• Ott tartottam, hogy 1981.-ben megkaptam a bizonyítványt arról, hogy elvégeztem a Magyar Szocialista Munkáspárt Marxizmus-Leninizmus Esti Egyeteme általános tagozatát. Itt szembesültem azzal, hogy középfokú politikai végzettségem van. Én meg azt hittem, hogy az egy éves képzés az volt. Hát nem! Az csak az általános iskola volt. Nem hagyott nyugton a gondolat. Mit végeztem Én egy év alatt? Ez volt a Marxizmus-Leninizmus egyéves esti középfokú iskolája. Arról van igazolásom, hogy a fennebb említett iskolán a tanulmányaim, az 1976/77 oktatási évben elvégeztem. (1978.-ban kezdtem az általános tagozatot). Ki tudja? – mivé nőhettem volna Magam ki, ha nem kezd szétesni a rendszer. Így aztán amikorra Én 1985.-ben végeztem, már nem számított egyetemi végzettségnek. Csak felsőfokú politikai végzettséget jelentett. (Valamiért, már akkor sem szerettem a politikusokat, pártkatonákat).
• Egyébként sem terveztem, hogy belemerülök a politikába. Apám óva intett az ilyesmitől. Egyébként sem lelkesedett a szocialista eszmékért. Nem beszéltünk ezekről. Onnan jöttem rá, hogy elmeséltem, hogy billentették ki a kisgazdákat a hatalomból (1947). Furcsán rám nézett, és szokatlanul lassú, elnyújtott mondatban azt kérdezte: és ezt Te jónak tartod? (Vagy azt, hogy helyesnek). Mindenesetre vidámságom elmúlt, és nem válaszoltam. Anyám más volt. Ő, rendre emlegette Őméltóságát. A fiait, és Istvánkát, az unokáját. Mikor Torgyán megjelent a színem, akkor hangoztatta, hogy Ő mindég kisgazda párti volt. Mikor Vasváriba jött Torgyán, akkor elmentek meghallgatni. A dedikált kép meg van valahol.
• A másik kép. Őméltósága, a fiai és Istvánka. Ez véletlenül került a kezembe. Nem volt otthon senki. Akkor már anyám is dolgozott. A szobai nagy szekrény fiókját kihúztam. Az egyik mappában ott volt az említett kép. Ez sajnos nincs dedikálva, pedig sokat érne. (Vélem olyasmi szóró kép volt, mint most a Viktoré). A szigorú tekintetű vénemberről nem tudtam levenni a tekintetem. Kimondottan félelmetes volt. Tudtam, hogy nem jó dolgot csináltam, de egy idő múlva megkérdeztem: Ki az a képen? Láthatóan megijedtek. Elmondták Ki az, és a lelkemre kötötték, hogy ne mondjam el senkinek, mert akkor Őket el is vihetik. Akkor kezdett számomra ellenszenves lenni Horthy. Amikor jóval később megismertem viselt dolgait, akkor utáltam. Ez, mind a mai napig megvan. Ha végig gondolom, akkor a Fidesz ellenszenvem innen származtatható. Ők is imádják Horthyt, aki gátlástalan esküszegő volt, és félrevezette a magyar népet. Kétszer esküdött fel a királyra. Egyszer Hitlerre. Majd azt mondta béketárgyalásokat folytat, holott már aláírt Sztálinnak. Ezzel egyébként jól járt. Sztálin nem hagyta perbe vonni, csak tanúként. Ezzel elkerülte, az igazán jól megérdemelt bitófát. Így Dálnokit akasztották fel helyette. Nem Nürnbergben, hanem Budapesten. -.appa.

-’23.11.14.

Tegnap megírtam a történteket, de úgy voltam vele, hogy még át nézem. Elmentem biztosítási ügyet intézni, amivel eltöltöttem az időt. Mikor ránéztem az irományra rájöttem, hogy egyszerre nem zúdíthatom ezt a mennyiséget az olvasóra. Jól írok kétségtelenül, de van egy határ, ami fölött már nem szívesen olvas az ember. Egy rövid tájékoztató jellegű írástó, elvárja az ember, hogy legyen rövid.  Így részletekben teszem fel. Időközben nem igen fog történni semmi, mert megint esőzés van.

