appasztorik

Akarmi, mint egy szatócs bót

Nem lettem pap, hiába vagyok Papp   26/2025 (II.04.) töprengés

2025. február 04. 04:45 - appasztorik

  • Gyerekkoromban Én, nem gondoltam arra, hogy mi leszek, ha nagy leszek. Egyébként később sem. Nyolcadikos koromban anyámék mondták menjek vegyipari technikumba. Annak jövője van. Mármint a vegyiparnak. Mentem. Egyébként tényleg nagy fellendülés történt a magyar vegyiparban.
  • Most, mint minden egyéb ebben az országban, leszálló pályán van. Viktor ábrándjaiban 2025-től csodás évek következnek. Az inflációt e hónapra (januárra) 5%-ra várják. Viktor szerint Magyarország repülőrajtot vett.
  • De, térjek vissza hozzám. Én is voltam kisdobos. Utána úttörő. A többiekkel többször is voltunk az Úttörő Házban. Ilyen is volt Újhelben. Társas játékok, meg sok minden. Nem voltunk egy társasjátékos család. Nem szerettem, valahogy felesleges időtöltésnek tartottam. Úgy elvoltam Magamnak. Később mentem a többiekkel focizni. Felnőtt felügyelettel horgászni.
  • Nem voltam érdeklődő, az eszmék iránt. Apám is elhatárolódott az ilyesmitől. Roppant mérges volt, mikor anyám kivitt 56-ban a tüntetésre. A középiskolában nem vettek fel a KISZ-be. Hát, nem lett tőle lelkifurdalásom. Másodikban szóltak, hogy adjam be a jelentkezésem. Akkor felvettek. Az érdeklődésem akkor sem nőtt.
  • Az iskolai szünetekben anyám küldött templomba. Én meg mentem. Sőt ott is maradtam végig. Hamarabb indultam, és előtte Bíró Miki barátomhoz felmentem. Néztünk Tom és Jerryt, vagy Tenkes kapitányát.
  • Veled ellentétben, a papi pálya meg sem fordult a fejemben. Amikor Kenézlőn nyaraltam, akkor az ottani református pap szimpatikus volt. Az a része, hogy mentünk a paplak udvarára focizni. A lánya is focizott, de a tiszteletes is beállt, és ott rohangált Velünk. De a templomban ülve unatkoztam. A templom hűvöse jól esett. Falun akkor, vasárnap délelőtt templom. Utána a férfiak megittak valamit a kocsmába. Az asszonyok siettek haza, befőzni a húslevest, ami addig ott pőtyögött a vaskonyhán, a nyári konyhába. Mi, pulyák is mars haza.
  • Aztán otthon Újhelben a kis tiszteletes lebukott, és 20000 forintra megbüntették. Ez akkor iszonytatóan nagy pénz volt. A bűne az volt, hogy az általa leadott szamorodniból kimutatták a mazsolát. Akkor eltűnődtem azon, hogy egy papról nem gondoltam volna.
  • Akkoriban ha, gyorsítani akartak egy ügyön még nem pénzt adtak, hanem valami ajándékot. Kinek, mi volt? Kacsát, tyúkot, egy demizson bort. Nem volt még, a modernkori korrupció.
  • Azt jól látod, hogy csalódott voltam. Az őrsi gyűléseken roppant untam a különböző dalok tanulását. Sose volt jó hangom. Ez oka annak, hogy nem értek a versíráshoz. Ahhoz kellene, hogy legyen ritmus érzékem. Érezni, a vers dallamát. Hát én, ilyen dolgokat nem érzek. Vannak versek, amiket szeretek. József Attilától több is. De ez, most lényegtelen. -.appa. 
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://appasztorik.blog.hu/api/trackback/id/tr8518788228

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása