mert,

orbán ebben téved―nem vagyunk kevertfajú népek―nem keveredtünk― mi nem vagyunk mások mint az egymást követő―hullámokban érkező turáni népek egybeolvadásából származó nemzet―a magyar nemzet nem kevesebb mint a hatalmas hun és avar népeknek és birodalmaiknak az örököse―mi atilla utódai vagyunk és erre büszkének kellene lennünk―de nem is nagyon tudják ki volt attila―ez nem utal másra mint az oktatás hiányosságára― kushadunk és szégyelljük őseinket―ki is volt attila―ő volt a turáni népek nagy felszabadítója―megvédője és egyesítője―atillát meggyilkolták―azt követően az avarok vissza állították a hun birodalmat―az avarok birodalmát árpád magyarjai állították hejre mégpedig  a fojton  támadó nyugatiakkal szemben―e történelemből kiragadott példák is azt bizonyítják hogy a kárpát medencében letelepedett hun és magyar népek egységét és függetlenségét csak a keletről segítségükre érkezett turáni testvérnépek tudták megvédeni az európai hatalmak terjeszkedése ellen ―bulcsu lél és botond a honfoglalás kori európa ellen büntető és védekező hadjáratot vezettek―e jogos támadások legnagyobb hadvezérei voltak ők―higgye el koppány volt a jogos hatalmat öröklő―ő volt az aki igazi magyar érdekeket képviselt a magyarellenes idegen befojásokkal és a beavatkozásokkal szemben― magyarországon géza fejedelem kezdett bele az erőszakos térítésbe kilencszázhetven után―az ő idejében történt hogy tonuzobát választás elé állították―de besenyő testvérünk inkább a halált vállalta minthogy kicserélje hun magyar őshitünket az erőszakosan terjesztett idegen vallásra―e cselekedete szerint megrögzött pogány volt aki nem akarta felvenni az erőltetett keresztséget―inkább élve vagy halva eltemetkezett az abádi révnél

mert,  

vasárnap reggel van―fél hét―már ittam két kávét― így eléggé ébren vagyok a válaszra―én nem mondtam hogy a három dimenziós létezés véges―csupán utaltam változékonyságára―ugyanis a harmadik―az anyagi világ instabil―átváltozik energiává és oda vissza folyamatosan megállás nélkül―ez tény―a tizenegy dimenziós létezés is csupáncsak feltételezés―lehet több is―itt szeretnék mondani valamit―a dimenziók együtt léteznek―csupán a frekvencia más―az alacsonyabb frekvencia nem láthatja a magasabbat―de fordítva nem igaz―ők látják―ezért van hogy az ufó űrhajósok hol látszanak hol nem―hisz a frekvenciaváltás―a klóking―nem fizikai eltűnés―a kvantum fizikai síkon semmi sem létezik ―lokálisan minden része a  végtelen semminek vagy éppen mindennek― felfogás kérdése―így hiába próbál egy tudós valamit megérteni―addig nem megy amíg az egészet nem érti― hiszen mire képes lenne megérteni valamit―addigra az új megértés egy eddig csukott ajtót nyit ki számára― ezért végtelen a tudás―és nem azért hogy képtelenek vagyunk felfogni mindent―a teremtéskérdése―a frekvencia mint olyan az egyetlen létezési forma―azaz az energia―a végtelen forma nélküli létezés―tudatosság van csupán és semmi sem létezik addig amíg ez az energia nem kívánja megismerni önmagát―akkor teremti meg a tükröket amiben megláthatja önmagát―ez az univerzum―multipleksz univerzum―amit a mi szintünkön anyaginak mutat―az egység törvénye ad ebbe a tükör készítésbe  bele látást―ha valaki akarja a saját arcát látni tükörbe―folyóba kell néznie―a szem nem képes önmagát látni―gondold át―sem tükör sem folyó nem létezik mielőtt teremtés nem történik―itt van szerepe a tudatosságnak a  logosznak ami saját magát lelassítja a legalacsonyabb rezgésre            

                                               -.appa.

-’23.11.19.

Tegnap három előtt pár perccel indultunk az Átkötő-csatornára. Pakolgattunk a kocsiba, mikor az üvegen látszott, hogy csepereg az eső. Mondtam: ne foglalkozzunk vele. Lehet, a Nyugatinál nem esik. A templomig sem értünk el és abbamaradt az a kis csapkodás. Kiértünk a zsiliphez. Pakoltunk ki, amikor jött a gátőr. Beszélgettünk egy kicsit. Ezen a részen nem nagyon horgásztunk, olyan hamar benőtte a sulyom. A felső betonban enyhén zavaros volt a víz. Ebben már lehet halat fogni, - mondtam Attilának. Gyöngyház fényű körforgóval kezdtem. Egyszer olyan érzésem volt, mintha kétszer megérintette volna valami. A hármas horgon kevés gyöszöny volt. Mondtam Attilának nem kapás volt. Növénybe akadtam a jelek szerint. Előlépett szaktanácsadónak és javasolta, tegyek kis gumihalat. Az, amiben a sárgás szín van, az jó lesz. Feltettem, és negyedik dobásra, ott ahol az előbb, kapást gyanítottam, megakadt a csuka. Igen harcias volt. Leengedtem a spiccet, nehogy ugrálni kezdjen, és leverje magát. A szákban kiöklendezett két kis bodorkát. Alig voltak nagyobbak 1 centinél. Elég pocakos volt, úgyhogy még lehetett valami a bendőjében. 43 dekás és 42 centis csuka volt, vagyis méret alatti. Gyerekkoromban 30 centi volt a méret. A Nyugatin jelenleg 50 centi. Elindultunk a Nyugati felé. Józsi akkor érkezett oda, amikor Mi megálltunk fenn. Gyorsan haladtunk, hiszen nem kaszáltam ki a 9 helyet, mint az előző években. Két helyen tudtunk megállni, ahogy mentünk a Nyugati felé. A víz egyre zavarosabb lett. Lenn a beton előtt is volt egy hely, de azokon a részeken már nagyon sárga volt a víz. Józsi pakolt be a kocsiba. Csalihalat jött fogni, ha tisztul a víz, legyen csalihala. A kertes ház előnye. Igaz az loggián Én is lerakhatnék egy 50 literes hordót. Érdeklődtem a halak felől. Három hete nem volt horgászni. Az előtte való 3 horgászatán kapása sem volt. Ez meglepett, Ő szinte mindég fog. Többnyire minden alkalommal méretes hal is van a zsákmányban. Elköszönt. Én még dobálgattam, de kapás gyanús eset sem fordult elő. Visszafelé is dobtam párat, de feleslegesen. Négykor hűlni kezdett az idő, és sötétedett. Mire a felső betonhoz értünk, kezdett sűrűre válni az eső. A jobb lábujjaim is kezdtek fázni. Azért csak dobtam párat, nehogy már ezen múljon, hogy hal nélkül megyünk haza. Nem rajtam múlott, hanem a halakon. Bepakoltunk és irány haza. Mire hazaértünk teljesen sötét lett. Ennyi a történet. Mára fagyot írtak. Az ablakon kitekintve nem látszik, de Ki tudja, - mi van a vad természetben. .-appa.

• Azt gondolom, a XIX. századi gondolkodás azon irányzatából fakad, melyet a spiritualista realizmus feléledéseként, és a metafizikai hagyomány folytatása gyanánt is jellemeznek. Ez egyben felfedezte az emberi szellem teremtőerejét. Nietzche életbölcselete is hozzájárult, és a Schelling-féle romantika, ami az ember létét „levés”-ként, egy szüntelen átalakulásként értelmezte. Itt következik Bergson filozófiája, amely egy részt, a spenceri pozitivizmus meghaladása, másrészt a descartesi metafizika új megjelenése volt.
• Bergson központi fogalmait vizsgálva, itt van egyből az intuíció. Ez valamiféle szimpátia a dolgok lényege iránt. Itt lehet velem a baj. Vélem nem látom meg a dolgok lényegét, vagy nem jól látom meg. Hogy legyen akkor szimpatikus számomra. Aztán a másik fogalom, az emlékezet. Ez a személy létközpontja és a konkrét, megélt idő. Időtartamként értve.
• Az így kialakult antropológiai emberkép kozmikussá növekszik. Azt mondja, a bensőnkben tapasztalt örökös túllépés megfigyelhető a világ egészében. Valamiféle életlendület dolgozik mindenben. Vagyis a világ, örökös genezis. Születés, megújulás. Ebben az aspektusban, nem helyes sem a „teremtés”, sem a „fejlődés”, mint meghatározás. A teremtő fejlődés kifejezés helytállóbb. E miatt aztán Bergsont panteizmussal, és naturalizmussal vádolták.
• A panteizmus olyan tanítás, amely Istent és a világot azonosítja. A filozófiai naturalizmus azt mondja, hogy a természetes világunkon kívül nem létezik más, és nincsenek természetfeletti dolgok. Még azt is mondhatnók, hogy ez bizonyos értelemben fedi a mai istenfogalmat. Az biztos, a személyesség, a szabadság és a rossz problémája nem oldatható meg, ebben az állandó mozgásban lévő fejlődésre épülő világképben.
• Bergson követőit tekintve, érdekes a történet. Ettől a ponttól azt mondom olyasmi, amit Te is vallasz. A következő jellemezők emelhetők ki.

1. Kiindulópontja az Én. Ez, az élő tudat. Jellemzik úgy is, hogy „konkrét fönnállás”. Jelenti, hogy önmagunkat megtapasztaljuk. Ez egy alaptapasztalat. Lényege, a teremtő szabadság.
2. Ez a kör nem zárul be a szubjektumon belül. A szellem élete ugyanis állandó párbeszéd a világegyetemmel. Mindeközben „ráhangolódunk” az életre. Amiket megismertünk, Énünk részévé tesszük, az emlékezet segítségével. Megtapasztaljuk a halhatatlanságot, hogy a szellem létezik majd a jövőben is.
3. Szellemi életünk mozgása egyértelművé teszi, hogy az élet örökös „levés”. Abban az értelemben, hogy alakulás, hisz a teremtésben új, meg új formák állnak elő. Túllépve az előző létfokokat. Aztán a csúcson, az ember felülmúlja az anyagot.
4. Az élet e fejlődésének végső célja, hogy magáért a teremtésért, Istenért létezünk. Ez akkor valósul meg, ha rádöbbenünk szellem voltunkra, arra, hogy tudunk adni, szeretni. Csak akkor leszünk méltóak az életre, az ember rangjára, ha ennek megfelelően élünk. -.appa.

Lemaradások IV.

Ha-már láttuk az átkötőt és még időnk is van, akkor, miért ne nézzük meg a Balázs-eret? Mentünk, láttunk, néztünk. A Délfelé folyó ágon volt egy horgász, de nem álltunk meg. Felmentünk a halastó kifolyójáig. Nagyon magas víz van az érben. Ahogy gondoltam, úgy is volt. A halastóból hömpölyög ki a víz. Szürke színű. Apró hal mozgás volt, de semmi egyéb. Megálltunk visszafelé jövet beszélgetni a horgásszal, aki pergetett. Semmi sem volt, azt mondta. Mozgást sem látott. Addig beszéltünk, hogy a kanalát bedobta a szemközti akáciába. Elővett egy láncos karabinert. Azt a zsinórra tette. Azt mondta, ez a szerelék, lemegy a hármas horogig. Beleakad, és kihúzza. Egyedül bajmolódott egy darabig. Felajánlottam, hogy segítek. Én magasra tartottam a botját, de a lánc megakadt az ágban. A horog, valahol lentebb volt. Gyakoroltunk egy darabig. Úgy döntött átmegy érte. Csizmában van. Cirka egy kilométer. Mikor ereszkedett a parton, mondtam vigyázzon, mert hirtelen mélyül a víz. Stabilan elhelyezkedett. Nem merült meg a csizmája. Tört egy ágat. Olyan ötödjére magához húzta az ágat. Levette a kanalat és meggondolatlan módon elengedte az ágat. Az azonnal begubancolta a kapcsot meg a zsinórt. Kezdte elölről az ág kihúzást. Elég hamar megvolt. Kigubancolta, és a vízbe dobta a kapcsot. Visszajött. Nekem addigra már fáztak a lábujjaim. Nem baj. Otthon megáztatom meleg vízben. Ennek jótékony hatása volt. Minden eddiginél jobban elkezdett folyni az orrom. Nem sokára szedelőzködök és megyek biztosítást intézni. Így aztán keretben van a történet, mert ezzel kezdtem.

Kedden 14.-én majdnem elcsábultam. Déli szunyókálásomból gyönyörű napsütés ébresztett. Ki kellene menni, pergetni, - hátha esznek a csukák? Abban a csúnya színű vízben milyen csalikkal próbálkozzak? Erősen ment a tervezés, mikor arra figyelek fel, hogy besötétedett. Ez a sors keze. Így figyelmeztet, hogy maradjak itthon. Reggel ettem el, az utolsó szem antibiotikumot. A hangom elég nazális. Egyáltalán nem hiányzik, hogy átfázzak. Ebben maradtam magammal. Szépen kisütött a nap. Olyan önuralmat tanúsítottam, hogy nem mentem pergetni. Ebben sokat segített, hogy tavalyelőtt, két hónapot getheskedtem. Ha, helyesen akarom használni a szavakat, akkor egy ideig még göthös is voltam. -.appa.  

• Térjek vissza a frakciózásra. Nekem az volt a véleményem, hogy egy pártnak egységesnek kell lennie. Hogy akarják így irányítani a tagságot (háromfelé). 1987-ben kiléptem az MSZMP-ből. Elbeszélgetés a városi pártbizottságon, és a tagkönyvet le kellett adni. Megbeszéltük, - miért döntöttem így. Nem volt nagy igyekezet a marasztalásomra.
• Az alapszervezeti titkár, még 1988.-ban is hozta Nekem a nagy borítékokat, hogy véleményezzem. Mondtam, nem lehet. Ott van rajta, „Szigorúan bizalmas”. Nem baj! – csináljam már meg. Nekem könnyű, mert filozófiailag képzett vagyok. Megcsináltam.
• A professzor úrral egyszer, véletlenül találkoztam Debrecenben a Piac utcán. Talán –’88. nyarán. A horgászboltból jöttem ki. Valaki utánam kiabált. Papp elvtárs! Bimbó Mihály mosolygott Rám. Még mindég pecázik? – látva Nálam az új szerzeményt. Egy 9,5 méteres Shakespeare rakós botot. Mellesleg, ezt két napos korában eladtam, mert az első hal, amit fogtam vele, az egy durbincs volt. Persze, ha ezt tudom, meg sem veszem.
• Ott tartottam, hogy álldogáltunk a Piac utcán. A járda széles, nem zavartunk senkit. Nem voltak még biciklisek. Elektromos rollerek, még a sci-fikben sem. Szót váltottunk egészségi állapotunkról. Búcsúzóul azt mondta. Érdekes lenne összehozni most, egy osztály találkozót. Megbeszélni, milyen változások vannak. Próbáltam is Erzsikét, a volt osztálybizalminkat felhívni a kórház laborjában ahol dolgozott, de nem sikerült elérnem. Aztán felgyorsultak az események, meg el is felejtettem.
• Most, ha belegondolok abba a verzióba, amit kifejtettél, akkor valamiért a rezgésem a politika felé nyomott. Nem győztem kibújni a lehetőség alól. Apai nagyapám, annak idején azt mondta, - a politika úri huncutság. A baj az, a mai politikusok nem huncutok, hanem aljasok. Régen is elszedték a pénzt a néptől. Minél többet, annál jobb volt az uraknak. De ezeknek a mostani uraknak, semmi sem elég.
• Viktor azt mondta decemberben, 2025-ben repülőrajtot vesz a magyar gazdaság. Ő vett repülő rajtot, a feleségével, meg a két lányával. Elmentek Indiába nyaralni. Most politikai holtszezon van, mert még Trump nincs beiktatva. Abban bíznak, hogy az Orbán-Trump paktum (állítólag van), kihúz Minket a szarból. Mi is fellendülünk, mint Musk papírjai.
• Az atomerőműre szánt 10 milliárd euró elfogyott. Az idén 2025-ben, már termelni kellene az erőműnek, de csak az alapok vannak készen (ha, készen vannak?) Sebaj, újra tárgyaljuk. Kapunk hitelt megint. Nincs semmi baj. Az eddigi 10 milliárdot, majd 2030-tól kell törleszteni. Egyszer Viktor azt mondta, megoldott, hogy 2030.-ig ő kormányozzon.
• Azért megy az utcai megfélemlítés, aztán az anyagi és jogi ellehetetlenítés. A cél Magyarországon ne legyen több párt rendszer. Megzabolázni a bíróságokat, ügyvédeket, ügyészeket. Az alkotmánybíróságnak eszébe ne jusson, hogy beleszóljon a választás törvénytelenségeibe, mint Romániában. Itt is tilos a külföldi pénzek elfogadása, de csak az ellenzék számára. -.appa. 

