• Azt hiszem, rosszul látod. Nem igazán hittem a szocialista eszméket. Akik jól tudtak alkalmazkodni, azok boldogultak. Nem annyira jól, mint manapság, de nem lehetett panaszuk. Ennyire talán nem óvták egymást az elvtársak, mint most a nertársak. Most nyíltan meghirdetik, hogy aki lojális velük, azzal ők is lojálisak. Egy Fidesz irányítású munkahelyen előttem mondták: milyen beállítottságú? Hozzánk tartozik? Akkor ne engedjük! Mégiscsak a mi kutyánk kölyke. Kétségtelen megérte annak, aki besimult a rendszerbe. Nem tudom miért? – de Nekem nem tetszett. Egyszer bementem egy Fidesz irodába. Az ott lévő aktivista, majdnem tettlegességre vetemedett, hogy írjak alá valami nyilatkozatot. Mondtam hagyjon békén. Szerencsém volt. Az irodavezető rászólt: hagyd békén Gyulát! – más miatt jött ide. Békén hagyott, de még akkor is morcsolt. Ha már itt van, akkor írjon alá.
• Azt jól látod, ebben a rezsimben sem érzem jól magam. Szétnézve a világban, nem is látok olyan formációt, ami tetszene. Itt van Viktorunk. Horthyskodik néha. Olykor Rákosi elvtárs. Aztán szeret kedves öregember lenni, mint Kádár volt. Ő még kiegészíti, a szerető nagyapa, az unokái körében szereppel. A szlogen: Isten, haza, család. Képmutató csalás az egész, de a nép benyalja.
• Viktor nagyon harcos alkat. Persze ez ugyan az, amit Rákosi csinált. Mindég külső tényezők miatt rossz a helyzetünk. Zelenszkijt nagyon utálja. Kétségtelen, nem egy szerethető figura. Ő is egy nagy harcos, és neki sikerült a háború miatt elhalasztani a tavalyi választást. Jövőre Viktor is el fogja halasztani. Azt gondolom, négy év múlva Tramp sem fogja megtartani a választásokat. Úgy mellesleg. Az USA által küldött dollár milliárdoknak több mint fele eltűnt Ukrjnában, vagy még előtte.
• Itt Nálunk újra indult a Sorosozás. A külföldi beavatkozás emlegetése. Pedig Viktorunk is beavatkozik, hisz menekült státuszt ad embereknek. (Legutóbb, Marcin Romanowski ellen európai elfogatóparancsot adtak ki, több bűncselekmény vádjával). Nyilatkozik a Német helyzetről. Jut eszembe Musk is nyilatkozott. Elköteleződött a fasiszták mellett. Ez, vélem összefügg Trump unió ellenes terveivel.
• Szóval több körözött személyt befogadtunk. Már a letelepedési kötvény osztáskor is. Lehet, jól jöhet még ez a kegyes nagyvonalúság, amikor a Mi kormányunknak kell menekülnie. Őszintén szólva nem valószínű. Sok pénzt áldozunk a néphadsereg erősítésére. Tévedés ne essék. Ez nem az ország védelmét szolgálja, hanem a kormány védelmét. -.appa. 

• No, ne feledjem már el, hogy halfogó versenyekre is jártam. Ebben a sportban értem el a legnagyobb sikereimet. Egyszer (1986) meghívtak az országos egyéni bajnokságra. Aztán visszavonultam, az aktív sportolástól. Az Egyesületi csapat, 1991.-ben, nem volt ki, mely az I. osztályban indult. A többiek azt mondták: megvan minden felszerelésed, ülj be, hogy a csapat létszám meglegyen. Sose készültem versenyre annyira, mint akkor. Nehogy-mán miattam égjen le a csapat. Megnyertük. Ősszel a tímári Tiszán volt az egyéni bajnokság. Megnyertem, de tényleg abbahagytam.
• Volt év, amikor egyesületünk a megyei I. II. és III. osztályú bajnokságban is indított csapatot, ami dobogós helyezést szerzett. Ma már, csak egy csapatbajnokság van. A sok egyesület ellenére, már nincs tíz csapat, ami benevezne. Ifi- és gyermekversenyzőink is sikeresek voltak. Eljutottak országos táborokba.
• Nagyok a költségek. Felszerelés, utazás, etetőanyagok beszerzése. Az egyesületek annak idején szereztek be, versenyzésre alkalmas spiccbotokat, amiket az edzésekre, és a verseny idejére a versenyzők megkaptak. Egyesületi logóval ellátott melegítők is rendelkezésre álltak. Akik jobb eredményt akartak elérni, azok aztán vettek mach botot, később rakós botot. Én, az országos egyéni bajnokságra, spicc botokkal jutottam el. Kaptunk pénzt etetőanyagra, utazásra. A MOHOSZ biztosított szállást, és étkezést. Ma, nem meghívásos a bajnokság. Hatalmas a nevezési díj, és minden költséget a versenyző áll.
• Miért lett kevésbé népszerű a horgászat? Nem lett az. Mára több mint 1 millió horgász van. Versenyek is vannak, több szakágban. Másrészt az emberek szabad ideje kevés. Azt pedig úgy szeretnék eltölteni, hogy halat fogjanak. Fizetős tavakra járnak. Bojliznak, fídereznek. Rengeteg pénzt költenek felszerelésekre, etetőanyagokra. A tó szabályai szerint a halat visszahelyezik a vízbe. Mondhatni idomított halak. Kifogják, visszaengedik, és kifogják mások. A természetes vizek elérhetősége nagyon nehéz. A partokat járhatatlanná teszi az akácia. A tavaknál és a csatornák horgászatát a nádas és vízszéli sás nehezíti. A vízfelületek békalencsével, ruca örömmel terítettek. Alulról nő a hínár és a sulyom.
• Horgász ifi táborokba, mentem nevelőtanárnak. Vittem a gyerekeim is. Többször volt Erika is (feleségem), hiszen ezekben a táborokban lányok is voltak.
• Két cikluson keresztül voltam az Egyesület titkára. Később, ugyancsak két cikluson át az elnök funkcióját töltöttem be. A Pethe Ferenc általános iskolában, a 80-as évek végétől. éveken át horgász szakkört tartottam a gyerekeknek. Teszteket írtak az előző foglalkozások anyagából. Apró ajándékokat kaptak. Az Egyesület finanszírozta, a vezetőség döntése alapján. (Én voltam az elnök). -.appa. 

