Tudom. Én is jártam Kolozsváron annál a háznál, ahol Mátyás király született. De, azt meg Te is tudod, hogy nem királyként született, hanem egyszerű csecsemőként. Annál az egyszerű oknál fogva született ott, hogy az anyja (Szilágyi Erzsébet, Ki levelét megírta a versben) gyakorta ott szállt meg. Azt gondolom semmi értelme azt vizslatni, hogy Mátyás magyar, vagy román. De most tényleg. Van értelme azzal foglalkozni, hogy román, vagy netalán magyar volt. Amennyiben román volt, akkor elmondhatjuk, Ő is egyike volt azoknak a románoknak, akik jóban voltak a magyarokkal. Örüljünk neki. Az utóbbi száz évben nem igen fordult elő ilyesmi. Ez a típusú gondolkodás a XX. és a XXI. századot jellemezte. A középkorban az emberek szabadon mehettek ide-oda. Nem voltak még migránsok. Mesterségeket tanultak. Külföldi egyetemeken tanultak, és tanítottak. Nem értelmezték, nem ismerték még, a mai értelemben a nemzetet. A kor felfogása szerint, annak a királynak az alattvalójának tartották magukat az emberek, akinek államában éltek, függetlenül attól milyen nyelvet beszéltek. Ebből a szempontból, a származás kérdésével foglalkozni teljességgel értelmetlen. Megértem Én, hogy a nagy családfakutatások korában. A nagy érdemekkel rendelkező magyar nemzet felfogás korában, ez teljességgel felháborító.  Most divat lett, hogy Mi igen nagy nép vagyunk. Nem régen olvastam, hogy 4500 éves kultúrával rendelkezünk.  Ennek a történelemkutatásnak Kásler Miki is híve. Szerintem Viktor is örül ennek, hogy nem ilyen gyöt-mentek vagyunk. Olvastam, hogy gyakorlatilag az írásbeliség is velünk kezdődött. Már az ókori népek is magyar eredetű szavakat használtak. Ugyanis a tejútról származunk. Ne feledjem már el. Az atombomba megalkotásakor, a kutatásban, fejlesztésben résztvevő magyarokat földönkívülieknek nevezték. Nagyon tudtak, tudnak a magyarok számolni. Van egy magyar számolási módszer, amikor a két kéz segítségével, nagyon rövid idő alatt, ki tudjuk számolni egy űrhajó pályamódosítását, ha bajba kerül. Ebből is láthatod, nem akárkik vagyunk. Mond meg, - de őszintén. Nem tök mindegy honnan származik Mátyás. Igazából valami Oláh cigány. Ezt komolyan mondom. Oszt mi van akkor? – ha úgy van. Vannak források, ami alapján azt mondhatjuk, Hunyadi János apai ágon Havaselvéről származik. Egy 1435-ből származó oklevél tanúsága szerint, amely róla szól, az olvasható: „Iohannes dictus Olah filius condam Woyk de Hunyad”, ez szabad fordításban annyit tesz, hogy: „néhai Hunyadi Vajk fia, Oláhnak mondott János”. Amúgy meg, mit ne mondjak Neked. Képzeld el, ez a Mátyás Sorosista bérenc volt. Hihetetlen, de így vót. 1458.02.14-én diadalmenetben érkezett meg Budára. Hiszen gyerek vót még. Így könnyen meg tudták téveszteni. Oszt képzejjed mán el, hogy – mi történt? Budai bevonulása a papság, a polgárság és a zsidók fogadása közben történt. Mit csinált először? Na, ezt kapd ki. Megerősítette a zsidók jogait. Azt mondom erre: hát így jártunk. -.appa.

• Valahol, arról olvastam, hogy „kultúra és szépség”. Nem látok a kettő között összefüggést. Nem is értem a felvetést. Kellene látnom közöttük összefüggést? Ha, erőszakoljuk a dolgot, akkor persze „minden mindennel összefügg”. Olvashatjuk több helyen is, hogy kulturálisérték. Van olyan? Most a játék kedvéjért tegyük fel, hogy van. Ki határozza meg? - hogy mi tekinthető annak? Szépnek kell e lennie annak, ami kulturálisérték? Azt biztosra mondhatom, hogy nem minden kulturálisérték, ami szép (és fordítva is igaz). Legalábbis számomra. Jut eszembe. Olvastam, hogy Hungarikum lett a Székely kapu. Hogy, - mégis hogy? Miért? A nevében is ott van, hogy Székely.
