• Ezt még szabadságom előtt kezdtem írni. Aztán úgy döntöttem, hogy az nem kikapcsolódás, ha ostoba politikusokról irkálok. És nagyon jól döntöttem. Írtam a tavalyi horgászatok beszámolóit. Igaz. Többször megfordult a fejemben, - ezt megírom. Aztán azt mondtam: ugyan minek? Nem változik itt meg semmi két hét alatt. Marad a néphülyítés, a szegénység, és természetesen, ami ezzel jár. Ehhez kell, hogy higgyük. Mi vagyunk mindenekfelett. Hitler elvtársnak is voltak ilyen gondolatai. Aztán úgy járt, ahogy járt. A Mi népünk a legjobb. Ezért vagyunk Mi, mindenekfelett. A nagyság gondolata benne van az emberiség agyában. Az ÚR tette bele. A kiválasztott nép, a zsidóság volt. Eszmeiségünk, onnan származik. Az izmaelitáké is. Ne higgyünk a hamis prófétánknak.
• Orbán új világrendet jövendöl, ami a magyaroknak nagy jót hoz. Hagy jövendöljek Én is. Bizony mondom Néktek! Nincs az a sok jó, amiből az egyszerű emberek is részesülnének. Ami pénz bekerül az országba, az azonnal megy a NER barátok zsebébe. Itt van a kínaiaktól felvett kölcsön. Mind lehívták. El is osztották. Rossz nyelvek szerint egymás között. És akkor mi van? Akkor is az ország javát szolgálja. Legfeljebb külföldi bankokban van elhelyezve. Részletkérdés. Jut eszembe. Állítólag 2027-ben megadjuk. Sok idő van még addig. Majdcsak lesz valami. Az egyszerű embereknek a növekvő nyomor jut. De, ezt sikerként hirdetik majd ki. A nagy tudatlanságban, és nagy szegénységben élő emberek, örömmel hallgatják majd a mindent értünk tevő Orbán Viktor hazugságait. A baj az, hogy az összes politikusunk azt tervezi, hogy ő kerül hatalomra, és az ő haveri köre lesz milliárdos. A menő magyar vállalkozások állami támogatás nélkül éhen halnának. Nem tudják, meg sem próbálják teljesíteni a piac feltételeit.
• Jut eszembe még egy nagy emberünk. Lázár Jankó. Ő is egy hazudozó. Közlekedésünkben a problémák abból adódnak, hogy elavult a vasút infrastruktúrája és járműparkja. Kellett volna költeni a karbantartásra. Alkatrészekre. A Siemens Desiro-kat, nem kivonni kellett volna a forgalomból, hanem megjavítani. Drága hozzá az alkatrész. Hát! - na, ja. Drága volt az akkor is, amikor megvették. Valószínűleg akkor, aki megvette, annak megérte. Többször említettem már, hogy a MÁV karbantartó munkavállalói sincsenek elegen. Szóval a pénzt nem lenyúlni kellene a haveri körön keresztül, hanem karbantartásra, javításra fordítani. Azt, már ugye, ne is mondjam, hogy a vasúttal kapcsolatos kérdésekben szakemberekre kellene hallgatni. Nem olyan dolgokat megcsinálni, ami valakinek az eszement agyából kipattant. Elég a Budapest-Belgrád vasútvonalra gondolni. Ez a beruházás sosem térül meg. Megfordult a fejemben. Egyáltalán elkészült? A régi kabaré fordulattal élve. Egyáltalán igen, - de a vasút még nem. Jaj! Említsem már meg azt is, a Volán nevét is meg akarja szüntetni a Mi Jánosunk. MÁV (Magyar Állam Vasutak) lesz csak. -.appa. 

ki, a horgászat napjának. Előzménye volt ennek. Kinézegettem, de sosem horgászott senki. Kedden láttam, hogy az első helynél vízfolt van a járófelületen. Felhívtam Karcsit. Mondta Ő volt ott a kisfiúval. Fél tizenegytől háromig 51 e.kárászt fogtak. Karcsi két bottal, a gyerek egyel. Azt mondta vagy 8 kárász volt tenyérnyi. Szerdán vittem a vágókészletet. Az országútnál, ott horgászik Lajos. Jött csalihalat fogni. Azon a részen az ér olyan tiszta, mint a hegyi patak. Zavaros víz, a halastó felől jön. Lajos a tiszta résznél ült. Onnan horgászott az országút alákanyarodó részen. Eredmény nélkül. Átcsaltam a másik oldalra. Kenyérdarabokkal is etetett, de volt bekevert etetőanyaga is. Ide-oda etetgetett, és próbált csalihalat fogni. Mondtam álljon meg, és egy helyen etessen. Fogott egy kis vörösszárnyút. Visszadobta. Mondván, az nem jó. Én végeztem a vágással. Még mindég hal nélkül volt. Dobtam körömnyi gombócokat. Fogott egy, 3-4 dekás e.kárászt. Az sem jó. Úgy döntött összepakol: ma, pontyozás lesz. Megvágtam a polgári hídnál is a helyet. Besúlyoztam a hetes bolót. Egy 5 gr-os Claruszó buborékot tettem fel. A mederben nem látszik a hínár. Igaz a vízre ráengedtek, egy 30 centit. Megnéztem a dobi hídnál is. Igazítottam rajta. Nem horgászott senki. Csütörtök reggel, a dobi hídhoz mentem. Az szólt mellette, hogy hátulról süt a nap. Másrészt, közelebb van. Az elektronikuson próbálkoztam pellettel, mini bojlival. Néhány csipogás volt. Nem ment át folyamatos húzásba. Az utolsó órára leszereltem. Három bodri, és egy karika jött 24 deka. 17 törpe, 72 deka volt. Ja! Teszteltem, az újonnan szerelt négyes botot. Ennek, csak a spicce karbon. Elég nehéz, de nem túl lágy. Délután háromra mentem a Balázs-érre. Itt az új négyest úgy szereltem, hogy egy öt centin lebegjen a csali. Néha megmozgatta, de nem volt érdemes bevágni. A régi négyes bottal, fogdostam apróságokat. Végül a lebegőt levettem. Csaliként giliszta, csonti szendviccsel csaliztam. Volt egy jó elhúzás, de semmi sem akadt. Fogtam vele, egy ötágú vasmacskát. Megszákoltam. Nem akartam erőltetni a botot. A két bottal cserélgettem a helyet. Ahol Karcsi fogja a nagy kárászokat nem jött semmi. Végül a nehéz bottal, fogtam egy cirka egy dekás e.kárászt. Háromtól hatig horgásztam. Ez idő alatt sikerült horogra csalnom 19 halat. 81 deka. Ebből 15 törpe volt, a másik négy bodorka. -.appa. 

(06. 17-18).

Szombaton kimentünk háromra. Karcsi mondta, ne is menjünk tovább, Ők pakolnak. Akkor maradunk, - mondtam Attilának. Bő másfél kiló e.kárászuk volt (21 darab). A víz elég zavaros volt, amiből arra következtettem, hogy keresgélnek a halak. Szórtam egy kis búzát, és pelletet. Csipegettem néhány halat. Etettem gombóccal is. Ez hiba volt. Tévedtem, amikor azt hittem, hogy a zavaros vízben, a világos gombócok jobban odacsalják a halakat. Hát nem! Beaprózódott a hal. Sok kapás volt, de a 14-es horgomon sem akadt meg sok hal. Hatig horgásztunk. Attila 8 halat fogott, ami 38 deka volt. Én fogtam 15 halat, ami 55 deka volt, és utolsó halként egy 3 dekás vágó durbincsot.

Vasárnap, mentünk kettőre. Fülledt meleg idő volt. Az időkép szerint jó kapás. Karcsi unokája, akkor battyogott Gyuszihoz, a kisebb kárászokkal. Karcsi mondta, hogy maradjunk. Mennek. Nem bírja ezt a hirtelen jött meleget. Nagyon vizesedik a bal bokája. A vérnyomása magas. Ezt a nagy melegedést ki kell hevernie. Nyolc, vagy kilenc nagyobb kárászt hazavittek. Azt, még neki kell megpucolni. Az Ő feladata. Szórtam pelletet, és búzát. Attila megkezdte a horgászatot. Én visszafelé elindultam a parton, és egy elárvult hangyaboly földjét, egy ágas segítségével felpiszkáltam. Cirka 60%-a lett föld, amit a sárga kajához raktam. E miatt fekete lett. Ráöntöttem a búza levét. A lefulladt csontikat szintén benyomtam a kajába. Belekevertem, egy kevés vaníliacukrot, főtt búzát. Óvatosan adagoltam hozzá a vizet, nehogy véletlenül túlnedvesítsem. Minden száraz kaja a vedérbe került. Jött a cigány apuka, a kisfiával. Egy bő félóra múlva el is mentek. Kapás sem volt, panaszolta az apa. Nemsokára, jött három cigány, egy kislánnyal. Gondolom, az Ő állami jegye jelent plusz egy botot. Megcsodáltam a gyereket. Kékeszöld szem, vörösesszőke haj, és ahogy ilyen kombinációnál lenni szokott hófehér bőr. Érdeklődésükre elmondtam, hogy aprók esznek. Otthon maradt a konzervkukorica. Nem adna párszemet? – kérdezte. Mondtam, olyanom nincs. Mutattam milyen van. Visz, akkor abból. Tényleg hármat vitt. Mondtam, hogy amennyiben kell még, akkor jöjjön. Egy óra múlva jöttek, hogy kapás sincs, nem maradnak. Aztán ment Gyuszi. Mondta, hogy megy érfestésre. Három napig lesz a kórházban. Valamit magyarázott, hogy az egyik kamra nyomása 35, a másik 30 sincs. E miatt lehet oxigénhiányos állapota, azt mondták. Mikor az úszókat adta, akkor ette el, a második nagyon kemény antibiotikum kúrát. Nagyon makacs tüdőgyulladása volt. Ment, mert dudált a lánya. Aztán jött Pisti meg Marian, az ismerős házaspárral. A sok apró halra panaszkodtak. El is felejtettem, bár nincs is jelentősége. Egyszer kb. egy percig esett az eső. Láttuk a vízen, egyébként nem éreztük. Eljött a hatóra, mikor Mi is pakolni kezdtünk. Attila megint nyolc halat fogott, ez 38 deka lett. Mind e.kárász volt. Nekem 43 hal gyűlt össze. Öt keszeg, két elég szép törpe. A többi, e.kárász volt. A súlyuk 1,65 kg volt. -.appa. 

Úgy telt el a hét, hogy csak egyszer mentem ki horgászni, de péntek kivételével mindennap kimentem kíváncsiskodni a Balázs-érre. Hétfő kivételével, minden nap eltöltöttem annyi időt, hogy nyugodtan horgászhattam volna, egy bő órácskát. Én, az ilyen kapkodásnak nem vagyok híve. Ami nem teljesen igaz. Más miatt van. Nagyon körülményeskedő lettem. Meg amennyiben eszik a hal, akkor félő, hogy ott ragadok. Hétfőn félhárom után értem oda. A parkolóban ott állt Vera. Mondta: nem eszik a hal, jöttem Gyuláért. Jött is. Mutatja, hogy mit fogott. Egy gyermek tenyérnyi e.kárász. Ezen kívül volt hét kis keszege. Bementem, azért. Horgászott ott két cigány fiatalember. Kérdésemre, mondja az idősebb: tíz perce itt vagyunk, még kapásunk sem volt. Tíz percet várunk. Ha nem jön semmi, akkor megyünk. Honnan jöttek ezek? – gondoltam magamban. Mint kiderült, Németországból. Legalábbis a Transzporter rendszáma alapján. Kedden négy körül értem ki. Karcsi ott volt az unokájával. A gyerek fanyalgott, hogy megmondta, ne idejöjjenek. Volt néhány haluk. Egy egész jó is volt benne. Míg ott voltam, addig két kis e.kárászt, és egy apró bodorkát fogtak. Szerdán Gyuszi volt kinn. Az etetőanyagba leforrázott csontit is rakott. Nem sikerült valami jól a forrázás, mert egy csomó csonti vidáman mászkált. Én nem szoktam ilyet csinálni. Élve rakom bele. A horgászok viszont mindent kitalálnak. Van, aki lefolytja őket. Lehet, vagy régebben lehetett kapni liofilizált csontit. Mikor versenyeztem, akkor volt, aki kólába dobta a csontit. Ilyen előkészítés után, lassan lebegve száll alá, a horogra tűzött csonti. A horgászok bármit kipróbálnak, annak reményében, hogy majd halat fognak. A kvantumfizika ezt lehetővé is teszi, csak nem biztos, hogy ebben az univerzumban, amiben Mi vagyunk. Gyuszi, a nádasban vágott egy helyet, mert a tavalyi év óta nagyon benőtte a növényzet. Volt két nagyon szép e.kárásza. De a zsákmány többsége bodorka volt. Azért, olyan 3-4 percenkét fogott egy halat, ami nem rossz ütem. Csütörtökön kettőkor indultam. Megbeszéltük egyik ismerősömmel, hogy Ő is kijön. Tavaly meghalt a férje és nosztalgiázik egy kicsit. Én a hetes bolót vittem. Trehányságom miatt, nem tudtam hosszabb sleppel horgászni. Ott volt egy kötés a zsinóron. Az első úsztatások egyikére fogtam. Egy féldekás körüli bagoly keszeget. Kis idő múlva megjelentek a törpék is. Kavartam új kaját. Nem mentem vakondtúrás, vagy hangyaboly földért. Jó lesz az a sárgás is. Igaz, nagyon tiszta a víz, de közel három méter mélyen nem látják majd. Hát látták. Ez után két lapos keszeg jött csak, ami süllyedés közben elkapta a csalit. Lehetett volna vízközt horgászni. Lehet, hogy feljebb jöttek volna a keszegfélék, de ahhoz túl keményre gyúrtam a kaját. Lehetett volna hígítani rajta, de inkább nem kísérleteztem. Nem tudni, nem jönnek e fel a törpék is vízközé. Akkor azt érem el, hogy több kaja fogy, és a törpék is apróbbak lesznek. Négy után Erzsó hazament. Megbeszéltük, hogy pénteken beviszem a férje egyik botját, aminek eltört a spicce. A fia, aki ugyan nem horgászik, ezt kérte emlékbe. Ezt a botot és orsót Ő, és a nagynénje vették az apjának. Én magam részéről is vittem egy botot. Titó ott pakolgatott valamelyik nap a garázsnál. Mondom Neki, - milyen jó botod van. Megy a kukába. Nincs spicce. Nem foglalkozom vele. Van egy csomó bot. Ezt vigye el Gyula bátyám, mert Én kidobom. Hát elhoztam. A parafanyél, csak az időtől barnult. A bottesten egy karcolás sincs, pedig a teleszkópos botokon, a toldatoknál az nagyon hamar jelentkezik. Lesz egy jó, Balzer botom. Igaz, vélhetőleg ezt sem fogom használni, mint sok másikat sem. A múltkor megcsináltattam a régi pergető botom. Azt fogom kishallal bevetni, mikor elszánom magam, hogy két bottal horgászom. Hátha, csuka, vagy süllő ráeszi magát. Az elmélet megvan. Lefelé dobok egy fídert. Felfelé a kishalast, vagy az elektronikust. Az utóbbin lehet kishal vagy pellet. Az utóbbit, az idén egyszer próbáltam. Ezt meg is írtam. Végül, hogy halat fogjak, bevetettem a négyes spiccet. Ennyi minden után még tartozom azzal, hogy mit sikerült fognom. Hat után párperccel fejeztem be a horgászatot. Jött vegyes keszeg 12, ennek súlya fél kiló volt. A 31 törpeharcsa 1,14 dekának bizonyult. Tegnap esőben jöttünk meg Debrecenből. Elmentem egyik ismerősömhöz, hogy vertikális csalikat nézegessek, amikkel perget. Éppen az egyik pergető botját javította, aminek a spicce törött volt. Rakott bele Tömör üveg spiccet. Azt mondta, a másikat is átalakította, ami szintén törött volt. Sokkal jobb vele pergetni, másképpen rezeg a csali. Fogósabb. Na, átvettem Tőle pár vertikális csalit. Természetesen néhány tetszetős Woblert is. Amiket Ki tudja mikor fogok használni. -.appa. 

Szombat elég keservesre sikeredett horgászatilag. De, mit várhat az ember. A dögcédula otthon (a rajzszögön) fityegett. A horgászóra otthon (az asztalon) ketyegett. A rím végett, mert ez nem ketyeg, lévén digitális jószág. Talán, ami ezektől is többet nyomott a latba, hogy a gilisztás doboz ott verte a mejjit a garázsban. Benne a gilisztákkal. Róluk nem tudom, mit csináltak. Vasárnap lementem kiállni. Gondosan betettem az autóba a gilisztás dobozt. Megnéztem, hogy tényleg van e benne. Vót már rá példa, hogy kivittem egy földdel tele gilisztás dobozt. Délután megint fél háromkor indultunk, hogy 3-kor már horgásszunk. A Pistiék kocsija ott állt a hűvösben, a napraforgóföld szélén. Én nem mertem odaállni. Tegnap is szerencsém volt. A jó fekete réti föld elég marasztaló tud lenni. Tudnák róla mesélni, mopedes kalandot, de visszafogom magam és nem teszem. Ennyire önmérsékletet tanúsító tudok lenni írás közben. J Leparkoláskor látszott, hogy a vízállás magasabb, mint tegnap volt. Ezek szerint a nagy esők miatt, nem locsolnak a gazdák. Mikor mentünk át a K-I felett akkor látszott, hogy Pistiéken kívül mások is vannak a benti részen. Elterjedt, hogy itt elől nincs hal, ezért a népek bújnak be, a belsőbb helyek felé. De ez jó, az ilyen lustáknak, mint amilyenek Mi vagyunk, akik nem szeretnek cipekedni. Igaz, Attila mindég kérdi. Biztos, hogy kell Nekünk ennyi cucc? Minek ennyi ágas? Jó. ha ott van. Magamra aggatom a cuccokat, és viszem. Elhelyezkedtünk, és kezdtük a horgászatot. Attila fogta megint az első halat. Én kis kárászokat, és keszegeket fogtam. Jött ki egy cigány fiatalember egy gyerekkel. Voltak szép halaik. Mondta a Keletin fogott pontyot szombaton. Ma hajnalban amurt. A kárászok mennek a halászlébe. Megpucolja a halakat, és megy éjszakára dolgozni. Én etettem folyamatosan, főtt búza, pellet, és galambtojásnyinál kisebb etetőgombócok. Attila erőltette a búzával történő csalizást. Azzal érvelt, már megfogta a 3 halat. Mondtam Neki, a három nem előírás. Bármely, természetes egész számmal való többszörösét is foghatja. Meg is tette, mert este hatra 9 hala lett. Közben, elment mögöttünk egy ötfős cigány csapat. Tutinka öccse egyből bepróbálkozott. Van csontija? Megint tarhálsz? – kérdeztem. Vigyorgott, - ad? Mondtam, hogy nem. Kevés van. Erre cigányul   mondott valamit elmentében. Én meg szóltam a cigányok Istenéhez, hogy fordítsa vissza rá az átkot. Öt körül elmentek Pistiék. Holnap hajnalban indul dolgozni. Volt néhány szép haluk. Mondta Marian fogott egy olyan halat, amit Ő nem ismer. Megszakértettem. Egy hatalmas küsz volt. Kis idő múlva jött a cigány fiatalember a gyerekkel. Kérdem, - tán itt hagytatok valamit. Nagy szabadkozásba kezdett, hogy a telefonja lemerült, és szólna annak, akinek már érte kellett volna jönni. Kotorászok a telefon után, mikor mondja. Már nem kell ott a kocsi. Elköszöntek, és gyors léptekkel indultak az országút felé. Hatkor elkezdtünk összepakolni. Mérlegeltünk. Attila halai 48 dekát nyomtak. Én 41 halat fogtam, ami 2,49 kg volt. Végig jó időnk volt. Egyre erősödő széllel. Csak úgy zúgtak a hatalmas jegenyék. Abban maradtunk a helyzetet értékelve, - nem volt ez rossz peca. -.appa.

