Így álltak a dolgok a szünetben: a lányoktól, mindent tudtam, a rokonokról. Mármint, ami a Rokonok című regényben van. Hittem én. Egyed meg hitte, hogy nem olvastam a művet. Én meg tudtam is, hogy nem olvastam. Szóval jó bulinak nézett ki az egész. Bejött, amit vártam. Papp gyere felelni. Mentem magabiztosan, hiszen a magyar órák előtt csüngtem a lányok ajkain. ( Nem úgy szó szerint, csak képletesen). Most szünetben is felszippantottam, amit kiejtettek a szájukon, és tároltam. Felmerülhet, hogy miért a lányokat hallgattam? Egyszerű a dolog. A fiúk nem mondogatták fel egymásnak az anyagot. Meg kell hagyni, nem volt hülye ötlet a koedukált osztály. Általánosban, amikor ötödikben összeboronáltak Minket a lányokkal, nem volt teljes a lelkesedésünk. Tegyük hozzá, hogy akkor a kislányok, még kislányok voltak. Ellentétben napjainkkal, mikor ma már, biológiailag érett nők akik, gyermeket nemzenek, és a következő évben szülnek is. Teszem hozzá, annyira nem voltak fejlettek, mint napjainkban. Olyan négy-öt évvel voltak fejletlenebbek. Teszem még hozzá azt is, hogy Mi meg, igencsak kisfiúk voltunk. Ezt, hogy így tisztáztuk, a mihez tartás végett, visszatérhetek a magyar órához. Szóval ott álltam a katedra szélén, és válaszoltam mindenre. Egyed nem hitte el. Mentő ötlete támadt. Na, akkor azt mond meg Papp: Boronkay Ferinek milyen rokona? - már nem emlékszem, hogy ki. És itt lefagytam. Látszott rajtam, hogy bajban vagyok. A tanár úr mosolygott. Én, mondtam valamit. Mire diadalmasan kiáltott fel. Nem olvastad! Egyes. Gálánsan megmondta a rokonsági fokot. Mondhatnám, hogy a lányok hibája volt az egész, - mert ezeket a finom rokonsági szálakat nem boncolgatták – de ez nem igaz. Ha én nem mentem hozzájuk, akkor szóltak, hogy menjek csak, és megosztották tudásuk. Gyakorlatilag korrepetáltak. Ennyi kitérő után, most visszakunkorítom a történetet a levélhez. Arra bíztatlak, ne tedd le a lantot. Igazat adok Neked. Én sem értek egyet, a napi rendszerességű napló  írással. Bár, ezek a visszaemlékezésfélék is olyasmik. Pl. amit eddig írtam Neked. Bizonyos szempontból érdekes egy ilyen családi napló is. Vissza lehet nézni,- mi történt a családban. Nagyanyámék bibliája hátuljában voltak felírva: esküvők, születések, és elhalálozások. Azt gondolom, ennek továbbfejlesztése, ez a családi napló. Az a nagyméretű családi biblia, már nincs is. Amúgy meg, Engem nem zavar, hogy a feltett dolgaimra nem írnak. Ha írnak, válaszolok rá. Ha nem, akkor semmi dolgom vele. A blogon írok olyasmiket, hogy egy csomó ember meg sem érti. Engem ez sem érdekel. Az egyszeri, egyszerű bűdi ember, erre azt mondaná: Ű dóga. Különösebben nem merültem bele ebbe a Poet szabályzatba. Sokáig nem is tudtam, hogy lehet kedvencet jelölni. Egyet értek veled. Megy az olvasó gyűjtés. a szívecske gyűjtés. Rengetegen vagyunk ezen a portálon. Több mint 15 000 szerző van. a tagok száma 46 000 körüli, és egyre többen vagyunk.   -.appa. 

A Mi bölcs és megfontolt kormányunknak az idén februárban eszibe jutott – íme, másnak is jutnak eszébe dógok, nem csak nekem - megszünteti a kiskorúakat ellátó,  nagy létszámú otthonokat Magyarországon.  De az, nemcsak úgy van, hogy gyerünk csinájjuk meg, ahogy Fletó mondta anno dacumál. Már más pennával írnak. Ehhez bölcs, és megfontolt döntés kell. Na, ha az kell, akkor döntenek. Úgy döntöttek, hogy a Fóton gondozott gyerekek többsége Kalocsán, Aszódon, Zalaegerszegen és Budapesten kerül elhelyezésre. Mindig vannak kötekedők, jó magyar szokás szerint. A Helsinki Bizottság perre vitte a dógot. Ennek során kiderült – nincs semmilyen szakmai terv a gyerekek elhelyezésére. „A folyamat során egész egyszerűen nem számít, hogy mi lesz ezekkel a testileg-lelkileg beteg gyerekekkel, csak az, hogy valahogy, bárhogy eltüntessék őket az értékes területről. Például úgy, hogy »kvázi gyógyultnak« minősítik őket” – az idézet a Mércéből van. Azért tettem ezt a megjegyzést, mert tudnotok kell, hogy a Mérce, egyértelműen baloldali hírportál.  Szerintem az eljárásban, nincs semmi olyan, amit ki ne próbáltak volna. Láttam, amikor a felülvizsgálaton voltam. A rokkant nyugdíjasok ugyanígy jártak. A dolog úgy esett, hogy nyugdíjba mentem, a nejem halálát követő tíz éven belül. Ekkor lehet kérni, az özvegyi nyugdíjat. Kértem. Felülvizsgálatra küldtek. Hogy miért? Arra kérdésre, hogy - az elmúlt tíz évben romlott e, az egészségi állapotom? Én igennel feleltem. Ez teljességgel hihetetlen volt. Elképzelhetetlennek tartották, hogy valakinek 50 éves korától hatvan éves koráig romlik az egészségi állapota. Ez még az orbánkodás elejére esik. –’ 11 decemberében mentem nyugdíjba. No, ekkor kerültem rokkant nyugdíjasok közé, akiket felülvizsgáltak. Megállapítandó, hogy biza, Ők munkavégzésre alkalmas állapotban vannak. Voltak itt mindenféle betegséggel. Természetesen, a hivatalos álláspont szerint, itt mindenki szimuláns munkakerülő volt, aki az államról akart bőrt lenyúzni. Ezt így nem mondták, de éreztették velünk. Volt, aki menni alig tudott. Aki nem tudott levetkőzni olyan is volt. Ezeknek engedélyezték, hogy a kísérő bemenjen és segítsen. Ezektől, még módosítottak a rokkantsági besorolásukon. Mondogattak ott mindenfélét arról, ismerőseik hogyan jártak. Elképesztő. Az ácsnak, akinek egyik lába hiányzott megállapították, hogy munkaképes. Jegyzem meg hallottam, Orbán mondta a rádióban, mikor felvetették Neki, hogy egy magasban dolgozó magas vérnyomásos alkalmatlan a munkára. Azt mondta, munkalehetőség van. Át kell képezni, ahol nem akadály a foglalkoztatásnak a magas vérnyomás. Szegény áccsal is ez lehetett a helyzet. Tanuljon ötven párévesen olyan szakmát, amihez nincs szükség ép lábakra. Szóval. Azt akarom ezzel mondani, semmi meglepő nincs abban, ha most ezekről a gyerekekről is kiderül, hogy meggyógyultak. Oszt, hamán meggyógyultak, ne mennyék mán kárba ott az a kastély. Hát, de nem? -.appa.

Vagány magány

Nem vagyok fotőjben ülő,

szobában hűsölő,

mások kínjain kesergő.

Régmúlt időkön,

és gyönyörű jövőkön merengő.

De! Azért egy kicsit mégis.

Bennem maradt, mint egy fétis.

Legyen, egy megfejtetlen rejtvény.

A kacatok közt ez is elfér.

                                     -.appa.

Arra gondoltam, hogy lazításképpen egy versikeféleséget teszek fel. Ja. Az a címe, ami a főcím. Alcím meg, egyáltalanjában nincsen.

Nincs ugyan rá semmi okom

az elalvást halogatom.

Sötét éjszaka van. Itt vagyok, szinte vakon.

Kevéske fény szüremlik csak be, ablakomon.

Házunk neszeit hallgatom épp.

(Egy felesleges tevékenység).

Rájövök. Miközben hallgatom,

a kutyaugatást számolom.

(Ez utóbbiról, fogalmam sincs,- vajon minek?)

Tudom. Úgy tartják: nem hallik az égig.

Legalább, nem zavarja a mennybelieket.

Én meg ezektől, még nagy vidáman elleszek.

Azért csak abba hagyhatná éjfélig.

                                                  -.appa.

Tegnap nagy nap volt az ország életében. Dehogy az önkormányzati választás. Megmondom őszintén, bosszantott is a dolog, hogy minden a választással van tele. Hatalmas tétje volt ennek a futballmérkőzésnek. (jól értitek, a választásnak semmi tétje nem volt) A focinak. Na, annak igen. Kijutunk e, az EB-re? Kedves barátaim, és polgártársaim. Örömmel jelenthetem. Kijutottunk az EB-re! Megvertük az Azerieket. Na, jó. Egy kis szerencsével. Ez nem számít, mert aki jó, annak általában szerencséje is van. Lehetne mondani, hogy az nem kis szerencse, hogy a bíró nem ad meg egy szabályos azeri gólt. Az inkább nagy szerencse! (vagy más). Olvasom, hogy nincs olyan forgatókönyv, amiben 15 ponttal nem lehet tovább jutni. Senkit ne zavarjon, hogy 12 pontunk van. Otthon verjük a walesieket, és annyi. Hát jó. Az utóbbi két meccsen látottak alapján nem várható idegenbeli győzelem. Emlékezzetek a mester valami olyat mondott, egyszer lehet rosszul játszani. Na, mi következik ebből? Két rossz után, olyan játékkal rukkolunk elő, hogy mindenkinek tátva marad a szája. A választást is boncoljuk, akkor egy kicsinykét. Budapestet elengedték, meg Tarlóst. Orbán azt mondta, nyert egy jó tanácsadót. Jó Neki. Mit szól Kósa főpolgár. Párnapja még gyalázta Karácsonyt. Ő egyébként, valami főnacsalnik volt (tán Fidesz kampányfőnök), a választás alkalmával. Azért a megyei jogú városokban is érte némi veszteség a Fideszt, de lássátok be. Toronymagasan a legerősebb párt hazánkban. És tudjátok. Az erősebb kutya viszi el a csontot: Nem tudom, - mit szól mindehhez a legfőbb polgártárs? Egyáltalán mennyi ebben a játék? Az ellenzék elvakítása. Rózsaszínköd ereszkedik a szemecskéjükre, és pár év múlva megint szent meggyőződéssel vágnak neki, az országos választásnak, hogy a Fidesz összefogás nélkül is verhető. Emlékezzetek az utolsóra. Pár éve volt csak. Minden politikus meg volt győződve arról, hogy Ő önállóan is nyer. E helyett pofára estek. Gondoljátok meg a történéseket. A jobbik roppant büszke magára. Ők a legerősebb ellenzéki erő. Pécsen feljelentik az Eliost. Oszt akkor mi van? A törvény a Fidesz mellett van. Ők csinálták. Maguknak. Arról nem is beszéltem, hogy lesznek még balhék. Vannak helyek, ahol több a képviselő testületben a Fideszes, mint az ellenzéki. Két dolog lehet. Vagy nem történik semmi? (és nem működik a város). Vagy az történik, amire a Fideszesek szavaznak. Budapest sem ülhet a babérjain. Jó. Hallottam én is. Azt mondta Viktor. Budapest érdekében együtt működik, a főpolgármesterrel. Emlékeztetnélek benneteket arra. Egyszer azt mondta újságírói kérdésre. Igen. Volt olyan, hogy újságírók kérdezhettek Tőle. Szemérmetlenül a szemére vetették, hogy a választási kampányban nem ezt ígérte. Azt mondta. Egy dolog a választás, egy másik dolog a kormányzás. A nagy port kavart Borkai üggyel kapcsolatban is elejtek pár szót. Egy. Nem hiszem, hogy Tarlós emiatt veszített. Ő nem volt a hajón. Nem ölelgetett ledér hölgyeket. Nem kellett volna a legfőbb polgártársnak ellentmondani. Feltételeket szabni. Borkait büntetésként kizárják, és függetlenként vidáman vezeti Győrt. Ha jól viselkedik, akkor majd visszaveszik a Fideszbe. -.appa.