• A dialektikus materializmus volt terítéken. Természetesen továbbra is szórta Nekünk a polgári filozófia morzsáit. Ezeket, csak úgy kaptuk Tőle. A napi politika eseményiről is kifejtette a véleményét, olyan módon, mintha véletlen elszólás lenne.
• Egyszer megjelent előttünk fehér ingben, lakkcipőben, és nem a szokott szürke öltönyben. A hölgy osztálytársak meg is jegyezték, de csinos professzor úr. Milyen alkalomból? Volt Debrecenben egy összejövetel. Onnan jöttem. A következő héten, mondja egyik társunk: tudjátok, miért volt kiöltözve a prof? Megírta a Hajdú-Bihari napló, hogy nemzetközi, több napos filozófiai konferencia volt Debrecenben. Ő volt az elnök, és ott hagyta.
• Egyszer a tanulmányi osztályról jött be a tanár úr. Kezében egy levél. Fel volt háborodva. Mit képzelnek ezek. Menjek a minisztériumba, és mondta a dátumot. Nem megyek. Akkor Én Maguknak tartok itt filozófiát. Tényleg nem ment. Valami oktatásért érdemérmet kapott. Egy éven belül megkapta, az oktatásért kapható két legmagasabb kitüntetést az államtól.
• A féléves vizsga előtt, azt mondta, megy a nagy földre (a lányához talán). A második félévet Kovács Margit fogja tartani. Tartotta is. Nála szigorlatoztunk. Margitka elmondta, hogy a 3. évben nem indul filozófia spec.kol. Ő fog politikai szociológiát tanítani. Mindannyian felvettük az Ő előadásait.
• Az előadásokon kidomborodott a szociológiai szemlélet. Előadásmódja szintén mászkálós volt, csak Ő hosszában is sétált a két padsor között. Többször hozott vendég előadót. Ők ahhoz a területhez jobban értenek.
• -ben volt az MSZMP XIII. kongresszusa. Erre Kulcsár Kálmán és több más politológus, szociológus összeállított egy anyagot. Erre felkérésük volt. Ez az anyag nem került ki a köztudatba. Margitka, egy barátnőjével bement a Széchenyi könyvtárba, és kutatási céllal kikérték a tanulmányt. Erről Margitka jegyzeteket készített, amiket a blúza alatt kicsempészett. Ebből az anyagból Mi hallhattunk részeket az előadásai során. Ebből is azt láthattuk, amit Bimbó professzor úr mondott. Nagy változások jöttek. Jöttek is, az elvtársak Pestről. A gyári alapszervezeteket összevont taggyűlésre hívták az ebédlőbe. Ahol elmondták, hogy a központi bizottság három frakcióra oszlott, de azt támogassuk, amit ők képviselnek.
• A záróvizsga után egy közös ebéddel zártuk a három évet. Én pont a szervező mellett kaptam helyet. Smidt Erzsébetnek hívták. (Nem tudom, hogy kell helyesen írni a nevét). Van talán, legalábbis volt egy osztály névsor (1985 nyarán). -.appa.

Lemaradások III.

