Először is. Végy egy két kiló körüli pontyot. Az sem baj, ha fogod, csak az macerás. Korán kelni. Bukdácsolni, csúszkálni a parton. Éget a nap. A horog szúr. A csalizással koszolod a kezed. Úgyhogy sokkal jobb, ha egy légkondicionált boltban veszel egy pontyot. Van, ahol meg is pucolják, és ebben az optimális esetben, már tényleg csak a filézés van hátra. Szóval, a megtisztított, kibelezett hal fejét levágjuk.

Amint az látható, a páros úszót kimetsszük a hasi résznél. A filéző késsel, a háti részen bevágunk egészen a bordákig. A hugyó nyílásnál, teljesen átszúrunk a késsel, és a gerinc mentén, a farok felé haladva végig toljuk a kést. Fokozott figyelmet kell arra fordítani, hogy a kezünket ne veszélyeztessük. Lehet kapni vágás biztos kesztyűt.

Így néz ki, amikor elvégeztük, a fennebb leírt műveleteket. Azon ne lepődjön meg senki, hogy a hús színe sárgás-, vagy szürkésfehér. Ez a változás, az eltérő táplálkozás következményének tudható be. A következő lépésben, a filéző kést a bordák ívét követve letoljuk a hasüreg felé. Az eredmény az alábbi képen látható.

Ugyanezt a műveletet elvégezzük pontyunk másik oldalán is. Ezután kapunk egy kevés hússal fedett csontvázat, amint az lentebb látható.

A maradék csontos húst. A páros úszók a későbbiekben feldolgozzuk. Természetesen, a filét is megfogjuk irdalni.  -.appa.

Azt mondjuk, hogy világunk felgyorsult. Nem nagyon van időnk semmire. Az emberek kapkodva végzik a munkájukat. Miért lenne ez alól kivétel, az újságírás? Olvasom a neten, hogy zajt hallottak, ezért teljesen meztelen kimentek. Egyből nekik estek baseball ütővel. Hát én nem csodálom. Gondoljátok meg. Ott van négy békés betörő felszerelkezve macsétával, meg az emlegetett ütőkkel. Megjelenik két teljesen meztelen ember. Hogy megijedhettek. Nem csoda, hogy ütötték verték, az apát. Nem azért jöttek Ők ide, hanem lopni. Úgy gondolom, a leírttal ellentétben, teljesen nesztelen mentek ki. Mindjárt más. És szíveskedjetek ebben a szellemben olvasni, mindazt, ami a szemeitek elébe kerül. Ugye én most odafigyeltem. Nem írtam, hogy: ami a szemetek elé kerül. Hogy nézne az ki? – hogy az olvasókat leszemetezem. Most gyanús lettem ugye? Hát nem tévedtetek. Megértésem alapja nem más, minthogy a múltkori szép ezüstkárásznál nem írtam meg a halsúlyát. Elég snassz dolog ez, úgyhogy most pótolom. 1,11 kg-os volt a halacska.  Eddigi legnagyobb súlyú: 1,17 kg. Azt 4 méteres spiccbottal fogtam.

Jut eszembe. Az ember ilyenkor horgászni jár. Igaz, irgalmatlan hőség van. Hallgatom a rádióban a nagy esőket. Nekünk ellenzéki kisvárosban ilyesmire nem telik. Mit lehet fogni? Elsősorban törpeharcsát. Ma sikeredett két ezüstkárász is, meg egy dévér. Nem hülyéskedek. Első nekifutásra ezüstkérészt írtam. Mint látjátok, kijavítottam. Mondhatni tiszavirág életű volt, az új kérész faj. Az úgy volt, hogy hazafelé menet bementem Cacáékhoz. Kétszer megígértem nem veszek paprikát. Jövök, és kérek. Ma volt a napja. Mikor olvassátok, nem tudjátok mikor is volt. Elárulom. A poszt felrakása előtti nap. Nem ez a lényeg. Na, azért annyiban lényeg, hogy Caca lefényképezte a zsákmány állatokat. Ugye, ha ezt nem teszi meg, akkor nem látjátok a halakat. Nekem a paprikát kellett volna. 3 paprika 59 deka.

