Reggel nézegetek a szemecskémmel. Mondhatni szép keddi napra ébredtünk. Kezd szépen sütni a napocska. Mondjuk Én hamarabb keltem, mint a nap. Ki kellene ugrani az erőműhöz. Holnaptól írják fennhangon az esőt. El kellene döntenem, hogy pergessek, vagy úszózzak. Tíz órakor mentem az ebédért. Hát a póló, vékony pulóver, végig begombolt farmerdzsekiben fáztam. Hazaérve eldöntöttem. Dehogy megyek. A Tiszánál még a szél is jobban fúj, mint itt. Így aztán nem szedegettem össze a szerelékeket. Nem szedtem össze a pergető cuccokat. Egy óra után láttam, hogy szépen süt a nap. Az ablak mögött egész meleg volt. Csalóka ez. Na, mindegy. Beöltözök. Levegőzöm egyet, sétálgatok. Meglátom, - mi lesz? Az imént felsorolt ruhákra felvettem még egy pulóvert, a munkás kabátot, meg a motoros dzsekit. Lementem. Állok ki a garázsból. Jó meleg van, de fúj a szél. Fordulok ki a lakótelepről, megdöbbenve látom, hogy többen jönnek pólóban az utcán. Na, mindegy. Tiszalököt elhagyva, lefordultam a kapart strand felé. Kimentem a meszeshez. Ketten is ültek ott. Egyikük, akkor kezdte a horgászatot. A másikuk, már régebben kinn van, de nincs semmi. Év közben fogott néhány harcsát, olyan négyes, ötösöket. A Bocskai hídnál, a túl oldalon lefordultam jobbra a vikend telep felé. Nem volt arra egy lélek sem. A parton végig menve, a Karcsi stégje mellett egy fiatalember bolonyaizott.  Kis idő múlva fogott egy 20 dekásnyi dévért. Később egy kicsit nagyobbat. Több géb is jött neki. Mondták, hogy Karcsi nem régen ment el a stégről. Etetni volt kinn. A stégen 3 patkány is szedegette a széthullott szemes takarmányt. Mikor odamentem elslisszoltak, de pár perc múlva visszajöttek. Lementem az ott lévő stégre, és kábé 3 méterről néztem őket. Ez alapján azt gondolom vándorpatkányokkal (Rattus Norvegicus, elég sok rosszat tanítottak róluk a munkavédelmi iskolában) álltam szemben. Indultam tovább, hisz az vízerőműhöz készültem. Úgy gondoltam megnézem előbb a balinozókat. Ketten voltak. Egyikük akkor fogott egy másfeles körülit. Látszott, hogy a másik pányváján is vannak halak. Egy fiatalabb spori úsztatgatott. Mondhatni minden második úsztatásra fogott egy tenyérnyi keszeget. A boton rövidebb szerelék volt, mint a bot hossza. Levételkor összébb tolta a botot. A nézelődő sporttárssal beszédbe elegyedtem. Ő mondta, hogy ez a bot úgy tolható össze, hogy szoros marad. Annak idején a Francia országi VB-n osztogattak ilyet. Német Lacinál láttam akkor. Kérdeztem, hogy szokott e paducot fogni. Azt felelte, még egyszer sem fogott. Beszélgető partnerem felé fordulva láttam, hogy a kövezésnél megvillan valami. Jobban odafigyeltem. Volt, amikor három villanás is volt. Bizony ezek paducok. Érdemes lenne közéjük úsztatni. Természetesen messzebbről, hogy ne ugorjon szét a csapat. A balint fogó sporttárs hazaindult. A másik balinja, olyan 3 kilós lehetett. ¾ 5 lett, amíg beszélgettünk. Induljunk haza. A kikötőhöz le sem mentem. Az erőmű felőli végén nem volt senki, az onnan is látszott ahol álltam. A kősüllőzők ott szoktak lenni. Így utólag azt mondhatom, hogy amennyi időt eltöltöttem, az alatt akár horgászhattam volna is, de akkor nem beszélgettem volna senkivel. Most úgy gondolom. Jó volt ez így. -.appa.