Olvasom, hogy annak idején, két mérnök, és egy munkás, búvárként alászállt Csernobiban a hűtővíztárolóba, hogy leengedjék abból a vizet. Azt is írja a cikk, hogy amennyiben ez a vízleeresztés nem következik be, akkor termonukleáris robbanás jött volna létre. Hajjátok rossz belegondolni. Azért, ha már felvetődött, akkor gondoljuk végig. Megnyugodva állapíthatjuk meg, nem történt volna termonukleáris robbanás. Így is elég nagy volt az ember veszteség, meg a környezeti károsodás.  Mi lehet akkor a félreértés oka? A víznek valóban van (termikus) hő bomlása. Fordult már elő ilyesmi hazánkban is. A megfelelő ellenőrzés elmulasztása miatt, vízre csapoltak vasat. Ezen a hőfokon (1538 ͦ C), a víz alkotóelemeire bomlik. Hidrogénre, és oxigénre. Mint arra még az általános iskolából emlékszünk, két hidrogén(atom), egy oxigén(atom), alkotja a víz molekulát. Ezt a keveréket nevezik durranó gáznak. Visszaidézve tanulmányainkat. Robbanás is van, mert ezen a hőfokon a hidrogén elég, ott lévén az oxigén, azonnal újra egyesül vízzé. De ez, - bár nagy bummal, és rombolással jár, - nem nukleáris reakció. Ha, már így alakult akkor tisztázunk még valamit. Az atomerőműben bekövetkezhet robbanás. Ezek azonban nem atomrobbanások. Az atomrobbanás. Az atombombában történik. Itt a maghasadás elvét használják ki, oly módon, hogy a bomba köpenye, csak cirka, harminc millió Celsius fokon, és uszkve ugyanekkora bar nyomáson nyílik meg. Ez, a hétköznapi életben elképzelhetetlenül nagy nyomás önmagában is óriási pusztításra képes, de jelentős szerepet kap, az iszonytató hőfok is. Ez a borzalmas hőmérséklet, a környezeti levegőt kitágítja (torló hullám), ami elsöpri a körülötte található dolgokat. Igen ám, de a gázok (esetünkben levegő) expandáláskor lehűl. Ennek következtében, a robbanás helyén vákuum keletkezik. Ebbe az ürességbe nagy sebességgel levegő áramlik (szívó hullám), ami tovább rombol, ha még van mit. Megállapíthatjuk tehát, hogy az atomerőművekben lehet robbanás, de az nem atomrobbanás. Az a technológiából adódóan, a gőzrendszeren, vagy a vízrendszeren következik be.  Kétségtelen, hogy a reaktorokban szintén a maghasadást használják, mivel ezzel jelentős mennyiségű hőt lehet termelni. Emiatt a hűtőrendszer meghibásodása esetén a reaktor elolvadhat. Lásd: Pennsylvania állam, 1979. március 28-án Three Mile Island, és persze Csernobil, amiből kiindultunk. Ebből látható, hogy atomerőműveknél, az atomrobbanásról beszélni nem más, mint újságírói fogás, hagy szörnyülködjenek az olvasók. Termonukleáris robbanást emlegetni végképpen nonszensz. Van ilyen robbanás, de az a hidrogénbombában történik. Ezért is szokták termonukleáris bombának nevezni. Robbanásának ereje sokkalta pusztítóbb, mint a hasadó bombáké. A hidrogénbomba a rombolásához, a magfúziót, az abból keletkező energiát hasznosítja. Évtizedek óta vannak törekvések arra, hogy a fúziós energiát felhasználják villamos áram termelésére. Egyelőre, az áram előállítása többe kerül, mint amennyiért a hagyományos erőművekben előállítják. A cikk azon részével, ami azt ecseteli, hogy milyen önfeláldozó volt az a három búvár, aki lemerült, a radioaktív vízbe, a szelepet kinyitni, maximálisan egyetértek. Szakemberként tisztában voltak azzal, hogy olyan mértékű sugárzást kapnak, - ha már addigi tevékenységük során meg nem kapták – amit nem lehet túlélni. -.appa.

Azt nem tudom ezen írásom, hogy nem került fel a blogra, de nem találtam meg. Az „-.appa.” után, ott van a „fenn”. Amit akkor szoktam odaírni, ha feltettem. A választás előtti héten íródott.

