Hát Gizikém, örülök, hogy néha olvasgatod a blogomat. Nem vagy egyedül azzal, hogy szeretsz eltöprengeni az élet dolgain. Sok emberben ötlik fel a kérdés: miért így van, miért nem úgy? Gondolkodik az ember, e kérdések mögöttesén, de én nem szoktam rájönni semmire. Hacsak arra nem, hogy lépten, nyomon becsapnak.  Én elhiszem, ha Te írod. No, ezt azért mondom, mert azt írod, hogy: komolyan írod, hogy minden nap számít, és egy-egy nap elteltével távolabb kerülsz az egész facebukos, - én kimondom - függőségtől. Egyrészt megértelek bizonyos szempontból. Tél van. Most is szakad a hó. Hideg van. Meg ne haragudj, de nem vagy egy kimozdulós típus. Mi mást tehetnél, mint lehuppansz a gép elé, a jó meleg szobában. Ne is tiltakozz! A múltkor elárultad, hogy Géza jár bevásárolni. Na, annak meg különösen örülök, hogy mégiscsak van ismerősöd. Látod? – jár így az ember. Tegnap aztán szerencsére eszedbe jutott egy nagyon régi, kedves ismerős, akivel tartjátok a kapcsolatot. Nem csak Te vagy így ezzel, hogy valami miatt, időnként, - ki tudja milyen oknál fogva? - nagyobb szünetek következnek be a beszélgetésben. Hát hallod, az tényleg nem ma volt, amikor megismerkedtetek, 17 évvel ezelőtt a mérlegképes könyvelő tanfolyamon. Van ilyen, hogy született pesti létére valaki leköltözik egy vidéki községbe, mert a fia közelében szeretne élni. Főleg így, hogy a fiú nagyon sokszor hívta őt. Zsuzsi is minden hónapban felruccan Pestre egy hétre. Irénkéék, (baráti ismerősömék, Te nem ismered Őket) is gyakran ugranak fel Pestre a gyerekekhez. Irénke, néha több napra is, ha valamelyik gyerek beteg, akkor pesztrálja Őket. Miután barátnőd megözvegyült, nem csodálom, hogy hagyta magát rábeszélni a változtatásra. Pesthez nem kötötte semmi. Én megértem, hogy a fia közelében lévő települést választotta. Kihangsúlyoztad, hogy: meglepően hamar beilleszkedett, és ott nagyon jól érzi magát. Gizikém, nincs ebben semmi különös. Egy kis település nyitottabb. Az emberek jobban egymásra vannak utalva. Sokkal segítőkészebbek egymással. Nem akarlak én benneteket, pesti népeket bántani, de azokat sem ismeritek mind, akikkel egy emeleten laktok. Nem beszélgettek egymással, elvagytok ott magatoknak, mondhatom azt is magányosan, a tömegben. Azt gondolom, ha hívott magához benneteket, hogy látogassátok meg, akkor menjetek el. Legalább kimozdultok, nem árt az. Mondom ezt annak tudatában, hogy pesti lakosként is hívott, mikor még nem költözött el. Jut eszembe, - hogy álltok a gáz rendszer felújításával. Azt írtad legutóbb, hogy a héten átadják, és akkor főzhetsz kedvedre. Bepótolhatod a hónapok óta tartó lemaradást. Azért nagy kitolás az ilyesmi. Még az a szerencsétek, hogy a bojler árammal üzemel, így legalább meleg vizetek van. Ha már főzésről írtam. Tegnap rántott csirke mellet készítettem (fagyasztottból) burgonyapürével. (rendesen tejjel, vajjal, ahogy kell). No de, a héten már Nektek is lesz gázotok, és nem kell hozatott ételt ennetek, bár itt vidéken sokan élnek ennek a lehetőségnek a kihasználásával. A fennebb említett barátomék is így tesznek. Egy adagot elesznek ketten, és azzal kész az ebéd.   -.appa.

