appasztorik

Akarmi, mint egy szatócs bót

Töprengéseim (21)

2020. október 12. 06:50 - appasztorik

  • Azt gondolom, ha emberi szempontból beszélhetünk bűnről, az akkor az, hogy az emberiség túlszaporodott. Vonok egy párhuzamot. Amikor egy vízterületen nagyon elszaporodnak a törpeharcsák, akkor jön egy vírus és ellepi a víz tetejét, a sok elpusztult állat. Aztán évekig semmi. A törpék nem tudnak karanténba vonulni, védekezni. Menni kell, táplálkozni kell. Arról nem beszélve, hogy a vízben jobban terjed ez a vírus. Hallottam azt is, hogy ez, az időnként felbukkanó vírus, a szürke harcsák vírusa. Szerencsére azok nem szoktak pusztulni. Igaz nincsenek is ilyen mértékben elszaporodva. Jegyzem meg Nektek, ezüstkárász is rengeteg van. Közöttük nem tapasztalni, ilyen pusztulást. Azt tapasztaltam viszont, hogy az idén nagyon sok a fiú e.kárász. Beszélgettem erről, egy halas szakember ismerősömmel. Azt mondta, ez genetika. Így oldja meg a természet, hogy az e.kárászok ne szaporodjanak el túlzottan. Visszatérve a COVID-19-hez. Azt sem tudjuk, hogy Minket, embereket hogyan érint ez a járvány. Minden feltételezés. Lehet, itt marad velünk, mert jól érzi magát. A vírusok gyorsan szaporodnak. E miatt a gyorsaság miatt aztán, gyorsan is módosulnak. Génhibák miatt mutációk jönnek létre. Már olvastam A, B, C törzsről. Ezen belül vannak variációk. Nem akarom sajnáltatni Őket, de lássuk be, egy vírusnak sem könnyű fennmaradni. Majdnem életet írtam, de nekik nincs olyan. Nem tudnak önállóan szaporodni. Kell emberi, vagy állati sejt, amiben tudja magát reprodukáltatni. Reggel, éhgyomorra azt gondolom ennyi elég.
  • Egy régi történettel hozakodok most elő. Palotás Jánossal történt egy beszélgetés. Ő régi idők politikusa, a rendszerváltás körüli idők üzletembere. Azt mondta, mosolyog azon mikor azt hallja egyes Fideszesekről, hogy „Miszter Húsz Százalék”, másokról „Miszter Negyven Százalék”. Azzal fejezte be, hogy ezen már túl vagyunk. Becslése szerint, minimum kétharmad tűnik el kézen-közön, de nem lepődne meg azon sem, ha valaki háromnegyedet mutatna ki. Tuggyátok, mi jutott eszembe? 2004. szeptemberben kerültem a TEVA debreceni gyárába dolgozni. Akkor Kósa V. Lajos volt. Visszatérve Palotáshoz. Azt mondja, az uniós pénz egyharmada, egynegyede csak hasznosul. Az is nagy összeg. Városaink szépültek. Budapest kifejezetten sokat fejlődött. Meg tudja ítélni, higgyünk Neki. A Föld több mint száz országában járt. Látja, a hibákat is. Oktatásunk és az egészségügyünk romokban. Előrelépéseinknél is, csak viszonylagos a fejlődés. A rendszerváltás után nőtt a GDP! De, lássuk azt is, hogy 1990-ben a lengyeleknél az egy főre eső GDP fele annyi volt, mint a Mienk. Most már előttünk járnak. Fel is teszi a kérdést: most sikeresek vagyunk, vagy sem? Úgy látja. Nem a néppel van a legnagyobb baj, hanem a politikusokkal. A rendszerváltáskor azt várta, végre ügyekről és nem ideológiáról szól majd a politika. Aztán, az első szabad parlament, alakuló ülésére paktumot kötve ült be az MDF és az SZDSZ. Megegyeztek, a parlamenti bizottságok, valamint a hatalmat ellenőrizni hivatott szervezetek tagjainak megválasztásában. Pártkatonákat ültettek mindenhová. Jegyzem meg Nektek. Ezen Én nem csodálkozom. Az akkori politikusok azt a módit szokták meg. A mostani fiatal politikusok a korrupciót szokták meg. Láthatjátok, - hová fejlődtek az 5 %-ról. Na, jó. Mindent megtettek ezért, a régebbi politikusok is. Az említett megegyezésnek köszönhető, amire az ellenzék panaszkodik. Nincs érdemi Alkotmánybíróság, Médiahatóság, Országos Választási Bizottság, satöbbi. Azt gondolom, helyesen látta ezeket a dolgokat. Érdekes, konklúziót vont le, amiben szintén igaza van. A paktum az ősbűn, ami az óta is mintául szolgál a politikusoknak. Tuggyátok? – mit mondok. Egy rablótanyán született, és ott felnevelkedett gyermektől nem várhatjuk, hogy konszolidált úriemberként viselkedjék. Azt a megállapítást tette János, hogy a mutyik béklyózzák a morált és a gazdaságot. Én is azt gondolom. A kettő összefügg. -.appa.
Szólj hozzá!

Levél Gizinek (159)

2020. október 11. 13:49 - appasztorik

Kénytelen voltam elnézést kérni az egyik költőtől. Mindég elfeledem, amire Edit már többször felhívta a figyelmemet. "A művészek érzékeny lelkek, könnyen sértődnek". Nem szándékosan, és nem szívesen teszem ezeket a megsértéseket. Abban a tévedésben vagyok, hogy felnőtt módra meg lehet beszélni dolgokat. Azt gondolom, hogy az emberek nem egyformán látják a világot. A tárgyakat és az eseményeket sem. Még akkor sem, ha egymás mellett állnak, ülnek, stb. Annyi biztos, hogy a Poeton, csökkentettem a megjelenéseimet minden téren. Nem irkálok annyi véleményt a versek alá, és csak havi egy verset teszek fel. Meg is van az eredménye. A követőim száma 96-ról 115-re nőtt. Evvel a visszahúzódott formával nem konfrontálódom annyit. Azt írta a költő, hogy nem a felsőbbrendűségben hisz, de jobb lenne, ha nem keverékek lennénk. Látod ilyen álmodozó lelkek Ők. Sajnos (vagy nem sajnos) az embernek ez nem választás kérdése. Erre nincs opció. Mindenki odaszületik valahová.  A lélekvándorlásban hívők mondnak olyat, hogy egyezség alapján születik oda, a kis jövevény, ahová születik. Azért születik, hogy fejlődni akar. Valamit meg akar valósítani. Azt mondják, mindezt születés előtt átbeszélik. Ami zavaros számomra. Mi a francnak, ha úgyis elfelejti. Kínlódik a földi létben támpontok nélkül. Költőnk jól látta a dolgot. Amíg idáig üldöztek Minket a tatárok, addig elég nagy génkeveredés volt. Azt olvastam valahol, a magyar vezérek, tudtak törökül. Tehát nemcsak a 400 év török uralom miatt van a sok jövevény török szó. Aztán, ahogy jöttünk az új hazába rabolgattunk nőket, asszonyokat, vagy csak megerőszakoltuk Őket, oszt ott hagytuk. Akiket elhoztunk, azok génjei viszont itt vannak bennünk. Mi több, úgy vélem az eredeti magyar gének már rég nincsenek. Természetesnek veszem, hogy tartozni kell valahová. Uralkodónak kell lennie felettünk. Ebben az esetben jobb, ha azt mondják MI, így csupa nagybetűvel meg azt, hogy a nemzet. Olvastam olyat, hogy MI Nimródtól származunk. Végül is, ha mind Ádám és Éva leszármazottai vagyunk, akkor miért ne. Hála Istennek! - mára már nem Isten ülteti a nyakunkra az uralkodókat. Mi választjuk, vesszük Őket a nyakunkba és cipeljük kifulladásig az egyre hájasodó seggüket. Végig gondolva a történelmet, amire vénségemre emlékszem még belőle. A hatalom, mindég is adott kedvezményeket valakiknek. Most miért tenne másképpen? Itt van most, a külhoni magyarok segítése. Gondolj csak bele. Ha valamelyik szomszédos ország, vagy a németek elkezdenék segíteni, a régről itt élő, onnan elszármazott embereket, akkor Mi megvesznénk. A belügyeinkbe való beavatkozásról fröcsögnénk. Ez sem egyszerű kérdés. A hatalomnak mindég meg kell mutatnia, hogy Ő erős. Ő törődik az alattvalókkal. -.appa.

Szólj hozzá!

Horgász morzsák (8)

