-’24.11.16.

Ne vegyétek szó szerint, de múlt hét szombat óta apadt egy méter körül. Az vízerőmű parkolójában alig állt autó. Lementünk jobbra, a nő felé. Mint azt már említettem volt, nem egy sporttárs nőről beszélek, hanem egy szoborról, ami rohan a Tiszának. Erről ennyit. Az ívnél egy spori bányászta a mű csalikat. Nem mentem oda. Az akáciás kezdeténél egy sporttárs próbálta kiszabadítani a leakadt szerelékét. Egy másik 10 méterrel felette volt. Nem volt nála semmi. Mondtam neki, azt hittem mű csalira mész. Azt mondta, az luxus lenne. Debrecenből jöttek. Ahogy nézem, Ti a műcsalit telepítitek. Nem fogtak semmit. Lejjebb ment a másikhoz. Sikerült megindítani a cuccot. Visszaadta a botot, ahogy láttam ismét leakadt. Ott hagytuk Őket. Előttünk három cigány sporttárs ment. Egy vékony magas, egy gyermek és egy nagyon kövér. Megnéztük az első lépcsőt. A lépcső alja megbomlott, és a kövezés is. Mondtam is Attilának, mikor még a vízügy volt, akkor helyre állították ezeket a rongálódásokat. Volt pénz a karbantartásokra. Igaz, akkor szegénység volt. Nem volt még nemzeti burzsoázia. Akkor még nem nőtt a kő közül az akácia. Lehetett horgászni a kőről is. A parkerdőt rendben tartották.  De már nem a vízügy van, - jegyezte meg Attila. Na, ebben tévedtünk. Mikor indultunk, akkor elolvastuk a táblát, és még rajta van a vízügy is. Annyi azért van, hogy töltés oldalon levágják az akáciát. A Keleti-főcsatorna partján, szabadon tenyészik. A nádas szintén. Nagyon széles sávban, hiszen a kotráskor szétterítették. A hajó kikötőnél a lejárót felhúzták, és a folyással párhuzamosan helyezték el. A móló még vízben van, de olyan sekély a Tisza, hogy fel lehetne mászni rá. A három sporttárs már szerelgetett. Mint kiderült Nyírtelekről jöttek. Hát, az sincs közel. Rakamazra van engedélyük, a Tisza holtágakra. Kíváncsiságból jöttek ide. A túlsúlyos fiatalemberre rossz volt ránézni. A hideg ellenére nekivetkőzött, és egy hosszú ujjú pólóban üldögélt egy hordalék fán. Elköszöntünk Tőlük. Mivel annyira leapadt a Tisza, hogy az erőműtől a sólyázó helyig le lehet menni, így a parton folytattuk utunkat. Egy helyen, egész magasan rágta el a hód a nyírfát. A héját leette. A karnyinál vastagabb ágakat feldarabolta cirka 35 centis darabokra. Pont jól be lehetne dobni a vegyes tüzelésű kazánba. Eszetekbe ne jusson! – a hódok után fát mezgerélni. Nem lehet, mert ezeket összeszedni lopásnak számít. A szemközti parton, egy derék vastagságú nagy fa volt kidöntve. A kérgét ennek is lerágta a jószág. A tavaszi ár. Ha lesz olyan, majd elviszi. Lent akkor kötött ki egy sporttárs. A kövezés és a beton is sérült, sőt a kerekeket megvezető fém árok is. De olyan lenn van a víz, hogy ide utánfutót nem lehet leengedni. A sporttárs azt mondta 10 órától van kinn. (3-kor álltunk meg az erőműnél).  Szép kősüllők és süllők voltak nála. Reménykedett nem apad tovább a Tisza. Akkor a láncot hosszabbítani kell. Elsüllyedt csónak roncsok kerültek elő, amikről nem is tudták, hogy ott vannak. Van, ami lóg a parton benne víz. Szétfagynak majd, és ezek is a Tisza fenekén végzik. A töltés tetején mentünk vissza. A kövezésen már nem volt senki. Halmozgás egy helyen látszott. Szép buborékok jöttek fel. A parttól olyan 35-40 méterre. A sporttárs azt mondta, nem biztos, hogy hal. Lehet az apadás miatt az iszapból, kiszabadulnak a gázok.  -.appa.