Örülök, hogy nem csak tervezed a relaxálást. Igazán dicséretes, hogy anyagot gyűjtesz, és olvasgatod. E módon próbálod eldönteni melyik szimpatikus számodra. Ezzel kapcsolatban, azt mondom: Ne csak tervezd. Relaxálj. Abban is igazad van, hogy a gyaloglás is kimozdítja az embert otthonából. A gyaloglásról azt írod, hogy sok éve benned van vágyként egy zarándokút. Hát hallod? – nekem sosem volt ilyen vágyam, hogy naponta negyven kilométert gyalogoljak.  Meg ne haragudj, de szerintem ennek megvalósításával kapcsolatban is keresed a kifogásokat. Korábban nem volt rá időd. Most azt gondolod, nem tudnál annyit menni. Az viszont jó, hogy Gézával beszélgettek erről, és hasonlóképpen gondolkodtok. Nem árt, ha a házastársak véleménye megegyezik.:) Jól teszitek, hogy megpróbáljátok egy magyarországi 200 km-es szakasszal. Meglepett, amit írtál, hogy nagyon sok pénzbe kerül az út. Nem gondoltam volna. De sorolgatod is, hogy a felszerelés, a szállás, és a kaja (otthon is esztek) nyolc napra kettőtöknek. Majd összegzed: nem sok esélyt látok rá. Erre is azt mondom. Ne csak tervezd. Indulj el. Egyik ismerősöm, már több túrán is részt vett. Az elsőnél nagyon félt. Azt mondja, az ÚR olyan erőt adott neki, hogy nem is volt fáradt. Jól esett neki. Idegileg feltöltődött, megnyugodott. Mikor ideg alapon van, akkor a kolléganői heccelik. Elmehetnél már sétálni. Legalább kétévente megy is. Úgy veszem észre, leveleidből, hogy több mindent is szeretnél. Amit most írok, megint rosszul fog esni, de szerintem erősebb benned az a vágy, hogy maradhass nyugton a szobában. Határozd el magad, és csináld. Az ábrándozás, az álmodozás, emberi léptékkel mérve, nem azonos a valósággal. Abban igazad van, hogy az ember, társas lény. Többen kellenek ahhoz, hogy jól érezzék magukat. Értem én ezt. Meg azt is, hogy Gézával jól érzitek magatokat, de az kevés. Nincsenek rokonaitok, gyereketek sincs. Házi állat sincs. Na, ezzel egyet értek veletek, hogy nem szeretnétek. Nem is való az lakásba. Ritkán beszélsz emberrel, jó esetben egy héten egyszer. Valószínűleg ez kevés volt neked, és ezért estél a napi levelezés csapdájába. Főleg, hogy amolyan neked való emberrel sikerült nap, mint nap megosztani a gondolataidat. Azt gondolom, ezzel a levelezéssel, még jobban bezártad magad a szobába, és a számítógép elé rögzítetted magad. Azt írod, könnyű nekem. Itt beszélgetek, ott beszélgetek, vannak horgász társaim, rokonaim, (itt közbevetem, hogy velük igen ritkán találkozom) szeretteim. Írod a szomszédokat, meg a volt kollégákat (ezek Neked is vannak). Úgy gondolod, hogy ezek miatt ki tudom elégíteni a beszélhetnékemet. Ez valóban így van, mert én szinte egésznap jövök, megyek.  Ezzel szemben Te oda láncolod magad a számítógéphez. Azt írtad, ha el is mész valahová, Te nem vagy beszélgetős típus. Nem értelek, ha már ott állsz a boltban, a pénztárnál a hosszú sorban. Nem lenne mindegy? - ha szóba elegyednél azzal, aki ott áll előtted, vagy mögötted. Tudod mit? Kétlem én, ezt az elmenéseid. A múltkoriban azt írtad: Milyen jó, hogy Géza bevásárol. Akkor mikor is lenne alkalmad arra, hogy beszélgess valakikkel? Én elhiszem, hogy nagyon nehéz elindulni, és ott hagyni a számítógép világát, ami látszólag a világra kinyitja előtted a kaput. Emberek százainak leszel a barátja. Lásd be, hogy ez nem igaz. Nem indulsz el túrázni, és nem beszélgetsz emberekkel. Megint csak azt mondom. Más az élet, és más a virtualitás.  -.appa.

Szeretett testvéreim, akik vagytok a hitben. Meg még abban a tévhitben, hogy íme, végre itt van. Ez a világon a legeslegegyszerűbb dolog. Le van írva. Elolvassuk, oszt megértjük. Ennyi. De ebből írhattam volna okhatározói mellékmondatot is. Ami később nem lehetetlen. Csakhogy, akkor arra gondoltam, - hogy mire is gondolhatnék? De, most komolyan. Mi másra gondolhattam volna? Meg minek? Annyi hülye lézeng a világban, aki nem gondol semmire. Vigyázat! A hirtelenjében levont következtetés téves, - attól, hogy valaki gondol valamire, az automatikusan nem jelenti azt, hogy Ő nem hülye. Az ilyesmit jó előre tisztázni. Még egy alapvető dolog. Az író ír, az olvasó meg olvas. Olvas, és elégedetlenkedik, - miért nem jut minden oldalra legalább egy olyan mondat, ami érthető? Meg mondom. Sokan úgy se jönnének rá maguktól. Úgyse értenéd meg, azt sem. Lám-lám, milyen egyszerű is az élet. Tedd a kezed a legfontosabb szervedre. A legnemesebb szervedre. Úgy van a nemi szervedre. Hisz attól szaporodik az emberiség. El ne hidd! A másokétól is szaporodik. Jobban, mint a Tiedtől, de azért légy büszke. Tevékenyen közreműködtél abban, hogy fenn maradt az emberiség. Az meg sem fordult a fejecskédben, hogy ezt az emberiséget kár fenntartani. Térjek vissza, az írásokhoz. Nem mondom, hogy a megértésükhöz, de azért egy kicsit talán mégis. Na, még egy könnyebbség. Az írások nem azért fejeződnek be, mert az író tollából kifogy a tinta, vagy elfogy a téma. Megunja, vagy félreszalad a tolla. Értsd úgy, hogy elkalandozik a gondolata. Mindezt persze képletesen, hisz számítógépet nyomogat. Mondjuk ez se igaz, mert klviatúrát. Nem tévesztendő össze, az armatúrával. Itt közlöm veletek, hogy N. Vidorvszki, az első órán azt mondta: aki világítótest helyet, armatúrát mond, az ki van rúgva. Az almatúra szóba se jött. Az olyan szedd magad mozgalom féle. Jobb, ha tisztázzuk ezeket. A klaviatúra, olyan bigyó, amit számítógéphez lehet csatlakoztatni. Azt írja a gép, amilyen betűt megnyomsz rajta. Mármint, az emlegetett bigyón.  