appasztorik

Akarmi, mint egy szatócs bót

Gondolódzkodás: Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

2018. július 17. 14:29 - appasztorik

10-12 cikk.

Nem hagyom abba. Folytassuk, akkor  az emberiséget, és az Ő szabadságjogainak megóvását óvó egyetemes nyilatkozat értelmezését. Amondó vagyok szemicskélgesünk megint egy kicsit.

  1. cikk

Minden személynek teljesen egyenlő joga van arra, hogy ügyét független és pártatlan bíróság méltányosan és nyilvánosan tárgyalja, s ez határozzon egyrészt jogai és kötelezettségei felől, másrészt minden ellene emelt bűnügyi vád megalapozottsága felől.

Ezt nem fejtegetem ki újra, amiket már megtettem az előbbiekben. Emlékezzetek, a független, és pártatlan bírósággal kapcsolatban kifejtett véleményemre.

  1. cikk

(1) Minden büntetendő cselekménnyel vádolt személyt ártatlannak kell vélelmezni mindaddig, amíg bűnösségét nyilvánosan lefolytatott perben, a védelméhez szükséges valamennyi biztosíték mellett, törvényesen megállapítják.

Azért van olyan, hogy előbb vélelmeznek valakit bűnösnek, és ítélnek el. Erre volt példa, a történelmünkben. A nagy Erste Bankrablásra emlékeztetnélek benneteket. 2002-ben nyolc halálos áldozatot követelt, a móri mészárlásként elhíresült cselekmény. Hamarosan kerestek is tetteseket. Évekkel később derült ki, hogy nem Ők követték el. A fordítottja is megtörtént. Apukát, és fiacskáját kiengedték a börtönből, akik gyilkosság miatt ültek. Jó néhány millió kártérítést kaptak. Aztán kiderült. Tényleg Ők voltak a gyilkosok. Nehogy azt higgyétek, csak Magyarországon van ilyen.

(2) Senkit sem szabad elítélni oly cselekményért vagy mulasztásért, amely elkövetése pillanatában a hazai jog vagy a nemzetközi jog szerint nem volt büntetendő cselekmény. Ugyancsak nem szabad súlyosabb büntetést kiszabni, mint amely a büntetendő cselekmény elkövetése pillanatában volt alkalmazható.

Ez egy roppant érdekes dolog. Ugye, mi vergődés volt, a Biszku Béla ügyben? Ez is olyan bekezdés, ami jól hangzik. Azt gondolom, vannak visszamenőleges ítéletek.

  1. cikk

Senkinek magánéletébe, családi ügyeibe, lakóhelye megválasztásába vagy levelezésébe nem szabad önkényesen beavatkozni, sem pedig becsületében vagy jó hírnevében megsérteni. Minden személynek joga van az ilyen beavatkozásokkal vagy sértésekkel szemben a törvény védelméhez.

Na, drágáim. Most mindenkinek a magánéletébe, családi ügyébe is, és a levelezésbe, (mivel ez manapság már interneten zajlik) rendszeresen beavatkoznak. Sőt a telefonokat is rendszeresen lehallgatják. Mi több, a telefonok hallgatnak le, figyelnek meg. Természetesen, a számítógépeink is megfigyelik a lakásunkat, a környezetünket, képesek továbbítani az elhangzottakat. Képeket is küld, a lakásról, kik vannak ott, stb. Azt mondhatjuk akkor, hogy állami szinten kötelező beavatkozni a magánéletünkbe. Aztán van még egy jelentős változás. Divat lett a másik ember lejáratása. Gondoljatok, a választásokra. A politikusaink mindent megtettek, hogy egymás becsületében, és jó hírnevében lejárassák, egymást. Lássátok be, milyen nevetséges kitétel ebben az esetben, hogy:Minden személynek joga van az ilyen beavatkozásokkal vagy sértésekkel szemben a törvény védelméhez.  -.appa.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://appasztorik.blog.hu/api/trackback/id/tr9414118511

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása