• Az, hogy az emberiség a túltermeléstől szenved teljesen nyilvánvaló. A rengeteg eladatlan és egyre silányabb minőségű termék eladhatatlanná válik. A boltok kénytelenek akciózni. Meg kell nézni, - milyen kanapékat gyártanak. Kimondottan rondák. A gyártók újabb, és még újabb termékekkel rukkolnak elő. Egy dolog marad, a minőség. Igazából, ez sem igaz. A minél nagyobb nyereség érdekében a minőség még silányabb. A túlfogyasztásról vannak viták. Ebből a szempontból fogyasztásnak számít az is, ami a szemétbe megy. A hulladékszállítók vihetik el a házaknál lomtalanításkor kikerülő anyagokat. Ez az államé. Jövő hónaptól a Mészáros Lőrincé, a MÉH telepekkel egyetemben. Onnantól a sörös, üdítős, energiaitalos, kávés aludobozokat nem veszik át a MÉH telepek. A visszaváltásokban is lesznek változások. Természetesen a környezetvédelem érdekében. A vitákban természetesen uralkodik egyféle ökonomista szemlélet. Az egésszel az a baj, hogy a kereslet-kínálat, növekedés-jólét összefüggését boncolgatják, nem kismértékű előítéletekkel megspékelve. A termelésfokozás, a növekedés nem megoldás. Nem következik belőle jólét, és gazdagság. Éppen ellenkezőleg. Ezek az eszközök teszik lehetővé, hogy különböző piár fogásokkal elszedjék az emberek pénzét. Ez, a zűrzavar keltés megnehezíti a jelenlegi gazdasági világrend folyamatainak értelmezését. Egyértelmű számomra, hogy ez célja is ennek a tevékenységnek. Könnyen megjósolható, hogy a termelés, és a környezetvédelem területén közelg egy világméretű rendetlenség. Igazából nem is akarják megérteni a problémákat. A profit bővülését akarják. A kritikákat nem fogadják el. Nem veszik figyelembe. De lássuk be, érdemi kritikára nincs is lehetőség. A környezetvédelem szlogenjét hangoztatva, a politikusok és a bankárok elköteleződnek, a termelés mindenáron történő fokozása mellett. Lásd, Petyus a minap mondta: a világ második legnagyobb akkumulátor gyártói leszünk.
• Az új zöldek arról beszélnek, hogy mindez, amit tapasztalunk, az gazdasági eredetű. Megoldás, a hagyományos antikapitalista recept. Ezzel orvosolhatóak lennének a bajok. Tehát fel kell számolni a profit alapú termelést és megoldódnak a gondok. Ezért mondják, hogy a kommunizmus színt váltott. Pirosról, zöldre. Teszem hozzá, a kommunizmus olyan, mint gyerekkoromban a rézfaszú bagoly volt. Senki nem látta, de féltünk tőle. Kommunizmus sem volt, de mindenki rettegi. Áldozatainak emléknapja is van. Megfontolandó szerintem, hogy talán illenék a rézfaszú bagoly áldozatainak is egy emléknapot szentelni. Nem a kommunizmusnak, - ami nem létezett, voltak áldozatai – hanem azoknak az embereknek, akik mindenkinél jobban akartak uralkodni, mindenki, és mindenekfelett.
• Mit lehet erre mondani? A kapitalizmust próbálgatják megdönteni, megreformálni. Egyik sem megy. A társadalmak rendre visszazuhannak a feudalizmusba, ahol erős jogi, gazdasági és politikai függőség alakult ki. Lám, nálunk is hűbéres rendszer van. Tény, a kapitalizmus kiinduló alapja a feudalizmus. De milyen irányba induljanak, azt még nem sikerült megtalálni. A baj azzal kezdődik, hogy a bankárok, a politikusokon keresztül átveszik az irányítást.
• Azt is látni kell, hogy a kapitalista gazdaság működéséhez szükségszerű volt a bankok létrejötte, ami anyagi hátteret biztosított. Igen ám, de ehhez szükség volt arra, hogy az egyházi reformáció a kamattilalmat feloldja. Ezzel megnyílt az út, a kapitalista fejlődés felé. Vannak, akik az iszlámmal példálóznak, hogy ott nincs kamat. Igaz, de a bankok ott is adnak pénzt. Beszállnak az üzletbe.
• Be kell látnunk, hogy másfél évszázad alatt sem oldódtak meg a problémák. Ez alatt az idő alatt, a Föld az életformáiból több is kipusztult. Azt gondolom, ez nem pusztán termelési, hanem inkább politikai kérdés. Hátterében a társadalmi igazságtalanság, a hatalomkoncentráció, a finoman kivitelezett személytelen erőszak áll. Ezek nem mások, mint a civilizáció válságának tünetei. Fel sem merül annak vizsgálata, hogy jó célokat tűztek e ki. Piár eszközökkel, a problémák tisztázása helyett a politika minden erejét, saját céljainak megvalósítására koncentrálja. Lásd: nemzeti konzultációk.
• Érdemes elgondolkodni azon, - igaz e, amit Adam Smith mondott? „A kapitalizmus eszméjében rejtőző önérdek és kapzsiság hasznos és jó, mert folyamatos fejlődéshez és általános jóléthez vezet. -.appa.