A felelős szerkesztő bemutatkozásában írt terveiről. Kiemeli: oktatás, egészségügy, kultúra, és közügyek. Egyébként, az egészségügyről rendre jelentek meg a bővítéssel kapcsolatban hírek. Ilyen rendelés lesz. Olyan rendelés lesz. Többnyire abból nem valósult meg semmi, hiszen meg van határozva, hogy mi módon lehet a különböző rendeléseket beindítani. Amíg ezeknek a feltételeknek nem tudnak eleget tenni, addig álmodozni lehet róla, (de rendelést indítani nem). Meg lehet, a Hírmondón keresztül hitegetni a lakosságot. Köztudott, hogy Nánásra, meg Polgárra járnak, a betegek. Mindenféle tervek vannak, de ekkora beteg létszámhoz, sem a Járóbeteg rendelő, sem a Kabay Egészségügyi Központ nem alkalmas. Aztán, az jutott eszembe halljátok. Amennyiben nem, a függetlenként induló jegyzőnő nyer, akkor itt leszünk a Hírmondónkkal felelős szerkesztő nélkül. Hiszen a többi indulóval, a felelős szerkesztő nem igen vall azonos értékrendet. Amúgy meg, a Hírmondó bulváros jelleget öltött. Pedig ingyenes lap lévén nincs szükség a példányszámnövelésre. Az előzőben is volt lejáratós cikk. Itt van a legújabb számban, a Hírmondó-gate botrány. Kiderült a tördelő, összejátszott, a régi szerkesztővel. Az meg összejátszott, a Szőke-Munkácsi párossal, akik nyomást gyakoroltak rá, és a jegyző asszonyra, mint felelős kiadóra. Azt tudni kell, hogy Szőke Zoli, és Munkácsi Misi, nem párosban indul a polgármesterségért, hanem külön-külön. A kekeckedők Misi ellen agitálnak, hogy Fideszes képviselőként került be. Aztán alpolgármesterséget vállalt a jobbikos önkormányzatnál. Jut eszembe. Volt a múltkoriban, az önkormányzati képviselőkről egy cikk, hogy: miért szavaz a város ellen. A dolog szépséghibája, hogy nem adtak lehetőséget a válaszra, amint azt egy szórólapról megtudtuk, helyhiányra hivatkozva. Kétségtelen, hosszú-hosszú évek óta helyhiányos a lap. Ebbe belejátszik, hogy sok a politikai jellegű tájékoztató. Ahogy annak idején, a seregben mondották volt. Nincs ezzel semmi baj. Egy ilyen helyi lap, arról szól, hogy megírja, milyen szép is, milyen jó is minden a településen. Miért is különbözne, az országos lapoktól? Ha valamit elég sokat mondanak, azt előbb-utóbb elhiszik. Tudják ezt az újságírók is, hisz tanult emberek. Aztán van, két másik induló is. Rozgonyi Attila, már volt polgármester. Többen, arra hivatkoznak ellenzői közül, hogy amit annak idején ígért munkahelyteremtést nem valósította meg. Aztán említsük meg Nácsáné Dr. Kalán Esztert is. Sok mindent végzett, és végez a városban. Önkormányzattól, kormányhivatalba, onnan szociális területre. A szociális otthont vezeti jelenleg. Tudom nem ez a neve, de valamiért olyan kétévente új nevet kap, ez az intézmény. A tájékoztatás korrektsége miatt mondom. Jelenleg Kornisné Központ az intézmény neve. Azt mondják, az ellenzői, annyi egyéb önkéntes, társadalmi vállalása van, hogy annyit nem lehet ellátni. Ki tudja, melyik lenne a legjobb? Megjegyzem, azt hallottam, hogy lejárató jellegű kampány is folyik. Miért is ne? Ha, a nagy politikában bevált, - akkor itt, miért is ne? Érdekes hozzáállása van a népeknek. Több emberrel beszélgettem, a városban. Nem fogjátok elhinni. Mindegyik induló hazudik. Természetesen, akit Ő preferál, az nem. Azt gondoltam, az se gond, ha mindenik induló hazudik. Legalább egyenlő eséllyel indulnak.  Vasárnap majd eldől. Nem hiszem, hogy jelentős változás történne a város életében. Pesszimista lennék?  -.appa.  fenn. (most itt hagytam)