,hogy milyen jól ki is van ez találva. Egyrészt törvényileg. Másrészt taktikailag. Azt mondhatnók, hogy zsarolva vannak a települések, de ne mondjunk ilyet. Tudjuk be annak, hogy nem nyerhet minden pályázat. Gondosan mérlegelik, hogy melyik településnek milyen szüksége van a pénzre. Lehet persze szempont az is, milyen párthoz tartozik a település polgármestere, és nyílván a hozzátartozó testület. Lehet értetlenkedésnek tűnhet számotokra, de én nem értem, ha mindenki a település érdekeit nézi, hogyhogy nem tudnak megegyezni a döntésekben. Jó. Tudom. A testületet köti a párthűség, és nem enged egy nem Fideszes polgármesternek, akkor sem, ha az jó lenne. Egyébként meg úgy sem lenne rá pénz. Kósa is erre célozgatott, hogy az ellenzék a pénzre hajt. Ha buknak nem lesz pénz. Teszem hozzá, ha nyernek, Nekik akkor sem jut. Jól ki van ez is találva. Emlékeztetnélek benneteket, hogy egyszer, mikor bukott a Fidesz, akkor több települést vittek csődbe, a hit hű Fideszes polgármesterek. Egyszerűen eladósították Fidesz parancsra. Természetesen, mikor hatalomra kerültek, ezt a pénzt betették, mindannyiunk pénzéből a konszolidációba. Mellé törvényt módosítottak, ne lehessen településeket eladósítani. Ez így megoldódott. Sok minden mást is törvényileg megszüntettek, amit annak idején a Fidesz alkalmazott a hatalommal szemben. Így például, a tüntetések bejelentése, szervezése lebonyolítása is ezek közé sorolható. Tehát a törvényes rendnek megfelelően működtetik, az ország gépezetét. A győri tegnapi tüntetésről jutott eszembe. Azt olvastam egy helyen, hogy Borkai közpénzen hajókirándulásozott szép lányokkal. Na és, akkor mi van? Irigykedtek? Inkább sajnálnotok kellene. Kapuzárási pánikja van. Nem egyszerű eset az ilyesmi. Megnyilvánulása, hogy elkezdi pánikszerűen habzsolni az életet. Ezért, ne irigykedjetek. Majd megtudjátok milyen az, amikor odaértek. Egyébként meg, ha nem Ő a polgármester Győr nem kap ennyi pénzt. Vagyis, fogjátok fel úgy, ez a pénz nem is hiányzik a városból. Azt gondolom, a tegnapi tüntetés ellenére a gépezet már nem állítható le, és Borkai nyer. Hallottam olyasmit is, hogy Tarlóst hagyják bukni. Merészelt ellenszegülni Orbánnak. Tény, hogy nem nagyon sztárolták. Sőt azt is mondhatjuk egyáltalán nem. Ha ez, így lesz, akkor Budapest nagyon megszívja. Nekik sem fog jutni a pénzből. Jó persze, hogy csűrve, csavarva a kedvenc kerületi polgármestereknek azért adnak, de nem dől majd a lé. Ez mondjuk nem téma, az előrejelzések szerint Tarlós nyer. Ha már, előrejelzés. A minap töprengett el egy cikk, - miért van nagy eltérés az előre jelzések közt? Nem gondolnak arra, hogy a választás után, - mit mondanak? Ezek a felmérések, készülnek, ahogy készülnek. Mindenképpen alkalmasak arra, hogy befolyásolják a közvéleményt. Tehát, ha azt olvassák, ez jól áll, akkor lehet, többen fognak rászavazni. A közvélemény kutatót újabb kutatásra kérhetik fel. Minden mindennel összefügg, mondta sok mindenki. Én speciel Hegelre gondoltam. Ezekre: „minden mindennel összefügg”, „minden totalitásszerűen létezik”, „minden mindennel közvetítődik”, „minden viszonyul” „minden dolog következtetés”. Így van ez. -.appa.

