Szeretett testvéreim, akik vagytok a hitben. Meg még abban a tévhitben, hogy gondolunk egyet, és irány a Mars. (Olyan is van, hogy mars haza). Hogy is került az alcímbe, az emberi büszkeség? Meg, mire büszke? Mindenre. Gyakorlatilag akármire is büszke lehet. Például, hogy milyen régi civilizáció, az övé. Nem mintha jelentene valamit is. Most az tűnt fel nekem, hogy mennyire készülünk erre a Mars nevű bolygóra. Komolyan, mondom Nektek az emberiség nem normális. Az is bizonytalan, hogy olyan hosszú úton, mint a Föld-Mars távolság (mikor nagyon közel a vagyunk egymáshoz 225 millió kilométer, ha messze több mint 200 millió) élve tudják e tartani az űrhajósokat. Több mint 110 nap alatt ér oda az űrhajó.  Legközelebb 2035-ben lesz olyan állás, amikor kedvezően indítható rakéta. Tegyük fel, sikerül élve tartani az űrhajósokat. Sikeresen le is szállnak. Örülünk neki piszkosul. Itt jön a következő bökkenő. A Marson is életben kelleni tartani, azokat a (magukat szerencsésnek hivő, szerencsétleneket) szegény űrhajósokat. (Jegyezzem meg záró jelben. Sok ember vállalná az utazást, bár jól tudja, soha nem jöhetne vissza a Földre. Azt nem igen tudja, hogy az sem biztos, hogy odaér). Az ember ugyanis konstrukciójánál fogva különböző dolgokat csinál. Lélegzik, és nem mindegy Neki, hogy mit. Iszik. Az sem mindegy, hogy mit. Eszik is, és gondolhatjátok, az sem mindegy, hogy mit. A Mars elég sivár bolygó. Nincs légköre. Gyakorlatilag semmilyen. Ebből következik, hogy nincs mit belélegezni. Pedig az ember arra is kényes, hogy mit lélegez be. Itt mellé még mágneses sarkok sincsenek, mint a Földön. Pedig, az iszonyatos sugárzás ellen, a mágneses sarkok, és légkör is nagy segítség az emberi élet megőrzésében. Ahhoz, hogy az ott lakó emberek, enni tudjanak, élelmet kell előállítani. Az sem egyszerű. Hitegetnek itt minket, hogy konténeres termelés. Valamelyik sarkon, itt a Földön sikerült. A paprika kivételével, jó néhány zöldséget termesztettek. Hát, ja. De ahhoz is kell levegő, meg víz, mert így szokták meg a Földön. Ott vagyunk hát, hogy a vizet vissza kell forgatni, - még akkor is, ha tényleg van jég - mert növénynek, embernek egyformán szüksége van rá. Állattartásról még nem is beszéltünk. De, ezt most hagyjuk is. Az embernek inni kell. Nem ihat vizet állandóan, mint az oktalan állat. Igyon akkor bort. Nem kell főzni, minta sört, vagy a pálinkát. Ahhoz, csak szőlőt kell termelni. Abból meg bort készíteni. És íme, itt jön képbe újfent, az emberi büszkeség. Ha hiszitek, ha nem? A nem kevesebb, mint 8000 éves bortermelő hagyománnyal rendelkező Grúzia, próbálkozik a megoldással. Ezt a 8000 évet Ők mondják. Kétségtelen, hogy Jézus korában, már volt bor. Igaz annak, csak 2000 éve. Emlékeztetnélek benneteket arra, hogy Jézus a kánai menyegzőn, a vizet borrá változtatta. Tudom, ezt manapság is megteszik. Mármint, hogy a szőlő nélkül is lehet bort készíteni. Erre mondta apám, hogy semmi köze a tőkéhez. Csakhogy, manapság büntetik az ilyesmit. Persze ezzel nem azt mondom, hogy nem csinálják. A büntetéshez lehetőleg el kellene kapni az illetőket. Szóval Grúz borászok fantáziát látnak ebben. Hol van még a Mars utazás? - de már arra törekszenek, hogy kiderítsék, miként lehetne szőlőt termeszteni majd a Marson, amiből bor készíthető. Többféle szőlőt választottak ki, és különböző trükkös módon tesztelgetik, hogyan is terem bizonyos körülmények között a szőlő. Most mondja valaki, hogy az embereknek, nem egyből a piáláson jár az esze. –.appa.