2020. október 10. 20:17 - appasztorik

Abban igazatok van, azt is el kellene mondanom, hogyan készíthetünk ilyen morzsát, amit a kosárba javasoltam a múltkor. Meg azt is, hogy ez a fajta kenyér nem jó a bordás kosárba, hiszen ennek éppen az a lényege, hogy nem áll masszívan össze. A bordás kosárba a jól meggyúrt kenyér való. Az említett kenyér őrlemény, a mindkét végén nyitott kosárba tölthető igazából. Természetesen úszós módszereknél is alkalmazható, de figyelni kell a víz áramlására. Könnyen előfordulhat, hogy eletetjük magunktól a halat. Közeli úszós horgászatnál (spiccbot, rakós) laza gombócokat formálunk, és azzal etetünk. Maradjunk a fenekező módszernél. Megelőzendő, hogy a kenyér túl könnyen kijöjjön a kosárból az alsóvégét egy kenyér koronggal, vagy etetőanyag koronggal lezárjuk. Így jobban bírja a dobást. Egy idő múlva, a halak bökdösése, a kenyér duzzadása hatására, az alsó végén is kijön a morzsa és szétterül a kosár körül. A halak mozgása felkavarja a duzzadt morzsákat, ami felkelti érdeklődésüket és táplálkozni kezdenek. Ezért mondtam, hogy tehetünk bele csontit, vagy színes morzsát. Ezek is kikerülnek a kosárból, még kívánatosabbá téve a táplálékot. A megduzzadt morzsa nehézzé válik annyira, hogy megakad a fenéken található dolgokban. A halak a morzsákat szippantgatva, előbb utóbb felszippantják a csalinkat is, amibe a horgot rejtettük. Eddigi tapasztalatom szerint a lehűlő vizekben jobban kedvelik a fehérjét, mint a keményítőt. Az irodalom szerint a ponty és a dévérkeszeg különösen kedveli az ilyen kenyérmorzsát. Mi több, azt írják, hogy hidegvízben is megfelelő csalogató hatással bír. Én, amikor egyszer kipróbálom ezt a módszert, akkor fogok valami illat anyagot alkalmazni spray formájában. Úgy ahogyan a múltkor írtam a pellet nedvesítésekor, vagy a száradó etetőanyag újra nedvesítése esetén. Hozzátartozik a módszerhez, hogy csaliként kenyérből készített korongot, gombócot használhatunk. Gyakran használtam horgászataim közben kenyérgombócot e.kárászozás közben. Említettem már az e.kárászt. De, mit is takar ez? Az „e” ma használatos formájával szemben, nem elektronikust jelent, hanem ezüstöt jelent. Az elnevezés, a Pecalisten volt használatos, ahol dr. Váradi László (Laca) nevezte így az ezüst kárászokat. Akkor a Szent István Egyetemen dolgozott. Térjek vissza a kenyérgombóchoz. Említettem gyerekkoromban paprikás, és sajtos gombócot használtam. Később a hetvenes években etetőanyagot kevertem bele. Kipróbáltam a fahéjjal is. Bevált. Ugyancsak, jó volt egyik ismerősömnél a vegetás kenyér. Hogyan készíthetjük, el a kenyér korongot. A kenyeret jól átgyurkálom. Ez után elvékonyítom. Ezt megtehetjük kézzel lapogatva is, nem szükséges hozzá nyújtófa. Fogtam egy műanyag injekciós fecskendőt. Ennek levágtam a tűhöz csatlakozó részt, vastag résznél. A dugattyút felhúztam. A fecskendőt belenyomtam a masszába. Kiemeltem a dugattyút a gyurmából. A dugattyú lenyomásával a kenyérkorong kipattintható és használható csalizásra. Ilyen egyszerű az elkészítése.   -.appa.

Szólj hozzá!

Töprengéseim (20)

2020. október 09. 06:12 - appasztorik

  • Ezen még a múltkor gondolkodtam. Évődött valamelyik okoska. Karácsonyi dugó van Budapesten. A Pesten kialakított bicikli utat is kifogásolják. A lányomtól tudom, Amszterdamban több sávosak a kerékpárutak. Azt mondják, a budai gazdagoknak, régen vannak kerékpárútjaik. Maguknak megcsinálták, - mondja ismerősöm. Osztották az észt, hogy a budapesti vállalkozóknak mennyi adót kellene elengedni. Kevesellte az illető. Pénzt persze, nem osztottak, csak maguk közt. A települések adóit jól megnyirbálták, átirányították állami zsebbe. Állami feladatokat is el kell látniuk az önkormányzatoknak. Nem kedvelem ezeket az észdonorokat. Tudom. Jól megfizetik Őket. Lassan észhiány lesz Magyarországon. A végén még behozatalra szorulunk belőle. Bajban leszünk. A magyar ésszel melyik versenghet a világon.
  • Tegnap voltam Zsuzsival a tiszadobi kastélyt megnézni. Hogy tartották karban ezt annak idején. Akkor, csak kézi erő volt. A nyolcvanas években, még gyermekváros volt. Akkor egy nagy réten végig lehetett menni hosszan a holt-ág partján. Most egy helyen lehet lemenni a vízhez. Tudom a parti sás, nád az eutrofizáció eredménye. Elismerem a buxust rendbe tették. Európai uniós pénzeket is tettek a kastély felújításba. Higgyétek el, nem megy itt minden zsebre. De! Mondjátok meg, - vajon miből tellett ezeknek az Andrássyaknak? Valamit elfelejtettünk az óta. Nem csak ez, az egy kastélyuk volt. Ez nyári lakként szerepelt. Beszélgettünk a tárlatvezetővel. Megtehettük. Kettőnket kalauzolt végig a termeken. E közben derült ki, hogy a dobi kastélyba, egy bögre került vissza a település lakosaitól. Mikor a betléri kastélyt látogattuk meg, akkor ott elmondták, hogy a zűrös időkben a település lakói mindent elhordtak. A vész múltával visszavitték. Dobon egy bútor volt még, amit egy pesti hölgy adományozott a múzeumnak. A többi tárgyat, mind aukciókon vették. Akkor min csodálkozunk, hogy manapság lopnak a magyarok. Lássátok be. A vérünkben van.
  • Sohasem látott bérfejlesztést kapnak az orvosok. Remélem, az orvosok meglátják. Bár megmondom Nektek, ahogy gondolom. Nekem, ez a több éven átívelő emelés gyanús. Mire a végére érnek, addigra egyéb intézkedésekkel elérik, hogy töredékét érje.
  • Ha már orvosok. Koronavírussal jól állunk. Nem emelkedik a fertőzöttek száma. Orbán megmondta előre hogyan alakul. Tuggyátok! Elnyújtják a mintavételi időt 10 napra. Nem fogadják be a statisztikába, ami magán praxisban lett kimutatva. Tehát a lecsökkentett mintavétel behatárolja, hány beteget derítenek fel. Mondjuk, ezerszáz mintát elemeznek naponta. Akkor nem emelkedhet magasan ezer fölé a kimutatott fertőzöttek száma. Az elhunytak száma viszont megduplázódott. Vajon miért? Cecilia, mondta is, hogy az elhunyt fiatal hölgyet is belevették, pedig az egyéb betegséggel került kórházba, de megállapították, hogy pozitív. Hát ezért történt (hogy beszámították). Cecili, Én kiveszem, azt az egy személyt. A statisztika szerint 34 046- an betegedtek meg, és meghaltak 898-an. A betegek számát hagyjuk meg, hiszen igazoltan beteg volt. A halálozások száma csökken 897-re. Húhúú! - mekkorát javult a statisztika.  -.appa.
  • Utó(töp)rengés. Tegnap este mondja a Sushine rádió (nyíregyi), hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház főigazgatója, Adorján Gusztáv koronavírus-fertőzés miatt kórházi ellátás alatt van. Állapota, és veszélyeztetett kora miatt Budapesten kezelik. Nem régiben, éppen ebben a rádióban Ő nyilatkozta, hogy a Jósa András kórház lett kijelölve az operatív törzs döntése alapján Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar  és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye összes középsúlyos és súlyos covid-fertőzöttjének ellátására. Az ugrik be, az eccerű halandónak: most mi van? Nem bízik a saját kórházában (vagy Pesten jobb az ellátás)? Aztán megemlítik Adorján Gusztáv a nyíregyházi megyei közgyűlés Fidesz-KDNP frakció vezetője. Hogy jön ez ide? Azt sugallja a mondat, mintha azért kezelnék Pesten, mert frakcióvezető. Ez úton kívánok felépülést az igazgató úrnak. -.appa.
Szólj hozzá!