Sokan billentyűzetnek nevezik, és teszem hozzá, nem minden alap nélkül. Teknikából biztosan tudjátok, hogy a gépnek lehet nyomtatási parancsot adni, ha elkészült az írás, és akkor egy lapra szépen kinyomtatja, amit írtál. Igazából akkor szép, ha sorkizártra állítod. Hát nem tudom, - helyes kifejezés itt a szép? - de mindenesetre pofásabb. Hát na, ja. Nyomtatóhoz is kell csatlakozni.  Az szépen kiadja a lapokat. Néha többet is. Meg el is akadhat. Izgalomra semmi ok. Ezen említett esemény, a nyomtatást végző személyen kívül, a négylábú házi kedvencet se érdekli. Most macskára, tengerimalacra ne gondoljatok. Felőlem persze igen, hisz a francot érdekli, hogy mire gondoltatok. Egy dologban még segítek Nektek. Ne örüljetek! Nem mindenkinek. A következők jöhetnek számításba. Nem biztos, hogy ezek mind beszámíthatóak, ez jóindulatú, roppant nagyvonalú tervemet nem befolyásolja. Nem azért nagyvonalú, mert vonalas füzetbe írtam. Említettem. Klaviatúra nyomigálás esete forog fenn. Figyeljetek hát: Önjelölt próféták, megszállottak, jósok, jövőlátók, és minden más. Teszem azt írók, és költők. Itt tisztázzuk. A jósokat nehogy úgy értsétek, hogy vannak egy csomóan. Ez is olyan jövőbelátóféle ember. Vagy emberféle. Ezt döntsétek el magatoknak. Nehogy már én oldjam meg az összes problémátokat. Alapként, kaptok egy alapigazságot. Nem a dalai Láma mondta, hanem én. Aki a tökéletességre törekszik, az nem normális, hiszen szembe megy a mindenség rendjével. Amennyiben rendnek fogadjuk el a rendezetlenséget, a káoszt. Ezt osszátok be. Rágódjatok rajta.   -.appa.

Mondhatni unalmasan indult az év, az emlékhelyen. Nem nagyon volt miről beszélni. Hideg volt cefetül. Időnként az öreg Bergengóc anekdotázgatott a régi nagy hidegekről, meg havakról. Ez is kezdett unalmassá válni. Néha ugyan variált rajta, és a nagy havakról, és a nagy hidegekről szóltak a történetek. Annyira unták már magukat, de főleg az öreg történeteit, hogy a Diják, aki mégiscsak olvasott ember volt, meg is kérdezte. Mondja Barna bácsi, - jó idő sose volt? Az öreg felháborodott. Énnyemán. Hát mán hogyne lett vóna! De, mi abba az érdekes? Nem esett jól Neki ez a hozzáállás. Így aztán kicsit duzzogva közelebb állt a kocsma pulthoz. Kért egy három centest. Ez jó döntésnek bizonyult, mert az, ellentétben a beszólással, jól esett Neki. Odakünn a hó is jól esett, de erről az öreg nem mondott semmit. Neki ezek ne okoskodjanak itt, hogy annak idején, hogy vót? – mint vót? Az ajtó előtt, a fedett részen Zélali topogott, törölgette a lábbelijét, meg verte a ruhájáról a havat. Gizella megtanította Nekik, hogy nem azért van az ivó, hogy ott verjék le a sarat. És ne ott rázzák le magukról a havat, vagy a vizet. Nem vagytok Ti macskák. Szépen kérlek benneteket, hogy ezt jegyezzétek meg. Ha, hiszitek hanem? Ezek, a marconának tűnő emberek ezt megértették, és Gizike kedvéért odakünn elvégezték a kért dolgokat. Nem hoztak be az ivóba, sarat, havat, vizet. Nagy esőben, a felső ruházatott kint felakasztották. Kicsit ront az idilli kép árnyaltságán, hogy mindannyian tisztában voltak azzal, és maradjunk a Gizike által megalkotott, nagyon frappáns macskás hasonlatnál, hogy e szépen megfogalmazott kérés be nem tartása esetén, Gizike úgy vágja ki Őket, mint macskát szarni. Ezzel az egésszel Disznós Lala nem értett egyet. No, nem avval, hogy Gizike kivágja Őket. Hanem, ezzel a rázogatással. Ő ugyanis gyakorlatból tudta, lévén kutyatartó ember, hogy biza a kutyák kis rázogatják magukat, ha vizesek. Mindezt csak úgy magában fontolgatta Lala. Arra azért nem vetemedett, hogy indítványt tegyen arra nézve, hogy módosítsák a kitételt, és foglaltassék benne az is, hogy „kutyák”. Hazafelé menet, több embernek is elmondta, hogy szerinte Lujzillának azt kellett volna mondania, hogy: Nem vagytok Ti kutyák, vagy macskák. Ha, hiszitek, hanem? Mindenki letorkollta. Mégis? Mi vagy Te? Közhivatalnok a kormányablakba? – vagy szóvivő? Ezek se győzték meg igazából. Hanem egyszer. Mikor a Dijáknak vetette fel, akkor megvilágosodott előtte, hogy nem érdemes ezt a kutya kérdést piszkálni. Aszonta a Diják: Lala drága cimborám haggyad ezt a dógot. Tudod, hogy Gizike rendelkezik a kocsma tulajdonjogával. A törvényes keretek betartása mellett, szabad döntése van. Azt határoz meg a házi rendben, amit akar. Másrészt Ten magad is jól tudod, hogy nem is foglalta írásba. Elhangzott részéről, kérés gyanánt. Azt hiszem egyet értesz velem abban, hogy egy ilyen kedves, intelligensen megfogalmazott kérést, egy hölgy kedvéért, bármely úriember evidenciában tart. Ha hiszitek, hanem? Lala teljesen megnyugodott, és azt mondta: természetesen, és én is abban tartom, mármint abban, amit az előbb mondtál. Magában még azt is mondta, hogy a sok idióta gúnyolódott rajtam. Hijába no. Ez a diják okos ember.   -.appa.