• Mert, ugye védjük? Hát, hogy ne védenénk! Minden azzal van tele. Teszem hozzá, ezzel a védéssel később bekövetkező életek létrejöttét akadályozzuk meg. Ugyanis, a környezet szennyezés nyomán evolúciós változás áll be. Vannak, amik megszokják, vannak, amik módosulnak, és vannak, amik nem bírják és e miatt kipusztulnak. Azt mondhatnók, mint az almára. Hagy hulljon a férgese. A múltkoriban foglalkoztam már ilyesmivel. Említettem, hogy a mai életünk megalapozása, mostani tudásunk szerint, az első környezetszennyezés eredménye. A bíborbacilusok, önfeláldozó módon, az oxigéntermeléssel megszüntették saját életfeltételeiket. Ez a cselekedetük tette lehetővé az oxigén alapú élet megjelenését. Teljesen úgy néz ki, a bioszféra fejlődéstörténete alapján, hogy a környezet átalakítás és az élet szükségszerűen összefügg. Ki tudja, milyen trükköt vetett be az ÚR, amikor az emberi életkort levitte százhúsz évre. A jelenlegi, de mondhatjuk a mindenkori átlagéletkor, nyilván környezeti változások eredménye. Most azt tartják, hogy a teknikai fejlődés eredményeként gazdagabb lett az emberiség. Ezért van szükség a gazdasági növekedésre. Ez egy baromság, amivel hülyítik a népet. Gondoljatok csak arra, hogy amerika meghódításakor, a legenda szerint az uralkodó egyszer ivott kakaót az aranyserlegből és eldobta. Jut eszembe hajjátok. Nem az aranyserlegről, hanem a kakaóról. Gyerekkoromban, hogy szerettem (nagyon) szürcsölgetni a kakaót. Jó zsíros házi tejjel, amit Molnár néni mért ki a tejeskannámba. Annyi biztos, hogy a kakaó is megérne egy töprengést.
• Most viszont arról van szó, hogy azt a következtetést erőltetik, hogy a teknikai haladás következménye, a gazdaságnövekedése, ennek következménye az emberek gazdagsága. Ebből aztán, végső következményként kihozzák, hogy az emberek gazdagodása miatt következik be a környezetszennyezés. Ezzel egyet is kell értenünk. A sok pénzsóvár szélhámos, megvesztegeti a bankárokat, politikusokat, és terjesztik azokat a teknológiákat, amik rombolják a környezetet. Tévedésbe ne essetek. Nem mentem fel a bankárokat, és politikusokat. Közreműködnek a környezetromboló teknológiák terjesztésében, ez által ők maguk is pénzsóvár gazemberekké válnak. Lásd szógyártó, és az akkugyárak viszonya. Úgy beállítva, hogy ez Magyarországnak ez milyen jó.
• Most kanyarodjak vissza oda, ahol már jártunk az elején. A bíbor bacik, vagyis a körülmények változása gyakorlatilag besegít az evolúciónak. Akinek ez a megközelítés nem teszik, akkor mondhatjuk azt is, hogy Isten biztosítja az ember számára azt a tudást, aminek segítségével módosul maga az ember, és a környezetében lévő élőlények. Tehát nem kell aggódni. Aki apró gyermeke kezébe mobiltelefont ad, az elősegíti annak az embernek a kitenyésztődését, amelynek utódai, majd egyre jobban bírják az agyukat érő sugárzást. Ugyanez vonatkozik a táplálékok változására is. Ahogy kövimari mondja a rádióban, „de aggodalomra semmi ok”. Kicsit csúsztattam. Ő nem a környezetszennyezésre mondja. -.appa.
  