• Vannak, az életben nagy tanítók. Annak idején Bimbó professzor úr azt mondta, a példaadás nevel. Most milyen példákat látunk? Olvastam egy helyen, Bencsik büszkélkedett azzal, hogy pert nyert Nagy Bianka ellen. Ő csak példát mondott, amikor leribancozta. Az volt a tanulság: hogy aki csúnyán beszél, azzal csúnyán beszélhetnek. Most, akkor mi van? Akkor, Mi is mondhatjuk Bencsikre? – idióta. Tényleg nagyszerű. Felemelő érzés, ez a demokrácia.
• Gyakran mondogatjuk. Más lett a világ! Persze. Változik, - de, miért is ne? Nemzetközivé lett, ha nem is régi értelemben. Vesd össze: globalizáció. Megszűnnek a kötődések, rokonságokon, családokon belül is. Ott tartunk, hogy miközben egyre kisebb létszámúak a családok, egyre inkább nem ismerik egymást a rokonok. Nem tartják a kapcsolatot. Mit érdekel engem? Van nekem elég bajom. És ez, tényleg így van. És ez, így van jól. Ez a cél. Mindenkinek legyen elég baja. Újkorba léptünk. Egy álszent, és képmutató korba, amikor a pénz, a vagyon az érték. Holott minden értéktelen. A pénzt nyomják, hogy minél több legyen. De nem ér semmit. Nincs mögötte fedezet. Mindenkit ki kell használni. Meg kell alázni. Kisemmizni. Éreztetni vele, hogy egy értéktelen senki, aki örülhet, hogy él. Hogy lyuk van a seggén, meg kap levegőt. Csak-hát, nagyméltóságosságú urak, Ti annak a sok megnyomorított embernek köszönhetitek gazdagságotokat, akiket lenéztek. Semmibe vesztek. Ezek teremtik meg számotokra a jólétet, miközben Ők napi megélhetési gondokkal küszködnek. Tudatlanságban tartjátok Őket, olyan képet vetítve eléjük, hogy bármit elérhetnek. A bankok által nyújtott hitelekbe kergetitek Őket, hogy aztán végképp minden pénzüket elszedhessétek Tőlük, hogy létbizonytalanságban legyenek, ezáltal rákényszerítve arra, hogy gürizzenek. Szakadjanak meg, a mega munkában, hogy mihamarabb elpusztuljanak. Ne legyenek békés, öreg napjaik. Rettegjenek akkor is. Addig éljenek, amíg számotokra hasznosak. Hát gyerekek. Nyakunkon a káli juga. -.appa.

Ott tartottunk, hogy a II. magyar hadsereg 1943. január 24-én a Dontól visszavonul. Apám elmesélése szerint, nem volt ez egyszerű. A németek is visszavonultak és azt szerették volna, ha a magyarok tartják a frontot, amíg ők menekülnek. Előfordult, hogy a német teherautó hátuljára felkapaszkodó magyar katona kezére a németek ráléptek, vagy puskatussal verték, hogy engedje el. A megmaradt, emberek a nyár közepéig hazaérkeztek. A szovjet hadsereg mindeközben tört előre. Jány vezérezredes Bajorországba távozott, ahol később fogságba esett. Teszem hozzá, Jánynak még katonakoromban (1974-76) is rossz híre volt. Ezt igazából Balassagyarmaton tapasztaltam. Itt szolgált velünk egy határőr, aki rokona volt Jánynak. Onnan tudtuk, hogy kérdezték tőle, - rokona e a II. magyar hadsereg volt parancsnokának? Igent mondott. No, ekkor ismertette a százados elvtárs Jány tetteit. Állítólag egy aktatáskában hozta haza a II. magyar hadsereget. Abban az időben, úgy hírlett, nincs 200 túlélő. Nyilván akkor. Ezt viszont, Nekünk nem mondta senki. Jány a fogságban hallotta, több egykori alárendeltjét bíróság elé állították, ezért 1946. október 7-én önként hazatért és jelentkezett a katonai hatóságoknál. A Budapesti Népbíróság héttagú tanácsa elé állították. Közbe vetem, hogy Horthyt ugye a németek lemondatták és német országba vitték. Az amerikai csapatok 1945. május 1-én a hirschbergi kastélyban hadifogságba ejtik, a volt kormányzót. Így tudja meg más magyaroktól, hogy félelmei beigazolódtak, és a szovjetek „felszabadították” Magyarországot. A háború végén tett politikai manővereinek köszönhetően Horthyt, a nemzetközi hatóságok nem tekintették háborús bűnösnek. Mi volt ennek a döntésnek az oka? XII. Pius pápa közbenjárása, és kiállt Horthy mellett Sztálin is. Azt mondta, nem lehet háborús bűnösnek tekinteni azt, aki fegyverszüneti tárgyalásokat kezdeményez, és hivatalosan is bejelenti országa átállását. Horthy ugyanis 1944 őszén már nem finnyáskodott és fegyverszüneti delegációt küldött Moszkvába (Faragho Gábor vezérezredes 1944. október 11-én alá is írta az előzetes fegyverszüneti feltételeket). Sztálinnál ez számított. Úgy értékelte, hogy Horthy szembefordult Hitlerrel. Az is sokat számított, hogy hatalmának utolsó napjaiban intézkedéseket tett a pesti zsidók megmentésére. Ez, arra volt jó, hogy önmagát jó színben tüntesse fel, hisz a nyilasok uralma alatt, tovább gyilkolták a zsidókat (deportálások, Dunába lövetés). Mondhatjuk trükkjei bejöttek, és kihallgatták ugyan a háborús bűnösök nürnbergi perében, de nem ítélkeztek felette. A népbíróság Viszont ítélkezett Jány Gusztáv felett, és 1947. október 4-én háborús bűntettért golyó általi halálra ítélte, melyet november 26-án végre is hajtottak. 1993-ban a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati tanácsa úgy ítélte meg, hogy Jány, csak végrehajtotta a parancsot, amit a honvédség első számú vezetője, Horthy Miklós legfőbb hadúr adott ki. Őt sem ítélték, posztumusz golyó általi halálra. A kormányzó csak Hitler kérésének tett eleget. Félő volt ugyanis, hogy hazánk a doni részvétel nélkül elveszíti, a második bécsi döntéssel visszaadott Észak-Erdélyt. Igaz, nem soká volt a Mienk, de ez a kis szívesség megérte (ezt Én mondtam, nem az LB). Jány védelmében az LB rámutatott, hogy több hadszíntéri parancsa a könyörtelenségig szigorú, de nem lépi túl a törvények és a katonai szabályzatok kereteit. Utasításainak célja, az ütközetek után, a sereg egyben tartása, újjászervezése, a rend megóvása volt, és a veszteségek mérséklése. -.appa.

Említettem legutóbb, hallottam olyan véleményt: ennyi veszteséget, amit elszenvedtünk, bőven megért az a lehetőség, ami felkínálta, egy nagy, erős Magyarország létrejöttét, ha győztesen jövünk ki a háborúból. Hát benne is voltunk jó sokáig. A végéig. Voltak kiugrási kísérleteink. Tárgyaltak az angolokkal. Ezek mind hamvába hótt dolgok voltak. A németbarát, a németek felé elkötelezett katonai vezetés, a tárgyalásokról azonnal tájékoztatta a németeket. Olyasmit is olvastam, hogy maga a tárgyalás anyagának összeállításában résztvevő személy volt a németek beépített embere. Felmerülhet bennetek a kérdés (teszem fel jogosan), - miért az angolokkal tárgyaltak? Az angolok, Angliában voltak, a Szovjetek meg itt a nyakunkon. Azt gondolom, Őfőméltósága nem akart a barbár Oroszokkal alkut kötni. Inkább legyen még nagyobb a veszteségünk. Kétségtelen, ha alkut köt, akkor a Szovjetek oldalán folytatni kellett volna a háborút, ami valóban emberéletekbe került volna. De, ne feledjük. A hosszú évekig tartó hadifogság, a málenkij robot, nem kevés magyar ember életébe került. Azt is gondolom, hogy minden olyan család életében, akik elvesztették valamely hozzátartozójukat, azt óriási veszteségként élték meg. Aztán, a háború rengeteg pénzt emésztett fel. Ezt bizony a magyar nép sínylette meg, és nem Ő főméltósága. Nem volt megfelelő az ellátás az országban. Bocs. Az országon kívül sem, ugyanis a frontra kiküldött ruházat, lábbeli alkalmatlan volt az orosztél elviselésére. A Jány per során 1947-ben készített szakvélemény, ami a II. magyar hadsereg személyi veszteségét próbálta felmérni, a következőt hozta ki.  Halálozás miatt, (ellenséges behatás, fagyás, betegség, sebesülés, fogság) legalább 120 ezer fő. Ez jelentős szám, hiszen egyharmada, a teljes katonai veszteségnek. Vegyük ehhez hozzá, hogy a civil lakosságból is, 600-650 ezer ember veszett oda. Apám elmondta, a hadifogságban sem volt mit enni. Nekik, annyiban volt szerencséjük, hogy szocsi mellett voltak. Legalább az időjárás jó volt. Kivezényelték Őket, csalánt szedni, többen is beleszedtek mindent a zsákokba, hogy hamarabb végezzenek. Ebből lett az ebéd. Csalánleves. A szovjeteknek sem volt élelmük. Az egyik tiszt elvitte apámat, hogy vágja le a disznóját. A munka végeztével kínálták egyen. Kenyeret nem tudok adni. Az Nekünk sincs, - mondta a tiszt. Fejadag rendszer volt. Minden hadifogoly kapott bizonyos mennyiségű cigarettát. Apám nem dohányzott. A megkapott cigarettát elcserélte kenyérre. Bizony nagyúr a függőség. Inkább éhen halni, mintsem cigi nélkül meglenni. Pillantsunk rá a veszteségekre, ami bőven megérte a lehetőséget egy nagy Magyarország létrehozására. A nemzeti vagyonban keletkezett kár (1944–1945) kb. 22 milliárd pengő (1938-as vásárlóerőn, mikor 1 dollár, 5 pengő). Apám gyerekkoromban 2 dollárról mesélt, meg arról, hogy 2 fillér volt egy féldeci a kocsmában. Oda lett a nemzeti vagyon kb. 40%-a. Kb. ennyi lett még oda, a német és nyilas kiszállítások, a szovjet és román csapatok rekvirálásai, pusztításai miatt. Plusz a harcok során keletkezett károk. Mindez hasonló nagyságú értékvesztés. A sínhálózat 40%-a odalett, a vasúti járművek nagy részét elszállították. Az ipar 54%-a, a mezőgazdasági vagyon 20%-a elveszett. Akkor a lakóházakról még nem is esett szó, ami a háborús anyagi pusztítás 18%-át tette ki. Tényleg megérte? -.appa.

Ezt Én mondom, hogy annak a következménye. A miatt mondom, mert Ausztria nem lépett hadba a németek oldalán. Igaz lerohanták. Történelmi tanulmányokból emlékezhetünk erre a szóra: Anschluss. Ez, egy politikai mozgalom volt, és nem Hitlerrel kezdődött. Egy 19. századi irányzat volt ez, mely Ausztria Németországhoz való csatolását szorgalmazta. Tudnivaló, hogy az I. világháború után erősödött ez az irányzat. A hitleri Németország 1933-tól már nyíltan törekedett az Anschlussra, melyet 1938-ban Ausztria bekebelezésével meg is valósított. Nem tudni, - akkor mi lett volna a sorsunk? – ha akkor a Monarchia része vagyunk. Kár is ezen töprengeni. A Horthyt kedvelők, méltatók erős érvelése, hogy visszaszerezte, az I. világháborúban elcsatolt területeket, és ha a II. VH jól alakul, akkor még kaptunk volna területeket. Teszem hozzá, a felvidék visszacsatolása sem volt egyszerű eset. Az első bécsi döntés értelmében (egy etnikai revízió volt), a magyar honvédség bevonult Szlovákia, főleg magyar lakta területére. (Ennek tükrében érthető, a II. VH után miért kezdték el, vegyíteni a lakosságot, az újonnan kapott területeken). Hiába voltak magyarok, másképpen voltak szocializálódva. Egyszerűen máshoz voltak szokva. Az anyaország nem bízott az ottani hivatalnokokban. Elkezdte őket lecserélni. Persze vannak, akik nagy magyar országról álmodoznak, de lássuk be: ezzel a jelenlegivel sem tudunk mihez kezdeni. Tudjátok, mit mondok erre? – a ha-ra. Annak a tipikus esete: ha, a nagymama csengetne, Ő lenne a villamos. Olyan vélemény is van, hogy ennyi veszteséget, amit elszenvedtünk, sőt még ennél többet is megért, a lehetőség, hogy egy nagy és erős Magyarországot hozzanak létre. Ez egy ábrándos téveszme. Mennyi volt ennek az esélye, hogy bekövetkezik. Gondoljuk végig. Kétségtelen. Lengyelországon és Ausztrián napok alatt átrohantak. Villámháborúként jelölték. Igaz is, de utána már a távolság miatt akadozik az élelmiszer, és a hadianyag utánpótlás. A megszállt, szétrombolt országokból nem sok mindent lehet szállítani. Említsük meg azt is, a megszállt népek, ahol tudtak keresztbe tettek. Szóval. Mikor a villámháború megállt, akkor látszott, hogy bajok vannak. Azt se feledjük, hogy Svájcot nem tudták lerohanni. Száraz földön nem ment, a hegyek miatt, ezért légitámadást indítottak. A svájci légierő nagyon elverte a luftwaffét, a Harmadik Birodalom légierejét. (Létrehozása Hitler hatalomra jutása után kezdődött). Nem is merték többet megtámadni Svájcot. No de, lássuk a Minket érintő történéseket. Azt említettem, hogy a németek bajban voltak. Nem is csoda. Nem igazán bíztak a szövetségesekben. A frontvonal nagy volt. Különböző helyszíneken zajlottak a csaták. Most érkeztünk el oda, ahol a történetet, abbahagytam. A szovjet hadsereg 1943. január 12-én megindította a támadást a Don mentén, és 5 nap alatt több helyen is áttörték a védelmi vonalat. A II. magyar hadsereg január 24-én visszavonult. A megmaradt egységek, mintegy 85 ezer ember, áprilisban és a nyár közepén hazaérkeztek. -.appa.