• Az általános iskolában, míg a tanár nem jött, addig óra előtt, felolvastam valamit az irodlom könyvből. Persze elváltoztatott hangon. Dobáltak Nekem, 10, 20, de néha 50 fillért is. Így a Mi őrsünkben Én lettem a móka mester. Ez lehetőséget adott, hogy valamit benyögjek az őrsi gyűlésen. Ritkán óra közben is, de az ilyesmit akkoriban még, nem igen tolerálták. A középiskolában Gugyerák hangján adtam elő dolgokat. Volt, hogy elsősök meghívtak, hogy lépjek fel, az évfolyam báljukon. Ez olyan stand up féle volt. Nagyjából tudtam a szöveget, de ha valami hirtelen adódott, azonnal beleszőttem azt is. Osztálytársnőm hívott, hogy menjek, az irodalmi szakkörbe. Mentem. Ott állítottunk össze különböző szövegeket. Icuka mondta, hogy Én mondjam, majd Ő írja. A röhej az volt, hogy minden magyar dogám 2, 1, 1, lett. Marci bácsi nem tudta elolvasni. Azt mondta a tartalom kettes, mert olyan sokat írok, hogy abban van annyi jó, ami egy kettest megér.
• Az a történet ismert, - minek köszönhető, hogy verset kezdtem írni. A szépírás gyakorlat miatt. Hamarabb telt be a lap.
• Mikor dolgozni mentem, akkor jött a KISZ. Itt fontos szerepet kaptam. Az alapszervezeti titkár Rám bízta, hogy írjam a beszámolókat. Én meg írtam. Ő meg addig ránézett arra a reakcióra, ami Nekem volt kiadva (laborban dolgoztam). Így belefért a munkaidőmbe. Mikor kész voltam akkor, amit nem tudott kisilazibálni, azt lefordítottam Neki magyarra.
• Ja! – a sport. Nem voltam egy sportos alkat. A grund fociban sok gólt rúgtam. A környező utcákat rendre elvertük. Kitalálták a srácok, menjünk a szpariba (Sátoraljaújhelyi Spartacus) focizni. Voltunk jelentkezni. Én aztán, csak nem mentem focizni. Edzésre járni, meg egyéb kötöttségek. A kölyökcsapatunkból, ketten is az NB. II-ig vitték. A középiskolában sakkoztam az egyetem ifi csapatában. Jártam velük, megyei csapatversenyekre. Addig sem voltam a kollégiumban. Jártam az iskolai kézilabda csapat edzéseire. Mikor már dolgoztam, akkor részt vettem a tömegsportban. A gyári csapatban kosárlabdáztam. Igazából nem szerettem az edzéseket. Amikor katona voltam, akkor ott volt egy kerületek közötti bajnokság. Ott beszálltam röplabdázni. Itt kemény edzések voltak, de addig nem kellett szolgálatot adni. Nem beszélve róla, hogy melegítőben járkálhattunk egész nap. Akkor még a szabadidőben is gyakorlóban kellett lenni. Még nem volt sportoláshoz melegítő.
• A katonaság alatt megnősültem. Kaptunk lakást a gyártól, és gyűjtöttük a pénzt lakásra. Az egyikünk fizetését félre tettük. Mikor összejött annyi, hogy befizessünk, akkor megtettük. No persze, ehhez kellett némi rokoni segítség is, de sikerült. -.appa. 

Lám csak. Vagy, nicsak-nicsak?

Lehet minden ilyen vacak?

Mint egy bilin, a minden peremén ülve.

A mindenség szimfóniájára fülelve.

Oda se hederítettem a torz hangokra.

A semminek van a legnagyobb bokra.

Sikerült megtudnom öregkoromra.

Ha-csak? Félre nem csúszott egy gondolat.

Ezt Mi, már nemigen tudhatjuk meg.

A mindenség nagy! - vagy kicsi lehet?

Ez nem valami összegzésféle,

csak azért, mert itt az év vége. 

Van itt elég baj a világban,

mit-se számít mennyit hibáztam.

Kicsit se vigasztal, ha hibáznak mások.

A Föld még bírja. Neki ez, még nem sok.

Miközben a mindenség vakolata mállik.

Higgyétek balgán, az ember, egyre jobbá válik.

Csak vidáman! Nem számít, mit hoz a holnap.

Ha nem leszünk, akkor is felkel egy új nap.

                                                                  -.appa.

