mert,

az ember egy szűrőn át nézi a világot―hát ja―egy tésztaszűrőn át―és a jukakon át mégis összeáll egy képé a világ―időnként meg színszűrőn néz az ember―hát embere válogatja―vagy váltogatja―mármint a szűrőket― hol elhomájosul―hol besötétedik―végül is nem tudhatod mi is van― megkérded magadtól―a világ lett ijen vagy a hangulatod―kérdezheted miért magadtól―hát ki a fasztól kérdeznéd meg―mit tudják azt a többiek hogy veled mi a kórság van―pedig nem mindegy―végül az eredmény a lényeges―csakhogy nem tudhatod―ez az eredmény―vagy ez a kezdet ―hát ja―igaz mondhattam volna ez még csak a kezdet―csakhogy azt sem tudni―valami jó―vagy valami rossz kezdődött el―de ki tuggya―ez úgy van nem is tudhatod mi is van―mennyi ojan volt és lesz az életedben ―teszem hozzá zárójelben―és van is amiről azt gondolod―sőt hittel hiszed―meg győződve róla―végre elkezdődött―és ahogy mondtam a nagy örömködés közben azt se tudod hogy valamim jó―vagy valami rossz kezdődött e el―aztán lehet egyre szarabb a hejzet―egyszercsak rádöbbensz―nem elkezdődött valami hanem éppen véget ért―de furcsa dolog ez is―sok esetben fordul elő hogy lehet örülni annak is ha valami véget ér―azt mondja a közmondás―jóból is megárt a sok―mindent mértékkel―beosztással kell élni―amit mondani könnyű―oszd be amid van―hát honnan a faszból tuggya az ember mennyi időre ossza be azt amije van―plö az életét―vagy asszongya  egy milliárdos―eriggy üdülni kapsz tíz misit―számolsz―frankón ellébicolok itt jó sokáig―a lukszus mellőzendő―tartson sokáz a jólét―két hét múlva szól az ipse―öcsém gyere haza―vége a vakációnak―a suska le lett tiltva―már nem juthatsz egy árva buznyákhoz sem―na okos tojás―akkor mire volt jó a beosztás

mert,

az ember igazából sose gondol semmire―csak észre veszi hogy eszébe jutott valami―valami ojasmi amivel semmire se megy―azt szoktam mondani az ember mindig gondolkodik―gondol valamire―rájöttem―ez nem igaz―nem így igaz―az embernek eszébe jutnak a dolgok―bevillan egy kép és látod hogy ott vagy a múltban―néha még az is előfordul hogy magadat is látod kívülről―ezt a látomást el is tudod mesélni―sokszor el is meséljük bár nem igen érdekel senkit―mindenki arra vár hogy átvegye tőled a szót―hogy eltuggya mondani vele mi történt―hiszen az sokkal érdekesebb mint amiről te haplatyolsz―sok ember nem is bírja kivárni azt amíg te kinyeferged a mondandódat―lehet nem is a ki―hanem az elnyeferged a hejes kifejezés―de tök mindegy―értjük miről van szó―ne hidd hogy a pszihológusod érdekli amit beszélsz―inkább összehadoválsz ott neki―hidd el ő úgy éli meg―de le nem szarja hogy neked mi kínod van―persze hogy meghallgat―hát pénzt kap érte―hidd el―amekkora lóvét leakasztanak rólad én annak nyócvan százalékéjér is vidáman elhallgatnálak―legfejjebb unnám magam piszkosul―oszt úgy ülnék ott én is hogy ne lásd ha elszunyókáltam―de térjek már vissza az eredeti gondolatomhoz―amiről már nem is tudod mi az―szóval visszamész az időben―azért ez sem teljesen igaz―nemcsak úgy beugranak a dolgok ―ércsd egy tárgy―személy―vagy egy történet hatására―elő lehet szedni a múltból történéseket―na nem csakúgy a magad kedvére―de ha sokat gyakorolsz akkor talán még úgy is―plö valaki felveti―hogy is volt ez―vagy az―aztán akkor elkezd hömpöjögni az idő és lubickolsz a hullámokban―boldogan vagy szomorúan  meséled hogy is voltak―mik is történtek akkor―az más kérdés hogy vagy úgy voltak―vagy nem

                                                                            -.appa

Nagyon elgondolkodtató, amiket legutóbb írtál. Szeretet, szerelem, féltés, fájdalom. Igaz. Minden mindennel összefügg. De! Szükségszerű e, a fájdalom?  Szükséges e, hogy rémképeink legyenek? Kell e, arra gondolnunk, - hogy mik történhetnek? Tényleg kell látnunk mindennek, és a mindenek árnyoldalát? Nem válik ettől nyomasztóvá az élet? Aztán az is eszembe jutott. Tényleg szorongunk minden éjjel? Éjjel történik azért sok jó dolog is. Ne mosolyogj. Ezt most ne fizikális cselekvésként értelmezd. Persze, az éjszaka történéseiben benne van az is, de azt lehet a nap bármely szakában csinálni. Illúzióromboló ez a csinálni. De gondolj bele, - hány filmben mondja a hősnő? – csinálj meg. Sok kifejezésünk van rá, de nem magyarítunk. Na, mindegy. Gondolkodik az ember dolgokon. Pihen, álmodozik, alszik és álmodik. Olyan világba csöppen, (hülyén hangzik) amiről eddig nem is álmodott, értsd úgy, hogy ébrenlétében nem is ábrándozott. Tudom Én. Vannak visszatérő álmok, amik nyomosztóak, de abból meg olyan jó felébredni. Hirtelenjében erre gondoltam. Ennyi. Azért egy vallomással tartozom Neked. Én, ebből az aspektusból, ilyen mélységig, még nem gondolkodtam el ezeken a dolgokon. A dolgok történnek, ahogy történnek. Tudom, Te azt mondod, mindig van lehetőség. Mindég lehet tenni valamit. Azt gondolom, most is elegendő ez ameddig eljutottam. Hivatkozom a Prédikátorra. Hiábavalóság, minden hiábavalóság, az ég alatt. Ha már, hiábavalóságról beszélek. Olyan hiábavalóság, mint a fociba önteni a pénzt. Engem nem nagyon érdekel a futball. Bevallom Neked, egyáltalán nem érdekel, de ezt nem vallhatom be a mai magyar valóságban. Igen rossz fényt vetne rám. Azt mondanák, nincs nemzeti büszkeségem. Nem is értem, - miért kellene büszkének lennem? – erre a színvonalra.  Ha már foci. Debrecenben hallottam, hogy Nemzeti büszkeségünk Dzsudzsi hazatér. Orbán elintézi Neki, és a Debrecent fogja erősíteni havi 10 millióért. Magamban azt gondoltam, kevés Neki 10 milla. Nem ehhez van Ő szokva. Felötlött bennem az is. Otthagyta Balázs a menedzserét? Annyit kérdeztem: beállna Dzsudzsák egy másodosztályú együttesbe? (Az óta tudjuk, hogy nem). Azt mondja beszélgető partnerem: nahát, nem is tudtam, hogy a Debrecen kiesett az NB I-ből. Ettől valahogy megingott bennem a hír igazságtartalma. Most kicsit mosolygok magamban, elképzelem Viktort, mint játékosok menedzserét. Ahogy egyengeti útjukat, a világhír felé. Hoppá. Pont ezzel kezdené, hogy egy kiöregedett játékost, egy kiesett egyesületbe bejuttat. Igaz valahol el kell kezdeni. Jut eszembe. Ennyit esett volna Balázska ázsiója. Tavalyelőtt, 70 ezer Euróért igazolt volna Székesfehérvárra. Azt gondolom NB II-ben, 10 milla azért sok. Bár, most a város átvette a Lokit. Aztán meg, az ország, a nemzet egyetlen nagy városában csak van pénz arra, hogy első osztályú focicsapata legyen. -.appa.

Tudjuk. Az ember mindég hisz,

és gyakran téveszméket is.

Elégedett,

- vagy elégedetlen a világgal.

Lelkéből gyakorta száll fel bús,

- olykor vidám dal.

Az ember hisz. Tévedhet is.

Várja. Súgjanak Neki az Istenek. 

Nagy pech. Sose, vagy csak későn tudja meg.

Annyi vigasza, azért bárkinek, bármikor lehet,

hogy Mi sem tudjuk majd meg.

Ki? - mikor? - miben tévedett?

                                                   -.appa.

Hidd el, Én nem vagyok hittérítő. Azt gondolom, mindenki azt hisz, amit akar. Elég nagy fiú, Te meg elég nagy lány vagy ahhoz eldöntsd, kinek hiszel, és  miben hiszel. Aztán elég idősek is vagyunk már ahhoz, hogy megértsük, mások másképpen látják a világot. Tényleg a világra gondoltam, nem a Földre. Tudom Én, a Föld a Mi világunk. Innen nem mehetünk sehová. Mondhatjuk röghöz kötöttek vagyunk. Jó nagy göringy. Az átmérője: 12 756 km, a tömege: 5,974×10²⁴ kg. Ha elosztod ezerrel (nem úgy ezerrel, hogy nagyon gyorsan), akkor tonnában kapod meg az eredményt. Akkor is rohadt sok nulla van a 10 kitevőjében. Azt gondolom, fogadjuk el másoktól Ők hogyan látják a világot. Két egymás mellett álló ember sem látja egyformán a történéseket. Gondolj csak, egy foci meccsre. Tudom, ebbe is visz érzelmeket az, aki nézi (azért nem olyan sokan nézik, konganak az ürességtől a stadionok), mint minden másba.  Lássuk be, az ember elfogult. Benne van az is, hogy mit szeretne. Azt mondják, fociban Mi magyarok nagyon jók vagyunk (ezt főleg Mi mondjuk). Igaz egyelőre, eredmények nincsenek, de nagyon sok milliárd forintot öltünk bele. Lehet rámondani: a forint nem sokat ér. De igyekszünk. Abban is, hogy ne is érjen sokat. Az erős Forint nem jó. Az Eurót bevezetni főleg nem. Akkor nem jönnek ide a magyar munkaerőt kizsákmányoló barátaink. Akkor inkább keresnek olyan országot ahol olcsó a munkaerő. Segítjük Őket. Adunk Nekik adókedvezményt. Építjük gőzerővel a debreceni Mercédesz gyárhoz, a vasutat (pedig lehet, ide sem jönnek). Mi megbízhatóak vagyunk. Amit a NATO-nak ígértünk fegyverbeszerzést, az ugyan még nincs meg, de rajta vagyunk a témán. Megrendeltük a németektől. Hát csúszni fog néhány évet. Örüljön a NATO, hogy erősítjük Őket. Képzeld el, jöttek meg új kézifegyverek. Műanyag tárral. Ne mosolyogj! Nem vicc, és nem játék fegyverek. A Magyar honvédségnek jött. Így olcsóbb volt. Azt is rebesgetik lőszer még nincs hozzá. Majd lesz, mire kell. Részemről nem bánnám, ha sose kéne. Látod? Mi ilyen furcsán éljük a mindennapjainkat. Mert szerintem az is furcsa, hogy a hajléktalan börtönbe vethető. Törvény van rá. A magyarázat: a nincstelenség nem fér össze az emberi szabadságjogokkal. Nem választhatod szabadon, azt az életformát, hogy hajléktalan vagy. Mintha azt, - szabadon választaná valaki?  Gondold végig. Különböző banki, és jogi trükkel hajléktalanná tesznek valakit és nem választhatja a hajléktalanságot. Most mond meg. Mégis, - mit válasszon a szerencsétlen? - mikor elvették mindenét.  Igaz lehetne öngyilkos is. Az összefér, az emberi szabadságjogokkal. Jól látod! Ez nem kérdés. Ez kijelentés. Látod? Ott botladozunk, egy mezsgyén a nagy magyar jövő felé. Megpihenünk kicsit a mában, ami nem más, mint egy libikóka, a ma és a holnap peremén. Sokszor azt gondolom, hogy ezek a nagy győzelmeink nem igazak. Jobb győztesnek hinnünk magunk, mint belátni, jelentéktelen kis ország vagyunk. Így aztán, hagyjuk ott rohadni a mát ahol van. Lépten-nyomon visszatekingetünk az elképzelt dicső múltba, míg valami szarba meg nem botlunk, és pofára nem esünk. Na? – milyen remek perspektíva. -.appa.

Most úgy odavannak a népek az állatokért. Tisztelni kell őket. Meg kell velük beszélni a dolgokat. Tennap kora reggel kimentem a loggiára (Mi itt falun erkélynek híjjuk), hogy nitróhígítóval megtisztítsak egy fémet. Természetesen kesztyű, és a friss levegő. A szomszéd ház felől nagy hangoskodást hallok. Szőke hölgy jön, egy kis kutyával. Tuggyátok, ez a kutya szarató időszak. Rugós, visszahúzós pórázon vezeti. Azt mondja, ha tovább is ezt csinálod eldobom. El is dobta a füves területre, a kezében lévő masinát. A kiskutya megszeppen és leül. A nő felveszi, a masinát. A kiskutya boldogan rohan a járda másik oldalán lévő füves területre. A nő megrántja azt a bigyót, mire a kutyuska repül vagy 3 métert. Landolási helyén, azonnal megül. A szőkeség azt mondja, hogy megint eldobom. Látszott, hogy a kutyához akarta vágni a kütyüt, de egy bénaság ez a nő dobálás szempontjából. Másfél méterről, fél méterrel a kutyus mellett csattan a flaszteren a szerkezet. Megint felvette a bigyót, és miközben perlekedett a kutyával, elindultak visszafelé. Kezdem kapisgálni, az állatok tiszteletben tartását, meg szeretetét. Közben arra is gondoltam, hogy milyen szerencse, hogy nem gyereke van.  Ezzel kapcsolatban jutott eszembe. Freud azt mondja egy helyen. A legjobban akkor járna az ember, ha meg sem születne, de százezer ember közül legfeljebb (ha) egynek sikerül ez. Hát hajjátok, ennek az embernek, aki nem született meg ennek a nőnek sikerült. Mekkorát változott a világ, ha jól belegondolok. Vagy mekkora marhaság ez a mondás. Hogy miért? Manapság csecsemők születnek. Freud korában egyből emberek születtek. Jól van, na! Viccelni sem lehet? Tudom, hogy a csecsemő is, a gyerek is ember. erről megint eszembe jutott valami. Az élet brutalitásával kapcsolatban. Gyermekkoromban, a nálam jóval kisebb gyerekek is mentek disznóölésre. Tehát ott voltak a szúráskor is, perzseléskor, tisztításnál, és a bontáskor is. Akkor perzselték a disznókat, nem forrázták. Mi gyerkőcök őriztük a kistüzet. A kistűz, azért kellett, hogy arról gyújtsák meg a következő rakat szalmát. Ez, így nem teljesen igaz, hiszen gyufa volt és azzal meglehetett gyújtani az új szalmakupacot. A másik, és szerintem a fontosabb az volt, hogy ahol jobban megpirult a disznó bőre, ott bekenték fekete szutyokkal.  A szutyok úgy készült, hogy a kistűzként égő kupac, fekete hamuját vízzel megloccsintották. Ezzel aztán bekenték az égett részt. Ez volt a disznónak az égés ellen rendelve. Naptejről még nem hallottunk, pedig az 1930-as évektől létezik. Szóval, ilyen vadvilág volt akkor. Nem úgy, mint most, amikor kényelmesen, nagy békésen, fotelből, vagy ágyon heverészve nézi a gyerek a filmeket. Játszik a gépen, és veri szét, lövi szét, az ellenfeleket, meg a különböző lényeket. Hétvégeken a kicsi lányok is ismerkedtek, a tyúk, meg a csirke levágásával. Hét közben nem ettünk húst. Szalonnát igen. Nem kínoztuk az állatot. Tisztában voltunk vele, hogy az egy olyan lény, ami élelem. A fiuk botokkal kaszabolták a bürök katonákat. De nem nyúltak hozzá. Tudták, hogy mérgező.  -.appa.

