Szeretett testvéreim, akik vagytok a hitben.  Meg még abban a tévhitben, hogy hazánkban nem jelent még meg a kapitalizmus szelleme. Hát nagyon tévedtek. Amit a múltkoriban boncolgattam a tudás hatalom ürügyén, az erről szólt. Ettől a kapitalista szellemiségtől van, hogy a tudományok egy része úgymond versenyképtelen. Tehát a támogatások osztásánál a lap aljára szorul. Esetleg egy másik lapra. Mondván, ha maradna valami kis pénzecske, akkor tán. Ez a lap aztán el is tűnik. Ezért aztán, értékek kerülnek a perifériára. Úgy jár, mint a szerencsétlen, szegény vidéki rokon. Szánják, szánják, de végül is Ő tehet róla. Miért nem helyezkedett jobban? Közgazdászszemmel, magyarázható is. Részemről nem mondom, hogy érthető. Hiszen, a tudomány előbb-utóbb létrehoz, produkál olyan eredményeket, aminek gazdasági haszna van. A gazdasági szakembereknek, ezzel az „előbb-utóbbal” van bajuk. Beállítottságuk az, hogy kapsz egy tízest, és gyorsan add vissza a háromszorosát, de inkább többet. Ami érthető is. Egy részt szétosztanak, maguk között. A másik részt kiosztják újra. Azt  jegyezzük meg, ennek a résznek nagyobbnak kellene lenni, mint előtte volt, hiszen ha a következő körben többet akarnak bezsebelni, akkor több pénzt kell kihelyezni. Most mondhatjátok, hogy ott van a harmadik rész. Hát az nincs ott. Nem számoltatok a politikusokkal. A politikus legalább, olyan pénzhajhász, mint a pénzügyi szakember. Valamikor az ment politikusnak, akinek pénze volt. Aki jobbítani akarta, hazája sorsát. Erre Ő pénzt áldozott, a sajátjából. Most az megy politikusnak, aki nagy pénzt akar bezsebelni. Áldozzon a haza, hogy Ő nyugodtan, minden gond nélkül, tevékenykedhessen. A baj az, hogy főtevékenységként a minél több pénz megszerzése a cél. Kérdezhetitek, hogy az ostoba pénzügyi ember, - miért ad pénzt a politikusnak? Mert nem ostoba. Tisztában vannak azzal, hogy a politikus nélkül nem lennének meg azok a törvényi feltételek, amik segítségével nagyot kaszálhatnak. Ja testvéreim, a píz (ahogy Bűdön mondanák) nagy úr. Így aztán a bankár ember megmagyarázza a politikus embernek, hogy a különböző tevékenységeket a gazdasági hatékonyság viszonyrendszerének keretében kell vizsgálni. Amiről megállapítják, hogy nem hoz hirtelen nagy hasznot, az bizony nem kerül fel arra a lapra, amin azok a tevékenységek vannak, amikbe a gazdasági szakemberek szerint érdemes a pénzt kell fektetni. Rövid a megtérülési idő. Így aztán a tudományok jelentős része. A művészetek, de idesorolhatjuk nyugodtan az egészségügyet is, kikerül a pénzemberek látóköréből. Azt jegyezzük azért meg, hogy egy mindenben jól felszerelt kórházat létrehoznak. Meg van az esélye, hogy magukat mégiscsak gyógyíttatni kell, bár jegyezzük meg az egyéni elbírálással a külföldön való gyógyítás lehetősége fennáll.  -.appa.