A dévér harminc dekás. A középen elhelyezkedő e.kárász 63 deka. A másik 60 deka volt.

És amint, azt láthatjátok szemeitekkel, hogy nem a vakvilágba beszéltem. Valóban lehet törpét fogni. Ezt ne úgy értsétek, hogy törpét, úgymint a hét törpe közül egyet, hanem törpeharcsát. Itt illik megtudnotok, hogy az irkálás célja, nem maga az irkálás lenne. Valami ismeret átadásának is meg kellene történnie. Akkor tudjátok meg, Tiszalökön kuszának hívják a törpeharcsát. Irénke, Caca felesége a kicsiket törpillának nevezi. Aztán még egy ismeret. Ebből a méretből már remek paprikás készíthető. Ez a 12 törpe 56 deka súlyt nyomott.  Eszembe jutott egy vigasztaló dolog, a cikkekben elgépelt dolgokkal kapcsolatban . Szerencsére, az olvasók is sietnek. Éppen ezért, sokszor előfordul, hogy az elírást az olvasók nem veszik észre. De ez, nem csak a sietség miatt van így. Az ember rátekint a leírt szóra, (mint egy képre) és az elírt betű felett átsiklik a tekintete. A helyes szót látja. Hát ilyen egyszerű ez. Vagy ilyen bonyolult?  -.appa.

Ott tartottunk ugye, hogy Mónika elrohant a buszhoz. Többen érdeklődve nézték ezt az elviharzást. Hisz, mint a viharok általában hullámokat keltenek. Jelen esetben, Mónika testének különböző pontjain keletkeztek hullámok. Elmerengtek ezen a hullámzáson. Hát, pontosabban azon: vajon milyen hullámok ezek? Transzverzális, vagy longitudinális?  Gizike biztos tudja, de nem merték megkérdezni Tőle. Félre értené érdeklődésüket, és hallgathatnák, hogy a női test nem szexista tárgyként szemlélendő. Még az is lehet, hogy hazazavarná Őket. Volt már rá példa, hogy Lujzilla rendkívüli zárórát rendelt el. A meg oszt, végképp nem hiányzik senkinek. E komoly problémán merengve, a kupicát bűvölve csendesen meredtek maguk elé, mintha a pohárka belsejében lenne a megoldás. Tapasztalatból tudták, hogy ott biza pálinka van, és az sem sokáig. Mi van? – érdeklődött Gizella. Most ment el. Estig így akartok bambulni? Nagyon érdekel benneteket az a simogató! Többen exkuzálták magukat, bár nem voltak tisztában azzal, hogy ezt teszik. Azt viszont Lujzillától tudták: ne mondjanak olyat, hogy eszkuzál.  Magukban viszont megállapították: hát, hogyne mán. Ez nem az eszkuzálásra vonatkozott, hanem a simogatóra. Üljetek ki a buszmegállóba, hogy jó helyetek legyen, amikor megjön, – javasolta Gizike. Ez ellen élénken tiltakoztak, fennen harsogva, hogy dehogy mennek a buszmegállóba. Eszük ágában sincs. Pedig de. Ebbe az ágba, csak beleakadt egy gondolat, hogy kikék menni, oszt megtudni, - hogy is megy ez a simogatás? Annyi bizonyos, hogy messze van még az este. Most itt vannak a legnagyobb tudatlanságban. Azt megfogadták magukban, hogy feltétlenül támogatni fogják Mónika kezdeményezését. Ugye lokálpatriotizmus is van a világon. Legyen akkor itt is, és teljes mellszélességgel támogatják a helyi vállalkozót, meg a mellszélességét. Bár azt ösztönösen érezték, hogy itt nem a szélességen van a hangsúly. Magukban abban maradtak, hogy este kiderül. Szedelőzködtek, és mentek. Mindannyiuknak, nagyon fontos dóga vót. És ugye, közvetlenül a kocsma, meg a család után első a munka. Csendesen, és lassan telt a nap. A busz érkezése előtt félórával, már a megállóban találkozott Rozoga, meg Vakjani. Ne értsétek félre, nem megbeszélt találka volt ez. Véletlenül erre jártak, és akkor , - miért ne válthatnának néhány szót. De hajjátok, hogy mit tesz a véletlen, a kocsma törzsközönségének pont erre vót dóga. Az meg természetes, hogy nemcsak úgy odaböffent az ember, hanem megáll párszóra. Mán csak az illendőség miá is. Befutott a busz. A kocsma kis közössége roppant udvariasan lesegítette az érkezőket. Levette csomagjukat. Jobbról, balról segítették a leszállók karját. Ezen Behenyóc Anci néni úgy meglepődött, de úgy, hogy azon kapta magát, revideálta nézeteit, a sok semmirekellő kocsmatőtelékről. Utolsónak szállt le Mónika. Integetve mosolygott a lépcső tetején, mint a filmsztárok, csak azok repülő lépcsőn teszik ugyanezt, és nem buszon. De aranyosak vagytok. Páran motyogtak, hogy nem azér, de éppen itten…izé..,de Mónika közbevágott. Ugyan már. Nem is gondoltam volna. De tényleg. Öröm számomra, hogy ilyen érdeklődést váltott ki köreitekben a vállalkozásom. Igazán megtisztelő. Várom, a kérdéseiteket. Az íródeák, megkérdezte: jól utaztál?  Nagy csend lett. Mónika csilingelő kacaj kíséretében, azt mondta: köszönöm, nagyon kellemesen. De, ne térjünk inkább a lényegre. Többen egyből rá is tértek volna. Egyelőre nem volt eléggé világos, hogy: mire?  -.appa. 