• Jut még eszembe hajjátok. Mikor még nem tudtuk, hogy összeomlott a vasúti közlekedés Debrecen-Budapest viszonylatban, akkor Zsuzsi bement újságot venni. Most arra nem térek ki (de lám, mégis), hogy mikor a MÁV részéről már tudott dolog, a teljes káosz, - akkor miért nem tájékoztatják az utasokat? Miért, csak kiírják, hogy ötven percet késik. Már látszott, hogy felborult a közlekedés rendje. Nem igaz, hogy nincs egy ügyeletes vasúti tiszt, aki átlátja a helyzetet. Bizonyára van. Nem meri bevállalni, hiszen kirúghatják Őt is, mint a meteorológusokat. A tény kimondása, hogy nagy baj van a közlekedéssel, - a rend és a szervezettség honában – pánikkeltésnek számít.
• Az újságosnál Zsuzsa válogat. Én meg, téblábolok. Két ember beszélget. Nem sutyorog, szóval nem valami összeesküvés. Amit hallottam beszélgetésükből, az meglepett. Azt mondja az egyik. Ezen túl, nemcsak az Ukrán sebesülteket hozzák majd ide, hanem az oroszokat is. Erre fülelni kezdtem. Azt mondja az illető: nem lesz más választása meglátod. Nem kap gázt. Azért mindenre képes. Hogy mi volt a folytatás? Nem tudom. Zsuzsi fizetett, és eljöttünk. Elgondolkodtam. Nem is tudtam, hogy Ukrán sebesülteket ápolnak Magyarországon. De-hát, - miért is ne? Mi olyan humanitárius nép vagyunk. Arról hallottam, hogy külszolgálatban magyar katonák sérültek meg. Ez is lehet mendemonda. Nem tudom kiről beszélgettek. Akire Én gondolok, az nem a gázért tenné meg, hanem Putyinért.
• Jut eszembe. Tegnap hallottam, hogy Viktorunk öreg barátja, Berlusconi elhunyt. Isten nyugosztalja. Azt gondolom, Meloni nem hozta, a hozzáfűzött nagy reményeket.
• Hallottam a minap, hogy jövő évi költségvetés a védelem költségvetése. Ebben megvédik a családokat, és az országot. Bizonyára az elért eredményeket is. Mert van olyan! – teszem hozzá. Párnapja egy beszélgetőtársam azt mondja: mondj egy dolgot, ami ebben az országban jól működik. Mondtam: NER. Nézzük a biztonságunkat. A NATO elvárások felett fogjuk védelmi képességünket emelni. Az előbbieken eltöprengtem. Komolyan gondolja valaki, hogy katonaság nélkül az ország megvédhető. Ahhoz a katonaság is kevés lenne. Hadsereg kellene. Ami a Fidesz kezdeményezésére, le lett bontva. Mellesleg igazuk volt. Ez a besorozásos dolog, nem frankó. Tudom, miről beszélek. Én voltam besorozva.
• Most egy ideje, megint zajlik a honvédség lebontása. Emlékeztek rá? Két éve történt (2021.06.03). Ruszin-Szendi Romuluszt előléptették vezérőrnaggyá, és 2026. május 31-ig terjedően, határozott időtartamra kinevezték a honvédség élére. Már nem Ő van ott. Gyorsan elrepült számára, az öt év. Elődje menesztésekor dicsérték: megcsinálta, amit vállalt. Romuluszról az a hír járja, hogy vonakodva teljesítette a főtisztek kirúgását. Így volt? - vagy se. Mindenesetre Ő is lapátra került. Nem is értem egyébként. Honnan veszi valaki a bátorságot, hogy vonakodva hajtsa végre a legfőbb hadúr elképzeléseit. Hová vezetne az? Káoszhoz. A honvédségnél nem lehet. Éppen elég, ami egyéb területeken tapasztalható. -.appa.

• Hajjátok? – eddig olyan, de olyan büszke voltam Magamra. Úgy emlékszem az idén még nem utasították el versemet. Bizony, a siker elbizakodottá tett. „Versed sajnos több helyesírási hibát, hiányos központozást vagy ékezethiányt tartalmazott, ezért sajnos el kellett utasítanunk.”
• Az jutott eszembe. Ha, az újságok nem jelenhetnének meg, amikor az idézett hibák előfordulnak, akkor biza nem sok újság jelenne meg üres oldalak nélkül. De hála Istennek az újságokat nem nézi át senki. Így mindnyájunk legnagyobb örömére, nem maradunk tájékozatlanok.
• Részemről, azzal magyarázom a dolgot, hogy minden írásnak meg van a saját feladata. -.appai lárma: „ Az irodalom (versek, novellák, regények) feladata, hogy tanítson. Az újságok célja (politikai tartalom), hogy hülyítsen”.
• Lássátok hát a verset. Belejavítottam. Természetesen, ezt sem teszem fel a Poetra.

Összegzésféleség?

Valami bevezetésféle:
Hiába tanácsoltam. meg ne írd, jó gyerek!

Hát ez utóbbi sor, kétségtelenül rosszul van írva.

Helyesen: Hiába tanácsoltam, - meg ne írd, jó gyerek!

Így is elutasították volna. Jártam már úgy. A mondat, nem felel meg a helyesírás szabályainak.