Horgász morzsák (7)

2020. október 08. 07:23 - appasztorik

Ott tartottam, hogy megtömködtem a kosarat olyan főtt rizzsel, amibe vegyes színű angolmorzsát is tettem. Akkoriban lehetett még kapni külön piros, zöld és sárga morzsát (lehet, most is van). Sosem vettem. Honnan tudjam, az adott időben melyikre buknak majd a halak. Szóval, bedobtam a cájgot és vártam. Nem fogtam semmit. Piszkálgató kapások voltak. Ahogy telt az idő kezdtem azt hinni, hiba volt ez a jellegű kaja összeállítás. A sziget vége jó szokott lenni. Most se egy kárász, se egy keszeg. Egyszer szépen megindul felfelé a csipesz. Bevágok, kemény ellenkezés után a horog kiakadt. Bosszant a dolog. Az idő telik, kapás megint semmi. Aztán egy gyors kapás, ami már a bothegyét is görbíti. Bevágás után, nagy burvány, majd nagyon gyorsan megkönnyebbül a szerelék. Kitekerem a cájgot. Teljesen megdöbbentem. A horgom ki volt egyenesítve. Olyan, mint egy kis szigony. Úgy tudom visszahajtani, mint a vékony drótot, amit gyerekkoromban a szénből szedtünk ki. Én már nem szerelgetek. Összepakoltam és hazamentem. Mesélem a gyárban a többieknek, mi történt. Mosolyogva mondják: nem kéne ócsó szar horgot venni. Mondom, ez a horog olyan kemény, hogy mikor leakadtam akkor eltört, nem kiegyenesedett. Nem hitték. Másnap bevittem egyet. Na, egyenesítsd ki! Eltörte, így a horog minőségével kapcsolatos feltételezés legalább megdőlt. Elkezdtem irodalmazni. Így tudtam meg, hogy egy bizonyos erő hatására az acél eléri a folyáshatárt, és akkor olyan állapotba kerül, hogy könnyedén hajtogatható. Hát így jártam. Mikor legközelebb mentem a Kacsásra. Azt mondja Nekem Pálóczi Imre: Gyuszikám. Miért mentél olyan hamar haza? Három napijegyet adtam el a helyedre, 63 kiló halat fogtak. Jó etetőanyagod lehetett. Türelmetlen voltál. A nagy halat ki kell várni. Délutános voltam Imre, zártam rövidre a beszélgetést. Az óta sem készítettem ilyen rizses, kosárba való etetőanyagot. Az is igaz, Nekem nincs türelmem üldögélni és várni a nagy halra. Ahogy már mondtam is, keszegezek, vagy pergetek.  Na, ha már eddig nyomtam itt a rizsát, akkor azt is elmondom, hogy mi vitt a rizs használatára. A töltött káposzta. Történt egyszer, hogy nejem odakozmálta a töltött káposztát. Először azt hittük, hogy ehető, hiszen nem látszott azon semmi. Igaz volt egy kis szaga, de majd az alsó odaégett részt ott hagyjuk és kidobjuk a WC-be. Odakerül ahová egyébként is, csak elmarad egy csomó procedúra. Rágás, emésztés, és a többit nem részletezném. Nem így történt. Olyan íze volt, hogy nem lehetett megenni. Attila még kicsi volt. Elmentünk pecázni a Keletire. Vittük magunkkal a fazék töltött káposztát. No, nem azért, hogy éhség esetén legyen mit enni. Átminősítettük etetőanyagnak. Letelepedtünk az egyik stégre, ami előtt jó kis forgó volt. Máskor is horgásztunk ott eredményesen 3 méteres spiccbotjainkkal. Folyamatosan, marokszámra dobáltam a töltött káposztát. Annyi apró keszeget (zömében baglyok) egyszer sem fogtunk, mint akkor. Innem jött az ötlet. Ha kozmásan jó volt? -.appa.

