• Rácuppantam erre a paradicsom meghódítása témakörre, amiben az őslakosoknak poklot csináltunk, a fensőséges európai keresztény kultúránkkal. Amikor a hódítások kezdődtek, az Azték birodalomé volt a Föld egyik legnagyobb városa Tenochtitlan. Lakosságának számát 200 ezer főre becsülték. Összehasonlítva a 16. század eleji európai nagyvárosokkal azt látjuk, hogy Konstantinápolyban 300 ezren, Párizsban 200 ezren éltek. Ekkor a Londonban, Madridban, és Rómában élők száma alig volt több az 50 ezer főnél. Felmerül a kérdés, hogy tudták ezt a sok népet rabigába hajtani? A spanyolokat nagyon hajtotta a kincsek utáni vágy, és tecnikailag jobb volt a fegyverzetük. Az ágyukkal a tömegbe lőni hatásos módszer. Azt is gondolom, az ősklakosok nem számítottak ilyen mértékű elvetemültségre, és aljasságra, amivel Mi felsőbbrendű keresztény európaiak előrukkoltunk. Vélem, valami lelkiismeretféle csak mocorgott a hódítókban, ezért nem tekintették Őket embereknek. Ez a sztereotípia aztán rögzült is. Egyik érv az volt, hogy a nőstények nem menstruálnak.
• Akkor nézzük meg, mi is történt az amerikai rabszolga felszabadítások után. Létrejött egy fekete kisebbség, ami hihetetlen szegény volt és mellé iskolázatlan. Ez persze, magának a rabszolgaság intézményének a következménye. Ily módon, a sztereotípia sikeresen igazolta önmagát. Innentől aztán, már a sztereotípia gondoskodik arról, hogy a helyzet fenn is maradjon. Mondhatjuk, az egyéneket gúzsba kötő, önbeteljesítő jóslattá válik, ami aztán meghatározza a valóság szereplőinek a viselkedését. Ilyeténképpen a sztereotípia összeköti a múltat a jelennel, és bizonyos értelemben meghatározza a jövő történéseit.
• Egyébként az előítéletek mindenütt jelen vannak. Mondhatni az ember sajátossága a régebben boncolgatott gondolkodási módok miatt. Ez nem függ, az iskolázottságtól, de mint említettem volt, a kisgyermek gyorsan elsajátítja a családjától. Azt láthatjuk, hogy tudományos világban is jelen van. Miért is ne lenne, ha azt mondtuk, mindenütt ott van. Most elsősorban a társadalomra gyakorolt hatásáról ejtsünk pár szót. Az, hogy az akadémikusok, oktatók és kutatók semleges pozícióból bírálják a társadalmat, egy feltételezés. Mondjuk, próbálják. Gondoljunk csak bele, mennyire másképpen bírálják el, a munkahelyre jelentkezőket. Nő, férfi, - hol végzett? Előjönnek olyan gondolatok, amik irányítják a választást. Azt most hagyjuk, ki, hogy kinek a rokona, de természetesen a valóságban az is nagymértékben beszámít a választás kimenetelébe.
• Valamikor ez az egész töprengés Jungtól indult el. Akkor fejezzük is be vele. A Jung-idézet, annyiban pontos, hogy a másodlagos, lassú elemző gondolkodás valójában ellent tudna tartani a sztereotipizáló gyors gondolkodás döntésének. Ha, akarna. Sok esetben valójában az emberi lustaság miatt nem alkalmazzuk. Minek, azon annyit tökölődni. Döntünk ripsz-ropsz. Érzékeny társadalmi összefüggésekben, jogi környezetben nem szabadna megengedni, hogy egy csoport vélt, vagy valós cselekvéseiből, statisztikai adataiból téves következtetést vonjunk le az egyénekre vonatkoztatva. Megjegyzem, a politikusok gyakorta megteszik, hogy tipizálnak, sztereotípiákat ültetve az agyakba (előző nyolc év, Soros, migráns, Gyurcsány). Természetesen az ellenzék is próbálkozik, de lássuk be, a kormánypárt ötvözte a píárral, kiszélesítve a palettát, így az ő módszerük hatékonyabb. Azt mondogatni, hogy lopnak kevés. Mi van akkor? - Ők is loptak.  -.appa. 

• Azt már ismertettem, hogy az ismétlődő járványok milyen mértékben sújtották az őslakosokat. Ehhez társult még, hogy erőszakkal az arany- és ezüstbányákba, vagy az ültetvényekre hurcolták őket rabszolgamunkára. Mekkora hasznot hozott ez? Nem kicsit, az biztos. Egy bányát tekintve, a bolíviai Potosi mellett található, legnagyobb ezüstbányában az elkövetkező 230 évben, 45 ezer tonna ezüstöt termeltek ki. Kilóban kifejezve, 45 millió kiló. Az indián, majd később a fekete rabszolgák, ezt a nehéz munkát csak hónapokig bírták. Hosszú éveken át, 2000 rabszolga életét követelte évente, a keresztény kultúrával rendelkező európai ember kapzsisága. Egy leírás szemtanúra hivatkozik, aki azt mondta, hogy a dél-amerikai bányák környékén már három kilométerről érezni lehetett a hullaszagot.
• Amerika felfedezésének következtében (tainó, azték, perui stb.) indiánok milliói haltak meg. Összegezve a halálokokat. A legtöbb elhalálozást a behurcolt betegségek követelték. Második helyen, a halálozási listán, a rabszolgaság során általánossá vált brutális bánásmód, és a rossz körülmények álltak. Harmadik helyre került, a háborúk mészárlása miatti emberveszteségek. Kétségtelen, hogy a spanyolok uralkodásuk, és hódító háborúik alatt gyakorta követtek el tömeggyilkosságokat. A történetírók szerint, a spanyoloknak nem állt szándékukban egyes indián népek, vagy az egész indián lakosság kiirtása. Hadjárataik célja elsősorban anyagi jellegű volt. Másodsorban, vallási- és kulturális vonzata volt. Azt azért látnunk kell, hogy az inkvizíció Európában is sok halálos áldozatot követelt. Lényegében, sok aranyat, és ezüstöt akartak. E mellett, minél több megkeresztelt pogányt. Ilyen egyszerű volt akkora a keresztény kultúra terjesztése.
• Nézzük akkor, egy keresztény ügyvéd szemüvegén keresztül. Azt nyugodtan beismerhetjük, meghatározás gyanánt, hogy a hódítás nem volt más, mint etnikai tömeggyilkosságok hosszú sorozata. Itt jön a felmentő ítélet. Ezek a tömeggyilkosságok azonban, népirtási szándék hiányában nem állnak össze genocídiummá. Mi is a genocídium? Meg fogtok lepődni. Népirtás. Azt mondja a jog, hogy bizonyos bűncselekményeknek, valamely nemzeti, etnikai, faji, vagy vallási csoport teljes, vagy részleges megsemmisítésének szándékával történő elkövetését jelenti. Íme, a spanyoloknak nem volt népirtási szándéka. Szegények véletlenül gyilkolták az őslakosokat.
• Tegyük hozzá. A spanyolok bálványimádónak tartották az indiánokat, és meg akarták őket téríteni a keresztény hitre. Törekvésüket sok esetben, etnocidiális jelenség kísérte. Ez a hajlam, mind a mai napig megvan bennünk. Jó kedvvel semmisítjük meg, a vallási tárgyakat, épületeket. Gondoljatok arra, hogy régi időkben lerombolták a zsidók templomát. Napjainkban templomokat, mecseteket robbogatnak. Igaz, ez mostanság terrorcselekedetnek minősül. De azokban az időkben, még nem találták fel a terrorizmust. -.appa.