Vagyok magammal olyan nexusba,
hogy még magamra se figyelek.
Nem akartam Én nyavalyogni,
mint teszik azt egyesek.
Mégis, azzá kerekedett.

A 63-as árvíz elvitte a testvéremet,
de nem értem meg veszteségnek.
De ez, most egy másik történet.
Nem érdekelt, hogy valakinek bók kell.
Így lettem, öntörvényű kókler.

Valahogy ösztönösen éreztem,
a világ nem, valós körülöttem.

Ez is hibás. Nem kell vessző. Helyesen: a világ nem valós körülöttem.

Anyám próbálkozott.
De Én, nem menekültem a hitbe.
Ihatok már, hideg vizet mindenre.
Talán nem is voltam annyira gonosz,
mint ahogy Ő hitte.

Kisfiam, bűnösök vagyunk mind!
Az emberi élet mitől kincs?

Lám, itt az alkalom. A múltba révedve.
Nem kapok, de választ keresek pár kérdésre.
Miért is nem merültem el a beat-be?
Miért? - mert lusta voltam bármire,
és ezzel, van válasz mindenre.

Az életem egyszerű, és átlátható.
De jó! Igazából, nincs is más opció.

Talán illenék megkérdenem.
Szerettem volna hinni valamiben?
Komolyan mondom. Hát... nem nagyon.
Valahogy, nem voltam az a fazon.
Meg nem is nagyon volt alkalom.

Ide egy vessző kell. Helyesen: Meg, nem is nagyon volt alkalom.

Kérdések! Na és a válaszok?
Egyáltalán. Valaha kapok?

Mondok, valami összegzésféleséget.
Az élet történik, ahogy éppen éled.
Nincs benne előleg.
Mondhatni nem volna jó.
De nem is választható.

Lám. Ez így alakult.
Mindez, volt a múlt.

Nem hiszem, hogy egyszer a szentek.
Kényszer életre ítéltek.
Nem voltak szentjeink.
Református voltam,
amíg vissza nem mondtam.

Vénségemre, így lettem hitehagyott.
A világról. Mégis, mit gondolhatok?

Inkább ne is szóljatok. Hallgassatok!
Nem azért írtam, mintha szükségem lenne tanácsra.
Tudjátok mit? Fütyülök Én a világra.
Tény! Nem jókedvemben teszem,
de hát ilyen az életem.

Utóirat:
Ti, csak ne sajnáljatok.
És, hogy lássátok, változok.
A jó emberekre, jó szívvel gondolok.
Keresek! De egyáltalán. Találok?

 Hát ennyi, a történet.  -.appa.

• Bizony mondom Néktek a legkönnyebb szegény biztosító berendezésre fogni a MÁV sorozatos késéseit. De miért romlik el sorozatosan? Ez senkiben sem merül fel. Mondjuk ki! A biztosító berendezés hibája, és a karbantartás hiánya szorosan összefügg. Meg összefügg a fogyasztói társadalommal. Sokat kell termelni. A sok terméket kell eladni. Gyenge minőségű termékeket gyártanak, hogy mihamarabb romoljon el.
• Most mondhatjátok, - és akkor mi van? Lekapják a polcról és cserélik! Ahogy azt Móricka elképzeli. Azt gondolom, hogy polc még van, de lehet ebben is tévedek. A baj, hogy nincs rajta alkatrész a biztosító berendezéshez, meg egyébhez sem. Most már minden egyes darabot a minisztérium engedélyez. Na, Istenem, - mi van, ha néhány napot késnek a vonatok? Semmi! El vannak kényelmesedve az emberek. Amikor nem vót vonat, akkor is éltek emberek, oszt elvót a világ.
• Jut eszembe. Megfelelő létszámú szakember sincs a MÁV-nál. Túlterheltek a dolgozók, mert az ember hiány miatt hosszú ügyeletekre osztják be Őket. Hát akkor képezzenek szakembereket!
• Nagy igazság. A szakmát meg kell tanulni. Ahhoz gyakorlat kell. Ahhoz gyakorlatból vizsgát kell tenni. Az nem úgy van, hogy a vizsgázó fennhangon kijelenti: tisztelt vizsgabizottság! – Én gyakoroltam. Mit mond erre a bizottság? Hát nem azt, hogy ügyes vagy. Ezennel szakmunkásnak nyilvánítunk. Asszongyák neki: na, akkor mutasd meg! Anyám még ilyeneket is mondott: ne a szád járjon, hanem a kezed.
• Mesélik, hogy a tavalyi szakvizsga gyakorlati vizsgájához kiadták a vizsgatételeket. Hogy ne kelljen annyi minden cuccot beszerezni, - a minisztérium úgyis megkérdezné, minek ez a sok cucc – megállapodtak a vizsgatételekben. Ez eddig frankó is volt. Csakhogy két nappal a szakvizsga előtt szóltak, hogy mások lesznek a vizsgatételek.
• Most, bizonyára azt hiszitek, túlzok. Hát egyáltalán nem! A Mercédesz gyár miatt korszerűsítették a Debrecen-Füzesabony vasút vonalat. Meg volt tervezve mikor adják át. A hiba az volt, hogy el is büszkélkedtek vele. Hát drágáim, két év késéssel, az idén adták át a forgalomnak.
• Fennebb említettem, hogy nincs alkatrész egyébhez sem. Annyi járművük van, ami éppen el tudja látni a forgalomhoz szükséges feladatokat. Bizony, ott állnak a tönkrement mozdonyok és vasúti kocsik javításra várva. A vasúti pályák állapota is necces. Mondhatjátok, - járjanak akkor busszal! Csakhogy a buszok, főleg megyén belül oldják meg a személyszállítást.
• De nem csak ez a baj. Nem véletlenül írtam, hogy Magyarország nem vonattal, vagy busszal megy tönkre. A buszok is gallyra mentek. Azok is javításra várnak. A sok vonat kiesés, a pályajavítások miatt, rengeteg a pótló buszozás. Örvendezhetünk. Milyen praktikus, hogy a MÁV és a Volán irányításilag egyben van. Átirányítják a buszt, és probléma megoldva. Hát amennyiben van busz. Nem régen mesélték, hogy Debrecenből a helyközi járatból vezényeltek ki buszt. Poénkodtak a sofőrrel. Jegyet kell lyukasztani? Íme! – ennek a nyomorúságos állapotnak is megvan a sajátos varázsa. Oldja a feszültséget. Erre van a népi mondás: most sírjak, vagy röhögjek? -.appa.

• No, ha nem sokára jön a vonat, kimegyünk a négyes peronra. A kilenc órás vonatot kiírják, +17-el. A nép el kezd rohanni, a négyes vágányhoz. Természetesen Mi is. Leteszem a bőröndöt, ahol azt saccoljuk a 22-es kocsi ott körül áll meg.
• Mi indulunk a parkolóba. Nehogy még meg is büntessenek. Feljöttünk a az aluljáróból. Ott jön egy jegyvizsgáló. Kérdem, - tud valamit a dologról? Az információs hölgy nem tudott róla semmit. Helyteleníti, hogy egy hivatalos személy azt mondja: nem tudom. A biztosító berendezés hibája. Fel kell szállni a Tokaj IC-re. Nem kell helyjegy, ebben a káoszban. Mondom a 9 óra hetesre 17 perc késés van kiírva, és akkor az megy. Azt mondta erre: az ki van zárva! Mint kiderült neki volt igaza.
• Hazafelé autózunk. Csöng a telefon. Mondom Attilának: Zsuzsiék elindultak. Megbeszéltük, hogy szól, ha sínen van. Attila mondja: nem indultak el. Azt mondta: pereljük be a MÁV-ot, ha infarktust kap.
• Otthonról felhívtam Zsuzsát. Mondta, hogy jött egy IC. Arról leszállítottak embereket. Üljenek arra a vonatra, amire Ő is várt. Az, az IC elment. Megjött a vonatuk. Majd érkezett egy gyors vonat. Erről is szálltak át utasok. Nem kell helyjegy. Majd az a vonat is elment. Ők ott álltak továbbra is.
• Hazaértünk. Attila megnézte a MÁV hivatalos honlapját. Egy sor sem jelent meg arról, hogy Debrecen-Budapest között összeomlott a közlekedés. Érthető. Ki merne bevállalni valami közleményt? – kormány beleegyezés nélkül. Emlékezzetek az augusztus huszadiki tűzijáték utáni meteorológus fejhullásokra.
• Zsuzsa telefonált. Tíz óra tízkor elindultak. Cegléden vannak, 90 perc késéssel.
• Bevallom, nem volt igazam. Mégiscsak van tömegtájékoztatás. A Kossuth rádió, a félkettes hírekben bemondta, hogy Debrecen-Budapest között, a biztosító berendezés hibája miatt akár egy órával is később érkezhetnek a vonatok. Jegyzem meg. Az akár egy óra azt jelenti, a legrosszabb esetben egy óra. Úgy beállítani a dolgot, mintha a MÁV ura lenne a helyzetnek, és az akkor már tudott 90 perces késésre, ilyen tájékoztatást kiadni, pofátlanság, szemenszedett hazugság. Estére helyre áll a rend, fejezték be a tájékoztatást. Nem követtem az eseményeket.
• Nyugalomra semmi ok. Vagyis nyugodjatok meg. Visszatérek következő bejegyzésemben erre a témakörre. -.appa.