• Gyerekkoromban Én, nem gondoltam arra, hogy mi leszek, ha nagy leszek. Egyébként később sem. Nyolcadikos koromban anyámék mondták menjek vegyipari technikumba. Annak jövője van. Mármint a vegyiparnak. Mentem. Egyébként tényleg nagy fellendülés történt a magyar vegyiparban.
• Most, mint minden egyéb ebben az országban, leszálló pályán van. Viktor ábrándjaiban 2025-től csodás évek következnek. Az inflációt e hónapra (januárra) 5%-ra várják. Viktor szerint Magyarország repülőrajtot vett.
• De, térjek vissza hozzám. Én is voltam kisdobos. Utána úttörő. A többiekkel többször is voltunk az Úttörő Házban. Ilyen is volt Újhelben. Társas játékok, meg sok minden. Nem voltunk egy társasjátékos család. Nem szerettem, valahogy felesleges időtöltésnek tartottam. Úgy elvoltam Magamnak. Később mentem a többiekkel focizni. Felnőtt felügyelettel horgászni.
• Nem voltam érdeklődő, az eszmék iránt. Apám is elhatárolódott az ilyesmitől. Roppant mérges volt, mikor anyám kivitt 56-ban a tüntetésre. A középiskolában nem vettek fel a KISZ-be. Hát, nem lett tőle lelkifurdalásom. Másodikban szóltak, hogy adjam be a jelentkezésem. Akkor felvettek. Az érdeklődésem akkor sem nőtt.
• Az iskolai szünetekben anyám küldött templomba. Én meg mentem. Sőt ott is maradtam végig. Hamarabb indultam, és előtte Bíró Miki barátomhoz felmentem. Néztünk Tom és Jerryt, vagy Tenkes kapitányát.
• Veled ellentétben, a papi pálya meg sem fordult a fejemben. Amikor Kenézlőn nyaraltam, akkor az ottani református pap szimpatikus volt. Az a része, hogy mentünk a paplak udvarára focizni. A lánya is focizott, de a tiszteletes is beállt, és ott rohangált Velünk. De a templomban ülve unatkoztam. A templom hűvöse jól esett. Falun akkor, vasárnap délelőtt templom. Utána a férfiak megittak valamit a kocsmába. Az asszonyok siettek haza, befőzni a húslevest, ami addig ott pőtyögött a vaskonyhán, a nyári konyhába. Mi, pulyák is mars haza.
• Aztán otthon Újhelben a kis tiszteletes lebukott, és 20000 forintra megbüntették. Ez akkor iszonytatóan nagy pénz volt. A bűne az volt, hogy az általa leadott szamorodniból kimutatták a mazsolát. Akkor eltűnődtem azon, hogy egy papról nem gondoltam volna.
• Akkoriban ha, gyorsítani akartak egy ügyön még nem pénzt adtak, hanem valami ajándékot. Kinek, mi volt? Kacsát, tyúkot, egy demizson bort. Nem volt még, a modernkori korrupció.
• Azt jól látod, hogy csalódott voltam. Az őrsi gyűléseken roppant untam a különböző dalok tanulását. Sose volt jó hangom. Ez oka annak, hogy nem értek a versíráshoz. Ahhoz kellene, hogy legyen ritmus érzékem. Érezni, a vers dallamát. Hát én, ilyen dolgokat nem érzek. Vannak versek, amiket szeretek. József Attilától több is. De ez, most lényegtelen. -.appa. 