Legutóbb ebben a témában eljutottunk a második trónfosztásig. A harmadik, a debreceni trónfosztás volt, ami az 1848-49-es szabadságharc eseményeihez köthető. Helyileg a debreceni nagytemplomban történt, 1849. április 14-én. Ezen a napon mondta ki a debreceni országgyűlés a Habsburg-Lotharingiai-ház trónfosztását. Ezt követte öt nappal később a Függetlenségi Nyilatkozat, melynek kiadásával megerősítették a trónfosztást. Kossuth Lajost kormányzó elnökké választják. Minekutána augusztusban leverték a szabadságharcot, a trónfosztói határozatot semmisnek tekintették Habsburg részről. A történetek elején volt szó arról, hogy Horthy vezényelte le a negyedik trónfosztást. (1921. évi XLVII. törvénycikk által). A törvényt, az uralkodó helyett maga a kormányzó kihirdette ki. Ezzel Horthy hatalma megszilárdult, és 1920. március 1-től, 1944. október 16-ig Ő volt a Magyar Királyság kormányzója. És, élt is a hatalmával.  Magyarország 1941 júniusában hadba lépett a Szovjetunió ellen. A németek, mikor elég szarul álltak az orosz fronton, több katonát kértek (követeltek) a szövetségesektől. Így magyar részről is. Mi aztán adtunk is. Jegyzőkönyvek tanúsítják, hogy 1942 januárjában (1 évvel a katasztrofális Don-kanyari vereség előtt) egy vacsora során, a német hadvezetés és a magyar állam megállapodott arról, hogy a második magyar hadsereget kiküldik a keleti frontra. A megállapodás része volt az is, hogy seregünk német alárendeltség alatt fog működni. Erre azért volt szükség, mert a Szovjetunió elleni hadviselésben Németország már támogatásra szorult. Az említett vacsorán Jány Gusztáv is részt vett. Nem tökölődtek sokáig az előkészületekkel. Sürgetett az idő, meg a németek. Az indulási parancs 1942. május 13-án megérkezett, és ezzel, nem kis feladatot kaptak az orosz fronton. A magyarok kétszáz kilométer hosszan helyezkedtek el a Don mellett. Hogy ehhez mennyi katona volt? - jelenleg nem tudni. Mindenki azt gondolná, hogy a hadsereg parancsnok tudja hány embere volt. A népbírósági per során, Jány vitatta a szakértő azon állítását, hogy a serege létszáma meghaladta a kétszázezret. Véleménye szerint, mindössze százötvenezer katonája lehetett. Mindenesetre maga Jány is úgy ítélte meg, hogy a frontvonal túlságosan hosszú volt. Az akkori szabályzatban egy hadosztály védelmi sávja négy-nyolc kilométer hosszban volt meghatározva. A Donnál, ez a hossz, kilenc-negyvenöt kilométert tett ki. Ez, maga is elég lenne, a sikertelen küldetéshez, de Jány szerint kevés páncéltörő fegyvert kaptak, és a tartalék sem volt elegendő. Ehhez társult, hogy a seregnek ilyen körülmények között kellett volna helytállnia a - 40 fokos orosz télben. Azt nem mondhatjuk, hogy Jány nem törődött az embereivel. A vezérezredes észrevételeit még a frontra indulás előtt jelezte. Sőt későbbi jelentéseiben, mind a német, mind a magyar feletteseknek többször is felhívta ezekre a figyelmét, és intézkedéseket sürgetett. A hiányos feltételek miatt Jány, már 1942-ben, a fronton való részvétel alóli leváltását kezdeményezte. Ő főméltósága azonban ragaszkodott Jány Gusztáv személyéhez. Ilyen előzmények után -, és körülmények között köszöntött be 1943. -.appa.

