A keresztezésekről beszéltem, és arról hogyan változhat a halhús minősége. Jó példa erre az ezüstkárász.  Azt nem keresztezgették és mégis, a halastavakból származóak húsa lágy, és szürkés sárga, íze édeskés. A természetes vizekben élők húsa kemény, és vöröses színű. De lássuk milyen probléma állhat elő, ha valaki szélhámoz egyet, és ketrecbe teszi a szuper lazacot. Az tudott dolog, hogy a nagy viharok esetén tonna szám szabadulnak el tenyésztett atlanti lazacok. Az is kikombinálható, hogy ezek nem kapnak enni, tehát megszerzik maguknak. Egy bibi van. A természet erre nem készült, hogy pár tonnával több lazacot kell a környéken felnevelni. Csak gondoljatok bele. Ennek hatása van a természetes élőhelyekre és populációkra is. Mi történik akkor a természetben, ha a nagyon jó étvágyú, gyors növekedésű génmódosított lazacok kerülnek ki. Ebben az esetben sokkal több élelem kell, hiszen ahogy nő a lazac egyre többet eszik. Az aggódók megnyugtatására azt mondják, ha bekövetkezik egy tömeges kiszabadulás, akkor sincs probléma. Ökológiai katasztrófa, meg végképpen nem következhet be. Már mondtam, ezek triploidok, így sterilek és nem fognak a természetben szaporodni. Megnyugtatásnak ez remek. Egy baj van, hogy nem teljesen igaz. A triploidizációs eljárás nem 100%-os biztonságú módszer. Főleg nem, üzemi körülmények között. Az AquAdvantage lazac előállításához havi szinten milliónyi triploid ikrát hoznak létre. A hasonlón tömegtermelési szinten előállított pisztrángikra, a gyakorlatban 99%-os hatékonysággal állit elő triploidot. Vélhetően ezzel számolhatunk a génmódosított lazacikra esetében is. Tehát minden ikratételben lesz 1% diploid. Ami ugye, az egyik kromoszómáján hordozza a módosított gént, és azt (Mendel szabály) képes örökíteni. Ha most újra számolunk egy kicsit, akkor azt látjuk, hogy az évi 2000 tonnás termeléshez kb. félmillió triploidizált ikrából keltetett növendékhalat fognak kihelyezni. Ebben lesz majd kb. 5 ezer darab diploid egyed. Amiről tudjuk, hogy képes szaporodni és örökíteni a módosított gént. Ha valaki sumákol, és ketrecbe tenyészti a szuper lazacot, akkor hiába van a szuperbiztonságos recirkulációs rendszer. A ketrecek sérülése esetén mégiscsak lesz a GM-lazacoknak környezeti hatása. Kétségtelen, hogy szükség van új technológiákra. Az is igaz, hogy az új kutatási eredményeket célszerű beépíteni az akvakultúrába. Azzal is egyetérthetünk, hogy a biotechnológia fejlődése hozott olyan eredményeket, amelyek segíthetik az akvakultúrákban termelt halak előállítását. Ezt akkor kellene használni, ha valóban biztonságos a módszer. Nem utolsó sorban valós problémát old meg. A transzgénes lazac esetében azonban láttuk, arról van szó, hogy a termelés fokozásával a cég még nagyobb haszonra tegyen szert. Senki sem gondolhatja komolyan, hogy a lazactermelés lesz a népélelmezés megoldása. -.appa.

A két lazac közti növekedés megtalálható az aquabounty.com honlapon.