Azt tudjátok meg, hogy aki horgászni jár, az előbb utóbb halat fog. Sokszor járok így én is. Mindég variálok, hogyan kellene halat fogni. Mit változtassak meg? A Nyugati-főcsatornára járok, amiről tudni kell, rengeteg törpeharcsa van benne. Ez pedig szegény feje lévén nem őshonos faj, ezért nem szabad visszadobni a vízbe. A törvény értelmében, ha valaki invazív halat fog, és visszahelyezi a vízbe, az büntetést fizet. Itt megjegyzem, hogy az ezüstkárász is idegenhonos hal. No, ha már mindenképpen pusztulnia kell szegény törpéknek, akkor a megevés jut neki osztályrészül. A kisujjnyiakból olajos hal készül. A kicsit nagyobbakból ropi sül. A még nagyobbak pedig sülve, vagy paprikásként fejezik be földi pályafutásukat. Az egészen nagyok rántva is remek csemegék. Ebből a kategóriából kevés adódik. Van olyan időszak, amikor igen hevesen esznek. Ilyenkor alig esik be valami a vízbe, és ér feneket a csalétek máris húzza a zsinórt. Egy ilyen alkalommal úgy döntöttem, hogy a hosszú előkét rövidre cserélem, és meg is lebegtetem. Azzal a céllal, hogy a törpe nem megy fel a lebegőre, és szép ezüstkárászokat fogok a lebegő csalival. Átszereltem, és kérem remekül bevált a terv. Egyetlen törpét sem fogtam. Igaz egyebet sem. 50 %-ban működött az elmélet. A másnapi horgászatomon az előző napi sikertelenségtől függetlenül rövid előkés lebegtetéssel kezdtem. Cirka húsz perc alatt megjött a várva várt ezüstkárász.

Utána ezzel a módszerrel is törpét fogtam. Igaz, jó nagyokat. Az ember horgászat közben megfigyel dolgokat. Tegnap aztán bekövetkezett, amit vártam. A kagylódöglés. Már napok óta figyeltem, hogy a nagyobbacska törpék a haltartóba öklendezik a kagyló darabokat. Arra gondoltam, hogy megint pusztulnak, és azt elfogyasztják a törpék táplálékként. Amikor annyi elpusztul, hogy a törpék nem bírják felenni, akkor feldobja őket a víz a felszínre és a vízfolyás, meg a szél által sodródnak. Aztán nemsokára várható a törpék pusztulása is. Érdekes módon, egy korosztály pusztul belőlük. Pont az, ami egy-két év múlva már jó evős méretűek lennének. Na, még egy dolog jutott eszembe. A tiszai horgásztársak panaszkodnak, hogy fenéken nem megy a hal. Meg kell lebegtetni, a gilisztát is. Azt gyanítják szennyezés jön a Tiszán. Ami természetes. Mindig jön szennyezés a Tiszán, csak amikor nagyobb a vízhozam akkor nem venni annyira, észre a hatását, hiszen hígul a méreg. Szeretném megvédeni a szomszédos országok népeit. Mi magunk is szennyezzük a vizeket. Ezeket természetesen nem valljuk be, hírt sem hallani felőle.  -.appa.

