Ezt Én mondom, hogy annak a következménye. A miatt mondom, mert Ausztria nem lépett hadba a németek oldalán. Igaz lerohanták. Történelmi tanulmányokból emlékezhetünk erre a szóra: Anschluss. Ez, egy politikai mozgalom volt, és nem Hitlerrel kezdődött. Egy 19. századi irányzat volt ez, mely Ausztria Németországhoz való csatolását szorgalmazta. Tudnivaló, hogy az I. világháború után erősödött ez az irányzat. A hitleri Németország 1933-tól már nyíltan törekedett az Anschlussra, melyet 1938-ban Ausztria bekebelezésével meg is valósított. Nem tudni, - akkor mi lett volna a sorsunk? – ha akkor a Monarchia része vagyunk. Kár is ezen töprengeni. A Horthyt kedvelők, méltatók erős érvelése, hogy visszaszerezte, az I. világháborúban elcsatolt területeket, és ha a II. VH jól alakul, akkor még kaptunk volna területeket. Teszem hozzá, a felvidék visszacsatolása sem volt egyszerű eset. Az első bécsi döntés értelmében (egy etnikai revízió volt), a magyar honvédség bevonult Szlovákia, főleg magyar lakta területére. (Ennek tükrében érthető, a II. VH után miért kezdték el, vegyíteni a lakosságot, az újonnan kapott területeken). Hiába voltak magyarok, másképpen voltak szocializálódva. Egyszerűen máshoz voltak szokva. Az anyaország nem bízott az ottani hivatalnokokban. Elkezdte őket lecserélni. Persze vannak, akik nagy magyar országról álmodoznak, de lássuk be: ezzel a jelenlegivel sem tudunk mihez kezdeni. Tudjátok, mit mondok erre? – a ha-ra. Annak a tipikus esete: ha, a nagymama csengetne, Ő lenne a villamos. Olyan vélemény is van, hogy ennyi veszteséget, amit elszenvedtünk, sőt még ennél többet is megért, a lehetőség, hogy egy nagy és erős Magyarországot hozzanak létre. Ez egy ábrándos téveszme. Mennyi volt ennek az esélye, hogy bekövetkezik. Gondoljuk végig. Kétségtelen. Lengyelországon és Ausztrián napok alatt átrohantak. Villámháborúként jelölték. Igaz is, de utána már a távolság miatt akadozik az élelmiszer, és a hadianyag utánpótlás. A megszállt, szétrombolt országokból nem sok mindent lehet szállítani. Említsük meg azt is, a megszállt népek, ahol tudtak keresztbe tettek. Szóval. Mikor a villámháború megállt, akkor látszott, hogy bajok vannak. Azt se feledjük, hogy Svájcot nem tudták lerohanni. Száraz földön nem ment, a hegyek miatt, ezért légitámadást indítottak. A svájci légierő nagyon elverte a luftwaffét, a Harmadik Birodalom légierejét. (Létrehozása Hitler hatalomra jutása után kezdődött). Nem is merték többet megtámadni Svájcot. No de, lássuk a Minket érintő történéseket. Azt említettem, hogy a németek bajban voltak. Nem is csoda. Nem igazán bíztak a szövetségesekben. A frontvonal nagy volt. Különböző helyszíneken zajlottak a csaták. Most érkeztünk el oda, ahol a történetet, abbahagytam. A szovjet hadsereg 1943. január 12-én megindította a támadást a Don mentén, és 5 nap alatt több helyen is áttörték a védelmi vonalat. A II. magyar hadsereg január 24-én visszavonult. A megmaradt egységek, mintegy 85 ezer ember, áprilisban és a nyár közepén hazaérkeztek. -.appa.
