appasztorik

Akarmi, mint egy szatócs bót

A szakosító előtt kis kitérő 7/2025 (I.7.) töprengés

2025. január 07. 06:26 - appasztorik

  • Ott tartottam, hogy 1981.-ben megkaptam a bizonyítványt arról, hogy elvégeztem a Magyar Szocialista Munkáspárt Marxizmus-Leninizmus Esti Egyeteme általános tagozatát. Itt szembesültem azzal, hogy középfokú politikai végzettségem van. Én meg azt hittem, hogy az egy éves képzés az volt. Hát nem! Az csak az általános iskola volt. Nem hagyott nyugton a gondolat. Mit végeztem Én egy év alatt? Ez volt a Marxizmus-Leninizmus egyéves esti középfokú iskolája. Arról van igazolásom, hogy a fennebb említett iskolán a tanulmányaim, az 1976/77 oktatási évben elvégeztem. (1978.-ban kezdtem az általános tagozatot). Ki tudja? – mivé nőhettem volna Magam ki, ha nem kezd szétesni a rendszer. Így aztán amikorra Én 1985.-ben végeztem, már nem számított egyetemi végzettségnek. Csak felsőfokú politikai végzettséget jelentett. (Valamiért, már akkor sem szerettem a politikusokat, pártkatonákat).
  • Egyébként sem terveztem, hogy belemerülök a politikába. Apám óva intett az ilyesmitől. Egyébként sem lelkesedett a szocialista eszmékért. Nem beszéltünk ezekről. Onnan jöttem rá, hogy elmeséltem, hogy billentették ki a kisgazdákat a hatalomból (1947). Furcsán rám nézett, és szokatlanul lassú, elnyújtott mondatban azt kérdezte: és ezt Te jónak tartod? (Vagy azt, hogy helyesnek). Mindenesetre vidámságom elmúlt, és nem válaszoltam. Anyám más volt. Ő, rendre emlegette Őméltóságát. A fiait, és Istvánkát, az unokáját. Mikor Torgyán megjelent a színem, akkor hangoztatta, hogy Ő mindég kisgazda párti volt. Mikor Vasváriba jött Torgyán, akkor elmentek meghallgatni. A dedikált kép meg van valahol.
  • A másik kép. Őméltósága, a fiai és Istvánka. Ez véletlenül került a kezembe. Nem volt otthon senki. Akkor már anyám is dolgozott. A szobai nagy szekrény fiókját kihúztam. Az egyik mappában ott volt az említett kép. Ez sajnos nincs dedikálva, pedig sokat érne. (Vélem olyasmi szóró kép volt, mint most a Viktoré). A szigorú tekintetű vénemberről nem tudtam levenni a tekintetem. Kimondottan félelmetes volt. Tudtam, hogy nem jó dolgot csináltam, de egy idő múlva megkérdeztem: Ki az a képen? Láthatóan megijedtek. Elmondták Ki az, és a lelkemre kötötték, hogy ne mondjam el senkinek, mert akkor Őket el is vihetik. Akkor kezdett számomra ellenszenves lenni Horthy. Amikor jóval később megismertem viselt dolgait, akkor utáltam. Ez, mind a mai napig megvan. Ha végig gondolom, akkor a Fidesz ellenszenvem innen származtatható. Ők is imádják Horthyt, aki gátlástalan esküszegő volt, és félrevezette a magyar népet. Kétszer esküdött fel a királyra. Egyszer Hitlerre. Majd azt mondta béketárgyalásokat folytat, holott már aláírt Sztálinnak. Ezzel egyébként jól járt. Sztálin nem hagyta perbe vonni, csak tanúként. Ezzel elkerülte, az igazán jól megérdemelt bitófát. Így Dálnokit akasztották fel helyette. Nem Nürnbergben, hanem Budapesten. -.appa.
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://appasztorik.blog.hu/api/trackback/id/tr5418767746

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása