültek. Hogy Ki, az arra érdemesült? - azt Orbán Viktor tudja. Semmi közötök hozzá. Nem közérdekű adat, és slussz-passz.
  • Mint azt tudjátok a nyár a zöldségek ideje. A nyári saláta törvény, közel ötven törvény módosítását tartalmazta. A törvénykezésben is a berakás időszakát éltük. Jó lesz még az, az ínséges téli időkben. Sose lehessen tudni. Bevezetésre került az összehangolt védelmi tevékenység fogalma. Minek a? – kérdezhetik az értetlenek. Eddig megvótunk a nélkül is. Igaz. De, mi van akkor? – ha arra van szükség, hogy „súlyos, elhúzódó, kormányzati beavatkozást igénylő válsághelyzetekben az ország védelmét és biztonságát szolgáló erők közös, összehangolt igénybevétele biztosított legyen”. Gondojjatok mán bele! Az összehangolt védelmi tevékenység, a kormánynak egy csomó felhatalmazást ad. Például bizonyos döntési jogkörök átruházásában, vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem honvédtiszti hallgatóinak behívására vonatkozóan. Erre ugye nem gondoltatok? Van még egy jó hír. Ez az állapot, amint azt megtapasztalhattuk, a kormányzat gyakorlatának megfelelően, akárhányszor meghosszabbítható. Nem kell a szavazással pepecselgetni.
  • Még egy jó hír. Ezen túl, alkotmányos rend felforgatása, szintén szükségállapotnak számít. Vitathatatlanul, nagyon nagydolog ez egy olyan országban, aminek nincs is alkotmánya. Ne feledjétek, hogy nekünk egy jól karbantartott Alaptörvényünk van. Ne higgyétek el amit terjesztenek, hogy tódott-fódott. Amikor szükséges, akkor módosítják. Mikor szükséges? Amikor Orbán Viktor úgy gondolja, - most szükséges. Nyugoggyatok meg, mindég megvan a kétharmad, tehát egységesen kifejezi a nemzet akaratát.
  • Megnyugtató az is, hogy könnyebben rendelhető el a szükségállapot, és az összehangolt védelmi tevékenységre vonatkozó szabályok is. Elsejétől él. Eddig, 1989-től csak nagyon indokolt esetben, erőszakos cselekmények elkövetésekor lehetett kihirdetni. Ez után az erőszakos fellépés nem lesz kritérium. „Az alkotmányos rend megdöntésére, felforgatására vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló cselekményre” vagy „az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető súlyos, jogellenes cselekményre” hivatkozva is ki lehet hirdetni a szükségállapot. Brumi szerint, technikai módosításokról van szó. Én kétkedve fogadom az általa mondottakat. Tapasztalatom szerint, nemigen tudja, hogy mit beszél. Tudnunk kellene, - mi számít felforgatásnak? Jó közelítéssel, amit Orbán annak tart. Szokás szerint, a kétharmad el tudja dönteni. Egy technikai apróság ráadásként. A gránit szilárd Alaptörvényből kikerült az a korlátozó rendelkezés, amely a honvédség szükségállapoti bevetését akkor engedélyezi, ha már nem elegendő a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása.   -.appa.
Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása
Mobil