Nézegessük akkor tovább, milyen érdekességeket tartogat nekünk ez a nyilatkozat. Elöljáróban annyit, hogy meglepő dolgok derülnek ki. Nem tudom,- ENSZ-ék mikor olvasgatták utoljára?

13. cikk

(1) Az államon belül minden személynek joga van szabadon mozogni és lakóhelyét szabadon megválasztani.

Itt most hirtelen azt mondhatnók, hogy na!- lássátok migránsoknak semmi keresni valójuk nálunk. Ne örüljetek előre, hogy mindjárt medvebőr. Nem így van, ezt majd a későbbiekben látni fogjátok. Annak örüljetek inkább, hogy Nekünk jogunk van szabadon mozogni. Meg a lakóhelyedet megválasztani. Például, eladod a Bodrogközben a házadat, és veszel egyet, mondjuk Győrben, mert Te ott szeretnél letespedni, vagy letelepedni. Azon kicsit gondolkozz el, honnan veszel pénzt a lakásra. Ha, banktól veszed fel, azt a cirka 20-30 milliót, akkor ugyan ott leszel, mint a devizahitelesek, csak Te a forintalapú kölcsönnel szívod meg.

(2) Minden személynek joga van minden országot, ideértve saját hazáját is, elhagyni, valamint saját hazájába visszatérni.

Látjátok, ha nem tetszik itthon valami, akkor mehettek Isten hírével, ahová csak akartok. Pontosabban, ahová befogadnak. Azt azért megtapasztalták roma polgártársaink, hogy Kanada hazaküldte őket. Tehát ez a pont úgy érvényes: ha van elég pénzed, akkor a világ bármely részén szívesen fogadnak.

14. cikk

(1) Minden személynek joga van az üldözés elől más országban menedéket keresni és a más ország nyújtotta menedéket élvezni.

Ugye mondtam, hogy lehet migránskodni. Ez vonatkozott volna, a Mi roma polgártársainkra is. Csakhogy – és ezzel egyet is tudok érteni – nem szívesen látják azokat a személyeket, akik csak élvezni akarják a más ország nyújtotta menedéket. Régen egyszerűbb volt a móka. „Aki nem dolgozik, az ne is egyék.”

(2) Erre a jogra nem lehet hivatkozni közönséges bűncselekmény miatti, kellőképpen megalapozott üldözés, sem pedig az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétes tevékenység esetében.

És drágáim, itt van a kutya lényege eltemetve. Tudom, ez egy képzavar. De, én csak próbálok a nyilatkozat stilusához igazodni. Itt most behozom megint a migránsokat. A hatalmas embertömeg, minden papír nélkül áramlik Európába. Tehát nem tudhatjuk mennyi bűnöző elem érkezik. Azt szeretném még megjegyezni, hogy a terroristák, legalábbis én úgy gondolom, - de csak szójjatok ha, nem úgy van - nem azzal a céllal érkeznek Európába, hogy  tevékenységükkel az Egyesült Nemzetek céljait és elveit valósítsák meg.

15. cikk (1) Minden személynek joga van valamely állampolgársághoz.

Amondó vagyok, ez egy nagyon praktikus gondolat. Ritka lehet, hogy valaki pont a senki földjén születik.

(2) Senkit sem lehet sem állampolgárságától, sem állampolgársága megváltoztatásának jogától önkényesen megfosztani.

Gondoljunk csak bele. A külföldön élő Magyaroknak mikor állampolgárságot adtunk, akkor több helyen megvonták eredeti állampolgárságukat. Kétségtelen, itt szó sincs arról, hogy kettős állampolgárság esete forogjon fenn. -.appa.