• Na, nem vonattal, vagy busszal. Az már tönkre ment.
• Hát hajjátok, hogy ilyen kerekszám esetén pont ilyesmivel kell foglalkoznom. Sokkal kellemesebb lenne, valami jó hírt közölni, de nincs. Igaz, a kormány csak jó híreket közöl velünk. Tévedésbe ne essetek. Nem a hírek igazak. Nem bizony! – az igaz, hogy közlik! És úgy állítják be, mintha jó hír lenne. Ezért lett az alcím, a „Hazugság földje”, a káoszt is megértitek a második részből.
• Árpád jól foglalt hazát. Jó föld ez a magyar. Megterem benne minden, a hazugság meg bőségesen.
• De, miért is indítottam ezzel a napot? Reggel felkeltünk. Jó nap lesz ez. Vonatra ül Zsuzsi, és két és félóra múlva, már unokázik is. Tegnap megvettük a helyjegyet. Probléma egy szál se. Megreggeliztünk és indultunk az állomásra. Kiszállt a posta előtti parkolóban.
• Mikor fordulok ki a Petőfi tér felé, látom a húzós útitáska karja kiszakadt. Gyorsan befordulok a MÁV parkolóba. Attilának adok 300 forintot, hángálja be a gépállatba. Majd jövök.
• Zsuzsi az újságosnál válogat. Olvasgatással jobban telik az idő. Bemegyünk a váróterembe. Elhelyezkedik. Ott is van egy tábla, a vonatok állásáról. Mint kiderül, szó szerint állásról beszélhetünk. Akkor fel sem tűnt, a pirosmezős +50. Kimegyek Attilához. Mondja 10 óra 12-ig jó a parkoló jegy. Menjünk akkor vissza. Segítünk a bőröndöt le, és fel - vinni a peronoknál.
• Kilenc hétkor érkezik a vonat. Elindulunk. Attila a nagy tábla előtt leragad, és nézeget felfelé a többi népekkel együtt. Megvárjuk. Mondja, hogy ami vonat most fog érkezni, az még a nyolcórási. Tényleg. Láttam is mögötte piros mezőben a +50 feliratot és nem esett le, hogy gáz van. Visszamegyünk.
• Bemegyek az információba. Hatan is állnak előttem. Mikor hallótávolságba kerülök, akkor fülellek. Kérdi egy fiatalember, - mit tudni a 9 órás vonatról? A hölgy nem tud róla semmit. Visszaváltaná, azaz becserélné a nyolcórási IC-re, ami késéssel jön. A jegy a telefonjában van. Kiderül. Amíg a vonat el nem ment nem cserélheti vissza.
• A sorban előttem lévő hölgy, motoszkál a telefonján, majd azt mondja: nem is látni a vonatot. Bocsánat. Azt hittem a férjem áll itt.
• Egy úriembernek mondja az információs hölgy. Pótló busz indul. Jó, - de arra fel lehet tenni a biciklit? Nem lehet, sajnos. De Ők, bicikli túrára mennek. Egy hozzám hasonló korú férfi kérdésére. Igyekezzen. Az állomás elől, pótló busz indul.
• Az előttem lévő hölgy kérdi, - hol van a kilences vonat? Az információs hölgy, lapozgat az előtte lévő okos kütyün. Fel-felpillant a vele szemben lévő táblára, és azt mondja: nem tudom. Nem tudom milyen a információs hölgy lelkiállapota (hosszú nap vár rá). Felénk mindenesetre nyugalmat sugároz, bár azt érezzük, hogy a MÁV nem ura a helyzetnek.      -.appa.

