- Ha, egyszer kénytelen vagyok. Ott lapulnak a feljegyzések a gépben. Ami azért is jó, hogy sosem tudni melyik esetében lesz kedvem a folytatni. Most a Horthyzáshoz szottyant kedvem. Ezt dobta a gép. Éppen azt olvastam, hogy annak idején Lázár János mit mondott egy videóban. Idézem Nektek: Horthy száz évvel ezelőtt "bajtársaival és szövetségeseivel megmentette Magyarországot". Hős katona volt, igaz magyar hazafi, akire főhajtással kell emlékeznünk. Hajjátok? Én, ha lehajtom a fejem, az szégyenemben teszem. Kétségtelen, hogy nem kedvelem. Lehet szépítgetni, de mégiscsak egy háborús bűnös volt. Hogy elkerülte ezt a megbélyegzést, Sztálinnak köszönhette. Hős katona volt, mondja a Mi Jánosunk. Elmenekült. Vélem ez a hős viselkedéssel jár. Az 56-os hősök közül is sokan menekültek külföldre.
- Magyarország, a Szovjetunió ellen, 1941. júniusában lépett hadba. A történelmi kutatások szerint, jegyzőkönyvek alapján az derült ki, hogy Jány Gusztáv is részt vett 1942. januárjában azon vacsorán, amelyen a német hadvezetés, és a magyar állam megállapodott abban: a második magyar hadsereget kiküldik a keleti frontra, és német alárendeltségben fog működni. A Szovjetunióval hadban álló Németország, ekkor már támogatásra szorult.
- Az indulási parancs 1942. május 13-án érkezett meg. A magyar katonák a Don mentén kétszáz kilométer hosszan védték a területet. Jány értesült arról, hogy beosztottait a népbíróság perbefogta. A bíróságon a szakértőn állítása szerint a sereg létszáma meghaladta a kétszázezer főt. Jány vitatta ezt, szerinte százötvenezer katonája lehetett. Jegyzem meg, katonakoromban úgy mondták, hogy Jány, egy aktatáskában hozta haza a második magyar hadsereget.
- Jány maga is úgy ítélte meg, hogy a frontvonal túlságosan hosszú volt. Egy-egy hadosztály védelmi sávja a szabályzatban meghatározottak szerint négy-nyolc kilométer hosszúságú lehetett. E helyett kilenc-negyvenöt kilométert tett ki. Ne feledjük, német alárendeltségben voltak. Jány megítélése szerint kevés páncéltörő fegyvert kaptak, és a tartalék sem volt elegendő. Ilyen körülmények mellett kellett helytállniuk a mínusz 40 fokos orosz télben. A vezérezredes ezt, már az indulás előtt, majd a későbbi jelentéseiben, a német és a magyar feletteseknek is több alkalommal jelezte, intézkedéseket sürgetett. A hiányos feltételek miatt Jány 1942-ben, a fronton kérte a leváltását. Horthy Miklós kormányzó ragaszkodott Jány személyéhez. A háború során a szovjet hadsereg 1943. január 12-én támadást indított a Don mentén. Január 17.-éig több helyen is áttörték a védelmi vonalat.
- A második magyar hadsereg január 24-én állásaiból visszavonult. A megmaradt egységek áprilisban, és a nyár közepén hazaérkeztek (hozzávetőleg 85 ezren). -.appa.
