- Nem értek veled egyet abban, hogy a tudományos intézetek feleslegesek. Komoly szerepük van. Viktor is mondott olyat, hogy nincs szükség alapkutatásra.
- Na, de mit várhatunk? - egy, magyar viszonylatban is, a középszerűnél jóval gyengébb futballistától. Jegyzem meg, még így is azt kell mondanom, jobb futballista volt, mint amilyen miniszterelnök. Eszébe nem jutott, hogy fejődtek a berendezések. Valamit nem vettek észre. Nem figyelmetlenségből (bár az sem kizárható), az akkori műszerek még nem detektálták, amit látni kellett volna. Gondoljunk csak a Higgs bozonra (Isteni részecske). Peter Higgs 1964-ben vetette fel ennek, a később róla elnevezett bozonnak a létezését. Az LHC megépítése után 2012-ben bizonyosodott be, hogy létezik. Így, majd 50 év után (2013-ban) Nobel díjat kapott. Ez a részecske, és a hozzá kapcsolódó Higgs-mező felelős az összes többi részecske tömegének biztosításáért. Úgy mondják, ezzel érthetővé vált a galaxisok, a csillagok és bolygók szerkezete.
- De most sem mondhatjuk, hogy végére értünk a fizika, mint tudomány fejlődésének. Semmi értelme tovább kutatni, elértük a végét. (Volt már ilyesmi, de arról inkább később). Jut eszembe. Azt nem is írtam, mikor az elavult fizikáról szóltál. A gáztörvények használatosak a mai napig is. Nem hagyhatjuk ki az Ohm-törvényt sem. Igaz villamos mérnöki karon volt olyan hallgató, aki vizsgán nem tudta ismertetni az Ohm-törvényt.
- A bizonyíték arra nézve, hogy tudomány nem állt meg. A Boston College fizikusai 2022-ben jelentették be, hogy felfedeztek egy új részecskét. A részecske neve axiális Higgs-mód, és a Higgs-bozon mágneses változata. A Higgs-bozont 2012-ben fedezték fel, és lám, rá 10 évre, megint találtak egy részecskét. Érdekessége a dolognak, hogy kísérletet szoba hőmérsékleten végezték. Nem volt szükség hatalmas elektromágnesekre, és különleges hűtési rendszerre, amint az, az LHC esetében van.
- A Higgs-bozonnal kapcsolatban. A részecskefizika standard modellje szerint, a mindenütt jelen lévő mezők fluktuációjából előálló részecskék közvetítik a világegyetem alapvető erőit. Az elektromágnesességet a fotonok, az atommagok bomlását irányító gyenge kölcsönhatást pedig a nehéz W- és Z-bozonok. Úgy tartják, kezdetben ez a két erő egy volt. Az univerzum tágult és hűlt, és ennek hatására a W- és Z-bozonoknak tömegük lett. E miatt másképpen kezdtek viselkedni, mint a fotonok. Ez a folyamat a szimmetriatörés. Itt merül fel a kérdés. Akkor, honnan is jött a tömeg? Az elgondolás szerint, a bozonok egy új dologgal, a Higgs-mezővel találkoztak, amelynek rezgései Higgs-bozonok formájában tömeget kölcsönöztek nekik. -.appa.