mert,

van aki nagyon jól tűri az egyedüllétet—van aki nem—míg dolgoztam senki nem hiányzott az életemből—sőt inkább nehezen szántam időt emberekre akik szerettek volna találkozni velem—a nyugdíjazásomat alig vártam—úgy gondoltam a negyven év elég a munkából—a körülmények is megváltoztak—már nem volt ideálisnak mondható—két évig csodálatos volt az életem—átrendeztem a lakást— csinosítgattam—tettem vettem—csináltam szappanokat krémeket—mindent ami csak eszembe jutott—próbáltam zenélni szintetizátoron—sok mindent selejteztem—eléggé el is fáradtam a nap végére—mindezt lelkesen és boldogan tettem—azután elkezdtek hiányozni körülöttem az emberek—kapóra jött a fészbuk—kicsit népszerű lettem—bejelöltek emberek—mindenkinek örültem aki csak írt —volt hogy egy kis idő múlva elhalt a levelezés—korábban is volt ojan hogy véget ért a levelezés—és nagyon sajnáltam—volt akit említettem—úgy lett vége ahogy—igaz én görcsösen ragaszkodom— ez átmegy— valószínűleg ez riasztóan hat—el is határoztam nem ismerkedek senkivel a fészbukon—nem szeretném még egyszer átélni—kábé egy éve tartom—irigylem a barátnőmet—bizonyos értelemben ő is fészbuk függő volt—és háromnegyed éve azt mondta nincs szüksége fészbukra—persze ez nem nulla jelenlétet jelent—szinte minden nap pár percre benéz hajnalban—de tovább nem igen van benn—ő soha nem volt nagy posztoló—én sokat posztoltam—régebben mások posztjaihoz—meg az enyém alatt kialakult beszélgetésekhez is hozzászóltam—emiatt aztán nagy a kísértés arra hogy megnézzem ki mit írt hozzá—nekem az a bajom hogy egyenlőre ezt nem tudom abbahagyni—pedig szeretném—úgy érzem ha megteszem—akkor az a kevés emberekkel való beszélgetés is kiesik az életemből—hiányozna

mert,

érdekes amit mond—én is szoktam hasonlókon morfondírozni—miért— nem tudom—jó elgondolkodni—valóban mindannyian hazudunk—ami számomra nem is volt meglepetés—én is így gondoltam—az egy másik dolog hogy az embereket önös érdekek vezérlik—és nincsen önzetlen emberi jóság—ahogy mondja—erről nekem is hasonló a véleményem—a barátnőm is egyetértett velem sok dologban—tetszettek neki a verseim—az elképzeléseim—a posztjaim is—többnyire—aztán egyre több lett a kritika—azt vettem észre magamon  vigyázok megfogalmazásaimra—ne írjak ojat ami félreérthető—ne bántsam meg—mikor sok volt—a nekem támadása—én is leírtam—finoman—nem értem a reagálását—nem lehetett vele megbeszélni semmit—néha az volt az érzésem paranoiás— voltak fészbuk hozzászólásaim—posztjaim amit magára vett—holott egyáltalán nem volt köze hozzá—néha igen—de aranyos kis vicces kép formájában—átvitt értelemben—arra gondoltam nem tett jót neki hogy évtizedeken keresztül egy országos cég egyik vezetője volt—kétszáz beosztottal—lehet az ijen ember megszokta—nem oszt meg senkivel semmit—nem is bízik talán senkiben—minden mögé néz—hátha nem teljesen tiszta az a dolog—ennek ellenére ojan dolgokat közölt velem az életéből amin én meg is lepődtem—ugyanis zárkózott embernek tartom—még az is lehet megbánta az időnkénti nagykitárulkozást—persze  nem  mintha én valaha is visszaélnék ezzel a bizalommal—szerintem ezzel ő is tisztában van—miért viselkedett így—gondolom  talán bánja hogy ennyire beavatott engem az életébe—miért hozakodtam ezzel elő—egyszerűen érdekesnek találom az ijen fajta emberi reakciókat—nem mondom hogy már nincs bennem egy kis rosszérzés—de napról napra jobban múlik           -.appa.