Szeretett testvéreim, akik vagytok a hitben. Meg még abban a tévhitben, hogy Isten teremté Ádámot, és annak bordájából Évát. Hát tévedtek. Gondoljátok végig. Azt ugye tudjuk kiűzettek a paradicsomból. Jogos? Nem jogos? – ezt most ne firtassuk. Volt egy ítélet, ami ellen fellebbezésnek helye nem volt. Minden jel arra mutat (a bibliában is), hogy ezzel egy időben, már éltek emberek a Földön. Most nézzük a régészeti oldalt. Azt mondják, a neandervölgyiek éltek itt Európában. A gyenyiszovaiak Ázsia területén Szibériában, az Altaj hegységben. Közép-Afrikában is éltek emberek, akiket Homo rhodesiensis néven ismerünk. Szóval a Földön mindenfelé éltek emberek. Ezek mellett ismerünk emberi fajokat, akiknek kisebb agya volt. Ilyenek: Homo naledi Dél-Afrika. Homo luzonensis Fülöp-szigetek. A floresi emberek Indonéziában éltek és felegyenesedve jártak. Aztán említsük meg a Red Deer ősembereket Kínából. Cirka 10 ezer éve egy tömeges kipusztulás során az imént említett fajok eltűntek. Vélem, Isten gondolt egyet és eltüntette Őket, hiszen megszűnésüket semmilyen természeti katasztrófa nem indokolja. Vannak olyan vélemények, hogy a Homo sapiens megjelenése okozta. Csakhogy, leletek alapján azt mondhatjuk, hogy a gyenyiszovaiak, a neandervölgyiek, és a modern ember éltek egy területen. Azt gondolom, nem a Homo Sapiens elterjedése az igazi ok. Persze, azt sem zárhatjuk ki, hogy elterjedt valamiféle betegség, amit a modern ember hurcolt magával. DNS elemzések alapján az derült ki, hogy a fajok keveredtek. A betegségek terjesztésénél csak gondoljunk arra, mennyi ember halt meg különböző betegségekben, amikor a hajók megindultak Európából felfedezni a világot. Még rosszabb a helyzet, ha hozzászámítjuk azoknak a számát is, akiket csakúgy leöldökölt a civilizált, nagy kultúrával érkező európai ember. Ocsmány dolog volt. Vigasztalhatjuk magunkat, hogy a történelem tele volt (van és lesz) véres háborúkkal, melyek anyagi javak megszerzésére (terület és nyersanyagforrás), másnépek leigázására irányulnak. Erről szólt a gyarmatosítás. Aztán azt sem hagyhatjuk ki, hogy vallási alapon is irtották (irtják, és fogják irtani) egymást az emberek. Ha, ezt véleményeznem kellene, erre is azt mondom: ocsmány dolog. Mindez adódik abból, hogy az ember szeret ölni. Felsőbbrendűsége tudatában igazságosnak tartja, hogy elveszi mások tulajdonát, és akár életét is. Nagy erkölcsi érzéke, úgy tartja, hogy az alacsonyabb rendű kultúra, a hozzá képest alacsonyabb rendű civilizáció hagy pusztuljon. Természetesen azt, -hogy mi az alacsonyabb rendű? - ezt Ő maga, a felsőbbrendű barbár gyilkos határozza meg. Lásd a II. világháborút, amelyben a németek önigazolás gyanánt fajelméletet hoztak létre. Ne kezdjen rájuk fújni senki. Hazánkban, Herman Ottó írásaiban is tetten érhető a fajelmélet, pedig Ő jóval a II.VH előtt élt. Tehát több fajelmélet is létezett. Az ember abból indul ki, Ő többet ér, és jobb, mint a többi ember. Ezek miatt, aztán előnyöket kell élveznie a többi emberrel szemben. Aki, most arra gondol, hogy az Ó-szövetségben az ÚR népeket írtat ki, és az is fajelmélet, annak is igaza. Hozzájött az a kis plusz, hogy a kiirtott népek kincseit összeszedték, és kijelentés sátrába vitték az ÚR parancsa szerint. Gondoljátok hát végig. Honnan származik a fajelmélet? -.appa.