• A magyar miniszterelnök 8 millió eurót fizetne, hogy Felcsúton rendezzék az olasz Szuperkupát. Honnan van neki ennyi pénze? Nincs egy éve, hogy megemelték a fizetését. Én mellesleg megértem. A foci a hobbija. Áldoz rá. Gondojjatok mán bele. Hány ember mondhatja el? – kupadöntőt rendeztek a kertemben.
• Az Eurobarometer végzett egy kutatást, az uniós tagországok polgárai között. A felmérés témája a tudomány és technológia ismeret megítélése volt. Ez alapján, hazánkban az emberek közel egyharmada azt hiszi, hogy Földünkön, az ősemberek egy időben éltek a dinoszauruszokkal. Én, ezt is megértem. Látták a tévében. A képzelet egybemossa a valóságot. Hatalmas információ áradatban élünk. Egyre inkább fennáll a tévedés lehetősége. Ne vonjuk le egyből azt a következtetést, hogy polgártársaink ismeretei hiányosak. Az sem áll fenn, terjed az áltudomány. Igenis foglalkoznak a legújabb eredményekkel. Egy alkalommal elmondta Nekem egy illető: a Föld lapos. Látott űrfelvételeket, és azok alapján egyértelmű. A kormány elmondása szerint támogatja az innovációt. Csak várhatunk valami eredményt. A jövőbe fektetni kifizetődő.
• Éppen tegnap írtam Őfőméltóságáról. Találtam egy Csintalan nyilatkozatot, azzal kapcsolatban, hogy a Mi Hazánk Horthy-szobrot avatott Dúró Dóra parlamenti irodájában. Evidens, hogy mit szólok egymillió magyar ember haláláért felelős tömeggyilkos szobrához a parlamentben - istenkáromlás, blaszfémia," Hajjátok, hogy milyen csintalan ember ez a Sanyi. Én őt is megértem. Ha valaki nem tudná, mit takar az istenkáromlás, annak leírta latinosan is.
• Azt is olvastam, hogy a csehek, fizetőeszközük, a korona védelmében már felhasználták devizatartalékuk 15 százalékát. Úgy néz ki sikerült megvédeniük. A Mi devizatartalékunk 19 százalékot csökkent. Ez nem a forint védelme érdekében történt. Én ezt is megértem. Hiányzik az pénz, amit az Unió nem folyósít. Ti is megérthetnétek. Sokba kerül az ársapka, és az üzemanyag árstop. Ne aggódjatok egy pillanatig sem. Meg fogjuk Mi azt fizetni. Mondok Nektek valamit. Már fizetjük is.
• Mondhatjátok, hogy mert itt ez a rengeteg autó. Nos, ez európai viszonylatban nem igaz. Valamit nem értek. Itt vagyunk a nagy jólétben. Miért nincs akkor sok kocsi hazánkban? Hová teszik a népek a pénzüket? Lakosságarányosan tekintve a dolgot, az unión belül, Lettország, és Románia az, ahol kevesebb személyautó van, mint nálunk. -.appa.