Szeretett testvéreim, akik vagytok a hitben. Meg még abban a tévhitben, hogy gondolunk egyet, és irány a Mars. (Olyan is van, hogy mars haza). Hogy is került az alcímbe, az emberi büszkeség? Meg, mire büszke? Mindenre. Gyakorlatilag akármire is büszke lehet. Például, hogy milyen régi civilizáció, az övé. Nem mintha jelentene valamit is. Most az tűnt fel nekem, hogy mennyire készülünk erre a Mars nevű bolygóra. Komolyan, mondom Nektek az emberiség nem normális. Az is bizonytalan, hogy olyan hosszú úton, mint a Föld-Mars távolság (mikor nagyon közel a vagyunk egymáshoz 225 millió kilométer, ha messze több mint 200 millió) élve tudják e tartani az űrhajósokat. Több mint 110 nap alatt ér oda az űrhajó.  Legközelebb 2035-ben lesz olyan állás, amikor kedvezően indítható rakéta. Tegyük fel, sikerül élve tartani az űrhajósokat. Sikeresen le is szállnak. Örülünk neki piszkosul. Itt jön a következő bökkenő. A Marson is életben kelleni tartani, azokat a (magukat szerencsésnek hivő, szerencsétleneket) szegény űrhajósokat. (Jegyezzem meg záró jelben. Sok ember vállalná az utazást, bár jól tudja, soha nem jöhetne vissza a Földre. Azt nem igen tudja, hogy az sem biztos, hogy odaér). Az ember ugyanis konstrukciójánál fogva különböző dolgokat csinál. Lélegzik, és nem mindegy Neki, hogy mit. Iszik. Az sem mindegy, hogy mit. Eszik is, és gondolhatjátok, az sem mindegy, hogy mit. A Mars elég sivár bolygó. Nincs légköre. Gyakorlatilag semmilyen. Ebből következik, hogy nincs mit belélegezni. Pedig az ember arra is kényes, hogy mit lélegez be. Itt mellé még mágneses sarkok sincsenek, mint a Földön. Pedig, az iszonyatos sugárzás ellen, a mágneses sarkok, és légkör is nagy segítség az emberi élet megőrzésében. Ahhoz, hogy az ott lakó emberek, enni tudjanak, élelmet kell előállítani. Az sem egyszerű. Hitegetnek itt minket, hogy konténeres termelés. Valamelyik sarkon, itt a Földön sikerült. A paprika kivételével, jó néhány zöldséget termesztettek. Hát, ja. De ahhoz is kell levegő, meg víz, mert így szokták meg a Földön. Ott vagyunk hát, hogy a vizet vissza kell forgatni, - még akkor is, ha tényleg van jég - mert növénynek, embernek egyformán szüksége van rá. Állattartásról még nem is beszéltünk. De, ezt most hagyjuk is. Az embernek inni kell. Nem ihat vizet állandóan, mint az oktalan állat. Igyon akkor bort. Nem kell főzni, minta sört, vagy a pálinkát. Ahhoz, csak szőlőt kell termelni. Abból meg bort készíteni. És íme, itt jön képbe újfent, az emberi büszkeség. Ha hiszitek, ha nem? A nem kevesebb, mint 8000 éves bortermelő hagyománnyal rendelkező Grúzia, próbálkozik a megoldással. Ezt a 8000 évet Ők mondják. Kétségtelen, hogy Jézus korában, már volt bor. Igaz annak, csak 2000 éve. Emlékeztetnélek benneteket arra, hogy Jézus a kánai menyegzőn, a vizet borrá változtatta. Tudom, ezt manapság is megteszik. Mármint, hogy a szőlő nélkül is lehet bort készíteni. Erre mondta apám, hogy semmi köze a tőkéhez. Csakhogy, manapság büntetik az ilyesmit. Persze ezzel nem azt mondom, hogy nem csinálják. A büntetéshez lehetőleg el kellene kapni az illetőket. Szóval Grúz borászok fantáziát látnak ebben. Hol van még a Mars utazás? - de már arra törekszenek, hogy kiderítsék, miként lehetne szőlőt termeszteni majd a Marson, amiből bor készíthető. Többféle szőlőt választottak ki, és különböző trükkös módon tesztelgetik, hogyan is terem bizonyos körülmények között a szőlő. Most mondja valaki, hogy az embereknek, nem egyből a piáláson jár az esze. –.appa.