Szólj hozzá!

Horgász morzsák (6)

2020. október 07. 06:39 - appasztorik

Térjek hát vissza a kenyérhez, mert arról is van még mondanivalóm. Szóval, ott tartottam jövőre kell majd kipróbálnom a kenyérgyurmás etetőkosaras módszert. Na-de, ha kibírta 25 évig, akkor egy kicsit még várhat. Ennek a módszernek van egy nagy előnye. Mivel a kosárból szinte semmi sem megy ki, ezért állandó súlya van. Ez kedvez az akasztásnál. Ki lehetne próbálni önakasztós módszereknél is, mint amilyen a pikerezés, és a fíderezés. Hogy így megdicsérgettem milyen praktikus, hogy a kosárban marad a cucc, egy nem várt fordulattal élek. Ugyanis, használható a kenyérmorzsa úgyis, hogy lazán tesszük a kosárba. Ilyenkor, ahogy duzzad kijut a kosárból és a kosár környékén szóródik. Az áramlás, a halak mozgás a fellebegtet belőle a fenékről, ami a halakat táplálkozásra ösztönzi, és felveheti a csalizott horgunkat. Itt már a rezgőspiccesekben (piker, fíder) gondolkodva, azt mondom, hogy amikor a kosarunk töltjük, akkor tehetünk bele csontit. A halak lökdösik a kosarat, de a csontik mozgásukkal besegítenek abban, hogy a kenyérmorzsák hamarabb kikerüljenek a kosárból. Arra vigyázni kell, hogy az erős sodrás a horgunk környékéről lejjebb gyűjtheti össze a halakat. Ott, ahol egy gödör, egy akadó van, ami megállítja a sodródó morzsákat. Azt gondolom, megtunkolhatjuk egy kis angol morzsával is. Esetleg a dévérek kedvencével, a fluo morzsával. Ez annyiban jó, hogy nehéz és csalogató anyagként az aljzaton marad, sodródik és színével felkelti a halak érdeklődését. Így hát ki van dolgozva a módszer. Most elmesélem, honnan jött az ötlet ahhoz, hogy színes morzsákkal bolondítsuk meg a kosárban lévő kenyeret. Sok éve annak, hogy egy vasárnap délelőtt úgy gondoltam, kimegyek a Kacsás tóra horgászni. Délutános vagyok, háromra kell mennem dolgozni. Ha egyig horgászom, akkor még van időm ebédelni is. Előtte való napról kimaradt két össze maréknyi rizs. Ezt egy nájlon zacskóba szedtem és mentem is. Az akkori időnek megfelelő, hagyományos, két horgos fenekező felszerelés volt szerelve, a már akkor is öreg Shakespeare alpha botomon. Ez egyszerű és praktikus. A főzsinórhoz van kötve egy vastagabb zsinór, amin a bordás kosár csúszkált. A 30-35 centis zsinóron alul felül van egy ütköző. Az összekötés alatt 5-10 centivel van a fül, amin a felső horog van. Az ütköző szerepe elsődlegesen az, hogy a kosár ne sérthesse meg a kötéseket. A felsővel viszont szabályozhatjuk, hogy mikor akadjon a horog. Tudom Én, hogy bevágunk, de azért valljuk be, többnyire a halak akasztják meg magukat. A két 8-as számú horog devlon cipész cérnára volt kötve. Ma, már fonott zsinórra kötném. Az előke hossza (nincs új a nap alatt) 5-6 centi volt. A felső tűn, giliszta, vagy tengeri volt. Az alsó horgon puffasztott tarhonya volt. Ez a tarhonya, étkezési célokat szolgált akkoriban, és Nyíregyen is csak egy boltban lehetett kapni. A Keletin szerették a dévérek, és a busák is ezt a megoldást. Folyással szemben kellett bedobni és várni a kapást. No, ennek a szereléknek a bordás kosarába tömködtem Én a vegyes morzsával kevert rizsámat. Hogy mi lett a következménye arról majd legközelebb. -.appa.

Szólj hozzá!

