- Teszem hozzá gyorsan, amikor érettségiztem nem volt jó dolog. Ez nem abból adódott, hogy ezt a tételt húztam. Hivatalosan a béketábornak, ez volt s véleménye. Meg is mondtuk nekik fennhangon, hogy legyőzzük őket. A szakadék szélén álltak. Erre volt kitalálva a vicc, hogy a kapitalizmus a szakadék szélén áll. A szocializmus egy lépéssel előtte jár. Azért azt el kell mondanom, az tagadhatatlan, hogy a szocializmus építésének volt kellemes szakasza, ami a létbiztonságban csúcsosodott ki. De térjek mondandómra, ami az imperializmusról szól.
- Imperializmusról el kell mondanunk, hogy egy birodalomszervező képesség. Azt már mondtuk, hogy a kapitalista fejlődés egy új szakasza, ami a 19-20. század fordulóján alakult ki. Több vélekedés szerint az imperializmus mögötti hajtóerő gazdasági jellegű. Több célja volt, amiből profitált. Nem elfelejtve, hogy az a tétel igaz, alapvetően kizsákmányolásra lett kitalálva. Idetartozik, az olcsó munkaerő, és a gyarmatosított területeken található nyersanyagforrások kiszipolyozása. Harmadik hajtóerő, az új piacok megnyitása. Mások úgy vélik a gazdasági tényezőkön kívül jelentős szerepe van még három dolognak. Egyik a nacionalizmus, amiből következik a fajüldözés, és ehhez társult a nemzetközi hatalomvágy. Most következik, egy meglepő dolog, annak fényében, hogy manapság állandóan a piacok megnyitásáról, és a szabad versenyről megy a duma. Az imperializmus fő jellemzője, a szabad verseny korlátozása, a monopóliumok kialakításával. Ehhez társult, hogy a korábbi árukivitelt felváltja tőkekivitel. Változik a tőkés társadalmak szerkezete is, aminek következtében kialakul a finánctőke, és a munkásarisztokrácia. Ez utóbbi furcsán hangzik, hisz jellemzőként azt mondtam, hogy a munkaerőt kiszipolyozzák. Ez igaz is, de e mellett kialakult egy jól kereső réteg, ami magasan képzett volt. Az még feltétlenül idetartozik, hogy a gyarmatosítást követően kialakult fejlődés egyenlőtlen volt. E miatt voltak országok, amik ugyan később, de gyorsabban fejlődtek. Ők is kértek a sütiből. Részt követeltek a világ gazdaságából, és nem utolsó sorban a gyarmati területekből, hiszen ők kimaradtak a gyarmatosításból, ez által az ebből származó nyersanyagokból, ami a helyi munkaerővel potom pénzért kitermelhető volt. Ez a torzsalkodás vezetett aztán a két világháborúhoz. Az első feltétlenül, de figyelembe véve, hogy a németek támadták Afrikát is, ebben az értelemben a második is idesorolható. Elgondolkodtató, hogy a Szovjetuniót államformája miatt támadták. Bizonyos értelmezés szerint, maga a Szovjetunió, egy gyarmatbirodalom volt, amely utolsóként szűnt meg. -.appa.