Még az is lehet,
egy vallomással tartozom neked.
A múltnak egy elkésett üzenet.
Mondhatod persze,
elkéstél vele. De mondd - mi nem késik el?
Az ember valamit mindig hoz, visz, cipel,
és lényeges dolgokra oda sem figyel.

Te semmivel sem tartozol nekem.
Ha mégis, akkor én elengedem.

                                         -.appa.

Nem hagyom abba. Folytassuk, akkor  az emberiséget, és az Ő szabadságjogainak megóvását óvó egyetemes nyilatkozat értelmezését. Amondó vagyok szemicskélgesünk megint egy kicsit.

10. cikk

Minden személynek teljesen egyenlő joga van arra, hogy ügyét független és pártatlan bíróság méltányosan és nyilvánosan tárgyalja, s ez határozzon egyrészt jogai és kötelezettségei felől, másrészt minden ellene emelt bűnügyi vád megalapozottsága felől.

Ezt nem fejtegetem ki újra, amiket már megtettem az előbbiekben. Emlékezzetek, a független, és pártatlan bírósággal kapcsolatban kifejtett véleményemre.

11. cikk

(1) Minden büntetendő cselekménnyel vádolt személyt ártatlannak kell vélelmezni mindaddig, amíg bűnösségét nyilvánosan lefolytatott perben, a védelméhez szükséges valamennyi biztosíték mellett, törvényesen megállapítják.

Azért van olyan, hogy előbb vélelmeznek valakit bűnösnek, és ítélnek el. Erre volt példa, a történelmünkben. A nagy Erste Bankrablásra emlékeztetnélek benneteket. 2002-ben nyolc halálos áldozatot követelt, a móri mészárlásként elhíresült cselekmény. Hamarosan kerestek is tetteseket. Évekkel később derült ki, hogy nem Ők követték el. A fordítottja is megtörtént. Apukát, és fiacskáját kiengedték a börtönből, akik gyilkosság miatt ültek. Jó néhány millió kártérítést kaptak. Aztán kiderült. Tényleg Ők voltak a gyilkosok. Nehogy azt higgyétek, csak Magyarországon van ilyen.

(2) Senkit sem szabad elítélni oly cselekményért vagy mulasztásért, amely elkövetése pillanatában a hazai jog vagy a nemzetközi jog szerint nem volt büntetendő cselekmény. Ugyancsak nem szabad súlyosabb büntetést kiszabni, mint amely a büntetendő cselekmény elkövetése pillanatában volt alkalmazható.

Ez egy roppant érdekes dolog. Ugye, mi vergődés volt, a Biszku Béla ügyben? Ez is olyan bekezdés, ami jól hangzik. Azt gondolom, vannak visszamenőleges ítéletek.

12. cikk

Senkinek magánéletébe, családi ügyeibe, lakóhelye megválasztásába vagy levelezésébe nem szabad önkényesen beavatkozni, sem pedig becsületében vagy jó hírnevében megsérteni. Minden személynek joga van az ilyen beavatkozásokkal vagy sértésekkel szemben a törvény védelméhez.

Na, drágáim. Most mindenkinek a magánéletébe, családi ügyébe is, és a levelezésbe, (mivel ez manapság már interneten zajlik) rendszeresen beavatkoznak. Sőt a telefonokat is rendszeresen lehallgatják. Mi több, a telefonok hallgatnak le, figyelnek meg. Természetesen, a számítógépeink is megfigyelik a lakásunkat, a környezetünket, képesek továbbítani az elhangzottakat. Képeket is küld, a lakásról, kik vannak ott, stb. Azt mondhatjuk akkor, hogy állami szinten kötelező beavatkozni a magánéletünkbe. Aztán van még egy jelentős változás. Divat lett a másik ember lejáratása. Gondoljatok, a választásokra. A politikusaink mindent megtettek, hogy egymás becsületében, és jó hírnevében lejárassák, egymást. Lássátok be, milyen nevetséges kitétel ebben az esetben, hogy:Minden személynek joga van az ilyen beavatkozásokkal vagy sértésekkel szemben a törvény védelméhez.  -.appa.