Horgász morzsák (5)

2020. október 06. 06:48 - appasztorik

Az előbbiekből láthatjátok, hogy Én a horgászoknak ahhoz a csoportjához tartozom, akiket nem érdekel mekkora a fogott hal. A lényeg, hogy legyen fogás. Ezért aztán általában egy bottal keszegezem. Bocs ide be kell szúrnom, hogy Bimbó professzor úr most megszólt volna. Nem lehet általánosítani. Az ellenpélda cáfol. És Én időnként bedobok egy fídert, vagy egy fenekezőt elektronikus jelzővel. Természetesen sok esetben megtörténik, hogy pont akkor csinálok valamit, amikor a másik boton kapás van. A spiccbotos úszózás elég tevékeny dolog. A fíderezés nem különben. Így aztán bosszankodás sorozatok alakulnak ki. Még-hogy a horgászat megnyugtató! Így adódik megoldásként az elektronikus jelzés. Ott figyelmeztet a csipogás, és sok esetben meg is akad a hal. Lehetőség lenne a másik botnál, hogy hallal, vagy halszelettel behángálom és várom a rabló halat. Egy sporttársnál láttam már ezt a módszert is elektronikus jelzéssel. Amíg nem csipog a jelző, addig olvas. Csakhogy Én, a rablóhalazásnak is az aktív módját kedvelem. Pergetek. Ezzel kapcsolatban, nehogy valakinek a méz jusson eszébe. Egy őszi napon hajigálom a vasat (Gyuszi kanalat). A túlparton megjelenik (káposztás) Nagy Lajos. Tanárember, aki káposztát termelt akkoriban, azon a részen. Éppen a földet jött ellenőrizni, hogy alakul a termés? - de főleg azt - hogy nem kezdték e meg a betakarítást? – az önkéntesek. Átkiabálgattunk egymásnak. 15 méter nem egy nagy távolság. Szó, szót követ. Mondom, hogy szeretek pergetni. Azt kérdi erre: hol van a méhe? Eddig Én ezt a kifejezést, hogy méhe, sosem hallottam, az igen hasznos rovarral kapcsolatban. A micsoda? – kérdek rá. A méhe mondja Ő. Nézek ki a fejemből, semmit sem értve az egész kérdésből. Látja, tanácstalanságomat segíteni próbál: hol van a kaptár? A méhek. Leesik a tantusz. Elmagyarázom Neki, hogy a horgászatban mit jelent a pergetés. Ahhoz képest, hogy még a kenyeres horgászatról, akartam fecsegni, jól elkanyarodtam. Sebaj, úgyis itt van a nyakunkon a pergető szezon. Azért csak elmondom a kenyér használatának egy érdekes módját. Van tán 25 éve is annak, mikor a kenyérgyárin (Tiszalök) egymás mellett ültünk egy sporttárssal. Azt figyeltem ki, hogy fogdossa a tenyérnyi, meg kicsit nagyobb keszegeket. Az etetőkosárba nem rak semmit. Valami fehér dolog van benne. Mellette egy nájlon acskóban van ebből az anyagból. Észrevette, hogy stírölöm a kosarát. Mondja: kenyérbél. Ez a módszer bejött Neki, az élő Dunán is. Azért használt kenyérgyurmát, hogy ne fogyjon annyi etetőanyag. Ebben igaza volt. Nagyon ritkán nyomott rá egy keveset pótlás gyanánt. Akkor meg is fogadtam magamban, hogy ki fogom próbálni. Nagy lehetőségek vannak benne. Gondoljatok csak bele. Különböző módokon lehet ízesíteni. Összegyúrni: sajttal, cukorral, sóval, aromákkal. Szinte végtelen a paletta.  -.appa.

Szólj hozzá!

okhatározói mellékmondatok (215)

2020. október 05. 07:14 - appasztorik

mert,

tisztes kiképzést kaptam—ezt nem úgy kell érteni hogy tisztességesen kiképeztek—arról van szó hogy tisztes rendfokozatba kerültünk amikor a kiképzésnek vége lett—hát ezt se úgy ércsétek hogy valami nagy rangot kaptunk―aki a kiképzés alapján mindenből kiválót teljesített az tizedesi rangot kapott―nem szórták ezt két marokra―egy szakaszból egy ijen volt ―oszt azt se higgyétek hogy az után mán tiszta lébuskázás az élet—persze jobb mint rendfokozat nélkülinek lenni—na ezzel meg is tudtátok miről beszélek—többnyire őrvezetőként végez az ember—én is így jártam― a kézigránát dobásom nem sikerült―eldobni sikerült de nem robbant fel a nyomorult―a kiképzőnk kibattyogott érte―odahozta hogy akkor dobjam még egyszer―dobtam de megint nem robbant―azt mondja hozza vissza ―pattanok ki a gödörből―harcárokból―erre rám kiabál―nekünk nem lehetett fel nem robbant gránátokat fogdosni―itt az egész vizsga azzal kezdődött hogy összeszereled a kézigránátot―kiment ―szétszedte―én összeszereltem és dobtam―pont tövön vágtam a dollingert―szétment az alja oszt kiborult―a törzszászlós is―megmondta az elején hogy csak a környékére dobjuk―hát nekem az sem sikerült―ezzel a pontos dobással leselejteztem szegény dolit―nem úgy van hogy a gránát leesik oszt bumm ―már robban is―ez nem ütésre indul mint a bombák―de mennyi fel nem robbant bomba kerül elő még napjainkban is―úgy kell dobni hogy vállból jól meg kell húzni―van egy kis csattanás―működött a gyújtószerkezet― hogy ércsétek―a biztosítószeg kihúzása után nem indul el a fojamat―a lendítéskor fellépő tehetetlenségi erő hatására a fejrész a rugók ellenében eltávolodik a nyéltől majd visszacsapódik az ütőszegéhez―cirka négy másodperc múlva robban―hát ezt a mozdulat sort csináltam én rosszul

