-’24.08.15.
Az úgy alakult, hogy a hétfői irtózatos meleg miatt nem mentem horgászni. Olyan öt körül mentem tankolni. Onnan már nincs messze a Balázs-ér. Az ér partján meglepően kellemes idő volt. Már mindegy. Így jártam. Horgász nem volt a területen. Besétáltam, a horgász helyekig. Hal mozgást nem láttam. Felmentem a parkolóig. Átsétáltam a 36-oson. A K-I. egész magas vízállású. Érdekes módon fele annyi víz sem folyik a szivárgó csatornákon, mint amikor 20 centivel magasabb a vízszint. Valamennyit fúrhatnának még a hódok. Megállapítottam, a déli ág nem horgászható. Teljesen benőtte a növény, a vízmélység olyan 30-40 centi lehet. Gondolom a halak lementek a mélyebb részek felé.
Kedden bementem Debrecenbe Attiláért. A háziorvosnál elrendeztük, amit akartunk. Na, ha már ott voltunk megmérte a vérnyomásunkat. Mindkettőnké jó volt. Úgy döntöttünk, hogy megnézzük az eret. Ki is mentünk. Gyuszi kinn volt. Panaszkodásba kezdett, hogy nem eszik a hal. Kb. 20 percig voltunk ott. Addig 6 halat fogott. Két kis kárász volt. A többi bodri, meg razbóra. Hazafelé Attila meg is jegyezte: jártunk úgy, hogy Ő egy horgászat során fogott 6 halat.
Szerdán úgy döntöttem, kimegyek horgászni. Hátha lesz egy kis sikerélményem. Hétfő óta próbálok befizetni egy Tokaj-Sárospatak, retur hajóútra. Addig bénáztam, hogy az jött ki: utólagos átutalás. Kártyás fizetést akartam. Azt nem értem: miért nem lehet a bankokban kártyával fizetni? Illetve értem. Az átutalási díj miatt. Javasolta az útszervező, hogy sétáljak be az OTP-be, és fizessem be. Besétáltam. Megörültem, hogy a két alkalmazotton kívül senki sincs. Kérdi a hölgy: segíthetek valamiben? Persze. Egy számlára szeretnék pénzt befizetni. Asszongya erre. Szerdán nincs pénztár. Tessék holnap befáradni. Ezen teljesen elképedtem. Egy pénzintézetben nincs pénztár. Ezt kiküszöbölendő, már-csak ezért is jó lenne a kártyás fizetés. Persze, akkor nem lenne a banknak jutaléka. Na, ezt a kudarcot kiköszörülendő döntöttem a horgászat mellett. Hármas spicc, finom szerelék. Előszedtem a bócerkás dobozt. Ráírtam „Sea 3 m”. Letettem az ágyamra. A lényeg ebben 3-as szerelékek vannak. Négy órára ki is értem. Gyuszi ott ült. Azt mondta: jön a hal. Most bosszút állok a két napért. Könnyítetem a szereléken, és lementem 10-es előkére. Beállok egy árnyékos helyre. Kipakolok. Az egyből látszik, hogy haltartót nem hoztam. Nem gond a kis lyukbőségű szákfejet betekertem a bottartóba. Úgy van megcsinálva, hogy egyik oldalán menet van, amibe haltartó csavarható. Most jobban lenyomom a tartót, és a szákfej lesz a haltartó. Nagyon meg vagyok magammal elégedve. Kihúzom a botot. Ágasra teszem, és veszem elő a szereléket. És eljő a megvilágosodás pillanata. A lakásból a 3-as botot, és az etetőanyagot és csalit hoztam le. Na, mindegy. Vannak szerelékek bedobálva a kocsi hátuljába. Találtam is egy 4-es szereléket. 12,7 mm-es átmérőjű főzsinór és előke, 14-es horoggal. 0,6 g-os ólom egy pontra rakva. Legalább hamarabb átmegy a kis bodorkákon és vörösszárnyúakon. Szedtem le a növényzetből. Kevesebb lett, de jött helyette másik. Így aztán etettem az előttem lévő területet, és a Tőlem jobbra lévő részt. Jöttek is a halak. Aztán megjött a teknős. Itt derült ki, milyen jó ötlet volt a két etetés. Összességében elégedett lehetek. ¾ hatig horgásztam. Ez idő alatt fogtam 12 e.kárászt. 64 deka. Kíváncsiságból megmértem a legkisebb kárászt a razborával. Nullát mutatott a mérleg. A kettő nem volt egy deka. Fogtam 3 apró bodrit, ami a razborával együtt 5 deka volt. Jött két egészen jó törpe, ami 9 dekát nyomott. -.appa.