Na, az egyik szép csepergő napján, délután kiugrottam, és megvágtam a nádfalat. Persze a 3 méteres kaszanyél nem volt nálam. Másnap délután megyek. Szerelem fel a kaszát. Egy fiatalember ott pakolgat. Kérdem Tőle: az első helyre mész. Oda, ha nem baj. Megnyugtattam, hogy nem baj. Megvágom a nádfalat, és övé a pálya. Behurcolkodott. hozott mach botot. Egy fídert, ami két végén nyitott kosárral volt szerelve. A mási fíder methodra volt szerelve. Beszélgettünk. Polgárról jött. Akkor jön, amikor ráér. Kérdem: műszakban dolgozol? Nem mezőgazdaságban. Saját, vagy másoknak. Is, is. Már gondoltam rá, hogy csökkenteni kéne az iramon. Nem kötik a hátamra a pénzt, ha meghalok. De, a pénz meg jó! – summázta mondandóját. Közben megjöttek a mezőőrök. A fiatalabb érdeklődött. Mondta nem tud eligazodni a Nyugatin, halfogás szempontjából. A járőr parancsnok mondta, hogy beszélt egy idős horgásszal. Abbahagyta a horgászatot, mert 20 kiló alatti amurt, alig fogott. Hat kiló felett vissza kell helyezni a vízbe. Megjegyzem, ez a szabály teljesen értelmetlen. Meg az a kotrás is, amit csináltak. A tavalyelőtt kikotort részen nagyobb a nád, mint ott ahol nem kotortak. A markoló kirakja a nádat a partra, és beteríti iszappal. Az iszapban van táperő, ezért a betemetett nád, minden egyes ízénél kihajt. Az amur nem tudja kienni a nádat. Szerintem nem is akarja. Van sulyom, meg mindenféle hínár. A fiatalember annak hatására, hogy Én úsztatni szoktam, megszerelte a mach botot. Elkezdett esni az eső. Kezembe adta a meccset, hogy úsztassak, amíg Ő bepakol a kocsiba. Ne ázzon itt feleslegesen. Voltak kapások. Visszajött, és eső ellen is öltözött. Felvett egy baseball sapkát, de amúgy maradt a pólónál. Mutatom neki, hogy a boló azért jobb, mert hosszú. Mikor ilyen pücögtetős kapás van, akkor az ember kicsit visszatartja a szereléket, és a hal elhúzza a cájgot. Bevágtam. Kérdi, - így mint most? Mondtam: igen. Odaadtam a botját. Egy cirka hatdekás törpe volt a tettes. Egy darabig néztem, hogyan úsztat, de egyre jobban esett az eső, és elbúcsúztam Tőle. Másnap kimentem. Lenn a harmadik helyen ott ült a hely gazdája. Pöcögtetések vannak, meg a vízinövény húzza a szereléket. Fogott már itt pontyot, szép kárászokat és keszeget. Amurt még nem. Sok hal lehetett előtte, mert túrtak szépen. Azt mondta hétkor megindulnak majd. Mikor indultam, hallottam, ahogy szórja a kukoricát. Mit alakítottunk Mi, szombaton? Mentünk az érre. Nagyon el volt ázva minden, ott eshetett rendesen. Mondjuk pénteken Debrecenben is jött le, rendesen az áldás. Bementünk. A nagy esők miatt a vízszint kb. 30 centivel volt magasabb. Etetgettem szépen. Attila fogott egy szép nagy küszt. Még mindég a nagyhoroggal horgászik, pedig egy boltra való horgunk van. Én kitartottam a fenéken, és a 14-es horognál. Mellé, ott randalírozott a teknős előttem, de reméltem ettől fogok halat. Kezdett dörögni az ég, több irányból is. A nagyfák miatt nem látszottak a felhők. Időnként még a nap is kisütött. Egyszer aztán, mikor egészen világos lett az ég, megindult a ritka, de buborékos eső. A régi öregek, annak idején azt mondták, az hosszú eső. Raktam dógokat a fasor alá. Persze egy idő után, a fáról csöpögött a víz. A halak megindultak. Elvittük a cuccot a kocsihoz, majd visszamentünk a halakért. Mérlegelni kell. Attila a kocsiban írta a jegyzőkönyvet. Fogott 3 halat, ami 10 deka volt. Én 14 halat fogtam. 58 dekát mutatott a mérleg. Volt néhány kis kárász, de egy-két dekás keszegek is. Így aztán telepítettünk halat a másik ágba. Az eső gondolt egyet, és pillanatok alatt megállt. Azért sem megyünk vissza. Mikor mentem a halakért, akkor a kis hidat mintha köd fedte volna olyan sűrűn esett az eső. A mezőn is zuhogott. Az országútnál alig esett. Meleg eső volt. Átázott a felsőruha, de nem okozott hideg érzetet. Beértünk a városba. Ott meg, sehol semmi. Pólóban, rövidnadrágban kerékpároztak a népek. A lakótelepen volt egy kis csepergés. -.appa. 