Azt gondolom a következők elsősorban, az alufólia fogyasztás fellendítését szolgálják. Azt mondja, az okosság: „Rosszul sikerült a vasalás, és égett folt lett a készülék talpán? Gyűrj össze egy darab alumínium fóliát, és ezzel dörzsöld át a vasaló talpát – természetesen csak akkor, ha már kihűlt. Újra tiszta és fényes lesz!” Lehet, hogy fényes lesz. A vasaló alja meg, alumíniumos. Mondjuk, ez különösebben nem baj, mert mikor vasal vele az emberlánya, akkor az átkerül a ruhára. A másik okosság szerint. „Ha a vasalódeszkát is beburkolod alufóliával, majd puha törülközőt teszel rá, és ezen vasalsz, azzal energiát is spórolhatsz, hiszen az alufólia visszaveri a hőt, és egyszerre két oldalról simogathatod a ruhát.” Ebben lehet valami, gondolja hirtelenjében az ember. A hő tükör, visszaveri az energiát. Ezért szokták a radiátorok mögé a falra ragasztani. Ami igaz is. Csakhogy az is igaz, hogy ott a fólia vékony hőszigetelő rétegre van ragasztva. Nem közvetlenül a falra. Nem csupán azért kasírozták arra a lapra, mert így könnyebb szállítani. Mindég tanul az ember, csak oda kell figyelni. Ezt is hallottam. Azt mondta nekem az illető. A radiátor, sugárzó hőjét a fólia visszaveri a lakásba. A kintről bejövő hideget, visszaveri a falba. Roppant okos ez a vékonyka fém, hogy ilyeneket tud. Nem gondútam vóna rúla. Na, hogy így ki lettem tanítva, értem a funkcióját, de mire kell a puha törülköző. Miért nem jó más puha anyag. Vasaláskor tehát nagyon hasznos az alufólia. Kár, hogy amire fólia lesz az alamómiumból (ahogy gyerekkoromban mondották), addig sok környezetkárosító technológián megy át az anyag, és lesz belőle az, aminek megvesszük. Tudom. Ne dobjuk ki a használt alufóliát. Ez is újrahasznosítás. Nem kell a fennebb vázolt műveletekhez új alufóliát használni. Csak-hát sütés, főzés közben a fólia szennyeződik. Nem hiszem, hogy jó ötlet élelmiszer maradványokat kenni a vasalóra. Igaz detergensekkel a fólia lemosható. De, akkor mit védtünk a környezeten. De erre is van megoldás, ahogy olvastam. Igaz, nem vasalóra, nem alufólia tisztításra javasolták. Csak az jutott eszembe, ha olyan csodaszer a tea filter, ahogyan a következőkben olvashatjuk, akkor biztos jó erre is. Hozom is az okosságot, ahogy írva vagyon: „Vegyszeres tisztítószereket válthatunk ki a felhasználásával, azaz az ecet, a szódabikarbóna és a citromlé mellett a teafiltert is csatasorba állíthatjuk a makacs szennyeződések elleni harcban. Az edényeket tegyük a mosogatóba, és áztassuk be egy éjszakára néhány használt teafilter társaságában, így másnap a zsíros lerakódásokat sokkal egyszerűbb lesz eltávolítani.” A másik felhasználása a következő: ”Dörzsöljük be az ablakot nedves teafilterrel, majd töröljük tisztára ronggyal, újságpapírral vagy papírtörlővel.” Most attól tekintsünk el, hogy elképzeljük, annak megvalósítását, hogyan is lehet nedves tea filterrel az ablakot dörzsölni. Egyesével? Egy marékkal? Nem megy szét, a nyomás hatására? Jó, jó. Nem gondolkodni kell rajta. Csinálni. Megjegyzem, annak idején az ablakokat ultrás vízzel, meg újságpapírral tisztították. Mi is határőr koromban. Azt még hozzáteszem a lakkozott papír (fényes nyomtatvány) nem megfelelő. Ami tetszik még ebben a cikkben, hogy az ecet, és a szódabikarbóna kikerül a vegyszer kategóriából. Tessen, csak kipróbálni. Munkára fel.  -.appa.

Látom a plakátokon, hogy Csernus Imre pszichológus tart előadást. Témáját tekintve, a párkapcsolatokról, meg ilyenek. Csodálkoztam magamban, de túlléptem rajta. Mit tesz a véletlen, az egyik hölgy ismerősöm mondja, hogy volt Csernus doktor előadásán. Érdeklődésemre azt mondta, hogy jó volt. Érdekes volt, bár neki nem tetszett, hogy kispéciz magának valakit, és az előadása alatt végig azt gyalázta. Akkor két férfi volt, az áldozat. Elgondolkoztam a hallottakon. Emberek elmennek az előadására. Fizetnek érte. Életvezetési tanácsokat ad a plakátok szerint. Elvált ember. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a saját életével sem tudott mit kezdeni. Az jutott eszembe. Senki nem mondja meg Neki, azok közül, akiket megszégyenít: jó gyerek, a saját életed se tudod rendbe tenni. Te papolsz a párkapcsolatokról. Aztán az jutott az eszembe, érdekes lehet egy ilyen előadás. Csak jó pszichológus lehet az ürge. Fel tudja mérni, hogy a nézők közül kik azok, akik nem fognak Neki visszaszólni. Ha érdekel, - miért nem megyek el? Hát annyit nekem nem ér. Pszichológiáról beszélgettem az eddigiekben. Ehhez tartozik gondolatom szerint a vágy is. Olvasgattam egy verset, a vágyakkal kapcsolatban. Lehetne szövögetni hosszasan, ezeket a gondolatokat. Azt gondolom, az ember vágyai nem szűnnek meg. Újabb, és újabb vágyak generálódnak bennünk. Hajlamosak vagyunk álmodozni, ábrándozni. Ha ez lenne? Ha az lenne? Ha lehetőség van, hogy beteljesítsük, akkor lépünk benne, hogy legyen. Ezzel nincs vége, mert aztán megint jó lenne valami. Belegondolva ez addig fokozódhat, hogy levonhatjuk a tanulságot, az ember tényleg hajlamos a mohóságra. Belénk kódolták, hogy szerezni. Birtokolni. A gyermek mit lát? Bizony, kis korától azt látja, hogy feltétlen meg kell annak lennie. Vagyok én olyan ember, mint Ő. Én is megengedhetem magamnak. Nem csoda, hogy kevesen állnak barátnak, aki elszakad az élet hívságaitól. Remetének, még kevesebben szegődnek. Nincs radiátor a barlangokban, meg a fák odvában sem. Igaz központi fűtés van. Padlófűtés is van, meg az oldalfalak is fűtenek. Csak egy baj van, hogy más kezében van a szabályozás. Klímát meg nincs miből beszereltetni. Bocs, hogy így elkalandoztam egy vers elolvasása kapcsán. Kellene valami összegzés féle. Az emberek élete csupa titkok, ami álmokból, valóságokból, és álmodozásokból épül fel. Egyszer-csak nem tudjuk, hol is állunk. Azt is gondolom, sosem tudhatjuk, hogy elszalasztottunk valamit, vagy netalán, éppen jól jártunk. Mondta egyik ismerősöm: nem szabad elszalasztani a lehetőségeket, mert az idő maga az élet. Azt gondolom élet lesz az után is, mikor Mi már nem élünk. Mondhatnánk, ha jól akarod érezni magad, légy szabad. Nagy kár, hogy a szabadság olyan illúzió, melynek érzete igen keveseknek adatik meg. -.appa. 