Szóval ott fejeztem be, hogy az FDA mérlegelésében kicsit mintha szerepet játszana az, - honnan származik a termék? Amire akár azt is mondhatnánk piac védelmi szempontból még érthető is. Azzal indokolt a lazacgyártó cég, az Aquabounty: termelési rendszerükből adódóan nem fordulhat elő, hogy a természetbe kikerülve a halak szaporodni tudnának. Azt mondták: ha mégis kikerülnek, a módosított gént örökíteni nem tudják, mivel technológiájukból adódóan növelték a kromoszómaszámot (triploidizáció), ezáltal sterillé tették a génmódosított halakat. Csakhogy ez a jelenlegi termelésük jellemzi. Hosszú távú üzleti terveikben az szerepel, hogy a zárt rendszerű termelést Föld szerte beindítják. Nem számoltak azzal, hogy így nagyságrendileg megnövekszik a génmódosított lazactermelés. Mi lehet ennek a következménye? Ha, a nagy mumus, az FDA engedélyezte, akkor országok sora mondhatja: nincs ebben veszély, hiszen az FDA is megengedte. Megengedik majd a lazacikrák behozatalát és a zárt rendszerű termelését. Kérdezhetitek, - és mi van akkor? A lazachoz tengervíz kell. A becslés szerint előfordulhat, hogy 10 év alatt a módosított génű lazactermelés eléri az 50 ezer tonnát. Ezzel számolva, akkor évente 14 millió génmódosított úgynevezett, szempontos ikra utazik majd a keltető telepekről a Földön létrehozott termelőegységekbe. Terveik szerint, csak olyan cégek vehetnek ikrát, amelyeknek nemzeti hatósága igazolja, hogy a termelési rendszer zárt és megfelel a biztonsági követelményeknek. (Jegyzem itt meg halkan, Nekik eladó lesz az ikra). A nagy pénzszerzés lehetősége, nagy rizikót jelent arra nézve, hogy kijátsszák az előírásokat. Egyértelmű, hogy a Mi halas tavi termelésünkhöz hasonlóan, a piacra termelt lazac költsége is akkor a legjobb, ha nagy tömegben termelik. A tengeren a halastavat úgy oldják meg, hogy ketrecekben nevelik a halakat. Megeshet, valaki sumákol, és tengeri ketrecekbe helyezi ki a genetikailag módosított lazacot. Miért is ne? Kétszeres növekedési sebesség, ehhez társul a 25%-kal jobb takarmányhasznosítás. Ezeket összevetve, olyan 20%-os költségcsökkenés érhető el. Ez azt jelenti, hogy 2000 tonna lazac előállítása esetén, a hagyományos lazac előállításhoz képest évi 1,6 millió euró többletnyereség keletkezik. Az, azért nem rossz. Most kérdezhetitek: mi ebben a szélhámosság? Amit már említettem is. Tápos halról beszélünk. Ha átgondoljátok, akkor világos a dolog. Vannak halastavak, amelyekből a kikerült hal kotu ízű. Ez a tóban lévő iszaptól van. Most mondhatjátok, hogy az óceánokban nincs iszap. Kétségtelen, hogy a tengeri halak tisztább ízűek.  De, mégis más a ketreces termelésű tengeri hal, mint az, ami megküzd az élelemért. Például, ott a pangasius (cápaharcsa). Zsíros a húsa. Ugyanezt tapasztalhatjuk, egy tisztavizű halastóból származó pontynál is. Nem iszap ízű, de húsa puhább, zsírosabb. Van ennek köze a tenyésztéshez is, hiszen a tükörpontyok, a természetes vizekben is kövérek. Jól hasznosítják a táplálékot génmódosítás nélkül, csupán a keresztezéseknek köszönhetően.  -.appa. 