Szép is az, meg jó is az, hogy nőnek a bérek, e mellett mindennel eláraszt Minket a globalizált gondoskodó társadalom (egy csomó műszaki cikk olcsóbb lett). Csakhogy, e közben sokkal drágább lett az oktatás, az egészségügyi szolgáltatás, és a lakhatás. A McKinsey (McKinsey & Company) tanulmány alapján az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban is, egy átlagos háztartás jövedelemnövekedésének felét elinflálta a lakhatási költségek növekedése. Ezekre költjük pedig a legtöbbet.  Az említett drágulás, összevetve a dolgokat ellensúlyozta a műszaki termékek áresését. Bejátszik ebbe az is, hogy a megélhetési költségek növekedését a bérek növekedése nem követte. Ami érthető is, hiszen jobb létbizonytalansági nyomás alatt tartani, az amúgy, többé-kevésbé jól élő rabszógákat. Érezzék, hogy nincsenek biztonságban. Bármikor bekövetkezhet valami olyasmi, ami veszélybe sodorja egzisztenciájukat, a jól megszokott körülményeiket. Föld szerte tapasztalható, a munkaerőpiac osztályozódott. Ez alapján vannak, bizonytalan és rosszul fizető állások (ebből van jóval több), és vannak biztos és jól fizető állások. Mára már bevált gyakorlat lett, hogy a menedzsereket is nyomás alatt tartják. Cserélgetik Őket gyakran. Olyanokat tesznek oda, akik igazán nem is értenek hozzá. Az ilyen emberek, a magas fizetés fejében megcsináltatják mindazt, amit a felső vezetés kitalál. Bármi baj történik, úgyis a terület vezetője a felelős. Nem ért hozzá, ezért nincs tisztában a munka veszélyeivel. Előfordul, hogy miután megismerte az általa irányított munkaterületet, önként hagyja ott állását, mert látja, mik következhetnek be. Nincs ezzel gond, a szakmai életrajz alapján jó álláslehetőségek kínálkoznak számára. Visszatérve a tanulmányra. A nyugati világban cirka 335 millió alacsony képzettségű ember küzdött megélhetési gondokkal. E mellett 275 millió embernek nem változott a bére. Ők szép lassan csúsznak bele a napi megélhetési gondokba. Aztán hozzájön ehhez, hogy a fiatalok nagyon nehezen tudták eladni magukat a munkaerőpiacon. A 30 év alatti népesség foglalkoztatottsági rátája 2000 és 2018 között csökkent. Külön nehezíti a helyzetüket, hogy jelentős a határozott idejű munkaviszonyban foglalkoztatottak száma. Látnunk kell, hogy az államok önkényesen módosítják a társadalmi szerződéseket. A politikusok abba az irányba módosítják, terelik ezt a szerződést, hogy párttársaiknak, kedvenc oligarcháiknak kedvezzenek. Szomorú és sokszor nyomorúságos helyzetbe sodorva, és abban tartva a munkavállalókat. Éreztetik minden munkavállalóval, az állam nem szán pénzt arra, hogy az egyén az életben érvényesüljön. Céljuk, hogy a munkavállaló gürcöljön, és munkája hasznát mások zsebeljék be. -.appa.