Hétvégére maradt olyan az idő, hogy nem mentünk horgászni. Érdeklődtem a többiektől. Mondták, dugig van a Balázs-ér. A halastó engedi ki a vizet. Elég iszapos, de nagyon eszik benne a kárász. A baj, hogy 3-5 dekásak. Gondolom, ezek jönnek ki a halastóról. Hétfőn Zsuzsival megnéztük a Kenyér-gyárit. Senki sem fogott semmit. Egy spori nagyon keverte a kaját. Pontyozni jött. Mindig szokott fogni. Este megindulnak, - mondta. Caca megerősítette, hogy sötétedés környékén tényleg eszik a ponty. Nekem estére kaparni kezdett a torkom. Vettem másnap Septofort. Tavaly az jó volt, minek utána a patikus lányok az összes féle Sterpsils-t szopogattatták velem. Hát most nem vált be. A baloldalról átment az orrmandulához, majd a jobb oldalra. Kádár doktor végleg nyugdíjba ment. Helyettesít dr. Kiss István. Ő mellesleg az elhunyt Horai Karcsi bácsi helyett jött. Na, írt fel antibiotikumot. Egyek hozzá probiotikumot és C vitamint. Szopogassak Mebucaint. Mondtam Septofort van. Az is jó, hagyta rám. Múlt a torokfájás. Néha fújkáltam az orrom. Néha bedugult a balfülem, hogy szinte nem is hallottam vele. De amúgy jól voltam. Úgy döntöttünk elmegyünk Nádudvarra szombaton. Márton napi libaevés volt a Kincsesházban. Én egy pulóverben kimentem a kocsihoz. Az udvaron még beszélgettem, kis ideig. Meggondolatlanságnak bizonyúlt.  Ettük a libatepertőt, ami rettentően sós volt. A rizses liba viszont finom volt. Kétféle volt. Húslevesben főtt és magyaros. Nekem mind a kettő ízlett. Bánkódtak a szervezők, hogy ezt lilakáposztával illenék enni, de nem tudtak készíteni, így is más konyha is besegített (bölcsi, vagy ovi). Indultunk haza, kis kerülővel. Zsuzsit letettük Debrecenben. Na, hazaértünk Vasváriba. A jó meleg lakásban, szinte egy folytában folyt az orrom. Roppant kellemetlen, mert sose tudni mikor indul el. Nyugalmi helyzetben megáll. Aludni, fekve olvasni, írni lehet. Ilyen esetben ritkán kellett orrot fújni. Tegnap odáig fejlődtem, hogy Attilát rávettem: kisfiam, megállt az eső. Nézzünk szét a vizek partjain. Na, beöltöztünk. Előbb a Nyugati-átkötőt néztük meg. A parkolóban volt egy döglött csalihal. Valakik járnak horgászni. A parton látszottak kihúzott nádszálak. Az a nagyon hosszú, ami a víztetején tenyészik és gyökeresedik. A sulyom lesüllyedt. A víz szürkésen zavaros. Érdekes módon az élő ág is. A Tiszáról azt mondták, hogy sárga. A betonban láttunk apróhal mozgást. Attila látott egy kis sügérrablást is. -.appa.

• Mikor a prof. szembesítette az illetőt, hogy mégis mit mondott. Abból még nagyobb tiltakozás lett. Nem úgy értettem! Én azt akartam mondani, és az illető elmondta módosítva. Mire a prof. ártatlan képpel, - akkor miért nem azt mondta. Akkor, megkérdezte: ha jól értem, ezt, meg ezt akarta mondani? Igen professzor úr, - könnyebbült meg a hallgató társ. Akkor máskor fogalmazza meg pontosan, amit mondani akar.
• Egy szünet után bementünk a terembe. A prof. megkérdezte az osztálytársunkat. Kivel beszélgetett a szünetben? Egyik kollégámmal (és mondta, milyen szakra jár). Ott tanít, ahol Ön. Nem! – nem, Ő is gimnáziumigazgató. Hát gyönyörű iskolája lehet. Meg van róla a véleményem, bár az iskoláját nem ismerem, - de Őt igen. Ez az ember összetéveszti a filozófiát, a mellébeszélés tudományával. Én tanácsoltam el a filozófia szakról.
• Nagyon érzékeny volt az idézetekre. Voltak, akik hivatkoztak valamelyik filozófusra. Nagyon sok esetben, közbeszólt, hogy az illető filozófus ilyet nem mondott. Megtudtuk, mit mondott az illető filozófus. Kérem, ha idéznek, akkor pontosan idézzenek, - és itt idézte Nekünk, hogy ezzel kapcsolatban, mit mondott Wittgenstein. Mostanra ott tartunk, hogy szinte mindenki Einstein idézetnek tartja: „minden, mindennel összefügg”.
• Én, élveztem az óráit. Előadás közben, máshol járt gondolatban. Pödörgette a vastag szemöldökét, és úgy adta le az anyagot. Egyszer megáll. Szétnéz, és azt mondja: elnézést, - hol tartottam? (Kuncogás a teremben). Ugyanis gondolkoztam egy dolgon, ami foglalkoztat. Megmondtuk és folytatta az előadást. A járkálás hozzátartozott a gondolkodását serkentő tevékenységhez. Beszélgetésekkor ült az asztalnál. Több esetben mondta: ugyan kérem, ezt itt ültő helyben megcáfolom! Természetesen megcáfolta.
• Így értük el az évvégét. A vizsgán kihúzgáltuk a tételeket, és dolgoztuk ki, - mit is? És főleg hogyan mondjuk, hogy megfeleljen a professzor úrnak. Ki ültetett maga elé, és azt mondja: Papp elvtárs, a pecások türelmes emberek. Elmegyek ebédelni. Mikor kiment, akkor többen felajánlották, hogy nagyon jól kidolgozott puskájuk van. Ideadják, és javítsam fel azt, amit írtam. Visszautasítottam. Nem kavarom meg vele, amit eddig tudtam.
• Visszagondoltam, hogy a féléves vizsgán is segítő kész volt. Hátha most is úgy lesz. Ott nem volt szerencsém. Bevittek katonának. Kant volt műsoron, amíg katonáskodtam. Richtig azt húztam, de közepesre vizsgáztam. A vizsgákon tett felkérdéseket, az irodalmakból, amit ajánlott olvasásra. Olyan jól tudott belekérdezni, hogy aki olvasta, annak segítséget jelentett. Aki nem, az meg volt győződve, hogy azért kérdezett, hogy Őt összezavarja. Megállapította, hogy nem olvasta, és írta az érdemjegyet. Nem foglalkozott az ellenvetéssel, - olvastam professzor úr. Nem bemondásra ment. Én a „jó” osztályzatommal meg voltam elégedve. -.appa. 

