-’23.11.19.

Tegnap három előtt pár perccel indultunk az Átkötő-csatornára. Pakolgattunk a kocsiba, mikor az üvegen látszott, hogy csepereg az eső. Mondtam: ne foglalkozzunk vele. Lehet, a Nyugatinál nem esik. A templomig sem értünk el és abbamaradt az a kis csapkodás. Kiértünk a zsiliphez. Pakoltunk ki, amikor jött a gátőr. Beszélgettünk egy kicsit. Ezen a részen nem nagyon horgásztunk, olyan hamar benőtte a sulyom. A felső betonban enyhén zavaros volt a víz. Ebben már lehet halat fogni, - mondtam Attilának. Gyöngyház fényű körforgóval kezdtem. Egyszer olyan érzésem volt, mintha kétszer megérintette volna valami. A hármas horgon kevés gyöszöny volt. Mondtam Attilának nem kapás volt. Növénybe akadtam a jelek szerint. Előlépett szaktanácsadónak és javasolta, tegyek kis gumihalat. Az, amiben a sárgás szín van, az jó lesz. Feltettem, és negyedik dobásra, ott ahol az előbb, kapást gyanítottam, megakadt a csuka. Igen harcias volt. Leengedtem a spiccet, nehogy ugrálni kezdjen, és leverje magát. A szákban kiöklendezett két kis bodorkát. Alig voltak nagyobbak 1 centinél. Elég pocakos volt, úgyhogy még lehetett valami a bendőjében. 43 dekás és 42 centis csuka volt, vagyis méret alatti. Gyerekkoromban 30 centi volt a méret. A Nyugatin jelenleg 50 centi. Elindultunk a Nyugati felé. Józsi akkor érkezett oda, amikor Mi megálltunk fenn. Gyorsan haladtunk, hiszen nem kaszáltam ki a 9 helyet, mint az előző években. Két helyen tudtunk megállni, ahogy mentünk a Nyugati felé. A víz egyre zavarosabb lett. Lenn a beton előtt is volt egy hely, de azokon a részeken már nagyon sárga volt a víz. Józsi pakolt be a kocsiba. Csalihalat jött fogni, ha tisztul a víz, legyen csalihala. A kertes ház előnye. Igaz az loggián Én is lerakhatnék egy 50 literes hordót. Érdeklődtem a halak felől. Három hete nem volt horgászni. Az előtte való 3 horgászatán kapása sem volt. Ez meglepett, Ő szinte mindég fog. Többnyire minden alkalommal méretes hal is van a zsákmányban. Elköszönt. Én még dobálgattam, de kapás gyanús eset sem fordult elő. Visszafelé is dobtam párat, de feleslegesen. Négykor hűlni kezdett az idő, és sötétedett. Mire a felső betonhoz értünk, kezdett sűrűre válni az eső. A jobb lábujjaim is kezdtek fázni. Azért csak dobtam párat, nehogy már ezen múljon, hogy hal nélkül megyünk haza. Nem rajtam múlott, hanem a halakon. Bepakoltunk és irány haza. Mire hazaértünk teljesen sötét lett. Ennyi a történet. Mára fagyot írtak. Az ablakon kitekintve nem látszik, de Ki tudja, - mi van a vad természetben. .-appa.