Na, az úgy vót, hogy múlthónap végén olyan horgász élményben volt részem, ami zsengébb koromban minden valószínűség szerint visszavetett volna fejlődésben. Így idős korban csak eltereli a figyelmet, bár nemigen tesz jót a vérnyomásnak. Túltettem magam rajta, mert ugye másnap, 26.-án gyön a gyerek. Gyött is, de nem vót az ilyen eccerű. Ő még előtte való nap elutazott Eindhovenbe, hogy ne kora hajnalban kelljen kelnie. Alig egy órás út, és ott nyugodtan alszik. Most 4 órás volt az út, mert két helyen is karambol volt a vasúton, és elterelték Őket. Nem nagy ország. Így a 4 órás út során ismerkedett Hollandiával. Persze ebben voltak ácsorgások is. Szerencsésen odaért. Jól aludt. Azt mondja, a reptéri szállodába nem hallatszik be a gépek zaja. Ez zajszigetelés, de főleg a hang terelőfalak kérdése. Reggel olyan köd volt, hogy nem lehetett látni két méterre sem. Nem indítottak, és nem fogadtak gépeket. Jöttek utasok, de azok másik reptéren szálltak le és autóbusszal hozták őket a célreptérre. Ez se semmi, hogy repülőgéppótló autóbusz. Azért azt nem tudja iberelni, ami nálunk volt nemrégiben. A Dunántúlon, a vonatpótló autóbusz helyett, vonatpótló autóbuszpótló vonatot indítottak. A magyar ember előtt nincs akadály, mindenre talál megoldást. A pályaudvarról visszatérek a repülőtérre. Reggel nézem a repülőtér honlapját. Írja a várható érkezést. El is indulunk. Kényelmesen odaérünk. A parkolóban cseng a telefonom. Írja, hogy Márti Holland. Mondom Attilának, meg Zsuzsinak: hamarabb jött a gép. A telefonba mondom a gyereknek: ne aggódj, itt vagyunk a reptéren, most megyünk be az épületbe. Na! Én meg azért hívlak, hogy ne induljatok el. Én még a reptéren vagyok. Akkor raktam össze, ha megjöttek volna, akkor a feladott csomag nélküliek, már csődülnének ki az épületből. Mi meg visszacsődültünk Zsuzsihoz. Márti egyszer telefonált, hogy már becsekkoltak és indulnak a géphez. A honlapon megjelent egy időpont a várható érkezésről. Ami persze nem volt igaz. -.appa.

• Az e-rolleresekkel kapcsolatban olvastam egy statisztikát. A balesetet szenvedettek ¼-e ittas. Ebből ne vonjunk le olyan következtetést, hogy minden negyedik e-rolleres ittasan közlekedik. Ebből az tudható, hogy a bizonytalan állapotban lévő, nem megfelelő reakció idővel bíró egyénekre az e-roller veszélyt jelent.
• Egy 2022. augusztusi budapesti hír, azt mondja, hogy egy felmérés szerint, az e-rolleresek 70 százaléka nem hord védősisakot. Ennél, itt vidéken rosszabb a helyzet. Szinte senki sem használ védősisakot. Ha, azt az adatot nézzük, hogy Budapesten naponta három e-rolleres balesetnél értesítik a rendőrséget, akkor azt mondhatjuk nem nagy szám. Nagyváros, sok közlekedővel. Ami meglepett, hogy a bejelentett balesetek 78 százalékában az e-rolleresek az okozók. Jellemzően a sérülések többsége arc-, boka-, kulcscsont- és kéztörés. Ami nem meglepő, hisz a zuhanó ember megpróbál megtámaszkodni. Itt is az derült ki, hogy minden negyedik e-rolleres ittas volt. Még egy érdekesség. Minden második baleset éjszaka történt.
• Azt is gondolom, hogy vidéki viszonylatban az e-rolleresek Nagyobb veszélynek vannak kitéve a nagyvárosok rollereseinél, ugyanis sokkal rosszabbak az útviszonyok. A roller kereke kicsi. Ezért volt is olyan kezdeményezés, hogy a rollerek készüljenek 30 centiméteres kerekekkel. Ezzel kapcsolatban azt gondolom, feljebb kerül a súlypont, ami a stabilitást veszélyezteti. Igaz, az úton lévő gödrökre, kavicsokra nem lenne olyan érzékeny, de borulékonyabb lenne. A fogyasztás is nőne, a nagyobb kerék miatt.
• Még egy bosszantó dolog. Az irányjelző használatának mellőzőse. Ez átterjedt az autópályákról a településen közlekedőkre is. Azt nem értem, miért kezd terjedni, hogy csak az útról történő lekanyarodáskor kell jelezni. Akkor is kellene, amikor elhaladunk egy kerékpáros, vagy egy lovas kocsi mellett. Igaz lassan megy, de nem ettől függ a használat. Áttértünk az úttest középvonalán.
• Erről jut eszembe. Nyíregyháza. Szép verőfényes reggel. Átjöttem a felüljárón. Sok autó van. Idejében kisorolok, hogy balra le tudjak fordulni. Ott is maradok, a bal oldali sávban. Itt jut eszembe.  Számtalan esetben fordul elő, hogy kanyarodáskor a másik sávba sorolnak be a vezetők. Ezeknek a sávváltásoknak az esetében főleg nem használnak irányjelzést. Térjünk vissza az esetemre. A piros lámpa zöldre vált. Elindulnak az autók. A jobboldalamon lévő sávban egy világos színű autó bal első kereke abban a sávban van, amiben Én közlekedek. Szép lassan átjön a hátsó kerekével is, majd megáll. Én is megállok. Villantok kettőt a fényszóróval, és azt mondom: menj akkor nyomorult, ha már a záróvonalon akarsz átmenni! Most jutott eszedbe, hogy Nyírtelek felé akarsz menni? Segítem a közlekedésben részt vevőket. Meglepő dolog történik. A hátsó ablaka közepének felsőrészén, egy kis kék lámpa kezd villogni. Majd kikapcsolja, és visszatér a sávjába. A kereszteződés közepén újra villog, és kicsit balra tart. Ez itt természetes, hiszen az egyenes sávhoz kicsit balra kell tartani. A produkció teljesen értelmezhetetlen. A kis kék villogó csak annyit árul el, hogy vélhetőleg rendőrök vannak az autóban. -.appa. 