• Felvettek, hát a filozófia szakra. Mielőtt rátérnék megint csak eszembe jutott valami. Azt mondtad, hogy az ember abba az irányba mozdul, amerre a frekvenciája predesztinálja. Akkor Én erősen irányítva lettem, politizálás felé a frekvenciám által. Miközben Én azt gondoltam, hogy nem akarok politikus lenni. Nekem az éveken át kapott sok szabadság kellett. Az is érthetetlen, hogy a frekvenciám, - miért irányított a politika felé? Már-csak azért is, mert Bimbó professzor úr szépen rávezetett Minket arra, hogy nagy átalakulások lesznek.
• Megszervezte, hogy levetítsék Nekünk a „Büdösvíz” című 1966-os filmet. Nem nyilvános vetítés volt. A filmet nem engedélyezte a cenzúra. Amikor Mi láttuk, még tiltólistán volt. A filozófia szakos évfolyamokon kívül, néhány sor úri ember is ült (előttünk). Nyilván magas rangú, rendű elvtársak voltak. Olyan 1/3 házzal ment a vetítés. Közel másfél órás, (a neten elérhető). A következő órán azzal kezdte a professzor úr, hogy a film az 1956 előtti időkről szól. Kérem, most ebbe az irányba tart a magyar társadalom. Nem azt mondom, hogy fegyveres forradalom lesz, de nagyon nagy változások következnek be. Még nem tartunk itt.
• Megismerkedésünk nagyon egyszerű volt. Jött vele valaki, aki bemutatta, mint a tanárunkat. A Kossuth Lajos Tudomány Egyetem filozófia tanára. Szürke öltöny, Garbószerű zöld színű magas nyakú ing. Amilyen az oroszoknak volt. Ja, és egy olyan Lenin sapka féle. Mindég így jelent meg. Később kiderült, ahogy Ő mondta egyszer, a nagy földről származik. Ha jól vettem ki, elejtett szavaiból, háborús árva volt.
• Egyelőre ott tartunk, hogy ezzel a bemutatással megkezdtük tanulmányainkat, méghozzá filozófia történettel. Katalógust fog tartani minden előadás előtt. Most mutatkozzunk be. Ennyi. A következő előadáson lepődtünk meg. Szép komótosan ikszelgette be a neveket. Egyszer azt mondja: az elvtárs (néven szólította) a múlt héten nem ott ült. Elkezdett szabadkozni. Visszaülök professzor úr! Ne üljön, - csak megjegyeztem, nem ott ült. Beszélgetések közben mindenkit a nevén szólított.
• A második félévet a Marxista filozófia történetének szenteltük. Igazából nem feleltetett, de elbeszélgetett Velünk. Nevelt Minket arra, hogy helyesen fejezzük ki Magunkat. Nem lett volna a tananyag része, de rendre beemelte modernek tekinthető áramlatokat. Beszélgetés közben, gyakran visszakérdezett. Akkor Ön egyet ért (Kierkegaard, Nietzsche, Wittgenstein) eszméjével. Roppant, nagy tiltakozás keletkezett belőle, mivel az említett filozófusok, amolyan mumusok voltak (főleg a politika pályáról érkezők tiltakoztak erősen). Mire a prof. Ön azt mondta, és elmondta, amit hallott. Igen professzor úr. Akkor, erre a prof. elmondta, hogy mit mondott, az általa idézett filozófus. -.appa.

Lemaradások II.

Kérdeztem az információban üldögélő szép kislányokat, a gép érkezéséről. Nagyon kedvesen tündéri mosollyal mondták: nem tudjuk. Ez lehet furcsának számit Nektek, mint olvasóknak, de Én amit közöltek velem, azt nem tartottam információ értékűnek a feltett kérdéssel kapcsolatban. Igazából a bájos mosolyt sem értettem, és nem is lett tőle jobb a kedvem. Mellé a reptéri kijelzőn reklám ment. Üldögéltünk szép türelmetlenül. Egyszer aztán mozgolódnak a népek, akik a biztonsági személyzethez tartoznak. Aztán semmi. Megyek megint a kislányokhoz. Van valami hír a gépről. Igen. Leszállt. Na, megkönnyebbültem. Nézegettünk és egyszer-csak özönlik a nép, aztán már nem jön senki. Mások is vártak még, mindenki a kijárati ajtót leste, mikor nyílik újra. Nyílt időnként, de személyzet jött rajta. Meguntam. Irány a kislányokhoz. Megint itt vagyok. Ha valakinek gyönni kellet vóna, de nem gyött, - azokkal mi van? Biztos feladott csomagja van. Vártam, és nem hiába. Folytatta az információadást. Azt keresik. Majd jön. Na, egyszer megindult a tömeg. Fogyott a nép, és jött Márti is. A szennyvíz telep mellett sorompót kaptunk. Félnégy múlt. Ilona 3-ra várta a vizsgálatra. Rendes volt keddre adott időpontot. Másnap Csaba levettette a véreket, Mi meg átzúgtunk Sorinhoz Nyíregyre. Olyan rossz idő volt, hogy a szokványos állatkertezés elmaradt. Voltunk Debrecenben az Agórába, meg a botanikus kertbe (véletlenül, pont nem esett). Ismerősökkel és rokonokkal való találkozás is történt. Szombaton feltuszkoltuk a gyereket a gépre és mentünk Attilával Böszörménybe, Imre napra, meg szüretre. Hagyott annyi szőlőt, hogy a gyerekek, majd elvidámkodnak, mikor szedegetik. Azt nem tudta Imi, hogy gyerek, csak 3 lesz. Azzal sem számolt, hogy csepergő eső lesz, amiben nem célszerű kiengedni a gyerekeket a tőkék közé. Mi ketten képviseltük Zsuzsi családját. Az unokái hányós, hasmenős vírust kaptak, így nem jöttek. Ott maradtak Zsuzsinál. Zsuzsi korareggel kiszaladt Böszörménybe. Odarakta a gyöngytyúk levest, hagy főjjön. Bettina érdeklődött Iminél: az unoka tesók hol vannak? Elmondta, mi a helyzet. Telefonálj oda, biztos eljönnek. Isten ments. Marci öt hete nem volt bölcsiben, mindég hazaküldik valamiért. A bölcsikben itt is szigorúság van. Köhint egyet, picit taknyos, már telefonálnak: anyuka jöjjön a gyerekért, mert beteg. Vissza a fősodorhoz, az Imre naphoz. Ettünk ebédre a gyöngytyúk levesből, meg a gyaméból (a gyamé, olyan, mint a slambuc (nem tudom, ez mennyit segített) csak fehér, mert nincs benne paprika) és hazamentünk.  -.appa.