Ott tartottunk, hogy a II. magyar hadsereg 1943. január 24-én a Dontól visszavonul. Apám elmesélése szerint, nem volt ez egyszerű. A németek is visszavonultak és azt szerették volna, ha a magyarok tartják a frontot, amíg ők menekülnek. Előfordult, hogy a német teherautó hátuljára felkapaszkodó magyar katona kezére a németek ráléptek, vagy puskatussal verték, hogy engedje el. A megmaradt, emberek a nyár közepéig hazaérkeztek. A szovjet hadsereg mindeközben tört előre. Jány vezérezredes Bajorországba távozott, ahol később fogságba esett. Teszem hozzá, Jánynak még katonakoromban (1974-76) is rossz híre volt. Ezt igazából Balassagyarmaton tapasztaltam. Itt szolgált velünk egy határőr, aki rokona volt Jánynak. Onnan tudtuk, hogy kérdezték tőle, - rokona e a II. magyar hadsereg volt parancsnokának? Igent mondott. No, ekkor ismertette a százados elvtárs Jány tetteit. Állítólag egy aktatáskában hozta haza a II. magyar hadsereget. Abban az időben, úgy hírlett, nincs 200 túlélő. Nyilván akkor. Ezt viszont, Nekünk nem mondta senki. Jány a fogságban hallotta, több egykori alárendeltjét bíróság elé állították, ezért 1946. október 7-én önként hazatért és jelentkezett a katonai hatóságoknál. A Budapesti Népbíróság héttagú tanácsa elé állították. Közbe vetem, hogy Horthyt ugye a németek lemondatták és német országba vitték. Az amerikai csapatok 1945. május 1-én a hirschbergi kastélyban hadifogságba ejtik, a volt kormányzót. Így tudja meg más magyaroktól, hogy félelmei beigazolódtak, és a szovjetek „felszabadították” Magyarországot. A háború végén tett politikai manővereinek köszönhetően Horthyt, a nemzetközi hatóságok nem tekintették háborús bűnösnek. Mi volt ennek a döntésnek az oka? XII. Pius pápa közbenjárása, és kiállt Horthy mellett Sztálin is. Azt mondta, nem lehet háborús bűnösnek tekinteni azt, aki fegyverszüneti tárgyalásokat kezdeményez, és hivatalosan is bejelenti országa átállását. Horthy ugyanis 1944 őszén már nem finnyáskodott és fegyverszüneti delegációt küldött Moszkvába (Faragho Gábor vezérezredes 1944. október 11-én alá is írta az előzetes fegyverszüneti feltételeket). Sztálinnál ez számított. Úgy értékelte, hogy Horthy szembefordult Hitlerrel. Az is sokat számított, hogy hatalmának utolsó napjaiban intézkedéseket tett a pesti zsidók megmentésére. Ez, arra volt jó, hogy önmagát jó színben tüntesse fel, hisz a nyilasok uralma alatt, tovább gyilkolták a zsidókat (deportálások, Dunába lövetés). Mondhatjuk trükkjei bejöttek, és kihallgatták ugyan a háborús bűnösök nürnbergi perében, de nem ítélkeztek felette. A népbíróság Viszont ítélkezett Jány Gusztáv felett, és 1947. október 4-én háborús bűntettért golyó általi halálra ítélte, melyet november 26-án végre is hajtottak. 1993-ban a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati tanácsa úgy ítélte meg, hogy Jány, csak végrehajtotta a parancsot, amit a honvédség első számú vezetője, Horthy Miklós legfőbb hadúr adott ki. Őt sem ítélték, posztumusz golyó általi halálra. A kormányzó csak Hitler kérésének tett eleget. Félő volt ugyanis, hogy hazánk a doni részvétel nélkül elveszíti, a második bécsi döntéssel visszaadott Észak-Erdélyt. Igaz, nem soká volt a Mienk, de ez a kis szívesség megérte (ezt Én mondtam, nem az LB). Jány védelmében az LB rámutatott, hogy több hadszíntéri parancsa a könyörtelenségig szigorú, de nem lépi túl a törvények és a katonai szabályzatok kereteit. Utasításainak célja, az ütközetek után, a sereg egyben tartása, újjászervezése, a rend megóvása volt, és a veszteségek mérséklése. -.appa.