Na hajjátok, a jutott eszembe, hogy tegnap tettem közzé az „Ami, amiről eszembe jut” című írásomat. Az volt az alcíme, hogy (Lázár, és a Fidesz). Igazatok van. Ez a Lázár, nem az a Lázár. Sőt még csak nem is a bibliai. Annyi köze van Lázár Ervinnek, a Fideszhez, hogy Fideszék szeretnek programokat névhez csatolni. Tuggyátok. Széchenyi, Erzsébet, meg ilyenek. Jutott eszembe. Azt az alcímet is adhattam volna, hogy: Lázár, és a Fidesz kongresszus. Figyelemfelkeltő lett volna annyi bizonyos. Nem lévén tájékozott a dógokban azt sem tudom, a Fideszes Lázár, - ottan vót é, e? Válogassátok ki, melyik bötű szimpatikusabb. Ennyire - de ki is mondhatjuk - nagyon demokratikus vagyok. Mindegyikünk feje felett ott lóg Demokratusz kardja. Ez azért jó, mert ha valami bibi adódik, csak letépitek a lószőrről, oszt elvágjátok a csomót. Hogy milyen csomót? Van egy csomó dolog, amit lehet vágni. Például jó arcot, Néked nem tetsző dolgokhoz. Ebbe ne szőjjetek bele politikai dógokat. Abba ne szójjatok bele. A suszter maraggyon a kaptafánál. Igaz, már az is vasból van. Azt nem tudom, azt is kapta e? Manapság veszik a dógokat, vagy pályázaton nyerik, de ez nem a suszterekre jellemző, mert azok ott tevékenykednek a fánál, amit kaptak.  No, de elgyött a komolyság, meg a felháborodás ideje. Mingyát megtuggyátok Tik is, miről van szó. Ne mongyátok, hogy nincs ilyen szó, hogy Tik. Láthassátok, hogy van, itten írtam. Nem úgy tik, mint a mony. Mármint tikmony. Ami egy elírás. Eredetileg tiknyom lehetett, hiszen szegény tyúk amikor tojik, akkor nyom. Nem pedig mony. De, azt láthassátok, hogy nagy betűvel írtam. Ebből következik, hogy ez biza személyes névmás. Mingyán mondom ne izgágujjatok mán. A Ti-nek a többes száma. Na, ugye? Minek utána, ezt is megoldottuk, mármint a nyelvészkedést. Ez után gyöhet a felháborodás. Olvasom, hogy 12 évesen szült egy kárpátaljai kislány. Az úgy vót, hogy a leányka, és hozzátartozói békésen dógozgattak, a rivnei szeméttelepen. Ne kérdezzétek, - hol van? Elégeggyetek meg azzal, hogy Kárpátalján. Ha többet akartok tudni, ami nem mellesleg dicséretes dolog, akkor Gugli megmongya Nektek.  Hát eccercsak beindul a kislánynál a szülés.  Az édesanyja, aki 27 éves, és itt közbevetem, hogy azért Őrá sem az volt jellemző, hogy a gyermekvállalás előtt karriert épített.  Az anyuka elkísérte gyermekét a szülészetre. Szerintem rendes vót Tűle. Mondhatta vóna: ereggyél gyerekem. Nekem dógom van. Azt írják: orvosait sokkolta fiatal életkora. Még soha nem volt dolguk ilyen fiatal anyával. A jutott eszembe hajjátok. Jól állnak ott orvossal, hogy egy szülő nőre több is jut. Vagy szólt a többieknek? Gyertek mán! Ilyet még nem láttatok.  A tíz órán át tartó vajúdás alatt, az anya próbált közvetíteni gyermeke, és az orvosok között. Hát hajjátok? Mink ennél jobban ájjunk. Igaz, itt településünkön idősebben, 13 évesen szülnek, de Ők már tisztában vannak a dógokkal. Nem kell összekötő, a dokikhoz. Szóval, hogy ebben az Ukrajnában, - mik előfordulnak?  -.appa. 