• Amikor először találkoztam a zöld-kommunizmus kifejezéssel, akkor elcsodálkoztam. Úgy zajlott a találka. Pontosabban hangzott: a kommunizmus színt váltott. Vörösből, zöldre. A zöldek, még ott vannak bennünk, mint a környezetvédelem színe.
• A jelenkor mumus zöldjei antikapitalista vonulatot képviselnek. Automatikusan kommunistáknak lettek kikiáltva. A hatalom, ami nem tetszik neki, mindent kommunistának állít be. Ez a sztereotípia azért jó, mert nem kell magyarázkodni, - miért nem jó? Egyértelmű. Kommunista. Az meg nem lehet jó!
• Kommunizmus soha, sehol sem volt. Arra jó, hogy rémisztgessék vele, az embereket. Félelmetes. Olyan, mint gyerekkoromban volt a rézfaszú bagoly. Senki sem látta, de jobb félni tőle. Még azt is el tudom gondolni, hogy a bagoly emlegetett szerve szintén zöld volt. Bizonyított tény, hogy a réz felületén bázikus-rézkarbonát (patina) keletkezik. (Pontosítok, Réz(II)-karbonát-hidroxid). A mondó vagyok, e madarat tegyük meg a kommunizmus jelképének. A biztos hatás kedvéért, piros ötágú csillagban, egy rézfaszú bagoly. Zászlóként, természetesen zöld alapon. Hát ezt is megoldottam.
• Valamiért az emberek mindent színekhez, és jelképekhez kötnek. Emlékezzetek a narancsos forradalomra. Mi több, ez vértelen narancs volt. Aminek következtében Viktor lett az elnök. Történt mindez, 2004 novembere és 2005 januárja között. Tüntetéssorozat kezdődött, a polgári ellenállás különféle formáit felhasználva. Ezek eredményeképpen nyerte meg a választásokat Juscsenkó és lett Ukrajna elnöke.
• Csak nem a Mi Viktorunkra gondoltatok? Bocsánat Viktor urunkra. Abban az időben, itt kommunista uralom volt, Gyurcsány elnökletével. A Mi Viktorunk, csak később kezdte a polgári engedetlenséget. Legutóbb asszonta, nincs is olyan. Söndör, mint örökös belügyminiszter is úgy tuggya, pedig ő is jogász. Valamikor vót, de elfogyott. Így van ez a jó dógokkal.
• Ezek az új kommunisták, a tudományos-technikai haladás ellen harcolnak. Abban látják, a környezeti körülmények romlásának az okát. Régebben írtam, mit is vártak a kapitalizmustól. A vállalkozás szabadságát, ami lehetőséget biztosít, az életminőségek sokféleségének kialakításában, ami abból adódott volna, hogy a befektetett tőke, és munka arányában osztotta volna vissza a pénzt a társadalom.
• Lehetne azon meditálni, - vannak e a kapitalizmusnak vívmányai? Vagy elindult egy XXI. századi modernitás, egy új útja a polgárosodásnak. Felmerül a kérdés. Vajon a tőkés piacgazdaság ennek az új folyamatnak? - nélkülözhetetlen eleme, vagy gátja. Minapi töprengésemben azt a konklúziót vontam le, hogy az önkényuralmi rendszer (nálunk a NER), de máshol is, a nagytőkések, bankárok, politikusok, gátjai az elosztási rendszer működésének. Azt gondolom, nem lehet a rendszert egységesen működtetni. Nagymértében függ, mondhatni szinte meghatározó módon a politikai viszonyoktól, és a hatalomgyakorlás módjától. -.appa.

• Előre bocsátom, hogy hétköznapi értelemben az emberek a Földet értik világ alatt. Itt születtek. Itt halnak meg. Nekik ennyi a világ. Gyerekkoromban még voltak bácsikák, és nénikék, akik nem hagyták el falujuk határát. Pontosabban, a határban dolgoztak, de nem mentek át másik településre.
• Nem az első eset, hogy eltöprengek a Föld gazdasági életének alakulásán. Egy rossz szójátékkal élve: ez, az alakulás, biza elég kulás. A szegények számára totálisan. Teszem hozzá. Ez így, nem is teljesen igaz. Minél gazdagabb valaki, annál inkább úgy érzi, a többiekhez képest, indoktalanul lemaradt gazdagodásban. Ott már minden százezer hiányzik.
• Pislantsunk rá az eredeti tőkefelhalmozás elméletére. Pislantás alatt nem azt értem, hogy dobjunk rá egy sárgát. Az amúgy is, csak havon mutat jól. Bár ez is hozzáállás kérdése. Mondok még valamit. Nagy dolgot is dobhatunk rá, és akkor helyén értékelnénk a dolgot, hiszen elég szar a helyzet. Mi több, a gazdasági növekedés erőltetése miatt a helyzet egyre rosszabbá válik, az egyre sűrűsödő, mind gyakrabban előforduló – mesterségesen létrehozott – válságok miatt.
• Kezdjem az elején. Joseph Schumpeter, aki a 20. század egyik legjelentősebb közgazdásza hírében áll, létrehozott egy liberális gazdasági elméletet. E szerint a piac, a gazdaság minden szereplőjének pontosan annyit juttat vissza, amennyivel az hozzájárult a gazdaság teljesítményéhez. Azt mondta, a tőkések azok, akik a leginkább hajlamosak a megtakarításra és sikerük titka ebben rejlik. Abból indult ki, hogy a piacgazdaságnak nincsenek belső ellentmondásai. Azt felveti, külső veszélyek és támadások fenyegethetik.
• Azt teljesen figyelmen kívül hagyja, hogy a piac erősen manipulált. Érdekcsoportoknak megfelelően, irányítottan osztják fel. Így aztán a részesedésnek semmi köze ahhoz, mennyit tesz a gazdasághoz. A korrupció miatt túlárazott tevékenységek lesznek a nyerők. Hazai példával élve. Lásd, Mészáros Lőrinc nagytőkésünk részesedése a magyar piacból.
• Ne feledjük el, amit már többször hangoztattam, - gazdagodni, csak valakiknek a kárára lehetséges. E kitételt végiggondolva kimondom, a Föld gazdasága nem növekszik, csak a számok alapján és főleg papíron. Én 1970 szeptemberében havidíjas munkásként 1350 Ft fizetést kaptam. Ebből jobban meglehetett élni, mint most az említett összeg százszorosából. Ennek oka az, hogy több pénzt vonnak el azoktól a csoportoktól, akik effektíve, a munkát végzik. Ezek a pénzek, a nagytőkéseknél, a politikusoknál, és a bankároknál csapódnak le. Itt nem érdemes rangsort keresni. Kusza, szövevényes területre mennénk. Az említett halmazokhoz tartozó társulások között nagymértékű összefonódások vannak.  -.appa.