-'23.10.25.

Nem elég, hogy a fíderrel kínlódok, de a bolóval is szívok. Az úszó begabalyodik a zsinórba. A botot tolom ki a stégbejárón. Mikor a gubanchoz érek, akkor eléggé rezignáltan ugyan, de párperc makramézás után csak kigubancolom. Később egy alulról lendített bedobásnál az úszó tekeredik össze a zsinórral. Ez az átka annak, amikor az úszó testből egy rövid rögzítő tüske áll csak ki. Hogy ne süllyedjen antenna tőig az úszó, ezért egy ólmot leveszek. Így a 4 mm vastag felső részből, egy másfél centinyi kinn van. Oszt akkor mi van? Mások mekkora, rosszul kisúlyozott úszószókkal is fognak halat. Úgy döntöttem, hogy félbevágott tengerivel adok elő. Ugye mondanom sem kell, hogy a kés a kocsiban pihenget. No, mindegy. Nem esem kétségbe. Egy műcsali doboza ott hever a stégen. Azt kihajlítom és elvágom a kukoricát. Hittem Én, de nem így lett. Végül a hüvelykujjam körmével vágtam el a tengerit. Ez sem kellett. Kezdem gyanítani, hogy ebben a hideg vízben a 12-es horog nagy. A víz nagyon tiszta. Az aranyszínű horog sem valami jó választás. Tűzök egy csontit a horog hegyére. A stéggel szemben van pont az úszó mikor picit megemelkedik, majd elsüllyed. Bevágok és halat fogok. Felbőszülve a sikeren, úgy döntöttem, hogy csalit cserélek a fíderen. Legyen világító piros. Lett. Okulva az előzőekből fentről indítom a dobást. Most is, akad a gyűrűn, és a nádasban megakad. Egy szál nád tartja. Egészen oda tudom húzni, de a nádnak nem akaródzik elszakadni. Tartom a nádat. A másik kezemmel kihúzom a bottartót. Elkezdem ütögetni a nádat. Hátha meglazul. Esze ágában sincs. Mérgemben jó nagyot odavágok. Egy csobbanás. Az etetőkosár a vízbe esett. A nád visszahajlik a víz felé. Hihetetlen, de a 27-es zsinór szakadt el, amin a kosár csúszkált. Szétszedem a fídert és becsomagolom. A maradék kaját beszórom, és csonti csokorra váltok. A halak díjazzák és még egy bodorkát fogok. Látom, hogy a jelzőólomra rágubancolódott a zsinór. Nem jó egy ilyen görcs. Akasztok valami rendes halat, és szakítani fog. Megint a körmöm veszem igénybe. Immáron harmadszor, mert a másik ólom eltávolításakor is igénybe vettem. Levettem az ólmot. Kigubancoltam a zsinórt. Ólom vissza, és folytatódhat a horgászat. Több piszmogó kapás is van. Az elmúlt napok alapján a gébek és a küllők jutnak eszembe. Próbálgatok bevágni, de semmi. Végre valami elhúzza és fogok egy bodorkát. Kitartok, bár cseperegni kezdett az eső. Fejemre húzom a sütyüt és horgászom tovább. Aztán apróbb cseppű lett az eső. Látni pár hal fordulást. Helyenként buborékok jelennek meg. Hiába próbálom, az ominózus helyeken megállítani a szereléket. Nem vevők rá. Aztán csak sikerül még egy bodrit kiimádkoznom a vízből. Döntöttem. A csúcson kell abbahagyni. Hét deka volt a 3 hal. Közben a folyás felőli oldalon rablás látható. A cuccot két részletben viszem ki a stégről. Nem akarom megkoronázni a napot egy bejáró leszakadással egybekötött lábfürdővel. Sikeresen elhagytam a stéget. Mire bepakoltam, alig esett. Útközben hullámokban volt nagyobb eső is. Annyi hozadéka volt az egésznek, hogy elhasználtam a hétfőről maradt etetőanyagot. -.appa. 

