Olvasom, hogy annak idején, két mérnök, és egy munkás, búvárként alászállt Csernobiban a hűtővíztárolóba, hogy leengedjék abból a vizet. Azt is írja a cikk, hogy amennyiben ez a vízleeresztés nem következik be, akkor termonukleáris robbanás jött volna létre. Hajjátok rossz belegondolni. Azért, ha már felvetődött, akkor gondoljuk végig. Megnyugodva állapíthatjuk meg, nem történt volna termonukleáris robbanás. Így is elég nagy volt az ember veszteség, meg a környezeti károsodás.  Mi lehet akkor a félreértés oka? A víznek valóban van (termikus) hő bomlása. Fordult már elő ilyesmi hazánkban is. A megfelelő ellenőrzés elmulasztása miatt, vízre csapoltak vasat. Ezen a hőfokon (1538 ͦ C), a víz alkotóelemeire bomlik. Hidrogénre, és oxigénre. Mint arra még az általános iskolából emlékszünk, két hidrogén(atom), egy oxigén(atom), alkotja a víz molekulát. Ezt a keveréket nevezik durranó gáznak. Visszaidézve tanulmányainkat. Robbanás is van, mert ezen a hőfokon a hidrogén elég, ott lévén az oxigén, azonnal újra egyesül vízzé. De ez, - bár nagy bummal, és rombolással jár, - nem nukleáris reakció. Ha, már így alakult akkor tisztázunk még valamit. Az atomerőműben bekövetkezhet robbanás. Ezek azonban nem atomrobbanások. Az atomrobbanás. Az atombombában történik. Itt a maghasadás elvét használják ki, oly módon, hogy a bomba köpenye, csak cirka, harminc millió Celsius fokon, és uszkve ugyanekkora bar nyomáson nyílik meg. Ez, a hétköznapi életben elképzelhetetlenül nagy nyomás önmagában is óriási pusztításra képes, de jelentős szerepet kap, az iszonytató hőfok is. Ez a borzalmas hőmérséklet, a környezeti levegőt kitágítja (torló hullám), ami elsöpri a körülötte található dolgokat. Igen ám, de a gázok (esetünkben levegő) expandáláskor lehűl. Ennek következtében, a robbanás helyén vákuum keletkezik. Ebbe az ürességbe nagy sebességgel levegő áramlik (szívó hullám), ami tovább rombol, ha még van mit. Megállapíthatjuk tehát, hogy az atomerőművekben lehet robbanás, de az nem atomrobbanás. Az a technológiából adódóan, a gőzrendszeren, vagy a vízrendszeren következik be.  Kétségtelen, hogy a reaktorokban szintén a maghasadást használják, mivel ezzel jelentős mennyiségű hőt lehet termelni. Emiatt a hűtőrendszer meghibásodása esetén a reaktor elolvadhat. Lásd: Pennsylvania állam, 1979. március 28-án Three Mile Island, és persze Csernobil, amiből kiindultunk. Ebből látható, hogy atomerőműveknél, az atomrobbanásról beszélni nem más, mint újságírói fogás, hagy szörnyülködjenek az olvasók. Termonukleáris robbanást emlegetni végképpen nonszensz. Van ilyen robbanás, de az a hidrogénbombában történik. Ezért is szokták termonukleáris bombának nevezni. Robbanásának ereje sokkalta pusztítóbb, mint a hasadó bombáké. A hidrogénbomba a rombolásához, a magfúziót, az abból keletkező energiát hasznosítja. Évtizedek óta vannak törekvések arra, hogy a fúziós energiát felhasználják villamos áram termelésére. Egyelőre, az áram előállítása többe kerül, mint amennyiért a hagyományos erőművekben előállítják. A cikk azon részével, ami azt ecseteli, hogy milyen önfeláldozó volt az a három búvár, aki lemerült, a radioaktív vízbe, a szelepet kinyitni, maximálisan egyetértek. Szakemberként tisztában voltak azzal, hogy olyan mértékű sugárzást kapnak, - ha már addigi tevékenységük során meg nem kapták – amit nem lehet túlélni. -.appa.