Nem tudom, emlékszel e, a régi időkre, mikor gyerekeink mentek az iskola kertbe. Nyári szünetben is, hiszen a növényeknek nem volt szünet. A mostani gyerekeknek újra megadatik, majd ez a jóság. Iskolakert programot indítanak. Ettől kapnak kedvet a gyerekek, a növénytermesztéshez. Meg ahhoz, hogy mezőgazdasági pályára menjenek. Nem is gondoltam, hogy kevés mezőgazdász van az országban. Ha jól belegondolok, azt kell mondanom, rengeteg paraszt található kicsiny hazánkban. Bár ezek, többségükben nem foglalkoznak mezőgazdasági termeléssel. A mezőgazdászokról jut eszembe. Traktorokkal, milyen jó félpályás útlezárásokat csináltak annak idején.  Akkor még meg volt szervezve. Mentem Nyíregyről, Debrecenbe, a 4-esen. Újfehértónál szépen álltak a traktorok személyautók. Elől, hátul rendőrségi autó. Le volt zárva egy csomó jármű, és szépen otthagyták. A jobb gazdák irhabundában iszogattak valamit az út szélén, a bódékban. A még tehetősebbek kiküldték a munkavállalójukat. Aki, az előírásoknak megfelelően ült a járműben, és ebédidő lévén papírzacskóból falatozott. Az irhabundások természetesen, az útszéli kifőzdékben a meleg ételt ették. Akkor még tudtak tüntetni. Most meg. Összejövögetnek. Kiabálgatnak, hogy bűnözők. Nem tudom, miért baj az, ha vannak bűnözők is a Fideszben. Mellé még nevesítenek is embereket, ami lássuk be nem szép dolog. Jó. Bűnt elkövetni sem szép, - de hol a keresztényi megbocsájtás? Kiabálják szegény Simonka Gyurkára, hogy börtönbe, börtönbe! Gondoljatok csak bele, - hát milyen rosszul esik neki az ilyen bánásmód? Bármelyik pártban lehetnek bűnözők, - a Fideszben miért ne lennének? Sőt azt mondom, minél nagyobb egy párt, akkor valószínűleg annál több bűnöző van benne. Nehogy mán félre értsd. Nem elvárás, de sajnos ez valószínűsíthető. Annyian mondják, hogy rengeteg jó dolgot is csinált a Fidesz kormány. Tudom, KDNP is. De azt Ők maguk is tudják, hogy díszletek. Annyira okosak, hogy nem próbálkoztak be semmivel, így pártjukat életben hagyta a Fidesz. (ellentétben az MDF-el, kisgazdákkal). Mondod, ezt a Csok-ot. Borúlátó vagyok ezzel kapcsolatban is. Mit csinált a Fidesz, ami az egyszerű embernek jó lett? Azt gondolom. A Csok-ra, vett házakat is elveszik majd a bankok. Most azokat szeretném megnyugtatni, akik a miatt aggódnak, hogy esetleg a bankok rosszul járnak. Gizike, remélem Nektek nincs ilyen aggodalmatok? Már csak azért, mert tudom, hogy az egyik vőtök bankár. Úgy látom. A mostani gazdasági koncepció kivérezteti a gazdaságot. Mindent felél. Többet is, mint ami van. Előre költi az Uniós pénzeket. Sokat el is lopnak ebből. Ha jön a gazdasági visszaesés, (már pedig jön) Magyarországnak nem lesz tartaléka, amivel a válságot át tudja vészelni. Amiből pénzt pumpálhatna a gazdaságba. 2008 előtt mi volt? Amerikában válság van. Nem számít, az minket nem érint. Ettől még az akkori, Fideszt megelőző kormány próbált tartalékolni. Azt gondolom, első Fidesz kormányt megelőző Horn kormánynak köszönhető, hogy akkor jól megúsztuk a dolgokat. Vegyük hozzá azt is. A Magyar ifjúság képzetlen. Nincs elég szakmunkás. A 2008-as válság hatására visszaesett a szakmunkás képzés. Így aztán, több ágazatban nincs szakember utánpótlás. Sőt a fiatalok, akik nyelvet beszélnek, az unió belső migránsaként jelennek meg a munkaerőpiacon. Nem képeztek tartalékot munkásból sem. Ezért kellett a Fidesznek minden hírcsatornát megszerezni. A megbutított nép. Mivel nem hall mást, sajnálja Őket, és szidalmazza a tüntetőket. Megszólván Őket, hogy – mit művelnek? Szégyellhetnék magukat. Tudod, mit mondok én? – de köztünk maradjon. Szégyellje magát Orbán Viktor, meg a tettes társai. Ott tart a hülyítés, hogy már középkorú is azt mondja: hát benne volt a tévében. Érted? Ott volt Mazsola, Süsü a sárkány, Gombóc Artúr. Akkor ez mind igaz. Azok is voltak a tévében. Na, legalább Orbán, Gombóc Artúrra hajaz.  -.appa. 