Folytassuk akkor, és lássátok akkor saját szemetekkel, mi minden jogunk van Nekünk azóta, amióta elfogadták ezt a dokumentumot. Amondó vagyok, csak hálával gondolhatunk mindazokra az emberekre, akik vették a fáradságot, és mindezt lekörmölték. Most ezt ne vegyétek szó szerint. Hiszen akkor már vígan volt írógép. Sőt, mivel a második világháború után vagyunk, már elektromos írógépek is léteztek.

7. cikk

A törvény előtt mindenki egyenlő és minden megkülönböztetés nélkül joga van a törvény egyenlő védelméhez. Mindenkinek joga van egyenlő védelemhez a jelen Nyilatkozatot sértő minden megkülönböztetéssel és minden ilyen megkülönböztetésre irányuló felbujtással szemben.

No, erre is nyugodt szívvel mondhatjuk. Nesze semmi, fogd meg jól. A törvény előtt egyenlő, ami nem jelenti azt, hogy a bíróság előtt is egyenlő. Tudott dolog, hogy hazánkban jogszolgáltatás van. Nem igazságszolgáltatás. A legenda szerint Mátyás volt igazságos, de azért tudjuk, hogy ez nem igaz. Az egyenlő védelemről már ne is beszéljünk. Mekkora különbség van, egy sztár ügyvéd, és egy kirendelt védőügyvéd között. Arról még nem szólottunk, hogy a büntetés végrehajtási intézetek sem egyformák. Egy intézeten belül is vannak különbségek, ha valaki jobb élelmezést akar, hozat magának kósert. Pénz kérdése. Az intézetek között is nagy a különbség. Ahogy a népek mesélik. Miért is ne lenne úgy. Aztán kik kerülnek a jobb helyekre? Találgassatok. Még egy dolog jutott eszembe. Vajon hány ember ismeri ezt a nyilatkozatot? Nem a címét, bár az emberiség (csak saccolok) 80 %-a, úgy gondolom még a címét sem hallotta. Na, majd decemberben, ha lesz a hetven éves csinnadratta, akkor meghallják.

8. cikk

Minden személynek joga van az alkotmányban vagy a törvényben részére biztosított alapvető jogokat sértő eljárások ellen a hazai bíróságokhoz tényleges jogorvoslatért folyamodni.

Emlékeztetnélek benneteket, hogy az elején felvetettem, hogy én alkotmányra emlékszem. Itt meg is jelent. Nálunk nem lévén alkotmány, így az alapján senkit nem illet meg semmi. Ha jól belegondoltok, ez a viccesnek tűnő mondat, ugyancsak nagy igazságtartalommal bír. Kétségtelen lehet a hazai bírósághoz fordulni. (meg fel) Nem részletezem, hogy jártam egy csaló, sikkasztóval szembeni perben, ami évekig zajlott. Mindenkinek vannak szerintem ilyen tapasztalatai. Érthetetlen számomra, hogy évekig tologatják, húzogatják az aktákat ide-oda. Szakértőt kérnek fel. Ellenszakértőt. Van erre is egy példám. A társasházunk kazánhibájakor felfogadott szakértő eltűnt. Ezt a szakértőt Mi fogadtuk fel. Jó mi?

9. cikk

Senkit sem lehet önkényesen letartóztatni, őrizetbe venni vagy száműzni.

Ez bizonyára megvalósul. Legalábbis papíron. Szokták mondani: a papír sok mindent elbír. Értsd alatta, lepapírozzák a dolgokat, hogy minden rendben legyen. Aztán, hogy meddig húzódik az előzetes letartóztatás, az már más lapra tartozik. Jól van. Ne szóljatok egy szót sem. Tudom Én is, hogy a törvényességet az Ügyészség felügyeli. Tudjátok, azért akkor meglepődtem, mikor azt mondták, hogy az ügyészség Fideszes, nem volt felháborodás, elhatárolódás. Az állásfoglalás szerint: Lehet ilyet mondani. Ez, egy vélemény. No, bravó. Vagy egy beismerés? Ez meg egy kérdés volt. -.appa.

 No, akkor folytatom kis hozzáfűzéseimet az emberiség címben szereplő büszkeségéhez. Annyit tennék még hozzá, hogy az ENSZ-nél semmire kellőbb szervezet nem igen létezik a Földön. Úgy értve a dolgot, hogy akik ennyire túl vannak fizetve, az általuk elért eredményekhez képest. Nyugodtan mondhatjuk túltesznek bármely politikuson, vagy hivatalnokon. Megközelítik a brókereket, bankvezéreket, pénzügyi szélhámoskodókat.

4. cikk

Senkit sem lehet rabszolgaságban, vagy szolgaságban tartani, a rabszolgaság és a rabszolga-kereskedelem minden alakja tilos.

Ez a cikk is bizonyíték arra nézve, hogy az ENSZ milyen impotens szervezet. 70 éve fogalmazták meg ezt a cikket. Akkor határozták el, ezt a dolgot, hogy nem lehet, és azóta sem sikerült előrelépni benne. Rendben, ha valaki azt mondja, hogy igen, előreléptek benn, akkor egyet értek vele annyiban, hogy tényleg nem nevezik őket rabszolgának. Emlékezzetek vissza. Kínai nőket tartottak konténerbe zárva Budapesten, és varrniuk kellett. Föld szerte gyermekeket dolgoztatnak, szinte ingyen. Hazánkban is vannak emberek, akik személyi okmányait elveszik, és kimeszelt disznóólban tartják őket. Kevés kaján, meg pián. Hallani ilyen mendemondákat. Természetesnek tartom, hogy ilyen szóbeszédnek nem ülnek fel sehol sem. Nem járnak utána. Pedig nem zörög a haraszt, ha pofára nem esik benne a paraszt. Gondoljátok végig. Az ilyen munkaerő jól jövedelmez, és nem senkik, amennyiben kitudódik, hanem rokoni segítségek. Tehát nem is munkavállalók. Nincs ezzel semmi probléma. Mondok egy történetet. Valahogy az alföldi munkahelyéről (Ő mondta, hogy az ezelőtti munkahelyéhez képest) kiszabadult egy fiatalember. Nagyon dicsérte mostani munka adóját, milyen rendes ember. A diskurzust Ő kezdeményezte. Figyelj! Te, mennyit keresel egy nap? Nem várt feleletet, büszkén folytatta. Én egy ezrest. És kapok szállást meg étkezést is. Sok mindent hallani a tanyákon dolgozókról is. Szóval, jelenleg nincs a Földön rabszolgaság, meg szolgaság.

5. cikk

Senkit sem lehet kínvallatásnak, avagy kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni.

Remek gondolat ez is. Az USA hogy bánik, a külföldiekkel? A büdös bunkó elnökük, most alázta II. Erzsébet királynőt. Jól van. Lehet, hogy olyan idióta, hogy abban a tíz percben, amennyit késett az etikettet tanulta. Például, hogy nem nyújt kezet. Tudom, tudom. A mi jó kis Viktorunk is elkövette kétszer.   

6. cikk

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogalanyiságát bárhol elismerjék.

De, mi a jogalany? A római jogban, Teljes jogképességet csak a szabadok élvezhettek, de ők is csak akkor, ha egyben római polgárok is voltak. Hazánkban először az 1848-as törvények mondták ki azt a jogelvet, hogy minden ember jogképes. A rendi tradíciók miatt, még ezután is fennálltak különbségek  a jogképességben. A fennebb írtak alapján, valamint az előbbiekben megfogalmazottak alapján, nyugodt szívvel mondhatjuk. Ma is jelentős különbségek állnak fenn a jogképességben. Azt mondom, ne firtassuk mi a helyzet az USÁ-ban, ahol ezt ilyen szépen megfogalmazták. Gondoljunk, Afrikára, Ázsiára. Ugye, hogy rengeteg dóga vóna az ENSZ-nek, ebben a cikknek a teljesítésében is. -.appa.