• Valamikor volt ilyen rádiós műsor. A térség rádiójában (januártól az), most is sok közlekedéssel kapcsolatos információt hallhatnak a hallgatók. Főleg Nyíregyit, Debrecenit kevésbé. Októberben volt itthon a kislányom. Az óta foglalkoztat ez a téma.
• Most gyakorta ostorozzák a ködlámpa használatot. Ezzel kapcsolatban elmondom, hogy Engem nem kevésbé irritál a nagy autókon a ködlámpaszerű hatalmas helyzetjelző. A másik, az egész autó elején végigfutó erősfényű világító csík. Hivalkodó jellegű dolog, ami arra mindenképpen jó, hogy elterelje a szembejövők figyelmét. Ennek más funkciója nincs, mint ahogy a nagy helyzetjelzőnek sem.
• Ami még kiakaszt. A kerékpárosok és a rolleresek randalírozása. Ők a sérthetetlenek kasztjába tartoznak. A rádióban az őrnagy úr, nagyon komolyan elmondja, hogy milyen gyorsan mehetnek a rolleresek. Ketten nem lehetnek a rolleren. Bukósisakot kell viselniük. Ezzel szemben, senki sem foglalkozik ezekkel a dolgokon, a dumán kívül.
• Nem is tud. Hogy tudna? Ezek a közlekedési eszközök a rendőr számára elérhetetlenek. Sokkal egyszerűbb, az autósokat ellenőrizni, megbüntetni. Mondok egy példát. Megy a rendőrautó. A járőrtárs látja, hogy a kerékpáros sms-esezik, vagy ketten mennek a rollerrel, bukósisak nélkül. Mire leparkolnak, és kiszállnak, addigra, a közlekedési szabályokat megszegő állampolgár, huss eltűnt. Nehogy azt higgyétek, ha gyalogos járőr lenne, hatékonyabb lenne az ellenőrzés. Mire a rendőr térül-fordul, addigra, úgy ott hagyták, mint eb a Szaharát. Jut eszembe. Ezért van itt, annyi kutya. Több mint 3 millió, és akkor a feketén tartott chip nélküli állatokról nem is beszéltünk. Mi köze ennek a közlekedéshez. Csak annyi, hogy kerékpárosokat, esetenként gyalogosokat támadnak meg. Sokszor arra gondolok, hogy a sintérek, ami kutyát befognak (a sokból egy-kettő), azt a településen kívül elengedik. Majd lelövik a vadőrök, védvén a nyulakat.
• Összegzésként. Én megértem, hogy a rendőrség nem csinál magából hülyét, hogy fantomokat üldözzön. Ha valakit el is kapnának, abból pénz nem jön be. Aztán ne feledjük el, hogy nincs elég rendőr arra sem, hogy a feladataikat ellássák. Érdekes módon, ebben az országban munkavállalóból is kevés van. Tuggyátok miből van itt sok? Politikusból. Dunát lehetne velük rekeszteni. Kíváncsi lennék egy statisztikára. Mennyi pénz megy hivatalosan a politikusok zsebébe (a jobbról, balról odacsúsztatott lóvét ne firtassuk), és mennyi a kétkezi munkások kezébe.
• De közlekedjünk tovább gyalog. Tegnapelőtti történet. Egy 40 kilósnyi anyuka botorkál a havas járdán. Mögötte egy kislány totyog, akire időnként ránéz, és hátra-hátra szól. A balkarján egy kisebb leányka ül. Lassan haladnak. Látom, hogy az anyuka jobbra lefelé néz. Milyen óvatos, állapítom meg magamban. Hát egy frászt. Jobb kezében egy telefont nyomkodott.  -.appa. 

-'23.10.25.