Szeretett testvéreim, akik vagytok a hitben.  Meg még abban a tévhitben, hogy hazánkban nem jelent még meg a kapitalizmus szelleme. Hát nagyon tévedtek. Amit a múltkoriban boncolgattam a tudás hatalom ürügyén, az erről szólt. Ettől a kapitalista szellemiségtől van, hogy a tudományok egy része úgymond versenyképtelen. Tehát a támogatások osztásánál a lap aljára szorul. Esetleg egy másik lapra. Mondván, ha maradna valami kis pénzecske, akkor tán. Ez a lap aztán el is tűnik. Ezért aztán, értékek kerülnek a perifériára. Úgy jár, mint a szerencsétlen, szegény vidéki rokon. Szánják, szánják, de végül is Ő tehet róla. Miért nem helyezkedett jobban? Közgazdászszemmel, magyarázható is. Részemről nem mondom, hogy érthető. Hiszen, a tudomány előbb-utóbb létrehoz, produkál olyan eredményeket, aminek gazdasági haszna van. A gazdasági szakembereknek, ezzel az „előbb-utóbbal” van bajuk. Beállítottságuk az, hogy kapsz egy tízest, és gyorsan add vissza a háromszorosát, de inkább többet. Ami érthető is. Egy részt szétosztanak, maguk között. A másik részt kiosztják újra. Azt  jegyezzük meg, ennek a résznek nagyobbnak kellene lenni, mint előtte volt, hiszen ha a következő körben többet akarnak bezsebelni, akkor több pénzt kell kihelyezni. Most mondhatjátok, hogy ott van a harmadik rész. Hát az nincs ott. Nem számoltatok a politikusokkal. A politikus legalább, olyan pénzhajhász, mint a pénzügyi szakember. Valamikor az ment politikusnak, akinek pénze volt. Aki jobbítani akarta, hazája sorsát. Erre Ő pénzt áldozott, a sajátjából. Most az megy politikusnak, aki nagy pénzt akar bezsebelni. Áldozzon a haza, hogy Ő nyugodtan, minden gond nélkül, tevékenykedhessen. A baj az, hogy főtevékenységként a minél több pénz megszerzése a cél. Kérdezhetitek, hogy az ostoba pénzügyi ember, - miért ad pénzt a politikusnak? Mert nem ostoba. Tisztában vannak azzal, hogy a politikus nélkül nem lennének meg azok a törvényi feltételek, amik segítségével nagyot kaszálhatnak. Ja testvéreim, a píz (ahogy Bűdön mondanák) nagy úr. Így aztán a bankár ember megmagyarázza a politikus embernek, hogy a különböző tevékenységeket a gazdasági hatékonyság viszonyrendszerének keretében kell vizsgálni. Amiről megállapítják, hogy nem hoz hirtelen nagy hasznot, az bizony nem kerül fel arra a lapra, amin azok a tevékenységek vannak, amikbe a gazdasági szakemberek szerint érdemes a pénzt kell fektetni. Rövid a megtérülési idő. Így aztán a tudományok jelentős része. A művészetek, de idesorolhatjuk nyugodtan az egészségügyet is, kikerül a pénzemberek látóköréből. Azt jegyezzük azért meg, hogy egy mindenben jól felszerelt kórházat létrehoznak. Meg van az esélye, hogy magukat mégiscsak gyógyíttatni kell, bár jegyezzük meg az egyéni elbírálással a külföldön való gyógyítás lehetősége fennáll.  -.appa. 

Szeretett testvéreim, akik vagytok a hitben. Meg még abban a tévhitben, hogy, az ember bölcs, és kerül minden olyasmit, ami kárára lehet. Hát tévedtek. Emlékeztetnélek benneteket arra, és talán emlékeztek is rá, azt írtam: egyszer érdemes lenne gondolódzkodni egyet ebben a témakörben. Most jött el ennek az ideje. Már eme ígéretemkor, arra gondoltam, hogy emberek pénzt áldoznak arra, hogy szervezetükben növeljék, a rák kialakulásának kockázatát. Remélem emlékeztek még rá, hogy Szabó Tímea parlamenti felszólalása adta a kezdő löketet. A lényeg az, hogy még az átkosban 1984-ben bezárt az Óbudai Gázgyár. Nagydolog, mondhatjátok. Rengeteg gyár bezárt, az elmúlt 34 évben. Igen ám, de ők a gáz gyártása során keletkező masszát a földben tárolták. Így aztán a talaj szennyezett lett. A talajvíz meg, gyön-megy. Az is szennyezett lett. Ilyenkor az eljárás szerint a szennyezett talajt kicserélik. A környezetvédelmi hatóság a Főgáz Zrt-t kötelezte az említett módon történő környezet-helyreállításra. Na de a cég megszűnt, mielőtt a talajcserét elvégezte volna. A jogutód, aki megörökölte ezt az egészet a NKM Földgázszolgáltató Zrt. Az említett Zrt a NKM Nemzeti Közművek Zrt. tulajdonában van. Hiába van azonban ennyi nemzeti, a talajból a szennyeződés a Dunába szivárog. 2009-ben mintát vettek az említett Duna-parti területen. Az akkori eredmények a mostanihoz hasonlóan rákkeltő anyagok többszörös határérték-túllépését mutatták ki. Az arzén és az ólom mennyisége például hatszorosa volt a megengedett határértéknek. Határértékek vannak megadva, ez kétségtelen, de annak idején részt vettem Ungvári professzor előadásán. Azt mondta, a rákkeltő anyagból egyetlen molekula is indikálhatja a rák kialakulását. Megjegyzem, az emberek is különböző mértékben tolerálják a vegyi anyagok hatásait. Tehát közel tíz éve tudott dologról beszéltünk. Amikor a vízállás alacsony, akkor az egykori gázgyár mérgei, amik a talajvízbe szivárogtak, látványosan a Dunába folynak. Természetesen normál vízállásnál is szivárog a mérgezett talajvíz a Dunába, csak nem olyan látványosan, mint alacsony vízállásnál teszi. Térjünk vissza, amit az elején mondtam. Mire gondoltam? – amikor azt mondtam: emberek pénzt áldoznak azért, hogy szervezetükben növeljék, a rák kialakulásának kockázatát. Nézzük akkor, - mik vannak a listán? Egyszer ugye bejátszanak az életmódbeli tényezők: Alkoholos italok fogyasztása, ultraibolya fényt kibocsátó barnító készülékek használata, dohányzás, szoláriumok, napágyak használata. Meg kell említenünk, azt is, hogy sportolók pénzt adnak ki doppingszerekre, amik között vannak rákkeltők. A felsoroltakra mondtam, hogy az emberek pénzt adnak ki érte. Pedig, ezek nélkül is jönnek a környezeti tényezők: Az ultraibolya sugárzás, ami ugye a napból jön, dízelmotor kipufogógáz, dohányfüst, kültéri levegőszennyezés és a benne lévő szilárd részecskék (pl. korom), aztán itt van a sok égéstermék, mert mindenféle szírt-szart égetnek az emberek. (gumit, műanyagot) Aztán, a környezetből jön az X-sugárzás, (röntgen) ami az iparból, és az egészségügyből is ér minket. Megjegyzem, hogy kemoterápiás szerek is vannak, amelyek rákkeltőek. Ne feledjük el, az iparból a lézert, és a gammasugárzást sem. Aztán a vegyipar is számtalan anyagot ont a környezetbe, amit beszívunk, megeszünk, ahogy kirakódik a növényekre. Ja, egy apróságot elfeledtem. Napjában többször reklámozzák, hogy menjetek szoláriumba. Aztán azt se feledjétek, hogy nyolc éves kor alatti gyermeknek árt a mobil telefon. -.appa.