Szeretett testvéreim, akik vagytok a hitben. Meg még abban a tévhitben, hogy felfedezvén az említett kémiai szereket és azokat okkal és célszerűen használva, minden jóra fordul és megszűnnek a lelki gondok. Hát nem! Igaz, a kezelési kísérletek a pszichózisok megszüntetésére irányultak, és valljuk be, tudtak is felmutatni eredményeket. Az ember bepróbálkozik ezzel-azzal. A vallással is, ami furcsa helyzetet állít elő. Miért is fordul az ember a vallás felé? – amikor az büntetéssel fenyeget. Retteg az ember, de bizonyos fokig reménykedik is. A vallás rituáléi mentesítik a büntetéstől, a pokoltól. Ez csak az egyik dolog. A másik az ígéret, ami azt mondja, hogy a túlvilágon kárpótlást nyer a Földön elszenvedett sérelmeiért és igazságtalanságokért. Ez a sugalmazás jó a földi hatalom képviselőinek (egy gondolati belenyugvás felé tereli az állampolgárt, mint halandót, hogy a földi sivárság után, Isten országában sokkal jobb lesz). Tudomásul kell vennünk, hogy az e világon létezők számára, nincs erkölcsi igazságtétel. Ez sarkalatos pontja, ennek a fajta megközelítésnek. Az ember belenyugvólag tudomásul veszi, abban bízva (és az Úrban), hogy halála után megkapja azt, amit földi életében nem kaphatott meg. Végül is a vallások arra hivatottak, hogy megóvják az embereket a földi rossz dolgoktól. Segítsen feldolgozni, elviselni azokat. Elgondolkodva a dolgon, kétféle típusra egyszerűsíthetjük le az emberek félelmét. Szociális és egzisztenciális okokból fakadnak félelmeik. Társulnak ehhez különféle hatások, amik erősíthetik félelmeinket.  Az elmúlt években, az USA beavatkozásinak hatására a terrorizmus szította a félelmet. Politikusok, pl. a Mi Viktorunk is, a migráció rémével növeli az emberek bizonytalanságát. Ez azért jó, mert egy erőskezű vezető képével bizalmat kelt önmaga irányába. Megvédelek benneteket! Napjainkban társítják ehhez a koronavírus mumusát, ami ellen ugyancsak az erős, mindennel törődő kormányzás a megoldás. Ezekre, tevőlegesen, igazándiból nincs is szükség. Elegendő megfelelő gyakorisággal ismételni azt, mennyi mindent oldott meg a kormány az érdekünkben. Azt mondhatjuk, a bizonytalanság fokozása újratermeli az emberek félelemérzetét, ami a hatalom megtartása végett feltétlenül szükséges. Megfigyelhetjük, hogy migráció vonatkozásában úgy tüntetik fel a dolgokat, mintha az különböző civilizációk összeütközése lenne. Természetesen ebben a konfrontációban nem jöhet létre konszenzus. Mi hajlamosak vagyunk a megoldásra, de a másik fél hajthatatlan. Magyar viszonylatban erre rájátszik még Soros, aki a magyaroknak rosszat akar. Pénz adományait is azért adja, hogy kitoljon Velünk. Igazából nem tudjuk, - mit akar Soros? – de el kell hinnünk, amit a kormány mond, hisz az biztos, Sorossal elleentétben a kormány jót akar Nekünk. Azt gondolom, igazából nem is törekszenek a hatalmak arra, hogy megegyezés szülessen a népek között. Ebből a 7 milliárd 771 ezer emberből fussa. Hagy pusztuljanak, hiszen van miből. Csak gondoljatok bele, és rájöttök így alakul ez.  -.appa.

Szeretett testvéreim, akik vagytok a hitben. Meg még abban a tévhitben, hogy ép testben, ép lélek. Hát nem teljesen. Azt hiszem, ez érthető is. Lévén minden ember más és más, félelmeik és szorongásaik is mások. Amúgy meg nem is várható el, hogy legyen egy egyetemes lelki problémamegoldó eljárás. Ezt elvárni hiú ábránd az orvostudománnyal szemben, amennyiben a lélekturkász műfajt besoroljuk az orvostudomány kategóriájába. Szóval nincs olyan eljárás, ami ráhúzható minden egyes emberre, és ripsz-ropsz megoldja a lelki bajait. Az embernek magának kell rájönnie arra, hogy - mi válik hasznára? Ebben lehet segíteni az embernek. Segíteni a tévelygő, félelmekkel telt léleknek. Erre, nem feltétlenül csak a lélekgyógyászok jelentik a megoldást. Ezt a szerepet töltik be vallások is. Az ember kiutat talál abba az irányba, ahol úgy érzi, (igazából gondolja), hogy lelke háborgása, félelmei megcsendesedtek. Békéje helyre állt és a megmaradt szorongásaival már képes együtt élni. Megújulásként vissza-visszatér a hithez, vagy a pszichológushoz (Ki hova?). Ne feledjük! Az emberiség történetében mindig is voltak olyan személyek, akik hivatásszerűen foglalkoztak azzal, hogy mentesítsék társaikat félelmeiktől és szorongásaiktól. Ezzel azt mondom, hogy pszichológusnak lenni, olyan szakma, amire szükség van, ami segíthet a rászorulóknak kikecmeregni a lélek útvesztőiből. Teszem még hozzá, ezt is lehet jól csinálni. Mindettől ez is olyasmi, mint sámánnak, varázslónak, gurunak, vagy papnak lenni. Amitől, az egyén szempontjából óvakodni kell, hogy megoldás gyanánt, az alkoholt, vagy kábítószert, esetleg mind kettőt használja. Időlegesen megoldásnak tűnhet, de igazából egy még mélyebb bugyorba taszítja az illetőt, miközben tönkre teszi a testet, és persze az elmét is kialakítva a függőséget. Teszem hozzá. Az orvosilag irányított tudatmódosító szerek nem hozták meg a hozzájuk fűzött reményeket (kokain, LSD). Igaz ezek a kezelések a pszichózisok megszüntetésére irányultak. Lássuk be, az emberek ősidők óta használják a tudatmódosítókat (kumisz, meszkalin, ópium, indiai kender, mákgubó főzet, különböző gombák), - akkor miért pont most ne használnák?, - mikor ilyen nagy már a tudomány. A válaszom roppant egyszerű: mert nem olyan nagy még a tudomány. Az ember bízván a vegyipar csodára képes hatásában, minden féle mesterséges szereket hoz létre. Jegyzem meg nemcsak, a központi idegrendszerre ható gyógyszerek terén, amelyek a központi idegrendszer bénításával hatnak.(Trankvillánsok, neuroleptikumok, nyugtató-altató szerek, erős gátló hatással bíró vegyületek). Az kétségtelen, a pszichotikumok, különböző eredetű pszichotikus állapotokban, kis adagban indifferens (közömbös, közönyös, semleges) magatartást okoznak. Előnyként, mondhatjuk el, hogy nagy adagokban sem hipnotikusak, nem narkotikusak. Mindez, jelent e vigaszt? -.appa. 