-’23.06.05.

Tegnap azt gondoltam, hogy a dobi-híd környékén megnyesegetem a nád dzsumbujt, és ha már ott vagyok, akkor a kíváncsiság miatt úsztatok a hetes bolóval. Olyan hőség volt, hogy ettől a tervemtől elálltam. Hazamentem és úgy döntöttem, hogy megyek a Balázs-érre. ¾ 3-kor indultam. Senki sem volt, az alapján gondoltam, hogy semmi jármű sem volt a környéken. Benézve a víz felé, úgy látszott, benn ül valaki. Ez Gyuszi lehet. Őt hozzák ki kocsival. Cühölöm be a cuccokat. A hídnál merítek 1/3 vedér vizet, legyen kézmosó vizem. Lepakolom a motyót. Ahogy pakolom ki a cuccokat, akkor látom, nincs nálam víz. Vissza a kocsihoz. Kirakom a főtt búzát, pelletet, csontit, és a gilisztás dobozt. Azaz, csak kiraknám. Belém hasított, hogy nagy előrelátásomban, gondoskodásomban kiraktam a kocsiból, nehogy tönkremenjen a meleg autóban. Azt is láthattam volna előre, hogy majd a garázsban marad. Végül is, van itt kukorica is. Rácsörgök azért Gyuszira. Tényleg Ő ül ott. Elmegyek hozzá gilisztáért. Vannak szép kárászai. Ő is úszósan horgászik, de leteszi fenékre a csalit. Hatos horoggal horgászik. Ettől még vannak olyan 4 dekás halai is. Én 14-es horoggal horgászom. Igaz, Én fogok 1 deka alattiakat is. Visszamegyek a cuccokhoz, és horgászni kezdek. Etetés után mosnám a kezem. Ott evickél egy lágybogár szerű lény. Mikor mentem Gyuszihoz, a vedér belső oldalán napozott. Egy fű levelét benyújtom neki. Megkapaszkodik benne, és leteszem a partra. Egy 5 percnyi idő után megjön a kapás. kis mennyiségekkel etetek, hogy ne csobogjak nagyon. Kézmosáskor a vedérben látok egy hínárhajtásszerű valamit. Nyúlok érte, hogy kidobom, de furcsa az az izé. Én azt meg nem fogom. Egy falevéllel kimerítem. A vízipók csodapók alapján, a hátonúszó poloska ugrik be, de az nem ilyen széles. Ettől még ez is lehet poloskaféle. Hatig horgásztam. Kétszer feledkeztem meg az etetésről. A kapások ritkulása után etettem. Igazából hamar visszajöttek a halak. Megfogtam az idei év első pontyát. Tenyérnyi nagyságú, nagyon szép nyurga volt. Összesen 67 db halat fogtam, 2,76 kg. Március 12.-én fogtam 78 darabot. Az 1,16 kg volt. A statisztika szerint az idén 1003 halat fogtam. Ez 33 kg és 6 deka. Tavaly június végére fogtam 633 darabot, ami 38 kg, és 12 deka volt. Úgy néz ki, ez az év rosszabb lesz fogási szempontból, mint a tavalyi. Többet kellene a Nyugatira menni, de olyan irgalmatlan a hőség, hogy mindég elállok a tervemtől. De, ahogy Gyuszi, meg Karcsi mondja: friss levegőn vagyunk, halat is fogunk. -.appa.  

Egész héten nem mentem ki. Akartam pedig a polgári hídhoz. Előtte gereblyével szedtem volna a hínárból, aztán pecáztam volna egy kicsit. Nem vitt rá a lélek. Olyan meleg volt, hogy nem mentem. Kimentem megnézni, - mi van a Balázs-éren. Botot sem vittem. Gyuszival találkoztam. Ment haza gereblyét készíteni. A szákja beesett a vízbe. Nem igazán evett a hal. Persze a kitartóak, azok fogtak. A kárászok is visszamentek a sodrásba, hiába üldözték el onnan az elítéltek. Szombaton, mikor kimentünk, a fiatal cigány ember volt ott a négy gyerekkel. Volt egészen szép kárászuk. Az látszott, hogy Gyula megtalálhatta a szákot (később kiderült, hogy nem találta meg), miközben rengeteg dzsuvát kirakott a partra. Mi feljebb mentünk. Oda ahol már többször horgásztunk. Nagyon benőtte a hínár. Attila fogott egy bodorkát. Nekem a kis veglerrel kapásom sem volt. Mikor a család elment, akkor Én átmentem oda. Fogtam egy szép kárászt. Kérdeztem Attilát, - nem jössz át? Minek? – Én már nem betlizek. Vittem pelletet, és kevés etetőanyagot és horgásztam. Zárásra, Attila fogott még egy e.kárászt. A két hala 24 deka volt. Én 14 halat fogtam, ami 75 deka volt. A két legkisebb, együtt volt 3 deka.

Vasárnap vittünk gereblyét, és 5 méteres száknyelet, hogy lehalásszam a hínárt. Az első helyen nem ült senki. Odatelepedtünk. Akkor jött kifelé Marian, és Pista. Nyomukban a házaspár, ismerősük. Mondták, hogy egész hátul voltak. Elhozni való hal nincs. Karcsi bácsi viszont olyan negyvendekásokat fogdos. Hátul, ahol voltak, több csapat is próbálkozott. Hamar megunták a kapástalanságot. Kis idő múlva jött Karcsi. Mondta, hogy nem volt 40 dekás egy sem. 12 kárászt fogott, de odaadta Lacinak. Nem az unokájával volt. Beteg lett a kissrác, még az öccse is. Megegyeztek a szülőkkel, hogy párnapig nem viszik hozzájuk az unokát. Egy idő múlva jött Laci is. Ő nyolc kárászt fogott. Még meg is kell pucolni. Ezzel már meg is lesz a halászlének való. Kihagytam, hogy elmenetem a másik helyre és kiszedtem egy csomó hínárt, meg sulymot. Fogdostuk a halakat. Attila egy kis kárászt fogott csak, a többi keszegféle volt. Összesen hét olyan halat fogtunk, ami jászra hasonlított. De, mit keresnek azok itt a mocsárban. Kimondottan folyóvízi hal. Gyerekkoromban a Ronyván fogdostunk. Ott ahol a paducokat, domolykókat, és a szilvaorrú keszegeket. Valami csoda keresztezett valami lehet. A lényeg, Attila 9 hala 53 deka lett. Én megint fogtam apróságokat is. Voltak kis kárászok, és keszegek is. A 29 halam 1,51 kg volt. Ennyi a történet. Holnaptól jön az eső, a net szerint. -.appa. 

Megoldandó feladat volt, hogy a zsilip alatti részt meg tudjam horgászni. Háromgrammos úszó van a 7-es bolón, az jó. 16.-os horog van rajta. Az nem jó. A part magas. A horognak biztosan kell tartania halat. Kötöttem egy, 14-es, fekete színű Clarussót. A szerelékem úgy alakítottam, hogy az előke is olyan vastag legyen, mint a főzsinór. Ott nem lehet szákolni. A durva szerelék ellenére mégis volt egy jó tenyérnyi kárász, ami leverte magát kiemelés közben. Abból indultam ki, az erős sodrásban enni kell a halnak, mert sok energiát fogyaszt.  Másrészt nincs ideje nézegetni a csalit, mert elviszi az áramlás. Jegyzem meg, a halak tudnak valamit a fizikából. Szinte mozdulatlanul állnak abban a gyors vízben. Gondolom, a tereptárgyakat ki tudják használni annak érdekében, hogy ne vigye el őket az áramlat. A 25 centi körüli vízesésen lapjával úsznak fel. Akkor viszont igen gyors farok csapásokkal úsznak.  Úgy indultunk, hogy három körül kezdhessünk. Marian, és Pisti éppen akkor indult a parkolóból. Simon Gyuszi ott ült az első helyen. Karcsi, az unokájával még ott beszélgettek vele. Gyuszinak is volt már hala, Karcsi is mutatta mit fogtak Atival. Most nevezte először néven a gyereket, aki azzal büszkélkedett, hogy 4 halat is fogott, ahol befolyik a víz. Lepakoltunk, ahol szoktunk. Tegnap Tutinka rengeteg csikket ott hagyott, de legalább egyéb szemetet nem. Jöttek Marianék, az ismerős házaspárral. Mondtam: láttam mikor elmentetek. Ők most jöttek. Na, ne mán, replikáztam. Megismerem az autót. Ja! Csak elmentek megnézni, a másik ágat. Ők jól bementek. Kiraktam a csontit, az etetőanyagot, a pelletet, és megszerelve a bolót mentem a befolyóhoz. Gyuszitól kértem egy szál gilisztát. Első úsztatásra letépte a felét. Felgyűrtem a maradékot a horogra. Ezzel fogtam egy jászkeszeget. Visszamentem, egy dobozért, és kivettem Gyuszitól 5 gilisztát. Azzal kezdtem meghorgászni a katlant. Sok kapás volt. Elsőre két kis e.kárászt fogtam, olyan 3-5 dekásokat. Állítottam az ólmozáson, így sikerült három jobbat fogni. Úgy döntöttem, nem tartózkodom tovább a napon. Alig ülök le, jön két cigány fiatal. A nagyhal leszakította a szereléket, adjak már két ólmot. Mondom neki, Én kis ólmokat használok, az nektek nem jó. Befejezte a