Szóval, ebből a szempontból nem szélhámosság. Mármint, tényleg van két valódi tudósunk, akik nem olyan kamu hírességek, mint amilyenek a csodaszereknél feltűnnek. No, hamár léteznek, akkor lássuk mit találtak, a koronavírus genomjában? HIV, illetve SIV, vírus részletet, de maláriavírus-szekvenciát is fölfedeztek benne.  Nagyon hétköznapira véve a magyarázatot a SIV, olyasmi a majmoknál, mint nálunk embereknél a HIV.  (A HIV-hez közelálló, majom immundeficiencia-vírus). A professzor azt mondta, nem Ők az elsők ezzel a következtetéssel. Korábban egy indiai kutatócsoport is az Ő általuk ismertetett adatok közzétételével próbálkozott, de olyan mértékű ellenkezés valósult meg, hogy eredményeiket visszavonták. Mindezek után következik a professzor jóhiszemű következtetése: a Covid-19 járványt előidéző vírus egy „ipari baleset” terméke lehet, amely laboratóriumból kikerülve megfertőzte a világot. Szerinte ugyanis a koronavírusban található HIV-vírus szekvenciák szimmetrikus elrendezése emberi beavatkozás következménye. A biomatematikus Jean-Claude Perez azt mondta, hogy egy újabb cikket hoznak nyilvánosságra, amelyből kiderül, hogy az eddig kimutatott hatnál, több HIV és SIV szekvencia részlet van a koronavírusban. Azt is mondta: „Egyeseket tökéletes pontossággal illesztettek egymás mellé”. Luc Montagnier úgy fogalmazott, hogy mivel szerinte emberi beavatkozásról van szó, a beillesztett szekvenciákat „interferáló sugárzással” meglehetne semmisíteni. Kitérőként: ez csak annyit jelent, hogy sugárzások kölcsönhatásba lépnek. Általános iskolai tanulmányainkból emlékszünk rá (de középiskolaiból biztos), hogy a hullámok kioltják, vagy erősítik egymást (ez, az interferencia). Mivel a sugárzások egyben hullámok is, ezért ők is tudnak interferálni. Azt is hozzátette a professzor, hogy a természet nem tolerál bármilyen molekuláris struktúrát. Ennek következményeként, az ember által módosított részek, a vírus terjedése közben maguktól kikerülnek majd a vírusból. (Ebben Én, nem lennék, olyan biztos). Ez viszont időbe telik, és sok ember hal meg addig, amíg a vírus mortalitása csökken. Emlékeztetnélek benneteket. A hetvenes évek második felében jelent meg a vírusos tüdőgyulladás, ami körbe rohant a Földön. Cirka tíz év múlva terjedt el, hogy a New yorki reptéren CIA ügynökök két bőrönd fogantyújára spriccentettek egy kis folyadékot. Említettem korábban az AIDS járványt is, amit a homoszexuálisok ellen vetettek be. Az elején tényleg csak azt a közösséget sújtotta a kór. Gondolom a vírus módosult. A fertőző képessége sem volt ilyen nagy, mint a Covid-19-nek. Arról nem is szólva, hogy az AIDS vírus hidegvízben is elpusztul. -.appa. 

Nemcsak, az újra indításban segítenek a jóságos bankárok. Segítség gyanánt felvásárolják a tönkre tett vállalkozásokat, és szépen kiporciózva eladogatják azokat. Pénzt adnak az induláshoz (az sem jótétemény). Sőt. Akiknek van tőkéje, azokat rábeszélik, vegyenek fel hitelt hisz szükség van a termelés fokozására. Segítünk. Adunk pénzt. Ti hitelképesek vagytok. Igaz. Addig hajszolják a céget a bővülésbe, amíg egyszer-csak nem tudja fizetni a részleteket és a bankárok megszerzik a cég, jelentős részét, vagy akár az egészet. Ezt kisebb egységekre szedve eladják olyanoknak, akiket épp akkor beszélnek rá, hogy bővüljenek. Ez a rituálé, vagy móka mindég bejön nekik. E közben a lakosságot ráveszik, vegyen részvényt, kötvényt. Gyönyörű görbéket rajzolnak arról, hogyan emelkedik az árfolyam. Jóságosan intézik is helyetted a dolgokat. Egy dolog furcsa. Valamiért úgy alakul a dolog, hogy a pénzed nem gyarapszik (erre-arra levonogatnak). Mézes-mázaskodva ráveszik a feltörekvő cégvezetőket, hogy bővülni kell. Meg tudja csinálni. Képes rá. Szerezzenek befektetőket és a bankárok adnak hitelt. Az emberi hiúságból adódik, hogy egy új vezérigazgató meg akarja mutatni a világnak,- Ki Ő? Egy ideig úgy manipulálják a cég részvényeit, hogy tényleg nyereséges legyen. Ez azért is jó, mert újabb befektetők jelentkeznek látván a szép osztalékokat, ám végül is minden pénz a bankoknál köt ki. Egyelőre ott tartunk, hogy egy jelre várunk, amire indul a második hullám. Nem a fertőzések emelkedésében. (Gondolom azt sikeresen tisztáztuk, hogy folyamatos emelkedés van). A második hullám a pénzszerzésben fog ismét megnyilvánulni (shortolás, stb). Nézzünk akkor bele, - honnan is van ez a vírus? Részemről hiszek Luc Montagnier Nobel-díjas francia professzornak. Nem mindenben! Abban feltétlenül, hogy genetikailag manipulálták a vírust. Az AIDS-t okozó HIV-vírus szekvenciáit tartalmazza a sok embert, több kontinensen fertőzést (pandémiát) okozó koronavírus. Ezzel a kijelentésével, vihart kavart tudományos és médiakörökben egyaránt. Amiben nem értek vele egyet. A professzor túlságosan hiszékeny, mozgató rugóként jót feltételez az emberiségről. Azt gondolja, hogy ismeretlen kutatók, egy kínai laboratóriumban az AIDS-elleni védőoltáson dolgoztak (véli, részben amerikai finanszírozással). E közben manipulálták genetikailag az AIDS vírust. A professzor feltételezése szerint, az oltás hordozójának (vektorának) koronavírust használtak. Ennek a vírusnak az RNS-ébe, HIV-vírus szekvenciákat tettek be. Ezt következtették ki, a biomatematikus Jean-Claude Perezzel, miközben a vírus genomját vizsgálták.  Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy, az említett két tudós létező személy. Nem úgy került név a cikkbe, mint a reklámozott csodaszerekben, ahol a híres tudósra keresve nem találsz valós személyt, de annyira megható, hogy az édesanyja betegsége miatt kezdett kutatni, és fejlesztette ki a szert, amit mindenkinek elérhetővé tett, hogy ilyen nemes cselekedet mellett eszedbe sem jut rákeresni.   -.appa.

