- Azt gondolom, ha emberi szempontból beszélhetünk bűnről, az akkor az, hogy az emberiség túlszaporodott. Vonok egy párhuzamot. Amikor egy vízterületen nagyon elszaporodnak a törpeharcsák, akkor jön egy vírus és ellepi a víz tetejét, a sok elpusztult állat. Aztán évekig semmi. A törpék nem tudnak karanténba vonulni, védekezni. Menni kell, táplálkozni kell. Arról nem beszélve, hogy a vízben jobban terjed ez a vírus. Hallottam azt is, hogy ez, az időnként felbukkanó vírus, a szürke harcsák vírusa. Szerencsére azok nem szoktak pusztulni. Igaz nincsenek is ilyen mértékben elszaporodva. Jegyzem meg Nektek, ezüstkárász is rengeteg van. Közöttük nem tapasztalni, ilyen pusztulást. Azt tapasztaltam viszont, hogy az idén nagyon sok a fiú e.kárász. Beszélgettem erről, egy halas szakember ismerősömmel. Azt mondta, ez genetika. Így oldja meg a természet, hogy az e.kárászok ne szaporodjanak el túlzottan. Visszatérve a COVID-19-hez. Azt sem tudjuk, hogy Minket, embereket hogyan érint ez a járvány. Minden feltételezés. Lehet, itt marad velünk, mert jól érzi magát. A vírusok gyorsan szaporodnak. E miatt a gyorsaság miatt aztán, gyorsan is módosulnak. Génhibák miatt mutációk jönnek létre. Már olvastam A, B, C törzsről. Ezen belül vannak variációk. Nem akarom sajnáltatni Őket, de lássuk be, egy vírusnak sem könnyű fennmaradni. Majdnem életet írtam, de nekik nincs olyan. Nem tudnak önállóan szaporodni. Kell emberi, vagy állati sejt, amiben tudja magát reprodukáltatni. Reggel, éhgyomorra azt gondolom ennyi elég.
- Egy régi történettel hozakodok most elő. Palotás Jánossal történt egy beszélgetés. Ő régi idők politikusa, a rendszerváltás körüli idők üzletembere. Azt mondta, mosolyog azon mikor azt hallja egyes Fideszesekről, hogy „Miszter Húsz Százalék”, másokról „Miszter Negyven Százalék”. Azzal fejezte be, hogy ezen már túl vagyunk. Becslése szerint, minimum kétharmad tűnik el kézen-közön, de nem lepődne meg azon sem, ha valaki háromnegyedet mutatna ki. Tuggyátok, mi jutott eszembe? 2004. szeptemberben kerültem a TEVA debreceni gyárába dolgozni. Akkor Kósa V. Lajos volt. Visszatérve Palotáshoz. Azt mondja, az uniós pénz egyharmada, egynegyede csak hasznosul. Az is nagy összeg. Városaink szépültek. Budapest kifejezetten sokat fejlődött. Meg tudja ítélni, higgyünk Neki. A Föld több mint száz országában járt. Látja, a hibákat is. Oktatásunk és az egészségügyünk romokban. Előrelépéseinknél is, csak viszonylagos a fejlődés. A rendszerváltás után nőtt a GDP! De, lássuk azt is, hogy 1990-ben a lengyeleknél az egy főre eső GDP fele annyi volt, mint a Mienk. Most már előttünk járnak. Fel is teszi a kérdést: most sikeresek vagyunk, vagy sem? Úgy látja. Nem a néppel van a legnagyobb baj, hanem a politikusokkal. A rendszerváltáskor azt várta, végre ügyekről és nem ideológiáról szól majd a politika. Aztán, az első szabad parlament, alakuló ülésére paktumot kötve ült be az MDF és az SZDSZ. Megegyeztek, a parlamenti bizottságok, valamint a hatalmat ellenőrizni hivatott szervezetek tagjainak megválasztásában. Pártkatonákat ültettek mindenhová. Jegyzem meg Nektek. Ezen Én nem csodálkozom. Az akkori politikusok azt a módit szokták meg. A mostani fiatal politikusok a korrupciót szokták meg. Láthatjátok, - hová fejlődtek az 5 %-ról. Na, jó. Mindent megtettek ezért, a régebbi politikusok is. Az említett megegyezésnek köszönhető, amire az ellenzék panaszkodik. Nincs érdemi Alkotmánybíróság, Médiahatóság, Országos Választási Bizottság, satöbbi. Azt gondolom, helyesen látta ezeket a dolgokat. Érdekes, konklúziót vont le, amiben szintén igaza van. A paktum az ősbűn, ami az óta is mintául szolgál a politikusoknak. Tuggyátok? – mit mondok. Egy rablótanyán született, és ott felnevelkedett gyermektől nem várhatjuk, hogy konszolidált úriemberként viselkedjék. Azt a megállapítást tette János, hogy a mutyik béklyózzák a morált és a gazdaságot. Én is azt gondolom. A kettő összefügg. -.appa.