Elöljáróban annyit, hogy a halak mesterséges megtermékenyítésének, és szaporításának megvalósításában, a magyar halbiológusoknak nagyon nagy érdemeik vannak. Ennek az eljárásnak azonban nincs köze a génmódosításhoz. Arról van csupán szó, hogy hormonkezeléssel előkészítik a halakat, hogy majd a legideálisabb legyen a megtermékenyítés. A nőivarú halakat bevarrják, ne szórhassák szét az ikrájukat. Amikor eljött az idő, az ikrát lefejik. Az ikra, a haltojás (csak nincs héja). A tyúkon belül sincs héj a tojáson, az utolsó napokban alakul ki. A halnál nincs szükség arra, hogy héja legyen. Íváskor a természetben, a ragacsos ikra, felragad a vízinövényekre, és a víz hőfoka, és oxigén tartalma kikölti. Természetesen, ha nem a legjobb az oxigén ellátás, akkor befulladhat, bepenészedhet. Meg kell említenünk, hogy különböző állatok táplálékául is szolgál. Folytassuk a tenyésztést. A haltejet is lefejik, ez a halspermája. Az ikrákat megtisztítják, hogy ne tapadjanak össze, hiszen akkor befulladna. A kettőt a megfelelő arányban összekeverik, és zuger-üvegekben lebegtetve kikeltetik. Így, az ideális körülmények miatt, sokkal több hal kell ki, mint a természetben. A halak olyanok lesznek, mint a szüleik. Természetesen kereszteznek is halakat, de a természetben is előfordul, hogy halak összeívnak. Eddig a történet, a több élelmiszer előállításról szólt, nem a többlet haszonról. De hogyan is hozták létre, ezt a szuper lazacot, ami fele annyi idő alatt éri el a 4-5 kilós piaci súlyt, mint a hagyományos társaik. Ezt az atlanti lazacot úgy hozták létre, hogy egy másik lazacfaj a Chinook, növekedési hormon termelését szabályozó génjét építették be. Amit megspékeltek egy harmadik fajból vett támogató szekvenciával. Ennek hatására sokkal több növekedési hormont termel. Aminek következtében a hal gyorsabban nő, hiszen jobb a takarmányhasznosítása. Létrehoztak tehát olyan lazacokat, amelyeknek módosított génjeik vannak. Ezt tenyészhalakban tárolják, olyan módon, hogy a genetikailag nőivarú halakat hormonkezeléssel hímivarúakká alakítják át. Ezeknek ugyanis mindkét kromoszómáján megtalálható a módosított gén, így minden hímivarsejtjükbe jut egy. Így, amikor ezzel a tejjel termékenyítik meg a tenyésztett atlanti lazacok ikráját a kikelő halacskák mind ikrások lesznek. E miatt aztán, egyik kromoszómájukon ott lesz a manipulált gén, ami működésbe is lép. Természetesen, ha ezzel a tejjel termékenyítik meg egy vad lazac ikráját, akkor is ugyanez történik. Ebből az következik, hogy a természetes vizekben is megjelenhet ez a szuper lazac. Márpedig, ha valami megtörténhet, akkor az meg is fog történni. Jelenleg a Földön, GMO termékellenes felfogás uralkodik. Ezért a cég úgy adta be az FDA-hoz a kérelmét, hogy a gén módosított lazacok, csak zártrendszerű, recirkulációs halnevelőkben lesznek nevelve. Az alapján, amikor hazánkban az FDA auditált azt tapasztaltuk, elég szőrszálhasogatóak. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatal-ról beszélek. Az Egyesült Államokban az FDA engedélye nélkül, élelmiszer és egészségügyi termék nem kerülhet forgalomba. Ezért, amit el akarnak adni az USA-nak (gyógyszert, élelmiszert), azt mind engedélyeztetni kell velük. Köztünk maradjon, de vannak olyan jelek, miszerint az amerikai cégek által beadott kérelmekkel szemben, nem olyan szőrös szívűek.  -.appa.

Évtizedek óta megy ezen a hercehurca. Módosítsanak? – ne módosítsanak! Akkor még, csak növényekről volt szó. Igen ám, de az óta fejlődött a tudomány és már állatokat is tudnak gén manipulálni. A növényeknél attól féltek, hogy később, a megváltoztatott növény, - nem fog e, az emberi szervezetben is változást okozni? Igazából nem tudni mióta etetnek velünk, és a haszonállatokkal génmódosított növényeket. Annyi bizonyos, hogy az ember is változik. Van annak 20 éve, hogy a lánygyermekeknél tapasztalható egy fejlődési rendellenesség. Hosszabb a derekuk, és rövidebb a lábuk. Persze megszokjuk, és ez le end majd a természetes. Akik régi filmeket néznek, azok majd csodálkoznak, hogy milyen hosszú lábú nők éltek a régi időkben. Megjegyzem, hogy a géemós paradicsom sokkal jobban szállítható. Nem buggyan meg olyan hamar. Egy áldás a szendvics készítőknek. Felszeletelve, a hűtőben egy hétig is jól elvan. A hagyományosat, másnap ki lehet dobni, mert punnyadt lesz. Nem lesz mutatós az ételben. Az állatok esetében, attól tartanak, hogy kikerülhetnek a természetbe és szaporodni fognak. Természetesen vannak biztonsági előírások, amellyel próbálják megakadályozni, az állatok megszökését. Mondtam Én már régebben is, hogy az afrikai harcsákat tenyésztik hazánkban is. Ha kiszökik, akkor ősz végén, télelején elpusztul. (18 C ͦ vízhőmérsékletnél volt a lethalis határ, bár olvastam olyat is, hogy 11,8 C ͦ -nál is találtak élőt). Azt is mondtam, hogy a lazacokat, a tengeri pisztrángokat is a tengerbe kihelyezett ketrecekben tenyésztik.  Szóval tápos hal. A lazac húsának színét, az etetésre használt granulátumba kevert festékkel oldják meg. Nos, a lazacokat elérte a génmódosítás. Létrehoztak egy Aqa Advantage névre keresztelt halat. Felmerülhet, - mi értelme volt a beavatkozásnak? Ennek a génmódosításnak eredményeképpen, a lazacok kétszer gyorsabban érik el a 4-5 kilós súlyt, amellyel piacra lehet dobni Őket. Ahogy telik az idő egyre több aquvakultúrás tenyésztőközpontot hoznak létre. Így meg van az esély arra, hogy genetikailag módosított lazacok kerülhetnek ki, az atlanti lazacok természetes élőhelyeire is. Így aztán, annak is van esélye, hogy a vadon élő lazacok kereszteződnek majd a gén módosítottakkal. Ellenőrizetlenül terjedhet, - mi több a módosított gén, természetes úton bekerülhet az atlanti lazac és a tengeri pisztráng hibridjeibe is. A módosított génnek a természetbe való kikerülésével, előre nem látható veszélyek állhatnak elő. Ezt a kockázatot vállalja az emberiség. Mindezt nem valami környezetvédelmi probléma megoldása miatt tesszük. Még csak nem is amiatt, hogy az emberiség élelmezési gondjain segítsenek. Egyértelmű szerintem mindenki számára, hogy az éhezők nem a tengeri lazacokat nélkülözik. Az egésznek az, az apropója, hogy a cég részvényesei több pénzt kaphassanak. Az is igaz, hogy élelmezésre is használják. A Föld leggazdagabbjai (a lakosság kb. 5%-a) az elkövetkezendő időkben is, viszonylag olcsó áron vásárolhat majd lazacfilét. -.appa.

