- Amikor először találkoztam a zöld-kommunizmus kifejezéssel, akkor elcsodálkoztam. Úgy zajlott a találka. Pontosabban hangzott: a kommunizmus színt váltott. Vörösből, zöldre. A zöldek, még ott vannak bennünk, mint a környezetvédelem színe.
- A jelenkor mumus zöldjei antikapitalista vonulatot képviselnek. Automatikusan kommunistáknak lettek kikiáltva. A hatalom, ami nem tetszik neki, mindent kommunistának állít be. Ez a sztereotípia azért jó, mert nem kell magyarázkodni, - miért nem jó? Egyértelmű. Kommunista. Az meg nem lehet jó!
- Kommunizmus soha, sehol sem volt. Arra jó, hogy rémisztgessék vele, az embereket. Félelmetes. Olyan, mint gyerekkoromban volt a rézfaszú bagoly. Senki sem látta, de jobb félni tőle. Még azt is el tudom gondolni, hogy a bagoly emlegetett szerve szintén zöld volt. Bizonyított tény, hogy a réz felületén bázikus-rézkarbonát (patina) keletkezik. (Pontosítok, Réz(II)-karbonát-hidroxid). A mondó vagyok, e madarat tegyük meg a kommunizmus jelképének. A biztos hatás kedvéért, piros ötágú csillagban, egy rézfaszú bagoly. Zászlóként, természetesen zöld alapon. Hát ezt is megoldottam.
- Valamiért az emberek mindent színekhez, és jelképekhez kötnek. Emlékezzetek a narancsos forradalomra. Mi több, ez vértelen narancs volt. Aminek következtében Viktor lett az elnök. Történt mindez, 2004 novembere és 2005 januárja között. Tüntetéssorozat kezdődött, a polgári ellenállás különféle formáit felhasználva. Ezek eredményeképpen nyerte meg a választásokat Juscsenkó és lett Ukrajna elnöke.
- Csak nem a Mi Viktorunkra gondoltatok? Bocsánat Viktor urunkra. Abban az időben, itt kommunista uralom volt, Gyurcsány elnökletével. A Mi Viktorunk, csak később kezdte a polgári engedetlenséget. Legutóbb asszonta, nincs is olyan. Söndör, mint örökös belügyminiszter is úgy tuggya, pedig ő is jogász. Valamikor vót, de elfogyott. Így van ez a jó dógokkal.
- Ezek az új kommunisták, a tudományos-technikai haladás ellen harcolnak. Abban látják, a környezeti körülmények romlásának az okát. Régebben írtam, mit is vártak a kapitalizmustól. A vállalkozás szabadságát, ami lehetőséget biztosít, az életminőségek sokféleségének kialakításában, ami abból adódott volna, hogy a befektetett tőke, és munka arányában osztotta volna vissza a pénzt a társadalom.
- Lehetne azon meditálni, - vannak e a kapitalizmusnak vívmányai? Vagy elindult egy XXI. századi modernitás, egy új útja a polgárosodásnak. Felmerül a kérdés. Vajon a tőkés piacgazdaság ennek az új folyamatnak? - nélkülözhetetlen eleme, vagy gátja. Minapi töprengésemben azt a konklúziót vontam le, hogy az önkényuralmi rendszer (nálunk a NER), de máshol is, a nagytőkések, bankárok, politikusok, gátjai az elosztási rendszer működésének. Azt gondolom, nem lehet a rendszert egységesen működtetni. Nagymértében függ, mondhatni szinte meghatározó módon a politikai viszonyoktól, és a hatalomgyakorlás módjától. -.appa.