Megy a híresztelés, hogy nem is mesterséges vírus a COVID-19. Sok minden szól a mellett, -hogy igen! Gondoljuk végig a dolgokat. Jöttek a múltkoriban az amcsik, hogy tavaly augusztusi felvételek és telefon mozgások elemzése alapján az derült ki, már akkor nagyszámú forgalom volt a vuhani kórház tüdőrészlegén. Íme, most a spanyolok derítették ki, a szennyvizek vizsgálatával, náluk már tavaly februárban ott volt a koronavírus. E két megjelenésből, meg az évek óta tartó riogatásból – miszerint a koronavírus kiirthatja az emberiséget - következik, hogy először nem megfelelően nagy fertőző képességű, és nagy mortalitást okozó törzset engedtek szabadon. Ez, az óvatosság mesterséges beavatkozásra utal. Az eddigi, egyéb vírus megjelenések alapján, a vírus lassan, fokozatosan veszít veszélyességéből. Ez pedig egyre félelmetesebb lett (teszem hozzá, ezt a félelmet gerjesztették  is). Másrészt a többi vírusnál, az idősebb generációk szervezete bizonyos immunitással rendelkezik azzal szemben. Igaz, a természetben is van olyan vírus, ami visszatér és veszélyezteti az idősebbeket. Gyermekkorban megkapjuk a bárányhimlőt (Varicella zoster), aztán időskorban övsömörként előjöhet újra. Nyitok egy kiskaput. Amennyiben valaki, olyan elvakultan hisz az emberi jóságban, hogy nem tételezi fel, miszerint az emberiség elég aljas ahhoz, hogy pénzért, ezt megtegye a bolygó lakosaival szemben, az gondolja azt: az UFÓk tették. Emberkísérletnek lettünk áldozatai. Azt mondom mégis: nem UFÓ az oka. Az ember, a pénz megszerzése miatt bármire hajlandó. Egyre jellemzőbb sajátsága ez fajunknak. Említettem már, hogy világháborút kirobbantani nem célszerű. Dél-Korea rendelkezik megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy csapást mérjen az USA-ra. Vannak rakétaelhárító rendszerek az igaz, de azt láthatjuk a háborúk alapján, hogy erős hiányosságokkal küszködnek, védelem szempontjából. Azt is gondolom, ha megindul egy sok rakétából, álló támadás, akkor nincs idő újra telepíteni a védőrakétákat. Gazdasági világválságot generálni már uncsi, meg hosszadalmas is. Egy újabb nélkül is eléggé utálják a bankárokat. A vírus bedobása volt a legcélszerűbb megoldás. Úgy manipulálták a politikusokat, hogy azok önként, magukról dicshimnuszokat dalolva állították le termelést.  Ebből láncreakció alakult ki. Aki nem akarta leállítani iparát, annak is leállt. A beszállítók termékeit nem fogadták. E miatt aztán létrejött, egy hatalmas méretű gazdasági világválság. Méghozzá rövid idő alatt, nem elhúzódva, lassacskán terjedve. A visszaindulás is hamarabb megkezdhető. Be kellett jelenteni minden rendben. Pedig nem. Április elején, napi 70 ezer megbetegedés történt. Napjainkban 200 ezer. De így nem kellett éveket várni a gazdaság újra indításához. A bankárok óriásit szakítottak a válság elején történő shortra (részvények esetén bukásra) játszással. Most ezt az irdatlan mennyiségű pénzt benyomják a gazdaságba. Természetesen nem jótéteményként. Keményen megfizettetik ezt, mindenkivel. Aztán ne feledjétek, beígérték a második hullámot, amikor megint lehet shortolni.  -.appa. 

A keresztezésekről beszéltem, és arról hogyan változhat a halhús minősége. Jó példa erre az ezüstkárász.  Azt nem keresztezgették és mégis, a halastavakból származóak húsa lágy, és szürkés sárga, íze édeskés. A természetes vizekben élők húsa kemény, és vöröses színű. De lássuk milyen probléma állhat elő, ha valaki szélhámoz egyet, és ketrecbe teszi a szuper lazacot. Az tudott dolog, hogy a nagy viharok esetén tonna szám szabadulnak el tenyésztett atlanti lazacok. Az is kikombinálható, hogy ezek nem kapnak enni, tehát megszerzik maguknak. Egy bibi van. A természet erre nem készült, hogy pár tonnával több lazacot kell a környéken felnevelni. Csak gondoljatok bele. Ennek hatása van a természetes élőhelyekre és populációkra is. Mi történik akkor a természetben, ha a nagyon jó étvágyú, gyors növekedésű génmódosított lazacok kerülnek ki. Ebben az esetben sokkal több élelem kell, hiszen ahogy nő a lazac egyre többet eszik. Az aggódók megnyugtatására azt mondják, ha bekövetkezik egy tömeges kiszabadulás, akkor sincs probléma. Ökológiai katasztrófa, meg végképpen nem következhet be. Már mondtam, ezek triploidok, így sterilek és nem fognak a természetben szaporodni. Megnyugtatásnak ez remek. Egy baj van, hogy nem teljesen igaz. A triploidizációs eljárás nem 100%-os biztonságú módszer. Főleg nem, üzemi körülmények között. Az AquAdvantage lazac előállításához havi szinten milliónyi triploid ikrát hoznak létre. A hasonlón tömegtermelési szinten előállított pisztrángikra, a gyakorlatban 99%-os hatékonysággal állit elő triploidot. Vélhetően ezzel számolhatunk a génmódosított lazacikra esetében is. Tehát minden ikratételben lesz 1% diploid. Ami ugye, az egyik kromoszómáján hordozza a módosított gént, és azt (Mendel szabály) képes örökíteni. Ha most újra számolunk egy kicsit, akkor azt látjuk, hogy az évi 2000 tonnás termeléshez kb. félmillió triploidizált ikrából keltetett növendékhalat fognak kihelyezni. Ebben lesz majd kb. 5 ezer darab diploid egyed. Amiről tudjuk, hogy képes szaporodni és örökíteni a módosított gént. Ha valaki sumákol, és ketrecbe tenyészti a szuper lazacot, akkor hiába van a szuperbiztonságos recirkulációs rendszer. A ketrecek sérülése esetén mégiscsak lesz a GM-lazacoknak környezeti hatása. Kétségtelen, hogy szükség van új technológiákra. Az is igaz, hogy az új kutatási eredményeket célszerű beépíteni az akvakultúrába. Azzal is egyetérthetünk, hogy a biotechnológia fejlődése hozott olyan eredményeket, amelyek segíthetik az akvakultúrákban termelt halak előállítását. Ezt akkor kellene használni, ha valóban biztonságos a módszer. Nem utolsó sorban valós problémát old meg. A transzgénes lazac esetében azonban láttuk, arról van szó, hogy a termelés fokozásával a cég még nagyobb haszonra tegyen szert. Senki sem gondolhatja komolyan, hogy a lazactermelés lesz a népélelmezés megoldása. -.appa.

A két lazac közti növekedés megtalálható az aquabounty.com honlapon.