Úgy van az tuggyátok, hogy ül rajtam valami átok. Komolyan. Irkálok fecnikre, lapokra, füzetekbe, és laptopba. Ennyi rímes, és egyben rémes bevezető után mondom a lényeget. Természetesen, ezek a jegyzetek elkeverednek. Időnként, meg valami kvantum alagúton előkerülnek. Ha már előkerültek, akkor közre adom őket. Itt veri a mejjit, egy szeptemberi Fidesz közlemény. Ja, ne feledjem 1992-ből. „Megdöbbenéssel figyeljük mind a Soros Alapítványt, mind pedig Soros György személyét az utóbbi időben ért nemtelen támadásokat. A fiatal nemzedék és a szakkollégiumi mozgalom támogatásával aktívan járult hozzá egy szabadabb és nyitottabb szellemi légkör kialakulásához Magyarországon”. Hogy miért adtam közre? Hogy lássátok, már –’92-ben is Sorosoztak. Aztán itt van ez a hírecske is. Képzejjétek mán el, hogy márciusban Szél Bernadett (de, hol van már a tavaszi szél) bírálta Orbán Viktort. Mondhatjátok, ebben semmi meglepő nincs, hiszen sokan bírálják Orbán Viktort, kezdve az Eu-val, de hagy ne soroljam. A lényeg, én most speciel nem bírálom. Hogy miért? Várjatok. Most nem az miért, hogy – én miért nem bírálom? Az miért, hogy Berni miért bírálta. Egy pillanat. Nem Gregor, hanem a Szél. Szóval Berni szerint a miniszterelnök úr egy rádiónyilatkozatban azt mondta. Legalábbis Berni ezt hallotta ki belőle: „bár a nők kevesebb tiszteletet érdemelnek, csupa férfiakból álló kormánya több tiszteletet ad nekik, mint amennyi kijárna”. Szél ezek után azt mondta: a kormányfő nem tiszteli sem a nőket, sem a gyermekeket, ezért nem mondhatja magáról, hogy tiszteli a családokat. Mondanom sem kell, hogy ez ugye nem igaz. Éppen, hogy meg van a nők szerepe. Ne a politikában vegyenek részt. Kövér is mondta, hogy a nők szüljenek. Egyelőre vannak ezzel gondok. Nem azok szülnek, akiknek szülniük kellene. Úgy olvastam a múltkoriban, hogy a képzetlenebb népek helyett, a tehetősebbeknek kellene szülniük. Hát hajjátok, ez attól lehet, hogy a tehetősebbeknek megvan a szórakozásuk. Ide menni. Oda menni. A szegényebbeknek meg ez a szórakozás marad, ezt lehet otthon is csinálni. Meg azt is vegyétek figyelembe, hogy mekkora lóvét ad az állam, hat-nyóc gyerek után. Aztán meg azt is figyelembe kéne venni, hogy elhibázott koncepció ez, hogy a tehetősebbek szüljenek. Hát, ha ez megvalósulna, akkor egy idő után nem lenne elég rabszolga. Hajjátok? – mi jutott eszembe. Így is alig van, hisz a képzetlen újra termelődött „munkaerő”, nem munkába áll, hanem szüléi példáján okulva szülni kezd. Ebből láthatjátok, hogy ez a szél nem ingatta meg, a kormány politikáját. Mi több. A rádió reklámokban is hallhassátok. Első a család. Emlékezzetek rá, ezt már Don Corleone is megmondta. Záróakkordként, egy viszonylag friss hírrel is szolgálok: Tarlós István és Orbán Viktor bejelentette a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának megalakulását. Na, egy szavatok sem lehet. Lássátok be, ez igazán örvendetes, most legalább tíz haver nagy összeget kap. Ne mondjátok, hogy munka nélkül. Természetesen, a tanácsaiért. Lássátok be. A jó tanács megfizethetetlen. Isten ments, ez nem akarja azt sugallni, hogy a tanácsnokok társadalmi munkában végezzék feladatukat. A társadalmi munka a kommunizmusban volt divatos. (azért a csókosoknak, így-úgy meghálálták) Emlékezzetek a mondásra. Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen. -.appa.