Tegnap, vagyis kedden kimentem a polgári hídhoz. Teljes sikertelenség jellemezte az egészet. Kár volt kimenni. Egész nap esett a légnyomás. Már a cuccok összeszedésével is szerencsétlenkedtem. Megszúrta a kezem a horog. Végig gondoltam, hogy a botokon, abban a magasságban nincs is horog. A fíderen meg nincs is. A boló úszójának a tüskéje szúrt meg. Végül is vittem a fídert és a hetes bolót. A híd feletti részen lejjebb csúszott a dugó, így a hely meghorgászható. Nagy felületen tenyészik a medvetalp. Mégis a mellett döntöttem, hogy bemegyek a stégre. A bejáró másik deszkája is letört, valaki alatt. Annak helyére, a szétvert csónak egyik oldaldeszkája lett téve. Úgy mentem be, hogy oldalvást lépegettem, így két deszkán volt a súlyom. A stégen jutott eszembe, hogy a fíder kapocs leszakadt. Megszereltem a bolót. Megszórtam a pályát kukoricával és búzával. Vizet mértem, és ráhúztam egy jó fél métert. Amíg szerelek letett botként horgászom vele. Kiszedtem a tokból a fídert. Két részt összetoltam, és már húzta is az úszót. Mire lepakoltam a fídert már nem volt minek bevágni. Kukorica nuku. Ismét tettem rá, de most már hagytak nyugodtan szerelni. Ahogy forgok, mint a tojós galamb, a sáros csizmámmal a zsinórra léptem. Sikerült is minden gyűrűből kihúznom a zsinórt. Jött a mutatvány. Egy másfél méter hosszú és 1 méter széles stégen minden gyűrűbe befűzni a zsinórt, egy 3,6 méteres botba. Kiveszem a spiccet és megoldom. Sikerült is. Alig tudtam visszarakni a spiccet. Az is sikerült. Ekkor az 50 grammos kosárral szerelt előkét összekötöttem, a főzsinórral. Ez is sikerült. Megtömtem a kosarat. Ránézek a botra és látom, hogy a középső és az alsó tag megtekeri a zsinórt. Lazítok kicsit és összhangba hozom a két tagot. Gyanús volt, hogy problémás lesz a dobás, mert látszott túlterheli a spiccet. Felnézek és látom, hogy a második gyűrűnél van feltekeredve. Forgatom minden irányba, de nem oldódik meg a probléma. A botvégét tolom a nádasba, de úgy, hogy ne érjen a vízbe. Nem lehet megoldani. Ki kellett venni a spiccet, mert összekutyultam, amikor betettem a spiccet. Kiforgattam, és már készen is állok a dobásra. Úgy döntöttem, csak alulról meglendítem. Igaz, ilyenkor sok esetben, érthetetlen módon megakad a gyűrűben a zsinór és elém csapódik be a kosár. Most is elém csapódott be. Hát persze, nagy igyekezetemben nem váltottam át az orsó karját. Az újabb kísérlet sikerrel járt, és elég jó helyre is ment. A boló úszóját átállítom sodortatásra. Első úsztatásra elviszi a kukoricát. A folytatás ugyanaz, mint a letett botnál. Nincs kapás. Unalmamban úgy döntök, hogy megnézem a fídert. A csali rendben. A kosárba tömök egy kis kaját, pedig az is elég lett volna, ami benne maradt. Nincs nagy sodrás. Elég lett volna a 30 grammos kosár. Mindegy nem szerelgetek. Megint alulról lendítek. Be is következik, amitől féltem. Bevágódik elém a szerelék. A következő kísérletnél. mégiscsak fentről indítom a dobást. Óvatosan, hogy ne erőltessem a botot. Rövidre sikerült a dobás, de lehet a mederben is hal.   -.appa.  