Először is Lázár Ervin program. Lényege, hogy a gyermek élete során egyszer jusson el koncertre, színházba. Jó ez? Mire megy vele. Életkörülményei miatt, soha többé nem jut el. Akkor az egyszer minek? A múltszázad ötvenes éveinek végén, a hatvanas évek elején, ha anyámnak tetsző darab volt, akkor elmentünk színházba. Így láttam Honti Hannát. A Latabárokat, Feleki Kamilt, Sárdy Jánost.  Középiskolás koromban, Veszprémben volt diák bérlet. Ott jártunk színházba. Egyik mozgató rugója volt, hogy kiszabadultunk a kollégiumból. Aztán kedvet kap hozzá az ember. Margit néni elvitt Minket az operába. A színházi gyorsnak nevezett vonattal jöttünk vissza Veszprémbe. Ezzel jártam úgy, mint a Lázár Ervin programos gyerekek. Életemben, akkor az egyszer voltam operában. Azt gondolom egy alkalom kevés ahhoz, hogy megkedvelje valaki. Pedig Margit néni magyarázgatta a dolgot. A darab is ismerős volt. A Bánk Bánról azért, már volt fogalmam. A zenei világ viszont távol esett Tőlem. Most, amikor a WiFi, vagy a Bluetooth kihangosító rendszert magával hurcoló gyerek, bömbölteti a reppet, vagy a mulatós zenét, - mire megy egy alkalom koncerthallgatással. A színházba járás megmaradt. Már-csak azért is, mert a szocialista brigádnak vállalása volt, hogy színházba, múzeumba megyünk. Megértem én, hogy manapság dolgozni kell. Építeni a kapitalizmust. Nincs idő ilyesmire. Ezek szerint nem is lesz. Életében egyszer jusson el. Ossza be. Mikor böngészgetek a neten, akkor ezt, azt elolvasgatok. Többször figyeltem fel Karafiáth Orsolya nevére. Jó neve van, hát beleolvasgattam az írásokba. Bevallom Nektek töredelmesen, azt hittem, hogy valami nyugdíjas, újságíróról van szó. Most rávettem magam, ha már írok róla, akkor megnézem magamnak. Teljesen elképedtem, hiszen egy fiatal nő képe nézett rám a képernyőről. Ennyit arról, hogy milyen megérzései vannak az embernek, egy-egy cikk olvasgatása eredményeképpen.  Miért jövök ezzel elő? Már mondom is. Azt írja: „A Fidesz tisztújító kongresszusán kimondatott a tizenegyedik parancsolat: Ne mondj rosszat a fideszes társadról! És ki más mondta volna ki az ezidáig kimondhatatlant, mint a felkentek felkentje: Orbán Viktor. A bajtársiasság mostantól azt is jelenti, hogy „tudom, mennyit teszel zsebre, mit össze hazudozol, de kussolok”. „ Hát eddig az idézet. Úgy hagytam az írást, ahogyan volt. Már megszoktam, hogy a cikkek helyesírási hibákkal, meg egyéb elírásokkal jelennek meg. Ez már-már  nem is zavaró. (Pedig de!) Amin most meghőköltem, az nem más, mint az utolsó mondat. Idéző jelben van. Mutatom. „tudom, mennyit teszel zsebre, mit össze hazudozol, de kussolok”. Ez, így ebben a formában. Az én olvasatomban azt jelenti, hogy a citált mondatot, maga Orbán Viktor mondta. Hát én ezt kétlem. Tudom, ha tisztán akarnék látni a kérdésben, akkor meg kellett volna néznem a tisztújító közgyűlésről (bocs kongresszus) megjelent híradásokat. Megkövetelte volna a korrekt tájékoztatás. Nem tettem. Nekem éppen elég volt Orsika írását elolvasni. A felkentek, felkentje tetszett. A többivel úgy vagyok, mint ahogyan a mesékben írva vagyon. Aki nem hiszi, járjon utána. -.appa.