Szóval ott fejeztem be, hogy az FDA mérlegelésében kicsit mintha szerepet játszana az, - honnan származik a termék? Amire akár azt is mondhatnánk piac védelmi szempontból még érthető is. Azzal indokolt a lazacgyártó cég, az Aquabounty: termelési rendszerükből adódóan nem fordulhat elő, hogy a természetbe kikerülve a halak szaporodni tudnának. Azt mondták: ha mégis kikerülnek, a módosított gént örökíteni nem tudják, mivel technológiájukból adódóan növelték a kromoszómaszámot (triploidizáció), ezáltal sterillé tették a génmódosított halakat. Csakhogy ez a jelenlegi termelésük jellemzi. Hosszú távú üzleti terveikben az szerepel, hogy a zárt rendszerű termelést Föld szerte beindítják. Nem számoltak azzal, hogy így nagyságrendileg megnövekszik a génmódosított lazactermelés. Mi lehet ennek a következménye? Ha, a nagy mumus, az FDA engedélyezte, akkor országok sora mondhatja: nincs ebben veszély, hiszen az FDA is megengedte. Megengedik majd a lazacikrák behozatalát és a zárt rendszerű termelését. Kérdezhetitek, - és mi van akkor? A lazachoz tengervíz kell. A becslés szerint előfordulhat, hogy 10 év alatt a módosított génű lazactermelés eléri az 50 ezer tonnát. Ezzel számolva, akkor évente 14 millió génmódosított úgynevezett, szempontos ikra utazik majd a keltető telepekről a Földön létrehozott termelőegységekbe. Terveik szerint, csak olyan cégek vehetnek ikrát, amelyeknek nemzeti hatósága igazolja, hogy a termelési rendszer zárt és megfelel a biztonsági követelményeknek. (Jegyzem itt meg halkan, Nekik eladó lesz az ikra). A nagy pénzszerzés lehetősége, nagy rizikót jelent arra nézve, hogy kijátsszák az előírásokat. Egyértelmű, hogy a Mi halas tavi termelésünkhöz hasonlóan, a piacra termelt lazac költsége is akkor a legjobb, ha nagy tömegben termelik. A tengeren a halastavat úgy oldják meg, hogy ketrecekben nevelik a halakat. Megeshet, valaki sumákol, és tengeri ketrecekbe helyezi ki a genetikailag módosított lazacot. Miért is ne? Kétszeres növekedési sebesség, ehhez társul a 25%-kal jobb takarmányhasznosítás. Ezeket összevetve, olyan 20%-os költségcsökkenés érhető el. Ez azt jelenti, hogy 2000 tonna lazac előállítása esetén, a hagyományos lazac előállításhoz képest évi 1,6 millió euró többletnyereség keletkezik. Az, azért nem rossz. Most kérdezhetitek: mi ebben a szélhámosság? Amit már említettem is. Tápos halról beszélünk. Ha átgondoljátok, akkor világos a dolog. Vannak halastavak, amelyekből a kikerült hal kotu ízű. Ez a tóban lévő iszaptól van. Most mondhatjátok, hogy az óceánokban nincs iszap. Kétségtelen, hogy a tengeri halak tisztább ízűek.  De, mégis más a ketreces termelésű tengeri hal, mint az, ami megküzd az élelemért. Például, ott a pangasius (cápaharcsa). Zsíros a húsa. Ugyanezt tapasztalhatjuk, egy tisztavizű halastóból származó pontynál is. Nem iszap ízű, de húsa puhább, zsírosabb. Van ennek köze a tenyésztéshez is, hiszen a tükörpontyok, a természetes vizekben is kövérek. Jól hasznosítják a táplálékot génmódosítás nélkül, csupán a keresztezéseknek köszönhetően.  -.appa.