-’24.08.08.

Tegnap hamarabb indultunk. Mégis csak pár perccel értünk ki csak hamarabb, mint máskor, ugyanis beugrottunk Erzsikéhez a farmerdzsekimért. Legnagyobb meglepetésemre, a vízparton  senki sem volt kinn. Én, szokásomhoz híven megint elszöszmötöltem az időt, pedig most etetőanyagot sem kellett keverni. Pelettel megszórtam előtte a pályát. Ezt Én dobáltam végig, amíg horgásztunk. A gombócokat dobáltuk magunknak, abban a ritmusban, ahogy jónak tartottuk. Attila annyit változtatott, hogy epres (bordó) főtt búzával megszórta, a maga előtti területet. Állandó kapása volt, de nem akadt semmi. Egy 10, de inkább 15 perc múlva kezdtem horgászni. Fennhangon kijelentettem: jöhet az első kárász. Kb. 13 perc múlva volt az első kapásom. Annyi volt, hogy szépen kiemelt, majd elindult. Aztán mire bevágtam volna elengedte. Aztán picit megemelte, és nem volt semmi folytatás. Az úszó csak besüllyedt. Szemre kisebb volt az ólom, de súlyra ez is 0,3 grammos. Figyeltem nagyon az úszóra. Apró rezgetéseket lehetett látni. Kivéve a cájgot láttam, egy csonti hiányzik. Az első halam, nem a koncentrált figyelésemnek köszönhettem. Valait éppen csináltam. Visszanézek a vízre, hát kitolta az úszót. Megemeltem és meglett az első e.kárász. Kb. negyedik halként fogtam egy razbórát. Mindennel próbálkoztam, még azzal is, hogy a csontit úgy tűzöm fel a horogra, mintha egy esernyőnyél megvastagított része lenne. Attila következetesen kitartott a mederhorgászat, és a két csonti mellett. Néha tűztem gilisztát is. Nem mondhatom, hogy sokkal jobban ették, mint a csontit. Sok volt az üres bevágás. Közben, gyakorta hullámok keletkeztek a szemközti akáciák alatt. Lehetségesnek tartom, hogy valami nagyobb jószág rabolt a mélyben. Attila, olyan 1 óra 10 perc múlva fogta meg a tegnapi első, és egyben utolsó e.kárászát. Később még fogott két vörösszárnyút. ¾ 7-kor befejezte a horgászatot. Mondta: fogjál még 3 kárászt. Fogtam is kettőt, de az etetésemre sodródott a békalencse mező. Próbálkoztam az Attila etetésén is. Állandó kapás, de bármeddig is vártam a 12-es horgon nem akadt semmi. Közben szabaddá vált az etetésem. Szép kiemelésbe vágtam bele. Mondom Attilának: erre vártam kisfiam! Ahogy a vízfelszínre húztam lemaradt. ¼ 8 volt, abbahagytam a horgászatot. Érdekes, hogy sok kárásznak volt a szájszélében a horog. Az utolsó eseten kívül, még három kárászom maradt le ilyen módon. Attila 3 hala 10 deka volt. Az Én 24 halam 1,25 kg volt.  Az időkép szerint általános kapás volt. Ettől, még az e havi legjobb, átlag egyedsúlyát produkáltam. Igaz Attila a legrosszabbat. Így jártunk. -.appa.