• Amire most reflektálok, azt még 01. 13.-án kaptam kérdésként. Többször érdeklődtél, - milyen politikai, társadalmi formáció lenne szimpatikus a számomra. Többször tereltél abba az irányba, hogy mondjam ki. Gyurcsány. Írtam is pedig, hogy hebrencsnek tartom. Másrészt, Ő buktatta meg Medgyessy Pétert, aki egy úriember volt, ami a politikus ellentéte. Be akarta tartani a választási ígéreteit.
• Anyám nagyon református volt, és nagyon terelt a vallás felé. Apró koromtól vitt a templomba, tanított imádkozni. Németül is mondogatott valami imát. Azt hiszem a „Mi Atyánk” volt. Az egészből, annyira emlékszem, hogy „ih libihe götlihe”. Erre is csak ezért, mert volt Kenézlőn egy szatócs bót, anyám gyerek korában. A tulajdonos lehetett Götlih (nem igen így kell írni a nevet), akihez mentek cukorkát venni (vagyis mentek Götlihe). Én szépen türelmesen végig ültem az Isten tiszteletet. Természetesen a női oldalon. Az újhelyi (Mi bennszülöttek, úgy mondjuk újheli) református templomban, akkor még nem keveredtek össze a nemek. A nők az orgona felőli részen ültek. Visszagondolva nem nagyon figyeltem oda. Sok rémisztő, és érthetetlen dolog hangzott ott el, egy apró gyermek számára.
• Ugye Isten mindent lát. Megver a bűneinkért. Megbocsátó. Az is kiviláglott, hogy nem mindenkinek bocsát meg. Valahogy igazságtalannak éreztem a Jóbbal történteket. Értettem Én, hogy sokkal gazdagabb lett. Lett új felesége. Új gyermekei, de azt gondoltam, az nem ugyan az. Ma is ezt gondolom. Igaz, a mai szemlélet szerint mindent a pénz ural. Amint látjuk, rendre cserélgetik az asszonyokat is. Jut eszembe, valami reklámról: frissebb lágyabb, jobb. A mai trend szerint, a nők tekintetében azt mondhatjuk: friss ropogós menyecske, mint a cseresznye. No, még az általad sokat emlegetett tékozló fiú esetében is azt gondoltam, hogy nagy igazságtalanság történt. Ma is ezt gondolom. Pedig belegondolva, az a helyzet, hogy aki jól tud helyezkedni, az sokkal jobban jár.
• Másik élményem volt, hogy egyszer a házinéni, karácsonykörül elvit magával a katolikus templomba. Nagyon szép bábuk voltak, kis jászollal, kis Jézussal. Aztán az ugrott be, „ne csinálj magadnak faragott képet”. Ami utána következett, az még unalmasabb volt. A liturgia latinul zajlott. Semmit sem értettem belőle, az ámen-eken kívül. Aztán meghalt Bodnár bácsi (házi bácsi). Mentünk a temetésére. Ő görög vallású volt. Az is szörnyű volt. Ott két pap felelgetett egymásnak. Legalábbis úgy tűnt. Rettentő hosszú ceremónia volt. Azt gondolom mindenki számára, aki kegyeletét leróni jelent meg a temetésen.
• A görög vallásban kedveltem, amikor hozták a szentelt sonkát. Igazából a tölteléket szerettem. Ebből mindég megkínáltak. Talán pászka is volt, de azt nem szerettem. Időnként anyám is sütött a sparhelt tetején. -.appa.

-’24.02.05.

Tegnap, meg tegnap előtt is kimentünk szétnézni. Szombaton a Balázs-érnél kezdtünk. Most is Tikos felé folyik a víz. Tiszta. Az erősen zöldes színe megszűnt. Elhatároztuk, hogy bemegyünk megint a hídig. Az országút és a zsilip közt sok békalencse található. A két nap alapján jól látszik, hogy apad a víz. A kék hídon átmenve láttuk, a csirke gyárak felől, most is valami szennyezett lé folyik az érbe, mind a két irányból, a szivárgó csatornákon át. A többnyire első horgász helyen, egy szép metszésű ágas volt. Mondtam Attilának: Gyuszi, itt is horgászik. A hódnak láttuk a nyomát, ahol ki és bemászkál a vízbe. A mezőgazdasági híd előtt láttunk halmozgást. Eddig, elfolyva talán tisztul valamicskét a víz, a csirkegyárak szennyétől. Megálltunk a derékszögnél. Itt két ágas is volt. Felhívtam Gyuszit. Tényleg jár horgászni. Ő csak a derékszöghöz. Fogott tenyérnyi bodorkákat is. Kell egy félóra, amíg megjönnek a halak. Volt mikor egyet fogott. Volt, amikor nyolcat. Biztatott menjek Én is. Elmondta, hová etessek, milyen gyakran. Mondtam, hogy eszem ágában sincs, horgászni menni. Az átkötőn meglepően vastag jég van. Nem gyalogoltunk be.