Szeretett testvéreim, akik vagytok a hitben. Meg még, abban a hitben, hogy milyen jó dolog is egy tüntetés. Megmondhatja az ember, amit akar. Véleményt nyilváníthat, és azt figyelembe veszik, ami előrébb viszi az ország sorsát. A Mi sorsunkat. Hát tévedtek, (mondhatnám megint) de ez nem lep meg. Ez, az egész tüntetés tétnélküli, hírhajszázás lett. Most már arról szól, - hogy mit mondott Nagy Blanka? Mit mondott, írt Bayer Zsolt? Arra, mit mondott Nagy Blanka? Úgy tudjuk, hogy Bayer Zsolt nagyon csúnyán beszélt a tüntetésen felszólaló kislányról. Ebben nincs semmi meglepő. Zsóti, mán csak ilyen. Többnyire így beszél. Mondhatnánk, ha ovis lenne, bunkó lenne a jele. (De, nem ovis, - pedig hová fejlődhetne még?). Így viszont a kormány által elismert publicista. Teljesíti a reá bízott feladatot. Honnan tudjuk, hogy ez a diáklány, - nem lett irányítgatva? Nem tudom, de azt gondolom, az nem úgy van, hogy odamék, oszt mondok valamit. A kisleány által mondottak megfogalmazás módja, vonhat maga után némi megdöbbenést, de hallottam én már csitri kislányokat társalogni a buszmegállóban. Amiket úgy egy másközt mondanak, ahhoz képest Blanka egy úrinő stílusában beszélt. Az említett neves publicista is hasonló módon szokott nyilatkozni. Tudjuk le azzal, hogy ilyen a magyar közélet. Ez terjed, a magyar közéletben is. Ordenáré, alpári, útszéli módon fogalmaznak. Mondhattam volna esetleg, hogy a futballszurkolói stílusban. Azt ugye tudjuk, a pályák széle sem a szép magyar beszéd melegágya. Márpedig a magyar politikai elit, nagyon szeret futballmeccsre járni. Gondolom, ha 0. Viktor a kézilabdát, a jégkorongot, netalántán a kosárlabdát szeretné, akkor a politikai elit is, azt a sportot kedvelné. Az említettek nem jó sportok. Gyors a játék. Nem látni át olyan könnyen a történéseket, mint a pályán ténfergő focisták esetén. Arról ne is beszéljünk, hogy megértésükhöz, kell egy gondolkodásbeli szintet elérni, egy bizonyos fokú kultúra szükségeltetik. Ott nem lehet szotyolát köpködni. Az ókori Róma, a gladiátor játékokat szerette. Változnak az idők. Ne feledjük el azt sem, hogy Bayer, a maga sajátos megfogalmazásában irányt is mutatott a leánykának. Ebből kicseng, a kislány jövőjéért való aggódása, ami szerintem szép dolog Tőle. Felhívta a kislány figyelmét arra, nem mindegy melyik oldalra áll az ember. Idézem: „ hogyha így folytatod, akkor……maradsz egy szerencsétlen, nyomorult, rohadt, kis proli. Na, az már csak természetes, hogy felkapták a hírt. Tényfeltárás indult, - ki is ez a Blanka? Megírták az újságok, hogy egy sokat hiányzó, több tárgyból bukásra álló gyerekről van szó, aki le sem fog talán érettségizni. A kislány persze nyilatkozott. Nem tudta, hogy bukásra áll. Most nem vigasztalni akarom. Majd megtudod drága gyermek, ha itt lesz az ideje. Azt is gondolom, vélhetőleg nem fogsz leérettségizni. Ez a hírverés most van. Az érettségiig még hónapok vannak. Mi több, azt is mondta, hogy száz órát sem hiányzott. Itt kicsinység elgondolkodtam. Én, a középiskola négy éve alatt hiányoztam 87 órát. (Megnéztem a bizonyítványomban.)  Persze jöhet közbe betegség is. Nem kell egyből a tanuló sumákolására gondolni. No, aztán kiderítették, hogy Zsóti megbukott oroszból harmadikban (nem volt egy nagy dolog megtudni, Ő maga nyilatkozta régebben). Kétségtelen, hogy amikor én voltam középiskolás, akkor Kati néni, hála a nagyon jó Istennek, nem emelte magasra a kettes szint mércéjét. Teszem hozzá, egy helyettesítés során Egyed tanár úrnál (akinél órán oroszul kellett beszélni) kettest kaptam, tehát azért Ő is tolerált. Megbukott Zsolti, hát megbukott. (Ez nem vonja maga után azt, hogy Blanka is megbukhat). Zsolt, nem tervezte, hogy orosz tolmácsként fogja megkeresni a kenyerét. Teszem hozzá, én munkaegészségtanból hasaltam meg első félévben. Ettől még 1988-tól 2018 februárjáig munkavédelmis voltam. Aztán, emlékező tanárokra hivatkoztak, hogy a Zsoltikat (Bayert, meg Semjént) kicsapták a gimnáziumból. Lehet a keresztnevük miatt. Ezt már végképpen nem értem, hogy jön ide. Mindezek tükrében, úgy látom, még sincs annyira rendben minden a leányka körül. Igazából, ahogy a seregben mondották, a foglalkozás elérte célját. Nagy Blanka viszi a showt. A tüntetés, meg a rabszolga törvény sokadrangú dolog lett.  -.appa. 