Miről jutott ez eszembe? Nézegetem itt a mindenféle jegyzeteim. Találtam közte, egy Alkotmányból kiollózott részt. Közre is adom, csak előtte egy kicsinység elkalandozom. Mindég mondogatom, csak nem hiszik el, meg kicsit mosolyognak. A legnagyobb aljasság, amit az emberek ellen a Földön műveltek az a rabszolgák felszabadítása volt. Volt az a párszázaléknyi szabad a többi rabszolga volt. Most is ez van. A múltkoriban hivatkoztam egy felmérésre. A lakosság 4 %-a szán karácsonyi ajándékra 200-300 ezer forintot. Na, Ők a szabadok. Aztán itt van ez a túlóra mizantéria is. 400 órát lehet majd túlórázni. Osszuk el nyolccal. Ez, azt jelenti, hogy ötven héten lehet túlóráztatni az embereket. Gyakorlatilag egész évben. Hallottam olyat is, hogy ez az emberek érdeke is. Javul a keresetük. Csakhogy nagyon ügyesen először azt reformálták meg, hogy csökkentették a túlóra pótlékot. Vajon miért? Természetesen, hogy a szegény cégeknek ne kelljen annyi pénzt áldozni a rabszolgákra. Ha már a rabszolgákat emlegettem. Egyszer azt az ellenérvet mondták, hogy nem gondolok a gladiátorokra. Gondolok én, hogyne gondolnék. Olvastam egyszer, hogy nem volt az olyan vad dolog, mint a filmeken. Hasonlatosnak gondolom, mint a pankrátorokat. Volt egy forgatókönyve, koreográfiája, és annak megfelelően ment az előadás. Lehettek, persze, hogy lehettek vadabb dolgok is. Ma is vannak. Nem is a profi boxra gondolok, hanem a ketrecharcosokra. Párszor belenéztem összefoglalókba. Na, ott aztán osztják a pászkát. Úgy csendesen jegyzem meg, az állatviadalokat tiltják. A ketrec körül meg őrjöngenek, és várják, hogy fröcsögjön a vér. Ilyen álságos, és képmutató az ember. Figyeljétek meg! Hozzanak bármilyen döntést, azt mind az emberek érdekében teszik. Igaz hamarost kiderül, hogy szarabbul jártunk vele, de akkor már nincs mit tenni. Pénztártól való távozás után reklamációnak helye nincs.

Alkotmány 70/D. § (1) bekezdése kimondja, hogy a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

1. cikk

(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.

XXI. cikk.

Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.

Persze nem valósult ott meg sok minden, és az Alaptörvényben is vannak jó dolgok:

XIX. cikk

(1) Mindenkinek joga van testi és lelki egészségének megőrzéséhez.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország munkavédelemmel, egészségügyi intézményekkel, orvosi ellátással, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint az épített és természeti környezet védelmének biztosításával segíti elő.

(3) Magyarország védi a magyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét.

1. cikk

Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.

                                                                                                          -.appa. 