Vasárnap mentünk az érhez. Gyuszi ott ült. Ezért a parkolónál megfordultunk és visszamentünk hozzá. Másfél órája volt kint. Négy hala volt. Az alatt a cirka 20 perc alatt, amíg ott voltunk fogott egy küszt. Átmentünk a Nyugatira. Megálltunk a dobi híd előtt és besétáltunk. A töltés sárosabb volt, mint amire Én számítottam. Meglepetésemre egy fiatal sporttárs akkor kapcsolta fel a gumihalat a pergető előkére. Fluo zöldes halai voltak a dobozban és fehér (gyönygyház fényű is) piros fejrésszel. Tavaly egyetlen süllőt sem tudott fogni. Itt az átkötőn kb. 60 csukát fogott. Mind 35-50 centi között volt. Az idénre jók lennének, de őszre elviszik őket, vagy nem érti hová lesznek. Mutatta azt a helyet, ahol Sanyi barátomnak a nagy utána fordulás volt. Akasztott egy jó 4 kiló körülit. Nem volt nála a nagy szák, ezért teljesen ki akarta fárasztani. A csuka összeszedte a maradék erejét és behúzott a sásos alá. Ott aztán felfűzte magát valamire. Érezte a halat, de nem tudta kimozdítani. Kénytelen volt odaszakítani. Fogott jó csukákat is, de azt mind Kálvinnál. Négyes volt a legnagyobb, de voltak kétkilósok is a fogottak között. -.appa.  

Egészen meg vagyok elégedve magammal.  Mondhatjuk, durván egy évnyi lemaradásban vagyok a beszámolókkal.  De! Tavaly összesen 93 alkalommal voltam horgászni. Persze beszámoló több van, hiszen vannak ehhez hasonló híradások is.

-’24.01.10.

Igaz. Szerda van, de nincs sok mesélni valóm. Szombaton megnéztük a Balázs-eret. Sok lábnyom volt a déli-ágon. Még elhullajtott etetőanyag is volt. A Nyugati-főcsatornán  hideg szél fújt. A víz zavaros volt. Halmozgás semmi. A sem a bukó sem a jégmadár nem volt ott. Úgy voltam vele, hogy vasárnap kimegyek, még mielőtt befagy a víz.

Ki is mentünk. Na, nem horgászni. Kíváncsiskodni. Lógott az eső lába, egész délelőtt. Ebéd után döntöttünk. Induljunk mihamarabb, el ne ázzunk. El sem értük a templomot, már csapkodott az eső. Az éren a víz délfelé folyik. Ez jó lehet, hisz akkor az északi ágon friss víz jön. Ott voltak is apró rebbenések a vízfelszínen. Olyan aprócska valamik voltak, hogy a polaroid szemüveggel sem láttam semmit. Az átkötőn, a parkolónál egy bicikli ki volt kötve. Sár ide, vagy oda, bementünk. Azt mondta a fiatal spori. Tegnap fogott a felső betonban egy 40 centiset. Ma is akasztott csukát, de a kivétel előtt leverte magát. Az eső egyre sűrűbb lett, ezért haza indultunk.

Hétfőtől járok iszapolódásra, meg dögönyre. Tegnap a Hortobágy folyó teteje már nagy foltokban kezdett jegesedni. Gondolom, ma hajnalban már teljesen beállt. Reggel az első emeleti ablakban -5,5 fok volt. 

A héten érdeklődöm az engedélyváltás felől. Az a hír járja. A plasztik kártya lejárt. Ennek cseréje a neten kezdeményezhető, de akkor az állami jegyet is nekem kell intézni, mert a kettő együtt lesz. Ha tudok valami tutit, majd írom.  Állítólag, csak a területik árát emelik. Majd meglátjuk.  

-’24.01.31.

Régen nem jelentkeztem, mert igazából nem változik semmi. Hétvégén Attilával kinéztünk. Az átkötő be van fagyva. A Balázs-érbe a szivárgó csatornákon át folyik valami bűzös lé a csirke gyárakból. Ez jól trágyázza a vizet. Szép zöldes. Tele van fitoplanktonnal. Mi lesz, ha nem lesz fagypont alatt a hőmérséklet. Békalencse is van, de nagyon apró levelű. Az út menti árokból továbbra is folyik be a víz, ami kiolvadva tartja a főúttal párhuzamos ágat. Az élővizeken, egyik áradás jön a másik után. Pont most váltunk vízterületet. Annyi vigasz van, hogy a Nyugati-főcsatorna is zavaros, amikor a Tisza. Igaz a polgári hídnál tisztább a víz, amikor már rengeteg a vízinövény. Majd meglátjuk, hogy alakul. Tegnap kiváltottam az állami jegyet és az új plasztik kártyát. Egyesületi tagsági, MOHOSZ tagsági. Szumma 16200 forint. Van ennél drágább  és olcsóbb is. Egyesülete válogatja, de azt gondolom, minden egyesület próbál pénzhez jutni.  -.appa.  