Elnézésed kérem, de ezt a leveledet véletlenül találtam meg. Betette a rendszer a spam-be. Akartam írni, régi osztálytársaimnak, és nem leltem a címlistát. Így aztán keresgélésbe kezdtem. Végül is, egy „továbbiak” címszót megnyitva, található a címlista. Abban a mappában találtam még, a spam alatt 13 olvasatlan levelet is. Köztük a Tied is. Mond meg. Mi a fenének variálják, ezt az egészet? Megszokja a felhasználó, aztán fejlesztenek valamit. Hagy keresgéljen az ember. Örülök, hogy győztetek, a lakógyűlési választáson. Látod ezer ember esetében is, a megszerzett hatalmat milyen nehezen adják ki a kezükből. Úgy kezdődik, hogy elkezdenek egy közösségért dolgozni. Természetesen fizetségért, hisz sok munka van azzal. Aztán egy idő után, egyre több dolog megy saját zsebre. Kiadja, a közös helységet bérbe. A pénzt elteszi. Megszervezi a javíttatásokat. Hosszú távú szerződéseket köt. Rokonnal, ismerőssel, a lakók felügyelő bizottságának megkérdezése nélkül. De hát, mit mondjunk? Ezt látják. Orbán miniszterelnöki irodáját 3 milliárd 925 millió forintért újították fel, rendezték be. A mondják lefestették a kétszáz éves freskókat. Oszt akkor mi van? Hátha egyszer nem tetszett. Különben is. Hogy jött volna az ki? - freskók, egy puritán miniszterelnöki szoba falán. Te nem gondolod, hogy nevetséges lett volna? Gondolj bele. Gyön valami külföldi, oszt asszongya: nézzed mán vaze. Ezeknek nem vót pézük arra, hogy kimeszeltessenek. (bűdiek, azt mondanák pízük). Valószínűleg, nem is illett a képbe, meg az új berendezésekhez az, az ócska freskó. Mondok, egy történetet. Vagy kettőt, - nem tudni, hogy mennyi lesz belőle? A szomszéd garázsban van egy gyermekorvos (igazából nem Ő, hanem az autója). Még az első nagy hullámmal menekült Romániából. Azt mondja Csaucseszku volt ilyen. Ő tudja, mert ott élt (ezt meg, én mondom). Azt hallottam Ő is épített a szülőhelyének futball stadiont. Cirkuszt, kenyeret. Mondták a rómaiak. Azóta sem változott a helyzet. Na, jó. Annyiban, hogy a rabszolgának, magát kell eltartania. A szabadok minden pénzt lenyúlnak. Jegyzem meg. Háborognak itt a demokráciáról, meg rabszolgaságról. A kettő nem zárja ki egymást. A görögöknél, a spártaiaknál volt 5% szabad, a többi rabszolga. A demokrácia a szabadoknak járt, és jár. Tudomásul kellene vennünk, hogy nem lehet mindenki szabad. Mondtam én mindezt, a béke, és a szeretet ünnepén. Ugye milyen, remekül megválasztottam az időpontot. Jut eszembe erről, Erdély. Meg kell hagyni, nagy építkezések vannak. A magyar propaganda szerint, ott nagyon nagy a korrupció. A látottak alapján, azért marad pénz, építkezésre is. Nem kérdeztem meg az idegen vezetőt, hogy ott hány százalék fordítandó vissza a megrendelő zsebébe. Azt sem, hogy milyen a korrupció ellenes ügyészség. Nekünk nincs is ilyen. Bár a Mi politikusaink úgy tartják. A korrupció jó dolog, mert élénkíti a gazdaságot. Bár Viktor minapi nyilatkozatából az derült ki, hogy Ő nem is tudja, van olyan hazánkban, hogy korrupció. Mit mondhatok róla? Ott él szegény, a magyar futball nagyhatalomságának bűvöletében. Még egyszer elnézést kérek Tőled, hogy nem reagáltam időben leveledre.   -.appa.

Persze olvasok én mindenféle dógokat. Ezeket azért írják, nincs nekem ezzel semmi bajom. Napok óta ajánlgatják, néha két egymás alatti sorban is, Liptai bikinis fotóját. Nem tud meglenni, szegény asszonyka anélkül, hogy valami hír ne legyen róla. Így van ezzel „kisunokám” (emlékszel, valami reklámban, Ő volt a kisunoka) Nórika is. Művészi fotót csinál róla, a férje, aki profi fotós. Látod? – milyen tájékozott vagyok. Szerintem elég baj az, hogy egy viszonylag fiatalnőről történő jó fotó elkészítéséhez, művész kell. Klaudiára visszatérve. Annyira mesterkélt az egész nő, (megjelenésében, hanghordozásában, gesztusaiban, olyan műnőnek tűnik) hogy ruhában sem nézegetem. És mégis azt mondom, ha találkoznék vele, és beszélgetnénk, nem tartom lehetetlennek, hogy megváltozna a véleményem. Most biztosan csodálkozol ezen, de jártam már így. A személyes találkozáskor kiderült, egyáltalán nem olyan, az illető, mint amilyennek előtte gondoltam. Erről jut eszembe. Mármint, az unszimpatikus nőkről. Meghan hercegnét, nem hívta meg Katalin hercegné, az ünnepi ebédre. Hát, én se hívom meg. Egy lökött amerikai tyúk, aki megreformálja a brit birodalmat. Na, róla jut eszembe Trump, aki egy csoda. Annyi előnye van a Mi, jó kis Viktorunkkal szemben, hogy Ő aztán nem babusgatja a focistákat. Rendelt Nekik kaját a mekiből. Ott hagyta Őket, hogy jó étvágyat gyerekek. Hallod, elképzelem, ahogy Viktor meghívja a szomszédba, a felcsúti focicsapatot. Asszogya, gyerekik gyertek át. Lesz mangalica zsíroskenyér, meg lilahagyma. Buli lenne igaz? De, nyugodj meg. A Mi ország vezérlő, nemzethy vezetőnk nem ilyen sóher. Szórja a pénzt. Van Neki miből. Igaz, a nyugdíjat nem tudták időben fizetni. A tudományos akadémiának, nem tudják odaadni az első negyedéves költségvetést. Nincs pénz. Ehelyett, azt játsszák, hogy a MÁK-nál hibázott az ügyintéző. Meg azt, mintha Palkovics hülye lenne, és értetlen. Felőlem persze ez is lehet. Ők ismerik, az Ő barátjuk. Hallod? Hirtelen az jutott eszembe, hogy a Himnusz költője, a jövőbe látott, amikor azt mondta: „Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort;
              Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!”                                                                               (fel ne hívj hirtelenjében,tudom, hogy a Huszt-ban van) No, azért van egy kis elírás, dacára annak, hogy napjainkkal, mint messze jövendővel elkészítette, az összevetését. Ott tévedett, hogy nem „hass”, csak hasról beszélhetünk, az Orbán Viktoréról. Az alkotás stimmel. Kósa Lali alkotja a jobbnál jobb törvényeket. Be is adja. El is fogadják. Hallod, nagy szerencsénk, hogy csak gimis érettségije van. Mi lenne itt? - ha el is végezte volna a közgázt. (hát még, ha a jogot?) Szerencsénkre, arra politikusi elfoglaltsága miatt nem vót ideje. A gyarapítást, viszont nagyon eltalálta Kölcsey. Viktor baráti köre betyárosan gyarapszik. Igaz, Ő ezzel, saját bevallása szerint nem foglalkozik. A gyarpodás, az üzlet. De hallod? Van itt nekem gyanúm, az utolsó sor végével kapcsolatosan is. Nem tévedett, a költő, mikor a haza fényre derülését megénekelte? Hát nem hiszem, hogy pont erre gondolt, ami most van.  -.appa.

mert,

egész fiatalon platói szerelembe estem—na ne mondja—tán ott vót— hát tuggya meg hogy platói volt—egy ifa sofőrrel—hogy kerültem a platóra—hát felmásztam—egy kis segítséggel—természetesen a sofőr segített—ami felért egy teljes körű leltározással—és siheder—minden tapasztalat nélküli jánykaként elfogott a vágyakozás—de ojan erősen hogy azóta se sose—bil valamit észrevehetett—azt kérdezte—feljöjjön segíteni hogy kényelmesen elhejezkedjek—nyújtottam a kezem segítettem felmászni—volt ott valami ponyva amit kicsit szétterítettünk—aztán bekövetkezett—már régebben is ábrándoztam erről de nem így képzeltem el—a regényekben meg azokban a szerelmes füzetekben másképpen van—hát ebben igaza van—egyet sem olvastam ami ifa platón egy koszos ponyván teljesedett volna be—higgye el én se ijesmiről ábrándoztam—nem tudom miért tettem—otthon vallásos nevelést kaptam—komoj és megbízható kislány voltam—azért is engedtek el nyugodt szívvel a szüleim—sosem jutott eszembe hogy ijet tenni—nem tudom hogy jutott az eszembe—és főleg nem hogy miért—megkísértett az ördög a testiség képében—összességében keserves árat fizettem érte—az aktus eleje fájt—valahogy végig nem volt jó—feküdtem mint egy darab fa —rám is mordult hogy csinálhatnék valamit—levoltam blokkolva—utána  meg üvöltözött hogy mijen kis rohatt kurva vagyok—szóltam volna neki hogy női bajom van—összekucorodtam mint egy csecsemő és patakokban ömlöttek a könnyeim—rázkódtam—vacogtam és lázasnak éreztem magam —mikor rájött honnan van a vér megijedt—magához ölelt—puszilgatott—miért nem szóltam kérdezte—de én sem tudtam—illetve tudtam de hihető e az hogy egy szüzet ennyire elkapjon a testi vágy egy teljességgel idegen ember érintéseitől—papír zsebkendőkkel megtörölgetett—felöltöztetett

mert,

kérdezheti valaki—vagyis a szabadság fokok alapján kérdezheti is bárki—csak ne tőlem kérdezze—eddigi életem során rengeteg mindent—nehogy azt higgye hogy hüjeséget—egyáltalán nem—kérdeztek marhaságot is—és miért is ne kérdeznének—ki dönti el—mi a hüjeség—meg mi a marhaság —természetesen akinek a kérdést feltették—véleményezhet az is aki hallja a kérdést—de az egyáltalán nem számít—a kérdést fogadón múlik hogy is áll a dolgokhoz—az a nem mindegy—aztán az is nagyon érdekes a válasz hogyan alakul—magával a válasszal is le lehet járatni a kérdező szeméjt —azt nem veszik sokan figyelembe hogy az emberek nem egyformák—mi több nem ugyanúgy élik meg ugyanazt a szituációt—ezt direkt mondtam így—akartam hogy lássa a válasszal is tudunk kirekeszteni embereket a beszélgetésből—természetesen magával az előadás módjával is eltudunk határolódni a hallgatóság egy részétől—ojan szavakat használunk—sőt oj módon szerkesztjük mondandónkat hogy ne legyen könnyen érthető—az imént ugye szituációt mondtam—mondhattam volna akár hejzetet is ezzel az erővel és akkor sokkal több ember számára lett volna érthető—na most meglepetés—hangsújozom önnek—az imént vázolt előadásmódnak nem vagyok híve—én nem hogy nem vagyok híve—inkább elítélem—hiszem ha valaki ki áll egy csomó ember elé—azzal a szándékkal hogy ismeretet ad nekik—ismeretet terjeszt—akkor tegye azt—ne villogjon—ne vakítson a szakszavakkal—azt gondolom hogy aki igazán szereti a szakmáját annak tudnia kell közérthetően is elmondani—akkor közérthetően—érdeklődést keltően magyarul is ismertetni tudja a lényeget—képes arra hogy felkeltse és lekösse a hallgatóság figyelmét—most megcáfolom azt amit az elején mondtam—ha ismeretet akarunk adni akkor nincs hüje kérdés

                                                                              -.appa.