mert,

ne kérjen elnézést tőlem―nincs miért―nem sértett meg semmivel―eddig ―remélem én se önt―bár én érzékeny vagyok―biztos ön is―nem volt az hiába hogy távozni akart a poetról―végül is maradt―szerintem is jól tette―arról én is lebeszéltem―amit eddig beszélgettünk annak alapján nem különbözik a véleményünk―meglátásaink is hasonlatosak―ezt verseimből is olvashatja ―van ojan hogy jobb a versem mint gondoltam ―az újjászületéssel kapcsolatban―egyes szám egyes szeméjben írtam― ellenem való úgyis újjászületnem―ez csak az én újjászületésem jelenti― nem az eszme van ellenem kitalálva―ez versem hangulatán belül is jelentkezik―másrészt―ezt olvastuk―azt olvastuk―azok nem tények― inkább azok a tények amit megtapasztaltam a saját bőrömön―és láttam másokkal is mijenek a cigányok―gyermek koromtól egészen idáig―de nemcsak idáig―szerintem a jövőben is így lesz―sőt egyre inkább―még valami a cigányokkal kapcsolatban―bármely rétegből is valók még nem találkoztam rendessel―csak aki tetteti hisz a cigány―az cigány―tudja―bántanak―becsapnak―meglopnak és félni kell tőlük―magyarok között is sok ijen van―de akkor a viselkedése miatt tartson velük―vagy már velük is van―a magyaroknak egymás között kellene rendet csinálni― nem tudom érti e―a cigányokat meg ki kellene takarítani innen―az lenne a jó―nem tudom hogy kellene―tényleg sok már a keveredés köztünk― meg köztük―élettársi kapcsolatok―az együtt élések―no  meg a vegyes házasságok―ez engem kiborít―hogy nem látják ennek a veszélyét―így elvész a magyar―engem ez megrettent―félek―mindig is féltem tőlük― a cigányok nem szeretnek minket―de tudják hogy  így mind cigánnyá leszünk―a javaink kellenek csak―a végén megszűnünk mi magyarok 

-.appa

Szólj hozzá!

Töprengéseim (19)

2020. október 04. 06:19 - appasztorik

  • Orbán hatalomra kerülése után nem sokkal eltörölték az alkotmányt, az 1949. évi XX. törvényt. Hatalmát 2012. január 1. óta, a társadalmat kordában tartó alaptörvény biztosítja. Hivatalos államformánk köztársaság, valójában teokratikus monarchia. Akinek nem teljesen smakkol ez a besorolás, annak igaza van. Egy kis csúsztatás van a dologban. Nálunk, az államfő egy olyan báb, akit nagyon jól megfizetnek. Teszem hozzá hivatali hatalmának megszűnése után is. Másrészt, a monarcha, nem Isten kegyelméből uralkodik, hanem a papság, a kereszténydemokrata párt jóvoltából. Azt javaslom mégis. Ne mondjuk azt, hogy diktatúra. Az olyan snassz. Rossz fényt vet Orbán Viktorra. Hogy ránk mit vet? Mármint Orbán Viktor. Ez is egyszerű. Ránk, mindenféle adókat vet, amiből az uralkodó és körei jól megélnek. Híresztelve persze, hogy: ismét csökkentettük az adókat. Előszeretettel a múlt ellenében határozzák meg magukat. Ők ezt nem. Ők azt nem. Ők ezt. Meg azt elértek, tettek, csináltak. A gyakorlatban, sok dolog tetten érhető, olyan cselekvésekből, amit az általuk megvetett szocializmusban csináltak. Bocsika, most Ők úgy mondják, kommunizmus. Ott tartunk, hogy a múltkor azt olvastam: Kádár János a kommunista párt főtitkára volt. Hát, nem beszarás?
  • Ha már Kádár. Akkoriban előfordult, hogy a munkahelyi párttitkár intézte el a „potenciális bűnös” kirúgását, vagy akadályozta meg szakmai előrelépését, esetleg másképpen tett neki keresztbe. Ennek ugye, tucatnyi módja volt. Ezeket nem ma találták ki, csak fejlesztettek rajta. E mellett volt persze, személyekre szóló káderpolitikai alap, ami meghatározta a személyi előmeneteleket. Jó megoldás volt, az állambiztonság a háttérben tudott maradni. Hivatalosan, mostanság semmi ilyesmi nincs. (Majd egyszer erről is mesélhetnék).Na, most olyasmit mondok Nektek, ami manapság nem kicsit hihetetlen. Képzejjétek mán el! Akkor kötelező volt mindenkinek dolgozni. Hát, nem beszarás?
  • Gondoltatok már arra? Alapból semmit sem jelentenek a szavak, amíg meg nem ismered az értelmét, - hogy mégis mit tartalmaz? Az alapján gondolsz valamit. Mit is értesz alatta? Addig viszont bármikor megvan a lehetősége annak, hogy hülyeséget beszélsz. Ha vigasztal, akkor jobb, ha tudod. Bármikor is mondhatsz hülyeségeket, helytől, időtől és mondandódtól függetlenül. Most, azt hiszitek nincs igazam? Pedig igazam van. Tegyünk egy próbát. Tyurma. Dasztaprimicsátelnoszti. Na, látjátok? Ez volt a két kedvenc szavam oroszból. Nektek meg teljes értelmetlenség. Hát erről beszélek. Mit szóltok? – hát nem beszarás.  -,appa.
Szólj hozzá!