• Ha, egyszer kénytelen vagyok. Ott lapulnak a feljegyzések a gépben. Ami azért is jó, hogy sosem tudni melyik esetében lesz kedvem a folytatni. Most a Horthyzáshoz szottyant kedvem. Ezt dobta a gép. Éppen azt olvastam, hogy annak idején Lázár János mit mondott egy videóban. Idézem Nektek: Horthy száz évvel ezelőtt "bajtársaival és szövetségeseivel megmentette Magyarországot". Hős katona volt, igaz magyar hazafi, akire főhajtással kell emlékeznünk. Hajjátok? Én, ha lehajtom a fejem, az szégyenemben teszem. Kétségtelen, hogy nem kedvelem. Lehet szépítgetni, de mégiscsak egy háborús bűnös volt. Hogy elkerülte ezt a megbélyegzést, Sztálinnak köszönhette. Hős katona volt, mondja a Mi Jánosunk. Elmenekült. Vélem ez a hős viselkedéssel jár. Az 56-os hősök közül is sokan menekültek külföldre.
• Magyarország, a Szovjetunió ellen, 1941. júniusában lépett hadba. A történelmi kutatások szerint, jegyzőkönyvek alapján az derült ki, hogy Jány Gusztáv is részt vett 1942. januárjában azon vacsorán, amelyen a német hadvezetés, és a magyar állam megállapodott abban: a második magyar hadsereget kiküldik a keleti frontra, és német alárendeltségben fog működni. A Szovjetunióval hadban álló Németország, ekkor már támogatásra szorult.
• Az indulási parancs 1942. május 13-án érkezett meg. A magyar katonák a Don mentén kétszáz kilométer hosszan védték a területet. Jány értesült arról, hogy beosztottait a népbíróság perbefogta. A bíróságon a szakértőn állítása szerint a sereg létszáma meghaladta a kétszázezer főt. Jány vitatta ezt, szerinte százötvenezer katonája lehetett. Jegyzem meg, katonakoromban úgy mondták, hogy Jány, egy aktatáskában hozta haza a második magyar hadsereget.
• Jány maga is úgy ítélte meg, hogy a frontvonal túlságosan hosszú volt. Egy-egy hadosztály védelmi sávja a szabályzatban meghatározottak szerint négy-nyolc kilométer hosszúságú lehetett. E helyett kilenc-negyvenöt kilométert tett ki. Ne feledjük, német alárendeltségben voltak. Jány megítélése szerint kevés páncéltörő fegyvert kaptak, és a tartalék sem volt elegendő. Ilyen körülmények mellett kellett helytállniuk a mínusz 40 fokos orosz télben. A vezérezredes ezt, már az indulás előtt, majd a későbbi jelentéseiben, a német és a magyar feletteseknek is több alkalommal jelezte, intézkedéseket sürgetett. A hiányos feltételek miatt Jány 1942-ben, a fronton kérte a leváltását. Horthy Miklós kormányzó ragaszkodott Jány személyéhez. A háború során a szovjet hadsereg 1943. január 12-én támadást indított a Don mentén. Január 17.-éig több helyen is áttörték a védelmi vonalat.
• A második magyar hadsereg január 24-én állásaiból visszavonult. A megmaradt egységek áprilisban, és a nyár közepén hazaérkeztek (hozzávetőleg 85 ezren). -.appa.