Higgyétek el!                                                                                                                                                      Tudtam, és persze untam.                                                                                                                                    Mégis minduntalan, jövőm ködeibe fúltam,                                                                                                     miközben mögöttem hömpölygött a múltam.
Különösebben nem is esett zokon.                                                                                                                Menekülni, azért mégis volt okom.

Találtam.                                                                                                                                                                    Így végső fokon, nem is tudtam, - kinek a pénze.                                                                                                Feldobtam. Pörgött az érme.                                                                                                                                  Vesszek hát! - ha veszni kéne.                                                                                                                             Olybá tűnt enyém az érdem,                                                                                                                                     de-hát,… én magam is kétlem.

Az élet? Hol könnyed volt. Hol könyörtelen.                                                                                                             Holt időm, asztrális térben kellett töltenem.

(Magamat előtérbe raktam).                                                                                                                                         A világ illúziót, a többiekre hagytam.                                                                                                                          Tudva pedig, ­- születésem hasztalan!

Kicsit bízhattam volna jobban?                                                                                                                                     - de az embernek számos kudarca van.                                                                                                           Ordítana sokszor, mégis néma. Hangtalan.

Rám fogták,                                                                                                                                                               (és nem is lehetetlen): hitehagyott.                                                                                                                       (hogy így mondjátok, tényleg az vagyok)                                                                                                                 Tudtam pedig, a hatezer Kelvin fokot.                                                                                                                          A fiam megrovott.                                                                                                                                                       Apa. A Kelvin után nem mondunk fokot.

Felnéztem, az éji égre.
Várva valami tuti jelre.                                                                                                                                       Hidegen kacsintanak rám a napok.                                                                                                                            Én meg? - fagyosan visszapislogok.                                                                                                                        (2,8 Kelvin. Kicsit viszolygok).

Mily jól elvagyok. Lelkem űrjében bolyongok.                                                                                                   Mondjuk hát kánonba: az élet nagydolog!                                                                                                                 Hagyjátok rám. Ne tiltakozzatok.                                                                                                                         Mondjátok: oké, ha Te akarod.

                                                      -.appa.