• A Marxista-Leninista Esti Egyeteme általános tagozatának második évfolyamán politikai gazdaságtan volt tanulmányaink tárgya. Nagy Béla volt az előadó, egyfolytában dohányzott, miközben monoton hangon elmondta az anyagot. Vizsgák előtt ugyanígy elmondta a tételeket is. Azt mondta egyszer, hogy írjuk le, mert a múltkor elfelejtette mondani. Mondta egy darabig, mikor egyik tanuló társunk szólt: tanár úr, szó szerint ezt tetszett mondani. Akkor jó. Folytatta, ugyan olyan monotonon, amit előtte abbahagyott.
• Harmadikban olyat tanultunk, amiről nem tudtam, hogy minek is tanítják. Ez nem volt más, mint a munkásmozgalom története. A tanár úr igen komolyan vette. Még kis előadást is kellett tartanunk. Én meg Hajdu Jancsi halogattuk. A tanár úr fenyegetőzött, hogy aki nem tart kiselőadást, az a záróvizsgán húz egy plusz tételt.
• Ebben a vizsgában az volt a legjobb, hogy a Hajdúnánási strand területén tartottuk. Ebédet készítettek, amit a záróvizsga után elfogyasztottunk. Itt volt egy rex asztal. Mondom Jaminak, - rexezzünk! A többiek ott tülekedtek, - Ki, mikor menjen be? Ráérünk vizsgázni. Nekünk úgyis két tételt kell húzni, hagy teljen az idő. Megyünk a pincérhez. Kértük a dákót, a golyókat és két sört. 10 forint volt a bérleti díj. Ezzel nagyon megbotránkoztattuk az osztálytárs nőket. Hogy lehet ilyet csinálni. A férfinép viszont érdeklődött. Akik kijöttek, azok mondták, hogy beszállnak. Mondtuk, hogy ezt lejátsszuk, utána lehet róla szó. Egy órára 10 forint a bérlet. Megkaptuk a tízest, és egy-egy sört. Igazán méltányolható ajánlat volt. Szépen elrexezgettünk, míg fel nem merült a kérdés. Van még, aki vizsgára vár? Mondja Jami, ne szóljunk, hogy nem volt kiselőadásunk. Szerintem szóljunk. Nemsokára terítenek az ebédhez. Az idő kevés. Jobb két tételről beszélni, ugyanannyi idő alatt, mint egyről. Nagyon megleptük a tanár urat becsületességünkkel, hogy kértük a másik tételt is. Odakinn már csörömpöltek a tányérokkal, így elég gyorsan levizsgáztunk. Jami kiakadt, hogy Ő miért kapott hármast, Én meg négyest. Na, nem mintha annyira érdekelte volna az érdemjegy.
• Szóval, és tettel is, 1981.-ben felsőfokú politikai végzettséget szereztem. Visszagondolva, a tíz év munkában eltöltött idő alatt valamicskét lazult a helyzet. A boltokban lehetett banánt kapni. Ehhez sorba kellett állni. Egyszer jött haza Erika, Attilával. Elmondta, a gyermekem majd elsírta magát: Anya, miért mindég akkor fogy el amikor, Mi kerülünk sorra. Erről eszembe jut egy történet. A párt képző intézetével szemben, a Sóstói út másik oldalán volt egy nagy ÁBC. Ahogy megyek az utcán, megláttam Erika (a feleségem) unokatestvérét a boltban. Bementem köszöntöttem. Kérdi: nem viszel banánt? – most jött. Viszek. Kaptam egy papírdobozt, amin az ára volt. A pénztáros beütötte és mentem is a zsákmánnyal. Hát mire megettük a háromkilónyi banánt, addigra nagyon meguntuk.
• Ezért fogyott el a boltokban hamar a banán. Elcsomagolgatták, az orvosoknak, az állatorvosoknak, az elvtársaknak, és az ismerősöknek. Néha sört is lehetett kapni. Egyébként a kocsmákban és a presszókban volt sör. Sokszor a Lengyel táncos sör, amit nem szerettem, mert nagyon fejfájós volt. Műszakváltás után megteltek a kocsmák és a presszók. Délután élőzene volt. Később aztán lett zenegép, és tényleg 2 forint volt egy dal. -.appa.  

-'23.10.24.

