- Marx úgy vélte: igen. A legfejlettebb kapitalista országok (a „centrum”) forradalma, majd az egész világra kiterjed. Történelmileg Oroszországban (a félperiférián) valósult meg a proletárforradalom. Ezt Lenin, a „leggyengébb láncszem” elméletével magyarázta. Olybá tűnt, Marxnak nem volt igaza. Amint láthattuk, a félperifériának a forradalma nem vált világméretűvé. Mi több a centrum részéről, nagyfokú ellenállás volt tapasztalható. Sőt, az új társadalom építésének kísérelte megbukott. Tovább megyek, ilyen hosszú távú fennállása a szocializmust építő társadalmaknak, egyértelműen a második világháborúnak köszönhető. Két okból is. Az egyik, hogy a nácik által megtámadott Szovjetunió tagállamai összezártak. Ezt tapasztaljuk most Ukrajnában. Tudott dolog, hogy a kormány, az ajándékba kapott fegyverek egy részét eladja, mégis bíznak Zelenszkijben. Látszólag Marxnak igaza volt. A Lenin által felvetett „leggyengébb láncszem” elmélete, csak magyarázata a korán jött forradalomnak. Mint láthattuk, Lenin elmélete meghatározásként nem alkalmas arra, hogy a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenetet megjósolja.
- Legalábbis, nem a további feltételek megnevezése nélkül. Ugyanakkor e történelmi kísérlet az érintett félperifériákon gazdasági és szociális fejlődést, az 1970-es évekig a kapitalista centrumhoz képest bizonyos felzárkózást eredményezett. Azért lássuk be, a szocializmus felé mutató társadalmi kísérlet csupán a félperiféria modernizációs stratégiája, periódusa maradt. Kérdés, miért? Szükségszerű volt-e a félperiférián kirobbant proletárforradalom bukása? Miért nem tudott a kapitalizmusnál kedvezőbb alternatívát kínálni a centrum és az egész világ munkásosztályának? Egymás mellett élve legyőzheti-e a kialakulóban lévő szocializmus a fejlett kapitalizmust? A történelemben, tényszerűen nézve a dolgot, azt láthatjuk, hogy a szocializmus felé forduláskor, egy átmeneti sikert ér el, a kapitalizmussal szemben. Sikeresen harcolt a kapitalizmus ellen. Az elején, sikeres volt kívül, és belül is. Ebben a kezdeti időszakban, amíg ez így volt, a szocialista alternatíva, vonzó volt a tömegek számára.
- Ez legmarkánsabban, a II. világháborúban aratott győzelem utáni években érvényesült. Amint azonban a szocialista tábor a szocializmust kezdte (volna) építeni, akkor abba maradt harc a kapitalizmus ellen. Itt lett a bökkenő. Ugyanis érvénybe léptek a kapitalizmus „farkas törvényei”! Ez nem állt másból, mint fogyasztási, és fegyverkezési versenyből. Emlékeztetlek benneteket, arra, amit a múltkor mondtam. Henry Kissinger amerikai külügyminiszter ötlete alapján megindult a csillagháborús offenzíva. A lényege az volt, hogy műholdakat telepíteni, amikről minden megfigyelhető. Ebben kódolva volt, a szocializmus bukása. Be kell látnunk, jobban álltak. Sztálin koncként a szegény országokat kapta meg.-.appa.