• Ma úgy kezdődött a reggel, hogy minden különösebb ötlet nélkül elkezdtem olvasgatni a jegyzeteimet. Az, alábbiakat találtam, amiket úgy értékeltem, hogy érdemes eltöprengeni rajta. Az I. világháború után csonkították meg Magyarországot. Ennek 100 éve (ebből következik, hogy ez a jegyzet 4 éves). Az emlegetett világháború, 1914 és 1918 között zajlott. Európából indult (itt érdemes világháborút indítani, ezért rendezik itt a harmadikat is, és globális háborúvá alakult, ami során 15 milliónál több ember halt meg. Az egész arra ment ki, hogy a nagyhatalmak a gyarmati- és érdekeltségrendszert újraosszák egymás között. Kormányunk előszeretettel hivatkozik Trianonra. A kormány célja, hogy külső tényezőkre fogja, hogy mégis, - miért szar itt? Volt Trianon. Van Soros. Lesz valami más. Most ez a migránsozás jó egy darabig. Lám mennyire a jövőbe láttam. Háborús infláció. Szankciós infláció (lesznek újabbnál újabb dolgok), de a kormány tökéletes. Mellé van a magyarkodás (aki magyar). Ezt olyan remekül irányítják, hogy az ellenzék egyszer sem mondta: ne hazudjatok már! Félnek rájuk sütik: Ti nem vagytok magyarok! Ez a módi, még sokáig menni fog.
• Azokon a helyeken, ahol ellenzéki polgármester van, és a Fideszes többség van, mindent meg fognak tenni, hogy ne működhessen normálisan az önkormányzat. Az óta, sok mindent visszavettek állami hatáskörbe (pl. önkormányzati adók). Emlékezetek arra, mikor kikerült a Fidesz kezéből a kormányzás. A polgármesterekkel csődbe vitették a településeket, hogy bukjon a szocialista kormány. Ebből a tervből akkor Orbán nem is csinált titkot. Ha már Orbán, akkor eszembe jutott ismét, amit valamelyik nap említettem. Orbán Viktor szent lett. Nagydolog ez drága feleim, mert van Szent Orbán, Szent Viktor, de Szent Orbán Viktor csak Nekünk adatott meg. Sokan gondolják, hogy a fenének se hiányzott, de azoknak nincs igazuk. Legyünk büszkék rá. Most ne mondjátok, hogy sületlenségeket beszélek, mert egyáltalán nem. Én ugyanis figyelek. A múltkor mondta egy fiatalember, valami szóvivő, hogy az ellenzéknek semmise szent. Képzeljétek el, hogy a parlamentben közbekiabáltak, mikor a miniszterelnök úr beszélt. Ebből láthatjátok, hogy Szent Orbán Viktorról beszélünk. Szerencse, hogy ez a fiatalember fiatal. Így aztán nem emlékezik arra, mikor Orbán Viktor még nem volt Szent, és bekiabálgatott, hogy „csuhások imához”. Ki-kivonulgattak az ülésteremből. Ettől persze szentként tisztelte Antal Józsefet. Ezért mondhatta neki, hogy „a miniszterelnök úr hazudik”. -.appa. 

Képzejjétek el,hogy olvasgatok összevissza. Akkor látom, hogy írtam ezt a felfogásféleséget, még -’19.09.08. -án. Gondoltam egyet, és átírtam, a mai nappal. –’22.10.25.-én, és ezzel a lendülettel fel is teszem a blogra. Olvassátok hát.

Felfogásféleség

(Anyagilag, sajnos nem az enyém.

Bírálatom viszont. Elég kemény.)

Mondja Nekem egy férfi.

Figyelj ide cimbi –

nem jótékonykodik,

aki európai.

A pénztelenségtől, nem leszel boldogabb.

Korunk gyermeke, mind ízig-vérig mai.

Látványosan lehet alamizsnát dobni

Jó. Akkor osztani.

Egyrészt a rím végett,

meg más a csengése.

Lehet adni, hát persze, hogy lehet. Jó sokat.

A lényeg, hogy többet vigyen haza a fogat

                                                                    -.appa.