Na, ez a levélkém, ha falevél lenne, már lebomlott volna. Így a gépben viszont elállt. Olvassátok: Az imént fellibbentem a Poetra. Írásom, jelenleg a főmoderátornál vár elbírálásra. Az elutasítás után, csak megpróbálom megtudni, - mi volt vele a baj? Bár Te is azt írtad, hogy az ominózus egy részt kihagyva is zűrös. Na, mindegy. Volt, aki azt írta, hogy neki mentem két potentátnak. (az Átszállójegyben) Ha most én nem lennék, olyan disztingvált úriember, mint amilyen vagyok, akkor azt mondanám, hogy: de szarom én le. Természetesen eszem ágában sincs ilyet mondani, az előbbiek miatt, meg főleg miattad. Mit gondolnál rólam? Amúgy a potentátról elsőre, valami lágy, pépes étel jut eszembe. Mondjuk krumpli főzelék. Ebben az a marhaság, hogy az darabos. Utána a pollenta, amivel, hajdan pontyoztak. Ezek után Orbán Viktor, és Mészáros Lőrinc. A két említett költő semmiképpen sem. Igaz, nem ismerem a hűbéres rendszert, a Poeton belül. De, nem is érdekel. Mi több, mondhatnám itt is, amit fentebb sem mondtam. Egyet értek veled. Mindenféle pletykák vannak, de nem zörög a haraszt, ha pofára nem esik benne a paraszt. Tartja a mondás. (Én mondtam, és nagyon megtetszett). Abban bizonyos vagyok, hogy történnek dolgok, mondjam úgy én is, a színfalak mögött. Egész társadalmunkra jellemző. Mi több, nem is magyar jelenség. Mi is csak átvettük, tökélesítettük, és alkalmazzuk. Úgy gondolom, hogy semmi értelme, hogy a Poeton legyek. Részint, nincsenek ambícióim arra nézve, hogy öreg koromra, majd csodagyerek leszek, és megtanulok verset írni. Amit irkálok, ha már versnek akarjuk nevezni, akkor ez valami szabad versféle. Nem, mintha ilyet tudnék írni. Nem vagyok tisztában, semmiféle szabállyal. Ami még rosszabb, nem is érdekel. Ezért kellene prózát írnom, de annak is vannak szabályai, és az sem érdekel. Nem tudom küldtem e számotokra kóstolót, az „okhatározói mellékmondatokból”? Újabban, azt se írok. Valamik eszembe jutnak, azt lepötyögöm, felnyomom a bloggra, oszt annyi. Azt nem szándékoztam, hogy leiratkozom a Poetról. Mikor nagy sokára megírja a főmodoros ember, hogy sértem a fiatalság zsenge lelkületét, akkor felteszem a hetedik részt. Megígértem. Aztán, amikor azt sem teszik fel, majd hónapok múlva teszek valamit. Az a bajom egyébként a Poettel, hogy szerintem sok olyan dolog kerül fel, ami nem átgondolt. Tehát szép, meg látványos, színes természeti képeket varázsolnak. Betudom annak, hogy a költők ábrándos lelkületűek, Ők úgy látják a világot. Nem vagyunk egyformák. Az én illúzióimban, más a világ. (Ne szóljak semmit, az óta én is, csak felteszek valamit, nem töprengek rajta). Na, megint sokat firkáltam. Elnézést érte. Még munkába is mennem kell. Készülődni, mert a mostoha unoka horgásztatása lesz, a mai napon. Csinálok néhány szereléket.  -.appa.