telefonálást a másik. Adjon két ólmot, mert a nagyhal letépte a szereléket. Nincs szákunk. Mutatom, milyen ólom van. Jó lesz. Ők is úszóznak. A másik közben, már Attilát pumpolja, hogy adjon egy kis tápot. Mondtam, úgy osztogasd, hogy annyink van. De legalább egy gombócot. Adott neki. Én meg, jól letoltam Őket. Elindultok horgászni. Nincs szákotok, ólmotok, etetőanyagotok. Elmegyek a kocsihoz és kifizetem. Ne fizesd ki! Hozzál magaddal, ami szükséges a horgászathoz. Adtam neki 3 ólmot. Ma már ne gyertek! Na, elindulnak köszöngetve. A másik hely jobb, mondják. Mondom Tutinka is azt mondja, de ott veszettül süt a nap. Ti bírjátok, mert fiatalok vagytok. A kisebbről kiderül, hogy Tutinka öccse. Komolyan nem értem őket. A másik helyről átautóznak ide, 3 ólomért, meg egy marék etetőanyagért. A benzin többe van. Horgászni kezdek. Fogok is egy jó e.kárászt. Horgászgatunk. Nem telik el 10 perc jön a két srác, másik kettő, jól megtermett cigánysráccal. Magának igaza van. Nagyon süt ott a nap. Ők beljebb mennek, ott jobban megy a hal. Kapás van, de nem nagyon fogunk. Öt körül jön egy cigány apuka 3 gyerekkel. A botok a gyári nejlon tokban. Párszót váltunk, és mennek beljebb. Én nem is erőltetem a halfogást. Megvan a sikerélményem. Hatkor pakolgatunk. Jön a két srác. Az idősebb kéregetős, meg egy fiatal. Az idősebb most is telefonál. Mikor abbahagyja, megkérdi a másikat, - mondtad? Elbúcsúztak és visszamentek a többiekhez. Mérlegeltünk. Attila 3 halat fogott, 11 deka. Én 10-et, 81 deka. Ennyi a történet. Ma várom a futárt. Kollagén tablettát hoz a fájós térdemre. .-appa. 

Tegnap eleve úgy mentünk ki, hogy megint úgy három körül kezdhessük meg a horgászatot. Szépen terv szerint meg is érkeztünk. Kipakoltunk az autóból. Mondom Attilának: egy dolog maradt otthon, a négyes szereléket tartalmazó doboz. Mi legyen? - kérdezte. Semmi. Egy hármast átvariálok. Kiválasztottam a legnagyobb úszót, és megtoldottam a szereléket. Az jutott eszembe, hogy ezeket is kisfül, nagyfüllel kellene szerelni. Akkor elég lenne egy darab zsinór, amire felakasztanám a hármas cájgot és kész.  Különösebben nem tetszett a dolog, mert ezeken a szerelékeken fix úszók vannak. Ami főleg nem tetszett, hogy Tutinka ott ült, ahol előtte való nap, Mi ültünk. Leültünk eggyel előrébb. Nagyon hínáros rész. Tuti azt mondta, hogy az öreg (Karcsi) fogott ott halakat.

A hínár Karcsit nem zavarja. Fenékre letett ólommal horgászik, csúszóra szerelve. Mi viszont akadoztunk. Attila oda is szakadt. Beleakadt a nádba. Plusz még egy horgot veszített. Rosszul kötötte meg, így a horog benne maradt a halban. Az után vette észre a veszteséget, amikor a halat a vízbe helyezte.  Tuti panaszkodott, hogy 1/2 11-től itt van. Megszórta tengerivel. Kukoricával és gilisztával csaliz. Annál jobb nem kell, - mondta, de eddig még kapása sem volt. Egy idő múlva elment Pisti és Marian, meg a házaspár, akik Velük voltak. Néhány apró keszeg, és e.kárász jött. A másik ember fogott egy 20 dekásnyi sügért. Ezen kívül semmi érdemleges nem történt. Tuti elment a bezúduló vízhez, mert ott úsztak fel a kárászok, meg lesodródtak vissza a zsiliphez. Persze nem tudott egyet sem megszákolni. Öt után jött a cigány fiatalember, a négy fiatallal. Mondta, hogy tegnap fogtak vagy húsz, jó kárászt. Ott ahol Mi vagyunk nem érdemes horgászni, mert sok a vízinövény. Lelátni az aljára. Mi, a polaroid szemüveggel nagyon jól láttuk, hogy mennyi növény van. Én a saját oldalamon alakítottam ki etetést. Sok kapás volt, de nem akadtak a halak. Attila nagyobbakat fogott. Volt egy kis kárásza is. 11 hala volt 34 deka. Én 10 halat fogtam, ami 19 deka volt. -.appa.