• Meg bizony. Min lepődtem meg? Mondom. Azon, hogy Orbán október 23.-án itthon volt. Teljesen úgy él bennem, hogy nem szokott itthon lenni. Most sem volt, ahogy a képeket nézegetem. Úgy értve, hogy nem volt ott, a részére elszeparált területen. Egy karcsúbb dublőr van a képeken, és nem a megszokott jó kövér Viktorunk. Külön kitértek rá, hogy a hangja sem olyan volt. Rekedtesebb, mint a megszokott hang. Egyébként meg mindegy. A szöveg rá jellemző volt. Az arra érdemesek élvezkedhettek rajta.
• Igaz az idén, a kormány(pártok) nem tartottak központi megemlékezést október 23-án Budapesten. E helyett Zalaegerszegen (látszólag), maga Orbán Viktor tartott beszédet a Mindszenty József Látogatóközpont új épületének átadásán. Az intézmény környékét már szombat reggel lezárták (beugrott „A Sakál napja”, című könyv), a lakóktól lakcímkártyát és személyi igazolványt kértek. Kordonnal zárták el a helyszínt.
• Mi meg úgy döntöttünk, hogy elmegyünk a Borogközbe Kenézlőre, az elhunyt nagyszüleim, és rokonaim sírjához. Évente egyszer, megejtünk egy temetőlátogatást. Az előkészületek során ezzel kapcsolatban is meglepetés ért. Jolika nem nyitott ki nyolckor. Láttam, hogy virággal jön Kornélia. Kiderült, nagy felhozatal van a piacon virágból. Tényleg volt. Meg rendőrből is. Két rendőrautó is álldogált a környéken. Nem szálltak ki. Mindegy, végül is. Vettem három csokorral. Kilenckor jött Zsuzsi (meghozta a ködöt), és indultunk. Vasvári, Lök felőli oldalától nem volt köd. Szép napos idő volt. Rakamazon, a járdától sárga mellényes emberek indulnak ki az útra. A parancsnok int kettőnek. Visszamennek a járdára. Polgárőrök lehettek. Nekem is int. Lehúzom az ablakot. Köszönünk egymásnak. Mondja: általános gépjármű ellenőrzés. Na, ilyen is régen volt, - mondom, és leállítom a motort. A parancsnok mosolyogva kérdez. Mondom, eddig mindég fújkálni kellett. Most nem kell, és kéri az okmányokat. A lakcímkártyát a járőrtárs kapja meg, és egy masinával, megnézeti. Mondom: temetőbe megyünk, nem tüntetni. A parancsnok mosolyog, a járőrtárs rám förmed. Nem kérdeztük! Mosolyogva mondom: de Én meg ,csak úgy mondtam. Visszakaptam az okmányokat. Jó utat kívánt. Mi folytattuk utunkat. A következő meglepetés a kompnál ért. Annyi autó volt, hogy nem fértünk fel a kompra. Mindegy az időnkbe belefért.
• Attila kérdezte, mikor elindultunk az igazoltatás helyszínéről. Láttad, hogy doktor volt a magasabb rangú rendőr. Nem láttam. A kocsi oldalánál állt. A napfolyamán láttunk még rendőrségi autókat álldogálni pár helyen. Ezek szerint beletrafáltam ezzel a tüntetetős szöveggel. Sikeresen túl lettünk az úton, mint ahogy Viktor is sikeresen felavatta a látogató központ új épületét. -.appa.

• Ott tartottam, hogy az előítéletek, már gyerekkorban beleivódnak az ember agyába. Igaz tehát a régi mondás, amit annak idején Bimbó professzor is idézgetett: a példaadás nevel. Ennek tulajdonítható, hogy egy önfenntartó rendszer jön létre. Amerika ennek a legjobb példája. Már a megszálló Kolumbusz is ezt tette. Az indiánokat nem is tartották embernek. Embertelen körülmények közt, aranybányászatra kényszerítve Őket. Később a Amerikában a rabszolgatartás időszakában, a fekete kisebbséget áltudományos magyarázatokkal alsóbbrendűnek, kevésbé okosnak és szorgalmasnak sztereotipizálták. Megnyugtatták a lelkiismeretüket. Nem kell velük törődni, nem teljes értékű emberek. Szépen tudományosan megfogalmazva. A sztereotípiák leginkább a társadalmi helyzet, tehát a fekete kisebbség alávetettségének és kizsákmányolásának igazolására, az ebből fakadó kognitív disszonancia oldásának voltak az eszközei.
• Visszatérve, az első időkre. Nem volt elég, hogy kényszermunkával szipolyozták az őslakosságot. Lelkiismeret furdalás nélkül gyilkoltak. Az általuk behurcolt ismeretlen járványok nagyon nagy számban okoztak halálozást. Érdekes módon, az amerikai kontinensen nem volt olyan betegség, ami a hódítók halálát okozta volna. Az pedig megoldotta volna a problémákat. A hódítók meghaltak volna. Az őslakosok kiheverik a járványokat. Immunitást szereznek, és helyre áll a rend. Az Istenek, vagy aki írta ezt a játékprogramot, nem így akarta. Lássuk, milyen járványok következtek be: 1520-1521-ben himlő, 1531-ben kanyaró, 1532-ben ismeretlen betegség, 1538-ban ismét a himlő, 1545-1548-ban a tífusz, 1563-1564-ben megint a kanyaró, és 1576 és 1580 között újra a tífusz pusztított. Mondhatjuk, hogy a keresztény kultúrát és a betegségeket terjesztő magasabb rendű hódítók miatt milliók haltak meg. Nemzedékek tűntek el, a kényszermunka, és a járványok miatt. Az eredeti közép-mexikói lakosság létszámát tekintve, a spanyol hódítást követő 50 évben 88%-al csökkent. Legfeljebb, 200 ezren élték túl a megpróbáltatásokat. Hát mondjátok meg. Nem egyszerűbb lett volna Kolumbuszékat agyonverni, mikor kikötöttek. De, nem tették. Nem voltak előítéleteik. 
• Talán még egy adat, ezekkel a primitív népekkel kapcsolatban. Az inka birodalom méreteit tekintve. Észak-déli irányú kiterjedésének hossza 5200 kilométer volt. Területe, közel 3 millió négyzetkilométer, amin kb. 10 millió lakos élt. Még valami, az alsóbb rendű népről. A tartományokat 22.500 kilométernyi kikövezett úthálózat, és több száz híd kötötte össze. A mostani térképeket tekintve, Kolumbia déli részétől, egészen Chiléig. -.appa.