Mondogattam Én már a magamét, a környezetvédelemnek nevezett eszementségről. A lényege ennek is, a minél nagyobb profit megszerzése. El kell hitetni az emberekkel, hogy miközben kímélik a környezetüket, még jól s járnak (15 év alatt megtérül a befektetés). Annyi bizonyos, hogy jól járnak. No, nem azok, akik vesznek napelemet, hanem akik gyártják, de legfőbbképpen a bankok, akik nagyon kedvező kölcsönt adnak erre. Eljön még az, az idő mikor nem vesznek elegen és kötelezővé teszik. Igen. Pontosan úgy, mint az autókatalizátorokat. Lássuk akkor, mit nyerünk a megújuló energiával. Az elmúlt évek mérései alapján, évi 250 ezer tonna hulladékot (nagy nyereség). Ez adódik a Földünkön feleslegessé vált napelemekből. Készítettek egy becslést, hogy amennyiben ilyen ütemben nő a rossz napelemek száma, akkor bizony 30 év múlva, cirka 75 millió tonna is lehet a szemét, amellyel kíméljük a környezetet. Ezt azzal magyarázzák, hogy az olcsón beszerezhető kínai napelemek 4-5 év alatt tönkre mennek. Eredetileg a napelemek átlagos életkora 25-30 évre van tervezve. Most ne kezdjétek szidni a kínaiakat, hogy milyen gagyit gyártanak. Olyat gyártanak, amilyet megrendelnek.  A Tesla autók akkumulátorait is Kínában gyártják, és 1 millió mérföldet bírnak majd ki (vagy ez sem igaz). Gondoljatok bele, hány töltést fog az kibírni. Megmondom Nektek, ahogy van. Ez is néphülyítés. Magunk közt mondva. A Tesla nem fog menni 1 millió mérföldet (még felét sem). Tudom. Minden újrahasznosítható. Ami persze nem igaz. Lehet, ezt, azt kiszedegetnek, de igazából, a cucc nagy része hasznavehetetlen. Most kérdezhetitek, - mégis, mi lenne veszélyes egy panelen? Szép nagy, lapos, fényes üvegnek tűnő tárgy. Mikből épül fel a napelem? Többféle panel kapható, de többen is található ezüst, üveg, etilen-vinil-acetát, és alumínium. Az EVA (etilén-vinil-acetát), tehát nem a hazánkban január elsején megszűnt egyszerűsített vállalkozói adó, hanem egy csodálatos anyag. A guminál rugalmasabb. Nagyon jó szigetelő, és még szagtalan is. (Most így tudjuk). Régebbről tudjuk, hogy a fémek mind mérgek. Az említett kettőn kívül, található benne kadmium, króm, és ólom. Ezek, az emberre és a környezetre egyaránt ártalmasak lehetnek. Ezek, üveggel vannak lezárva, és a szigetelő anyagot, az imént dicsérgettem. Akkor meg oké. A káros anyag nem tud kijönni, ergo biztonságos. Az időjárási viszonyok miatt (jégeső) az üveg sérülhet, és a veszélyes anyagok kiszivároghatnak. Ennek okán a talajba kerülhet a mérgező anyag. Kit zavar egy napelem parkban? Elszivároghat a talajvízzel. Aztán felmerül az is, - a megsérült napelemeket Ki gyűjti össze? Hol tárolja? Ne feledjük! Millió tonnákról beszélünk. Meg aztán arról se feledkezzünk meg, hogy karbantartásra a napelemes rendszereknél is szükség van. Most induljunk ki abból, hogy a globális felmelegedés csökkentése a cél. Mindég mondom. Az ember megold egy problémát, amivel több újat hoz létre. Azok megoldása a jövő feladata. Csináljanak már Ők is valamit, a környezet védelmének érdekében. -.appa. 

Örömmel tudatom Veletek, hogy Én is megkaptam, azt a közérdekű információkat tartalmazó kiadványt, amiről az Idősek Tanácsa döntött, Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében. Ilyenek vagyunk Mi öregek. Merünk dönteni. Kicsit meglepődtem, hogy a miniszterelnök úr nem jelent meg a kiadványban. Gondolom nem ért rá, ezért egy hasonló embert gyorsan lefotóztak. Nem gondolnám, hogy túltolták a fotosoppot. Nem szokott Ő, ilyen színű nyakkendőben megjelenni. Érdekes cikk, a „Köszöntő, Juttatások”. Jut eszembe róla: hol van már a tavalyi hó? Az ígéretekkel kapcsolatban, azt gondolom: vagy lesz, vagy nem lesz? Emlékszem arra a mondására: egy dolog a választás, más dolog a kormányzás. Ami igaz is. Nem lehet vele vitatkozni. Mellé még azt is gondolom, így csinálják ezt Föld szerte. Kicsit búlváros az újság. Legalábbis szerintem, nem közérdekű, amit közöl. Közérdeklődésre számíthat, ez a bulváros vonal is, hisz sok embert érdekelhet, hogy híres emberek, celebek mit csinálnak? – mit mondanak? Ezzel csak azt akartam kinyeferegni, hogy a közérdek, meg a közérdeklődés nem ugyanaz. No-de, ne elégedetlenkedjek már. Örüljünk, hogy kaptunk. Ugye kaptuk a Retró rádiót is. Azt mondják, a leghallgatottabb rádió. Bujtogatnak is, hogy: ha, megkérdik, mikor hallgattuk, akkor mondjuk meg. Még arra is kioktatnak, hogy mi van, ha internetes tapló érdeklődik. Jó. Tudom, hogy napló, de szerintem a tapló közelebb áll az igazsághoz. Egyéb íveket már töltöttem ki. Teljesen anonim. Igazán, csak néhány olyan kérdés van benne, ami alapján be tudnak azonosítani. A telefonos verzióban többször jártam úgy, hogy a kérdező elmondta, a felmérés teljesen névtelen. Teljesen megsértődnek, amikor közlöm vele: nem mondok semmit, a telefonszámom alapján, tudja Ki vagyok. Akkor is mérgesek, ha nem vagyok hajlandó személyes adatokat megadni. Felháborodnak, hogy Ők azzal nem kívánnak visszaélni. Nem adják ki, harmadik fél számára. Mennyivel jobb az Nekem? - ha eladják az adataimat, negyedik, meg ötödik félnek is. Szóval Nekem, mint öregnek, mindég akad egy kis morogni való. Humorosra fogva a figurát: tudok is, meg szeretek is morogni. Nem tudom, Ti hogy vagytok vele? Nekem speciel gyakorta piszkálja valami a csőrömet. Itt van például a vizek védelme. Köztársasági elnök úr is erről szokott értekezni, amikor módja van rá. A nagy esők bevitték, a sok műtrágyás, vegyszeres vizet a Balázs-érbe. A vízhőfoka 30 fok felett volt, és vörösmoszatos. De nem engedik a vizet, tovább a Hortobágy csatornába, hanem hagyják itt rohadni. Amennyiben itt pusztulnak a halak az nem lesz újsághír, mint a Hortobágy folyó halainak pusztulása. Arról most, még nem is szólottam, hogy voltak konkrét halpusztulások, amikor a zetorosok ott szívatják meg a tartályt vízzel (egyesek szerint lopják a vizet), és a vegyszeres víz visszacsorog a Balázs-érbe. -.appa.  