• Azt mondta pénteken Béla a rádióban: a fekete özvegy csípése 15-ször erősebb, mint a kobráé. Teljesen értelmezhetetlen kijelentés. Nem hinném, hogy bárki megmérte volna, milyen erőset csíp a kobra. Mi az erősség mértéke. Mikor nagyi, kedveskedve megcsípi az unokája arcát. Mondjuk, az lenne az egyes. Jó, de ahhoz képest hányas, a kobráé. Lehet nem is erről van szó? A mérgük erősségét hasonlította össze a cikkíró. Tisztázom gyorsan, még mielőtt valaki mérges lenne. A két állat toxinjára, vegyi fegyverére gondoltam.
• Lássátok feleim szemtükhel, napok óta megint nem a legfontosabb dógokkal foglalkozom. Pedig itt játszódott le szemeim előtt, a nemzet nagy összetartozása. Nekem meg eszembe jutott az összes tartozásunk. Az is eszembe jutott mennyi mindent eltettem, és tartozom a megírásával. Majd ez után. Nem úgy, hogy közvetlenül ez után, hanem hogy valmikor.
• Tudom Én, hogy az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította június 4-ét. Hogy miért? Azért, mert a magyar nem tud örülni semminek. Ünnepeinket népirtáshoz, vagy valami sorscsapáshoz kötjük. Június 4, az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírása napjának évfordulója. Mondják elvesztettük az ország két harmadát. Tisztázzunk valamit. A kiegyezéssel, 1867. július 28.-án létrejött az Osztrák-Magyar monarchia. Az első világháborúban nem a magyarok vesztettünk területet, hanem a monarchia. Igazság szerint a fő probléma az volt, hogy a magyar főurak, a saját területeikkel foglalkoztak. Dettó, mint ahogyan azt mai főuraink is teszik, hogy a saját problémáik megoldásával foglalkoznak. Teszem hozzá, ez a nagy nemzet egyesítés, és nagy ünneplés is azt a célt szolgálja, hogy nemzetegyesítő,- és vezető főuraink tetszeleghessenek, saját dicsfényüket csillogtatva, elvakítva vele a magyarságot. A megemlékezésekben szó nincs arról, hogy a magunknak mondott területeken, vajon hány ember élt, aki magyarnak tekinthető.
• Az összetartozásról jut eszembe. Vajon, hogy alakul a nemzet összes tartozása? Erről sem beszél senki. Na-de nem is jól mondom. Nem a teljes nemzet tartozik, csak az itteni magyarok. Ami pénzt szétszór a kormány a külhoni magyarok közt, azt az itt élők adójából fogják visszafizetni. Megéri ez a kis befektetés. A kormánynak szavazatokban busásan megtérül. Mint azt láthatjuk, nagy bajban van a kormány. Pénz kell neki. Ezért alakítja úgy az adózást, hogy vegyünk állampapírt. Évek óta ebbe az irányba tereli a befektetéseket.
• Mi foci nemzet vagyunk. Érdekelhet mindenkit, hogy a Szpari benn maradt az NB-II-ben. Így aztán mire elkészül a nyíregyi stadion, nem egy NB-III-as csapat otthona lesz. A mérkőzés a kisvárdai stadionban lett megtartva. Nagyszámú néző előtt. 2200-an tekintették meg. Talán kicsit lendített a nézőszámon, hogy nem kellett belépő díjat fizetni. Kérdeztem egyik ismerősöm: nem mindegy melyik osztályban játszik a csapat? Megtudtam, hogy nem bizony. A második vonalban sokkal több a fizetés. Örvendjünk akkor, hogy sikerült a bennmaradás. -.appa.