Mit tesz Isten, ma hajnalban olvasgattam ezt, meg azt. Mit látok? Pusztulnak a méhek. Jól tippeltem tehát a minap, hogy a Nyugati-főcsatorna vizén pörgő méhek, nem a véletlen művei. Sajnálom szegény méheket. Természetesen szegény méhészeket is. Semmiféle kártérítésre nem számíthatnak. Miből gondolom? Kormányzati szinten nem számítanak állattartónak. Mezőgazdásznak meg főleg nem. Nagy környezet védők vagyunk, úgy nemzeti szinten. Védjük a környezetünket, a vizeinket meg főleg, hiszen államelnökünk is állandóan a vizek védelméről beszél, itthon és külföldön egyaránt. Természetesen, minden környezetvédelemmel kapcsolatos megnyilvánulás, ami mindenféle politikus részéről történik a Földünkön, az Föld lakosságának megnyugtatását szolgálja. Nyugodtan mondhatjuk, az emberek félrevezetését, egyszerűbben mondva becsapását szolgálja. Ha, valaki elolvassa a 2013. évi CII. törvényt, a halgazdálkodásról és a hal védelméről, akkor meglepődik, hogy mit tapasztal a való életben. Vannak ugyan őshonos, és idegenhonos halak. Az idegenhonos, más néven invazív. Nem mondhatjuk, hogy migránsok, mert ezeket mi emberek telepítettük be hazánkba. Természetesen ez nem teljesen igaz, hiszen az éghajlat változásai hazánkat is elfogadható élőhellyé tették. Gondoljunk csak, a délről felvándorló kullancsokra. A halaknál nagyon jó példa erre az ezüstkárász. A hetvenes években csak ikrások voltak belőlük. A tejesek nem éltek meg. Szaporodásuk, úgy történt, hogy összeívtak más pontyfélékkel. Megindult az osztódás. Tovább is haladt, de nem volt apai gén. Így aztán mindig ikrás ezüstkárászok keltek ki. A nyolcvanas években jelentek meg a tejesek. Ezt nem is akarták nekem elhinni, amikor a Magyar Horgásznál elmondtam, hogy most már tízből,  három ezüstkárász fiú. Ezzel, csak azt akarom mondani, hogy mi, nagyon bölcs emberek vergődhetünk a természet ellen, nem érhetünk el semmit. Amelyik faj megtalálta az életfeltételeit, az szaporodni fog. Amelyik faj nem találta meg, azt védhetjük agyba-főbe, nagybőgőbe, az bizony sodródik a kihalás felé. Ezt nevezték evolúciónak, mikor még hittek benne. Az emlegetett törvényben meghatározták, hogy élővizen csak rekreációs halászat lehet, meg horgászat. E két tevékenységet folytató emberek a halat nem adhatják el. Mégis, hogyan lehet akkor kiírva, minden Tisza menti faluban, hogy tiszai hal eladó. Azt rebesgetik, hogy az orvhalászok elektromos eszközökkel éjjel megfogják a halat, és ezek abból származnak. Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy az interneten minden megkötöttség nélkül, szabadon lehet elektromos halászeszközt vásárolni, holott nem veszélytelen a használata. Igaz, a barkácsoló típusú emberek villanypásztor berendezést is átalakítanak halász eszközzé. Ezek az eszközök viszont megölik a halat. A Nyugati-főcsatornán a hídlábnál láttam már 3 kiló körüli amurt megakadva. Félkilós balint. Aztán felfigyeltem valamire a hídtól lejjebb. Az bizony hal lesz.

Az bizony, és nem is kicsi.

A cigány horgászok azt mondták. Gyula bácsi. Az orvhalászok megütik árammal, oszt éjjel a sötétben nem lelik meg. Nem lehetetlen, hogy igazuk van. Zárszóként annyit. Egyszer visszatérek még, a halvédelemre. Hogy miért? Nagyon egyszerű oka van. Kezd úgy festeni a dolog, hogy fizess sok pénzt, aztán horgászhatsz. A halat dobd vissza, ne kelljen telepíteni a víztulajdonosának. Jó lenne valamim ilyesmit bevezetni a vadászatban is. Ne lehessen lőni, csak vaktölténnyel.  -.appa.