Gyorsan leszögezem, hogy sok mindent nem tudok, még most sem. De ezt megtudtam, hogy kijelentette fel Viktorunkat. Mármint Viktor urunkat, és ezt is inkább miattatok jegyeztem meg, hogy elmondhassam Nektek. Ja. Egy csomó dolog meg nem is érdekel, többek közt ez se, (de ezt nem illik ilyen nyíltan kimondani). Na, teszem még hozzá, most sem érdekel különösebbképpen, de olvasgatás közben megtudtam, hogy Szabó Tímea a Párbeszéd társelnöke jelentette fel Orbán Viktort, és nevezte hazugnak. Hogy tette? – merülhet fel egyesekben a kérdés. Jól tette, - mondja az a néhány, de semmiképpen nem számottevő Orbán ellenes, megátalkodott, nemzetellenes. Azt hiszem ennyi jelző, így korareggel elegendő. Rövid válaszként: gondolom írásban tette. Miért is tette? Szerinte megállás nélkül folyik a Dunába a durván rákkeltő anyag, veszélyeztetve az ivóvízbázisokat is. Hajjátok, erről jut eszembe. Szükséges lenne módosítani a kémiai biztonsági törvényt, meg a vonatkozó rendeleteket. Azok egyikében sem szerepel ugyanis ez a kategória, hogy „durván rákkeltő”. Egészen pontosan a 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról-ra gondoltam. Mondhatjátok. Persze, hogy nincs benne. Miért nem nézted a végrehajtási rendeletét? Meg fogtok lepődni. Néztem. 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet. a munkahelyek kémiai biztonságáról. Néztem én, de abban sincs. Na, ne ijeggyetek mán meg. Szabályozva van. A 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről. Szabályozva van minden. Úgy, hogy emiatt se aggóggyatok. Hogy mennyi van ebből betartva, azt most ne boncolgassuk. A jutott még eszembe hajjátok, hogy a munkáltatónak 40 évig meg kell őrizni, hogy Te, vagy valaki más, rákkeltő anyaggal dolgozott. Felmerül bennem a kérdés. Megkérdi e valaki, a munkáltatót? Az összeset, ahol egy ember élete folyamán dógozott. Ugyan mongyátok mán, drága cimboráim: mivel dógozott nálatok ez az ember? De, hajjátok, hogy elkalandoztam én ettől a Timikétől, meg Orbán Viktor hazudozásától. De visszatérek. A magasrangú politikusoknak mentelmi joga van, úgyhogy Űk nyugodtan hazudhatnak. Szóval, azt is olvastam, hogy: „Azóta az is kiderült, hogy a környezetvédelmi hatóság egy bejelentés nyomán már 2009-ben vett mintákat az érintett Duna-parti területen. Az akkori eredmények a mostanihoz hasonlóan rákkeltő anyagok többszörös határérték-túllépését mutatták ki”. Hát hajjátok. A biz’ nem ma vót. Mondhassuk akkor, Timinknek igazsága vagyon, ezzel a „megállás nélkül” jelzővel. Akkortájt, tán még magát Orbán Viktort is bosszantotta vón a dolog, mert nem Ő kormányzott. Hanem hajjátok. Érdemes vóna (nem Vona, - hol van Ű ma már) egyszer elgondolódzkodni, ezeken a rákkeltő anyagokon. Ne ércsétek mán férre. Nem úgy, hogy rátelepszem. -.appa.

Emlékszel? - elhagyni a testi, és szellemi görcsöket. Ezt ajánlottam Neked. Én pl. ezért irkálom a blogot. Ha, olyanom van, - és van. Írok. Nem törődve a helyes írással, meg semmi mással. Így történt ez a mellékmondatoknál is. Mit számít, hogy "ly", vagy "j". Ezen oknál fogva van mindenféle marhaság a blogomon. Most megdicsérlek. Tökéletesen igazatok van a férjeddel. Ki kell mozdulni időnként. Másrészt, azt tartja a mondás. Nem viszi el az ember a hátán, amit összekuporgatott. Relaxálni könnyű. Bele lehet jönni. Le kell hozzá feküdni, és kiüríted a gondolataidat. Végig mondogatod magadban, a lábujjadtól kezdve, hogyan lazul el minden részed. Tested elnehezedik, kellemes bizsergéssel, nyomódsz az ágyba. Érzed, ahogy átjár, a könnyedség. Mindezeket mondod magadban. Ha belealszol az sem baj. Éppen az a lényeg, hogy ellazulj, hogy teljesen kikapcsold a világot. Úgy cuzamen. Mindenestől. A jó dolgokat is, meg a rosszdolgokat is kikapcsolod. A neten, biztosan vannak ilyenek leírva. Nos, ennyi az egész, nagy vonalakban nézve. Tudod, sokszor azt gondolom, senki nem törődik veled, ha Te nem törődsz magaddal. Nyílván, ez minden emberre vonatkozik. A Te, nem úgy konkrétan rád vonatkozik. Még egy dolog, amit észrevettem. Lényeges, hogy ne unatkozzon az ember. Az ember nagyon hajlamos, az önsajnálatra. Annyiban igaza van, hogy ki a fene sajnálja? - ha Ő nem sajnálja magát. Szóval az unalom. Elvan, ott magának, nagy magányában, és arra gondol, hogy itt vagyok Én szerencsétlen, árván, és magányosan. Milyen jó is volt, ekkor, meg akkor. Megtelik a szíve szomorúsággal. Ebben az, az érdekes, hogy múlt béli szép, és jó emlékeket idéz fel. És mégis, ettől nem boldog lesz, hanem szomorú. Ezzel aztán el is van rontva, az egész napja. Pozitív életszemlélet harsogják mindenütt. Nem ilyen egyszerű ez. Nem verheti mindég az ember, jó kedvében a seggét a földhöz. Ezek után érdeklődöm a kirándulásotok felől. Itt, valójában remek idő volt. Mondhatom, kellemes nap volt. Szerencsésnek mondhatjátok magatokat, ha ott is úgy volt. Miért ne lett volna úgy? Nem olyan nagy ez, az ország. Jelentős időjárásbeli különbség nem igen van, így ősz elején. Rengeteg kérdésem van. Hogy értetek haza? Milyen utatok volt, Mikorra értetek Pestre? Látod? A barátnőd miatti kesergésed idevezetett. Nem írsz olyan dolgokról, amik érdeklődésemre számíthatnak. Na, én most írok olyan dolgokat, amikre vélhetően nem vagy kíváncsi. Reggel viszem szervizbe a kocsit. Utána a Zsuzsiéval bevásárolok. Berakom a cuccaim. Aztán 11-kor megyek a Teva-ba Debrecenbe. Zsuzsa apukája egész jól van. eszik. Nem önállóan, mert etetni kell, de már nincs gyomorszonda. Bocs, hogy ilyeneket is írtam, ami nincs összefüggésben a volt barátnőddel. :) A legjobbakat kívánom Nektek. -.appa.