Tegnap ünnep ide, vagy oda, csak kimentünk süllőzni. Ez nem jelenti azt, hogy süllőt fogtunk. Ez csupán annyit jelent, hogy kishalat fogtunk csalinak, és azzal csaliztunk. Ennyi. A változatosság kedvéjért elég döcögősen indult a csalihalfogás. Attila kezdetben megint a békés halfogást kísérelte meg. Pufi, két szem Guru kukorica. Kapást nem látott, de mikor kishalra váltott, akkor hiányzott a puffasztott búza és egy szem kukorica. Én módosítottam a süllőző szerelékemen. Egy arasznyi damilra kötöttem fel az ólmot. Így a búvárúszó jobban elemeli, a csalihalat a fenékről. Ez olyan jól sikerült, hogy kapás sem volt rá. Attilának volt emelgetés, de nem ment át folyamatos húzásba. Én kötöttem az ólomtartó damil közepére egy fület, megrövidítve az előkét. Legyen kicsit közelebb a csalihal a fenékhez. Attila éppen a kishalfogást próbálgatta, mikor szép elhúzós kapása lett. Mire letette a háromméteres botot, addigra elkésett a bevágással. Később is volt húzogatós kapása, de nem indult meg vele a hal. Fényváltás körül, éppen egy szép bodorkát fogtam, mikor Attila szólt: kapásod van! A jelző fenn. Kicsit visszaesik, majd húzza az egész botot, csúszik az ágason. Kézbe veszem a botot. Óvatosan meghúzgálom a zsinórt. Semmi visszajelzés. Kitekerem a szereléket. A horoghegye megint a kishalba van belefordulva. A halacska belepusztult a támadásba, szinte teljesen pikkelytelen. Visszadobtam, hátha visszajön érte, de több kapásom nem lett. A végén kétszer eldobtam, és bevontattam a szereléket. Nem vártam tőle eredményt, hisz ez a hatalmas ólom nem felel meg a tapogató módszernek. Büszkén mondhatom, bejött a várakozásom . Nem jött rá semmi. Megkíséreltem. Attila fogott egy nagyon kicsi fenékjáró küllőt és 5 csalihalat. Én a horgászatot egy nagy fenékjáró küllővel kezdtem. Majd fogtam még kettőt, de egyre kisebbek lettek. Jött egy 3 dekás sügér. Hét keszeg 25 deka volt. Fogtam 9 csalihalat. Otthon egyenként lefóliáztam őket, és betettem a fagyasztóba. Ki tudja? - mire megint kikerülünk, akkor tudunk e csalihalat fogni. Márti csütörtökön jön haza, és negyedikén megy vissza. Addig nem megyünk horgászni. Sűrű a program. Egészségügyi létesítményekbe menés. Részvétel vizsgálatokon.  Az ismerősök meglátogatása. Szórakozás. Állatkert, Nyíregyen. Az Agóra, Debrecenben. Egyébként kellemes horgászat volt. Jó idő volt, a szél sem fújt. Ne legyünk oly nagyravágyók, hogy még halat is fogni. -.appa.

• Elég kacskaringós és szövevényes út után értünk el oda, hogy a határőrségtől történő leszerelésem után visszamentem a gyárba. A K.V.-ből mentem el. Ugyanoda mentem vissza. A feleségem is abban az üzemben dolgozott. (K.V. = Kémia V.)
• Leszerelésem után 1600 forinttal vettek vissza. Vállalati bérlakásban laktunk. A nejem 1800 forintot keresett. Novemberben megszületett a fiunk. Mikor lehetett, akkor bölcsis lett. Mi egyikünk fizetését félre tettük, mert lakásra gyűjtöttünk.
• Az eddigiekből láthattuk, hogy politikai fejlődésem töretlen volt, hisz sikeresen elvégeztem, egy iskolát, ami bizonyította, hogy középfokú végzettségem van. Az alapszervezeti párttitkár akkor járt a Marxista-Leninista Esti Egyetem szakosítójára. Nem emlékszem melyikre járt. Vagy a politikai gazdaságtanra, vagy a munkásmozgalom történetére. Inkább az utóbbira. Ismertette, hogy ez már egyetemi végzettségnek számít. Jegyzem meg, ezen Dobány Zsiga, aki az üzemvetőnk volt, ki is akadt. Mikor Józsi végzett, akkor mondta neki, egyforma végzettségünk van. Zsiga a Kossuthon végzett vegyészként. Én sem gondoltam egyformának a kettőt.
• Mondogatta Nekem, hogy iratkozzak be, általános tagozatra. Három év alatt megvan. Aztán elmondta azt is, hogy 30 nap tanulmányi szabadság van egy évre. Ez utóbbi nagyon vonzóvá tette számomra, hogy magasabb szintű politikai végzettségem legyen. Gondoljatok bele! Másfél hónap fizetett szabadság. Ehhez, ha jól emlékszem nem is kellett felvételizni, csak jelentkezni. Hajdúnánásra kellett átjárnunk. Természetesen, ha délutános voltam, akkor arra az időre, munkaidő mentességet kaptam. 1978-ban kezdtem tanulmányaimat. Az első évben filozófiát tanultunk. Negyedévkor beszámoló volt. Kezdtük a görögökkel, de igazából, egész évben a materializmusról volt szó. A féléves vizsgán volt pogácsa, és üdítő. Amíg a tételt jegyzetelgettem, addig jól bepogácsáztam. Nem nagyon ette senki. Mikor sorra kerültem, akkor látom, hogy a tanár úr előtt ott van a kis tányér szépen megrakva. Kérdem Tőle, - vehetek a pogácsából? Látom nem tetszett enni. Vegyen nyugodtan. Eszegettem a pogácsát, é s ittam a jaffát, míg kifejtettem Jánvári tanár úrnak a világ megismerhetőségét. Akkor sem hittem a világ megismerhetőségében, de olyan meggyőző voltam, hogy jelest adott.
• Az év végi vizsgán nem tudtam részt venni. Bevittek katonának. Debrecenbe kellett mennem, pótvizsgázni. Egy nagyon szigorú fekete hajú asszonykánál vizsgáztam, a Böszörményi úton. Ott volt valami párt létesítmény, a tűzoltósággal szembeni oldalon. Én voltam az egyetlen vizsgázó. E miatt lehetett annyira izgága. A demokráciát húztam. Neki is kezdek nagy hévvel, mikor azt mondja: kezdjük az elején! Mi a szótő. Kifejtette, hogy a démosz az alap. Hogyhogy nem tudom, mikor sátoraljaújhelyi vagyok. Ott a Kossuth Lajos gimnáziumban tanítanak görögöt. Talán kicsit ingerülten válaszoltam. Az lehet, de Én Veszprémben jártam vegyipari technikumba, és ott nem tanítanak görögöt. Innen kezdve mindenbe belekötött, majd azt mondta ad egy közepest. Ahhoz képest, hogy addig semmi sem volt jó, ez igazán méltányos volt. Másrészt végképpen nem érdekelt hányast adott. -.appa. 