• Ott tartottunk, hogy előzményei voltak annak, hogy a Varsói Szerződés megalakult. Ez egy ellenlépés volt. Megkezdődött az NSZK újrafelfegyverzése, és ott volt a Nyugat-európai Unió, amit a szocialista tábor, veszélyeztetésként értelmezett. Tegyem hozzá az is volt. A megalakulás után a Szovjetunió, a szerződés megkötése után csapatait a partnerország területén állomásoztathatta. Ennek két oka is volt, hogy melyik volt az erősebb szempont, nem dönthető el egyszerűen. Egyrészt igyekezett ellensúlyozni a NATO európai jelenlétét. Másrészt próbálta szorosabbá tenni kapcsolatát a közép- és kelet-európai államokkal. E miatt a Szovjetunió felmondta az Egyesült Királysággal, és Franciaországgal, még a háború idején kötött segítségnyújtási szerződést. Így aztán megalakult a Varsói Szerződés, ami 1991.-ben felbomlott. Ugyancsak ebben az évben szűnt meg a KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa).
• Mi is volt a Nyugat-európai Unió? – ami veszélyeztetést jelentett. Ez egy nemzetközi szervezet volt, amit az 1948-as brüsszeli szerződés módosításával hoztak létre. A szerződés módosítását 1954.október 23.-án írták alá. Aztán jött válaszként a Varsói Szerződés (1955. 05. 14.)
• Akkor nézzük mi is volt, az 1948-as brüsszeli szerződés. Ez, az Egyesült Királyság, Franciaország, Belgium, Hollandia és Luxemburg között létrejött megállapodás, ami gazdasági, szociális és kulturális együttműködésről szólt, hozzácsapva a kollektív önvédelem körét is. Ez a szerződés lényegében kiterjesztése az előző évben Nagy-Britannia, és Franciaország között létrejött dunkerque-i szerződésben vállalt kötelezettségeknek. A szerződés legfőbb célja a tagállamok kölcsönös védelme, egy esetleges német agresszióval szemben. Lám csak, akkor a németek újra fegyverezése, az európai országok részére is fenyegetést jelentett. Természetesen, a Szovjetek részéről felmerülő veszélyeztetéssel szemben is védelmet jelentett volna. A szerződést 50 évre kötötték. Ez alapjául szolgált az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a Nyugat-európai Uniónak. Ezt a szerződést Truman elnök is támogatta. Az még hozzátartozik, hogy Európában a II. VH. után, a brüsszeli szerződés volt az első, ami a tagállamok közötti kölcsönös védelmet is magában foglalta. Az aláírók szándéka szerint, így biztosítva lett volna a nyugat-európai államok védelme, a kommunizmus terjeszkedésével szemben. A kollektív védelem mellett, mint említettem, kulturális, és szociális együttműködés is szerepelt a szerződésben. Mi több, szó volt egy Tanácskozó testület létrehozásáról is. -.appa.  