Azt gondolom, azért sem lehet megérteni az emberi cselekvéseket, mert a többi ember nem úgy gondolkodik, mint mi. Ergo, egy adott dologra más reakciókat produkálnak, mint amit Mi várnánk. Mit várnánk? Természetesen magunkból indulunk ki, és mástól is azt, várjuk el, amit Mi tennénk. Ebből következik, hogy nem tudhatjuk a válaszlépéseket sem. Ott is arra gondolunk, hogy az adott szituációban, - mit lépnénk Mi? Az, hogy kinek, hány diplomája van, nem biztos, hogy mérvadó. Bár a közmondás szerint: guba, a gubához, suba, a subához. Manapság talán, Subaru, a Subaruhoz. Azt, hogy kinek, mit árul el az ember, a pillanatnyi hangulata határozza meg. Aztán. Nem tudhatjuk, mennyi igaz abból, amit közöltek velünk. Értsük ez alatt, hogy igaz, csak picit kozmetikázva van. Örvendetes, hogy úgy érzed, már kevésbé frusztrál, a barátnő veszteség. Ettől a többször leírt megállapításodtól eltekintve, még mindég nem tudsz leválni, elszakadni tőle. Nagyon kötődtél hozzá. Mondhatom, kötődöl hozzá. Nagy veszteségnek éled meg. Úgy gondolom, pesszimistán szemléled a dolgokat. Van a félig telt pohár esete. Gondolom ismered. A pesszimista, azt mondja: a francba, a poharam már csak félig van. Az optimista szerint: de jó, még van egy fél pohár italom. Nézhetnéd, úgy is a dolgokat, hogy - mi volt jó? - mi volt kellemes? - amikor még megvolt a barátnőd. Ez nem tanács. Tudom, hogy egy ilyen szemléletváltást nem egyszerű véghezvinni. Szoktál, meditálni? Vagy valamilyen módon lazítani? Elhagyni a testi, és szellemi görcsöket. Azt gondolom. Nem egészséges, hogy Te még 1 1/2 év múltán ennyire őrlődsz ezen a dolgon. Már egy öngerjesztő folyamat lett belőle. Egyre inkább, a hiányt erősítgeted magadban, meg a veszteséget. Fordítva kellene lennie. Azt erősítgesd magadban, hogy ez egy természetes folyamat. Változik a világban minden. Minden elmúlik. Ez is elmúlt. Emlékezz arra, ami jó volt. De nem keseregve. Arra gondolva, hogy lesz még ilyen az életedben. Persze, ha kizárod a lehetőségeket, akkor nem lesz. Most pedig arra tendálsz, hogy nem is akarsz ismerkedni. Vélem azért, mert minden gondolatod leköti, volt barátnőd. Szóval, úgy gondolom, hogy hibás a hozzáállásod.  Úgy kellene megélned, hogy milyen jó volt, amíg volt. Kellemes emlékként. Ehelyett Te azon gyötrődsz, hogy már nincs. Erre mondják, hogy tudatilag beszűkült állapot. Képtelen vagy másra gondolni. Nézd vissza Gizi. Leveleink nagy része a barátnődről szól. Még azt a részt is áthatja, amelyben a kirándulásról írsz. (Holott sosem találkoztál vele). Írod, más lenne a helyzet, ha közelebb laknánk. De hát, ott a pesti barátnőd. A minap vele kapcsolatban is azt írtad, hogy jó lenne közelebb költözni hozzá. Az embernek legyenek céljai, de kösse össze a lehetőségekkel, mert egyébként kesergés lesz belőle. Azt éld meg, a világból, amire lehetőséged van. Ha egy hónapban egyszer tudsz barátnőzni, akkor örülj az egyszernek. Ne azon keseregj, hogy nem lehet többször.  Végy példát a majomról. Szabad vagyok, mond Te is a rácsnak.   -.appa.