-'23.10.23.

E szép ünnepi napon írom meg a tegnapi eléggé félresikerült nap történéseit. Erősen szeles nap volt. Kettőkor indultunk. A dobi úti hídnál volt találkozónk Sanyival. Hamarabb érkezett, így várt ránk néhány percet.  Megbeszéltük a dolgokat. Attila mondja, hogy Ő már ixeli is be a napot. Én is. Akkor jöttem rá, az engedély a munkáskabát zsebében maradt. Ideadta Sanyi a javítandó úszót és indult is tovább. Kipakoltunk. Én meg indultam haza az engedélyért. Találkoztam Sanyival. Hamar végzett a temetőben és ment Szolnok felé. Mire visszaértem, addigra Attila már 3 csalihalat fogott. Gyorsan megszereltem a búvárúszós botot. Terveim szerint növeltem a súlyt 110 grammra. Persze a viharos szél bebillentett egy nádszálat, amire a csalihal felakadt. Kicsit bementem a nádasba. Attila fogta a botot, Én odahúztam a nádat, és leakasztottam a szereléket. A nádszálat kikötöttem a többihez, hogy ne zavarjon. Attila is kishalat tett fel. A három szem tengeri nem izgatta fel a halakat. Érintetlenül voltak a horgon. Felrakta a kis bodorkát és vártuk a süllőt. Nekem megjött az első halam. Egy aprócska géb. Majd egy kis bodorka, aztán egymás után két fenékjáró küllő. Mondtam is, amikor a gébet és a fenékjárót lehet fogni, akkor a többi békés hal nem táplálkozik. Később fogtam egy harmadik fenékjárót is. Attilának szép kapása volt a kishalra. Meg is akadt egy 7 dekás sügér. Visszadobta szerlékét, a megrágicsált csali hallal. Bő óra múlva, szépen megindult a jelzője, de szerintem korán vágott be, így odalett a csalihal. Ez után még kétszer indult meg valami, de párcenti emelés után otthagyta. Mikor befejeztük a horgászatot, akkor élt a csalihal, de látszott rajta, hogy valami megfogta. Ettől még elúszott. Nekem egy nagyon szép húzós kapásom volt. Mikor bevágtam, akkor mondtam is: a fene egye meg, ez sincs meg! De meg volt, csak a 21 dekás csuka ellenkezését elnyomta a 110 grammos ólom. Az úszóssal is viaskodtam.  Csalódásomra egy 4 dekás sügér volt. Azt gondolom az erős déli szél visszavetette a halak kapókedvét. Legalábbis tanító mestereim, a déli szelet nem tartották jónak. Mikor a harmadik küllőt fogtam, pont akkor volt ott a szomszéd érdeklődni: mit fogtatok? Akkor még csak az Attila sügere volt. Nekik sem megy. Próbálkoznak, kishallal, csontival. kukoricával, de semmi. A küllő láttán nagyon lelkes lett. Na, azt tedd be. Azt imádja a süllő. Ő mindég beteszi és fog vele. Mondom tilos kifogni. Tudja, de Őt nem érdekli. ¾ hatkor befejeztük. A csukán és a sügéreken kívül Atilla fogott 3 kis bodorkát. Én is három kis bodrit fogtam, plusz a 3 küllő, és a kis géb. Ezektől függetlenül jó kis horgászat volt, azt mondhatjuk.  -.appa.