• Ezzel a témával is majdnem úgy jártam, mint sok mással. Egyszerűen elkalandozom másfelé, aztán megfeledkezem. Aztán vagy visszatérek, - vagy nem? Ebben az esetben, az első verzió történt.
• Az előző futamban tettem egy megállapítást, ami egyre inkább, és egyre fokozottabban érvényesül. A Magyarországon történő, gazdaság újraosztása, amiben gyakorlatilag bármi benne lehet, amit kényúr, pillanatnyi hangulatában kigondol. Ezt a megbízható nertársak kapják. A lényeg. A nem hívek, nem is számítanak magyarnak. Ez a megtűrt népség, élősködik a magyar embereken. Ez persze nem igaz. Arról van szó, hogy az ad hoc módon kormányzó kisebbségnek szüksége van ezekre az emberekre. Ezektől tud pénzt elvonni a hatalom, hogy a híveket jutalmazza. Azt gondolom, hogy az elvakult fanatikus hívek egy része a pénzért teszi. Az látható, hogy a nyomorban tartott nagyon szegény emberek körében kialakul a feltétlen hit, a nagy nemzet vezetővel kapcsolatban.
• Azt is látnunk kell, hogy az imperializmus nem szűnt meg. Még országokon belül is virágzik, mint a gazdasági érdekeltségek felosztása. Nemzetközi szintem, most is háborúvá vált (Orosz-Ukrán). Ennek oka, hogy mind a két nagyhatalom (Oroszország, USA) szemet vetett Ukrajnára. A hírekben olvasni lehetett, hogy Biden fia, jelentős földterületeket vett Ukrajnában. Ebből következik, hogy Biden személyesen is érintett abban, hogy az oroszok ne kaparintsák meg, az Ukrajna feletti ellenőrzést. Na, és nem mellékes az sem, hogy konc gyanánt Magyarország, és Lengyelország is ácsingózik egy-egy falatkára Ukrajna húsából.
• Igazából, ezt a proxy világháborút az USA indította el. Azt látni kell, hogy az USA több fronton harcol. Fegyveresen, az Oroszok ellen. Ez egy mellék szál. Az USA nem érdekelt Oroszország megszüntetésében. A főcsapás Az Unió ellen irányul. Cél gazdaságilag megsemmisíteni, ami elhozza az Unió szétesését.
• A II. VH. után színre lépett a szocializmus, mint világrendszer. E miatt a nyugati imperialista hatalmak egymás elleni harca jelentőségét vesztette. Elsődlegessé vált a két világrendszer harca. Akkori szocialista megfogalmazás szerint, az imperializmus agresszivitása a világszocializmus, és a forradalmi erők ellen irányult. Ami bizonyos szempontból igaz is volt.
• A NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete) alapító okiratát 1949. április 4-én írták alá Washingtonban. Ezzel létrejött, a világ legnagyobb katonai szervezete. Ellenpólusaként később létrejött a Varsói Szerződés. Ami a közép- és kelet-európai szocialista országok védelmi katonai- és politikai szervezete volt 1991.-ig. A Szovjetunió javaslatára alapították 1955. május 14.-én. Ennek több szálon futó előzményei voltak, amire majd később kitérek (hogy mennyivel később az a jövő zenéje). -.appa.