Most kérdezhetitek, - mégis, miről ismerszik meg a jó szélhámosság?  Ez benne a nagyszerű, hogy semmiről. A dolog úgy van beállítva, hogy Te jársz jól. Mondjátok meg igaz hitetekre. Van olyan ember, aki a másik embernek jót akar? Van! Kiálthatjuk kórusban. Csakhogy azok közül egyik se milliárdos. Tehát drága barátocskáim, elmondom Nektek mi a teendőtök. Ha, a meggazdagodásnak ezt a módját akarjátok választani. (Más módja nincs). Azt egy pillanatra se higgyétek, hogy a keménymunka meghozza a gyümölcsét. Azaz meghozza, - de!- nem Nektek. Alapvető dolog, hogy tégy úgy, mintha önzetlenül segítenél az embereken. Amikor ez beindul, akkor már melletted a média és önként dalolva reklámozzák a Te nagyszerűséged. Arra nagyon vigyázzatok, hogy nem szabad egyből sok pénzt lenyúlni. Önmérsékletet kell tanúsítani. Ahogy nő az összeg, úgy tudsz egyre többet magáncélra fordítani. Mikor igazán nagy leszel, akkor már magáért az emberiségért tevékenykedsz. Akkor már Neked megbocsájtják a magán repülőgépet is, hiszen sok fontos dolgod van, és érthetően nem tömeg közlekedsz. Az idő pénz. Ebbe a kategóriába tartoznak, a politikusok, bankárok és a világmegváltók. Ne a Jézus kategóriájú emberekben gondolkodjatok. Ő belebukott az egészbe, mikor a bankárokat kiűzte a jeruzsálemi templomból. A legnagyobb lehetőség most a környezetvédelemben, az emberiség étkeztetésének a megoldásában van. Ilyen csodálatos dolog az elektromos autó, a napelem, vagy a GMO élelmiszerek előállítása. Maga az élelmiszertermelés is irtózatosan nagy üzlet. Nem véletlen, hogy a termelésben való részvételben (a háttérből), politikusok bankárok  nyüzsögnek. Mindez nem azért történik, hogy az emberek ne éhezzenek. Úgy vannak vele: Ki nem szarja le, hogy éheznek. Az Ő bajuk. Emlékezzetek a mondásra (a Mi Lázárunk mondott, valami ilyesmit). Kinek mennyije van? - annyit is ér. Lássátok be, hülyeség ilyet kimondani. Elég ezt gondolni, és ennek az elvnek megfelelően cselekedni. Nem régiben jelent meg egy adat. Ami szerintem elég sokkoló. Azt írták, világszinten (a Földet értik alatta) másodpercenként egy millió dollár, támogatást kap a mezőgazdaság. Ez nem kis összeg, azt azért ismejétek be. Emiatt élünk ilyen jól ezen a bolygón. Na, nem mind, de úgy átlagban. Az anyagi javaknak cirka kilencven százaléka, az emberiség öt százalékának a kezében van. Mindég mondom. Az emberiség nem változik, csak a dumájában. Ősidőktől fogva ezt tapasztalhatjuk, hogy volt néhány százalék ember, akinek bepászolt az élet. Persze vannak változások. Annak idején még a király elment a csatába. Ami, lássuk be hülyeség volt. Emlékezzetek rá, II. Lajos is belefúlt a Csele patakba, arról nem beszélve, hogy Tomori Pál fővezér (kalocsai érsek) és másik hat püspök is ott lelte halálát. A mai nagyvezérek nem akarják személyesen végezni az ilyesmit. Sokkal egyszerűbb egy klímatizált szobából hirdetni, hogy Mi majd megmutatjuk. Barátocskáim, rájöttünk. Az ősök azért mentek személyesen a csatába, mert akkor még nem volt klíma. -.appa.       

Johnson elnöknek volt egy „New Society” programja. A dollár nem csak gazdasági, de geopolitikai erőforrásává is vált az amerikaiaknak. Ennek aljassága az volt, hogy bármelyik országot, vagy bármely személyt, az amerikai külpolitika taccsra vághatott. Nagyon egyszerűen oldották meg, kizárták Őket a dollárrendszerből. Több helyen is említettem már. Kadhafinak azért kellett pusztulnia, mert aranyalapú pénzt akart létrehozni. Ez roppant kényelmetlenül érintette az USA megalomán törekvéseit. Mindég, mindent Ők tudnak jól. De tegyük hozzá gyorsan, ennél sokkal fontosabb volt az amerikai hadsereg. Gondoljatok bele. Az US Armira több pénzt költenek, mint az összes többi nagyhatalom hadseregére együttvéve. Állandóan csatában kell lenniük. No, nem azért, amiért Nekünk, Magyaroknak, hogy megvédjük a kereszténységet. Nekik, azért kell háborúzni, hogy elpuffogtassák a régi fegyvereiket. Aztán gyártanak újabbakat, ami sok pénzbe van. Ezt úgy oldották meg, kihasználva a dollár kiváltságos helyzettét, hogy hadsereget, költségvetési deficitből finanszírozták. Tehát az amerikai hegemónia abból adódik, hogy egyrészt a dollárra van alapozva a világgazdaság. Másrészt ott van a hadseregük, ami a Föld bármely pontján bevethető, és nem mellékesen technológiai szempontból minden más hadseregnél fejlettebb. A kettő csak egymással összefonódva életképes. Ez azért van, mert a globális gazdasági kapcsolatok motorjának tekinthető beszállítói láncokat is dollárban finanszírozzák. Emiatt az erős dollár magasabb finanszírozási költségeket okoz. Ahhoz, hogy ez így maradjon, az amerikai monetáris politikának figyelnie kell arra, hogy egy-egy lépésük, mit okoz. Például egy növekvő időszak tetőpontján indokolt lenne egy monetáris szigorítás, csakhogy az bedöntheti a világgazdaság jelentős részét. Amint az látható volt válság idején is dollárt vesznek, a pénzpiac résztvevői. Ebből a szempontból, ez elég nagy probléma, hiszen az USA-n belül sem jó mindenkinek az erős dollár. Ugyanis, a dollár kiváltságos helyzete alapvetően az amerikai tőke tulajdonosainak helyzetét javítja. Említettem az imént, hogy dolláreszközökre mindig lesz kereslet. Aki dollárban kapja a fizetését, és a munkájából él, annak relatíve romlik a helyzete. Közgazdászok szerint ez a járadékszedésnek kedvez, a termelékenység javításával szemben. Ezért van tehát, hogy Trump és mások is gyengébb dollárt követelnek. Volt is tavaly egy törvényjavaslat kezdeményezés, amiben azt kezdeményezték, hogy adóztassák meg a dollárt vásárló külföldieket. Váltsunk témát, és ne dollárt. Vírusozzunk egy kicsit. Mit szóltok milyen idióták az amerikaiak. A fiatalok körében dívik egy játék. Többen összejönnek, olyan társaságban, amiben garantáltan van fertőzött személy. Pénzt dobnak be, és az nyeri az összeget, aki bizonyítani tudja, hogy Ő kapta el, elsőnek a koronavírust. Még azt sem mondhatjuk, hogy olcsójáték hülyegyerekeknek. -.appa.

