Úgy írom már, ahogy Mi bennszülöttek mondtuk. Anyai nagyapám ott volt katona. Ő még úgy mondta: Saújhely. Gyerekkoromban a kaszárnya épülete még meg volt. Az lett a TEFU központja. A reggeli vonatra várva nézegettem, hogy indulnak a Zillek. Olyan is volt, hogy Patakig nagyvonattal mentünk, ott…

Azt írtam a versemben: a hatvanhármas árvíz elvitte a testvéremet. Nem is tudtam arról, hogy lesz. Sokkal később jutott eszembe, hogy Bodnár néni, aki a házi nénink volt, kicsi koromban mondogattatta velem: nem kell kistestvérke. Kidobjuk az ablakon. Itt most megállok egy kicsinykét. Ez időben, nem…

Tegnap volt a napja, hogy elhatároztam rendet teszek a különböző mappákban, és összegyűjtöm egy mappába a verseket. Törlöm, ami több helyen is megvan. Ugyanezt elkezdtem a jegyzeteknél is. Felteszek néhány verset. Mondjuk hármat, mert az prím szám. Nem tudom mikor írtam ezeket a sorokat. Minden…

A fennebbi poszt cím, egyben egy versem címe is. Arra, mármint a versre különböző reagálások íródnak. Természetesen ezek jó indulatúak. Melyik költő vállalná fel, hogy cseréeb az Ő verséről rosszat írjanak. Sokszor gyanítom, inkább füllentenek egy kicsit. Jó irányba. Nem mindenki válaszol ezekre. Az…

Elöljáróban annyit, hogy ezt az egészet még tegnap akartam írni, de közbe jött Tóbiás halála. Legalábbis emberi szemszögből Mi, így fogjuk fel. Úgy állítják be a dolgokat, hogy az állatoknak nincs haláltudta. Az én tudatukkal kapcsolatban is, úgy gondolom, valamilyen szinten van. Először az…

Ez, egyben emlékezés is Tóbiásra. Remek macska volt, egy egyéniség. Nem volt az a tipikus önérdek érvényesítő macska. Legalábbis, az emberekkel szemben nem. Persze, a többi macskát elkergette. A kertben letett étellel kapcsolatban nem volt annyira agresszív. Hagyta, hogy más, arra járó macskák is…

Az úgy van tuggyátok, hogy mint figyelmetlen apa olvasok, aztán kérdezek. Ez történt egy baráti összejövetellel kapcsolatban is. Hogy lássátok, mily türelmes az Én gyermekem láthatjátok válaszát. Az majd hétvégén lesz. Akkor érnek rá a barátaim. Felmerül bennem a kérdés: Én is ilyen voltam?…

Nem a filmről fogok beszélni. Annyira nem érintett meg. Engem nem szórakoztat, - miért foglalkoznék akkor vele? Nem vagyok Én filmesztéta, aki pénzt kap azért, hogy filmekről írogat. Na, erről ennyit. Jogosan merül fel a kérdés. Miért álltam elő ezzel a címmel? Nagyon egyszerű. Erről a párhónappal…

Régi dolog, de mindég felötlik bennem. Ez nem más, mint a Völner ügy. Beszélnek itt mindenféle dolgokról. Felmerül az is, hogy hosszúidőre rácsok mögé kerülhet. Mit mondjak erre? – az elit börtönben még az idő is gyorsabban telik. Jó! Tudom Én, hogy elsikkad ez az egész. Időnként tárgyalgatnak.…

mert, bánlaki laci valami olyat írt―ha anyád nem nyusztol akkor nem lett volna belőled semmi―a sor ereje utat vágott magának, és így sem lett belplem semmi―anyám egyébként is dohonyistált, amit még kenézlőről hozhatott magáról―újhelben―lévén kifinomultabb a nyelv―nyüstöltek bennünket ―ugye…