Horgász morzsák (4)

2020. október 03. 06:17 - appasztorik

Ígéretemhez híven jön a barna morzsa, és nem is a kutyus, pedig abból van ilyen fajta. Szóval tévesen sokan azt hiszik, hogy a barna morzsa, ugyanaz, mint a belga kenyér. Régebben beszélgetések során, Én magam is azt a téves képet alakítottam ki, hogy van belga morzsa, ami a barna morzsa. Én is elkezdtem hát barna morzsát készíteni a kenyér levágott alsóhéjából. Egyszerű elkészíteni. A kenyérhéját felteszem a plattra, amikor főzés után az edényt leszedtem róla. Ott pirul egy kicsit. Nem tud megégni, hiszen a tűzhely ki van kapcsolva. Amikor meghűlt egy nyitott edényben tárolom, és egy idő múlva ledarálom. Nos, a kenyérhéj ledarálva valóban barna színű morzsát ad, és teljesen jól használható a különböző etetőanyagokba. Őszi, sekély, hideg vízben szoktam használni. A következőképpen. Összekeverem földdel, majd kevés vizet teszek rá és megkeverem. Az etetőanyag álagának végső beállítását spricceléssel oldom meg. Őszi meleg napokon a fekete földes anyag könnyen szárad. Teszek valamilyen aromát a porlasztóba (ezzel a vízzel szoktam porlasztani az etetésre használt mikropelletre is). Ez a szórásos művelet, az anyag álagának változása esetén többször is elvégezhető. Ebben az értelemben igaznak is vehetnénk, hogy a darált kenyérhéj belga morzsa. De! A Belga kenyér, az más. A belga kenyér esetében nem a partszélen szedett földet alkalmazzák. Mondjuk, Én is kínomban vettem a földet a horgászhelyről (az óta meg azért, mert olcsóbb, mint a boltban). Azt tapasztaltam, hogy etetés után ritkultak a kapások. Polaroid szemüveggel látszott a vízben az etetőanyag. Az előttem, ott horgászó spori kukoricája szinte világított. Ekkor fordultam a lábamnál található fekete réti föld felé segítség gyanánt. Bejött. Azóta alkalmazom. Hasonlatos dolog a belga kenyér, hiszen az is kenyér és föld. Szigorúan véve a receptet, 1 rész kenyérmorzsa, és két rész lösz. Tehát nem akármilyen föld kerül bele, mint nálam. Az előkészületek a következők. Veszünk egy kiló kenyeret. A héját levágjuk, felkockázzuk. Ugyanezt a műveletet elvégezzük a kenyérbéllel is. Egy-egy tepsiben megpirítjuk. Vigyázva, hogy meg ne égjen. A keserű ízt nemigen díjaznák a halak. Pirítás közben megkeverhetjük, hogy egyenletes legyen a színe. Ledarálás után a morzsákat összekeverjük. A löszt kiszitáljuk.  Az egy térfogatnyi morzsát összekeverjük a két térfogat lösszel. Ha, tárolni akarjuk egy ideig, akkor ezt ne tegyük meg. Amennyiben a lösznek nedvesség tartalma van, akkor penészesedést indíthat el, ami rossz ízűvé teszi az etetőanyagot, és a halak egészségére is káros. Még egy megjegyzést teszek zárásképpen. Egyszer nem volt nálam etetőanyag. Sajnos egyre gyakrabban feledek el valamit. Összeszedtem a talpunk alól, egy jó összemaroknyi földet, és kevergetés közben porlasztottam rá az aromát. Mikor az álaga megfelelő volt, diónyi gombócot dobtam. Később körömnyi golyócskákat dobtam. Abból indultam ki, hogy süllyedéskor egy feketés csíkot húz, ami egyben egy íz csík is, és ezzel felkelthetem a halak érdeklődését. Bejött. Sorban jöttek a tenyérnyi e.kárászok. -.appa. 

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása
Mobil