A vissi holtág a Zsarón keresztül kapja a vizet. A Zsaró zsilipje ki volt berhelve, így a csónakot úgy húztuk be, hogy mind a ketten kézzel nyomtuk előre. Annyi hely nem volt, hogy evezzünk. Nem bonyolítottuk túl a horgászatot, csak úszóztunk, egy-egy bottal. Rengeteg apró e.kárászt fogtunk. Én fogtam egy három dekásnyi, nagyon jó testfelépítésű kis pontyot. Azt gondolom, az óta már tilos bemenni. Másrészt nagyon benőhette a vízi növény. Már akkor is sodorgatta a kolokánt a víz, ahogy mentek előttünk kajakosok. Amikor nagy áradás jön, akkor a Bodrog egybe van a Tiszával. A Bodrogközben rengeteg kis csatorna volt. Nagyon tiszta vízzel. Pergetni mentünk be, egy alkalommal. Bodrogolaszi felől komppal átmentünk. A kaszálón járó zetorok által kitaposott utakon mentünk. Több csatornát is megtaláltunk. Kapásunk sem volt. Azt gondolom, a cirka 25 év alatt rétté vált nagyrészük. Ezeket a csatornákat eltüntette az óta, az eutrofizáció. Mellesleg ez a természet rendje. A kis vizek feltöltődnek és rétté vállnak. 

Jut eszembe. Próbálkoztam Én is a búvár úszóval. Először megjelenése után nem sokkal. Az úszó kapcsába akasztottam az ólmot, egy kb. 80 centis előkén. A kis halat, az úszóhoz csatlakoztattam, egy 30 centis előkén. Akasztottam egy kettes körüli csukát, de leverte magát. Nem érte el a halat a bevágás ereje. Igaz 2,7 méteres bottal történt a kísérlet. Az idén a kezembe akadt a búvárúszó. Megint megszereltem. Először fentre kötöttem, ahogy az előbb írtam. Ne tépdessék a törpék a kishalat. Ez a várakozás, nagyon bejött. Igaz volt egy kis szépség hibája. Semmi más sem tépdeste. Aztán megcsináltam úgy, hogy egy 20 centis damilon volt az ólom. Így sikerült sügért fognom. Ami jobban visszarúgott, azok közül egy sem lett meg. Nem értem a dógot. Valahogy nem éri el a halat a bevágás ereje. Nem ül a horog, és leverik magukat. Szóval valamit nagyon rosszul szerelek. Kacérkodtam azzal is, hogy békés halakra kipróbáljam, de egyszer sem tettem meg.

Tegnap, azt írta Janika: Gondolkodik rajta, hogy a Bodrogra elmenne csukázni. De nem hiszi, hogy az áradások jót tesznek a víznek. Csukát nem sokat fogott az idén, pedig az volt a célhal. A múlthéten 3 alkalommal voltak az Oláhréti víztározón. Halszelettel horgászva a 3 nap alatt elég „sok” süllőt fogtak (átlag 3 kg körülieket). Azt gondolom, a holt Bodrogba nem megy be ilyenkor a víz. De ezt meg lehet tudni. A balsai kompos meg tudja mondani. Ott mennek be a Bodrogközbe a horgászok. Így azt is tudja fognak e. Ez a szép a horgászatban. A folyamatosan megújuló remények sorozata. Mindig várjuk, hogy majd sikerül. Aki sokat megy annak előbb-utóbb sikerül is. Itt kora hajnaltól szakad az eső, és délutánig  ki is tart, a jóslat szerint. Igazi peca időt ír, az időkép. Az menjen, akinek hét anyja van. Az meg, nem Én vagyok.