Atyám fiai. Gondojjatok mán bele, mielőtt pocskondiáznátok a Mi legnagyobb jótevőnket. Mert, mit mondott Ő? „Hazánk nem tudja elfogadni az Európai Unió javaslatát a járványt követő határnyitással kapcsolatban”. Ebben teljesen igaza van. Ha mán valamit el kell fogadni, az píz legyék.  A miniszterelnök azt mondta: az EU által javasolt 14 nem uniós ország helyett csak Szerbia esetében tudnak kivételt tenni. Kiderült az is, hogy a környező országokban riasztó képet látni, hiszen van ahol a mai napig annyi esetszámot regisztrálnak, mint a járvány csúcspontján. Ezért osztán hajjátok, egyértelműen megmondta: „Lesz egy humanitárius korridor. Úgy, mint a válság tetőpontjának időszakában volt. Amit használnia kell mindenkinek, aki átmegy Magyarországon. Nem hagyhatja el ezt az útvonalat. A határellenőrzéseket pedig továbbra is szigorúan megtartjuk. Az Uniónak azt a kérését, hogy az Unión kívüli országokból is engedjünk be polgárokat, Szerbia kivételével nem tudjuk egyelőre teljesíteni, mert ez ellentétes lenne a magyar emberek egészségéhez fűződő érdekével”. Ha nem lennétek értetlenek, akkor könnyen belátnátok, hogy a magyar emberek egészséghez főződő érdeke az, ha nem csak úgy bárkitől kapja el vírust. Jobb, ha a szerbektől kapja el. Mégiscsak barátaink. Mire alapozom? – eme kijelentésemet. A tegnapi napon a rádióban elhangzott hírekre. Ott ugyanis még a kormány rádióiban is azt nyomták, hogy Szerbiában milyen szar a helyzet.  Sorolták az új eseteket, a halottak számát. Tuggyátok, azér az igen nagy könnyebbség, hogy érezhessük apu törődését. Megmondta: nincsen még nagy baj, a második hullám nem indult el, azonban a javasolt határnyitások ellentétesek lennének a magyar emberek egészségének védelmével.  Úgyhogy nyugoggyatok le. Megfontolták ezt rendesen a törzzsel. Az a legjobb, ha szerb barátainktól kapjuk el a fertőzést, és nem mindenféle jött menttől. Értitek? – a szerbeken kívül, még másik 13 ország lakosaitól elkapni a fertőzést, olyan zsenánt lenne. Milyen hülyén jönne mán ki. Az, azért már tényleg sok lenne! Mégis, - mit képzel magáról ez, az EU?  Mindenekfelett, a magyar emberek érdekeit kell szem előtt tartani. Ebben megegyezhetünk. Hogy mi az? Semmi közötök hozzá! Hány magyar érdekeit érinti? Semmi közötök hozzá! Amikor két emberről beszélünk, akkor már használható a többes szám. Szóval barátocskáim ehhez tarcsátok magatokat, - ha már, két igaz magyar jól jár, akkor a szerbekkel kapcsolatos döntés helyes volt. Szóval megéri. Nem véletlen a mondás, hogy időnként áldozatokat kell hozni. Reméljük, kevesen lesznek, akik áldozatul esnek ennek a bölcsen megfontolt döntésnek.  -.appa.