Elfelejtettem elküldeni ezt a levelet. Egész ma hajnalig esett egyfolytában. Közben Janika írt. megírta az általuk horgászott hely elérhetőségét. Azt írja, hogy míg be nem fagy érdemes süllőzni. Mások nem nagyon horgásznak rá. Ők búvárúszós felszereléssel horgásznak. 50 grammos ólom, 1/0-s süllőző horog, 28-as zsinór. Érdeklődtem, hogy békés halra próbálták e, a búvár úszót, de nem válaszolt.   -.appa.

• Már többször írtam. hogy a BRICKS előretörésének mifelénk semmi jele. Ez persze lehet a miatt is, hogy az USA elleni pénzügyi szövetségről beszélünk. Nyilván Trump nem örül neki. Mi Trump nagy barátjaként, nem csatlakozunk ilyen szervezethez. Amerika ad nekünk annyi pénzt, amennyit akarunk, hiszen Trump megválasztásának köszönhetően újra a fősodorban vagyunk. Ezt legfőbb nemzetes urunk mondta, a szájával, akkor ez igaz, bármit is jelent. Adósságilag tényleg nagyon sodródunk.
• Azt elhiszem, hogy Trump támadni akarja, az északi tengeri útvonalat. Neki jobb, ha Európa Amerikától veszi a palagázt. Viktor is örül, mert Mi, most sokkal drágában vesszük az energia hordozókat, mint Európa. Ettől még hirdeti Vitya, meg Petya, hogy az Ukrán háború miatti szankciók miatt fizetünk többet. Azért a miniszterelnökünk ott léte mellett, csak újra megszavazták, az Oroszok szankcionálását.
• Azt is megértem, hogy a Panama csatorna kellene Trumpnak. Jó pénzügyi forrás lenne. Hogy Kanada, Grönland és Ausztrália kellene nyersanyag forrásként, az is érthető. Kína ezt jobban oldotta meg. Felvásárolta a bányákat. Trump nagyon bízik az US Armyban. Egyből háborúra gondol, Panamával és Grönlanddal kapcsolatban.
• A Monroe doktrinát, az USA csak saját céljai miatt emlegeti. Több mint 100 éves elv. A hidegháború idejében is erre hivatkoztak, és a Föld bármely pontján hadba léptek. Mai napig is ezt teszik. Állandóan háborúznak valahol. A lényeg, ne az USA közelében legyen. Röhej. Viktor a béke követének nevezi Trumpot, és el is hiszik neki.
• Azért egy kicsit tekintsünk ki. Mi is az Monroe-elv, vagy Monroe-doktrína? - amire az USA annyira szeret hivatkozni. Marha régi dolog, 1823-as. Nem más, mint az akkori amerikai elnök, James Monroe által meghirdetett külpolitikai irányvonal. Ennek lényege, hogy az Amerikai Egyesült Államok szembeszáll az európai nagyhatalmak gyarmatosítási törekvéseivel, az amerikai kettős kontinensen. Ez a későbbiekben az „Amerika az amerikaiaké” szlogen formájában vált ismertté. A poén az, hogy az egészet John Quicy Adams, az akkori külügyminiszter dolgozta ki. (Adams később szintén elnök lett).
• A Monroe-elv, az Egyesült Államok első külpolitikai doktrínája, hosszú távra az ország külpolitikájának meghatározó eleme lett. Igaz, az azóta eltelt idő alatt sokat változott. Azt nyugodtan mondhatjuk, hogy érvényesült még a XX. század második felében is. Ez az időszak, a hidegháború korának időszaka. Ekkor az USA diplomáciájában, sokszor nyíltan, olykor leplezve, a Monroe-elv szellemében avatkozott be. Az USA biztonságára hivatkozva, de nemcsak Latin-Amerikában, hanem a világ bármely pontján. És, teszik ezt ma is. Ezért kellene Trumpnak Kanada, és Grönland. -.appa.