Így álltak a dolgok a szünetben: a lányoktól, mindent tudtam, a rokonokról. Mármint, ami a Rokonok című regényben van. Hittem én. Egyed meg hitte, hogy nem olvastam a művet. Én meg tudtam is, hogy nem olvastam. Szóval jó bulinak nézett ki az egész. Bejött, amit vártam. Papp gyere felelni. Mentem magabiztosan, hiszen a magyar órák előtt csüngtem a lányok ajkain. ( Nem úgy szó szerint, csak képletesen). Most szünetben is felszippantottam, amit kiejtettek a szájukon, és tároltam. Felmerülhet, hogy miért a lányokat hallgattam? Egyszerű a dolog. A fiúk nem mondogatták fel egymásnak az anyagot. Meg kell hagyni, nem volt hülye ötlet a koedukált osztály. Általánosban, amikor ötödikben összeboronáltak Minket a lányokkal, nem volt teljes a lelkesedésünk. Tegyük hozzá, hogy akkor a kislányok, még kislányok voltak. Ellentétben napjainkkal, mikor ma már, biológiailag érett nők akik, gyermeket nemzenek, és a következő évben szülnek is. Teszem hozzá, annyira nem voltak fejlettek, mint napjainkban. Olyan négy-öt évvel voltak fejletlenebbek. Teszem még hozzá azt is, hogy Mi meg, igencsak kisfiúk voltunk. Ezt, hogy így tisztáztuk, a mihez tartás végett, visszatérhetek a magyar órához. Szóval ott álltam a katedra szélén, és válaszoltam mindenre. Egyed nem hitte el. Mentő ötlete támadt. Na, akkor azt mond meg Papp: Boronkay Ferinek milyen rokona? - már nem emlékszem, hogy ki. És itt lefagytam. Látszott rajtam, hogy bajban vagyok. A tanár úr mosolygott. Én, mondtam valamit. Mire diadalmasan kiáltott fel. Nem olvastad! Egyes. Gálánsan megmondta a rokonsági fokot. Mondhatnám, hogy a lányok hibája volt az egész, - mert ezeket a finom rokonsági szálakat nem boncolgatták – de ez nem igaz. Ha én nem mentem hozzájuk, akkor szóltak, hogy menjek csak, és megosztották tudásuk. Gyakorlatilag korrepetáltak. Ennyi kitérő után, most visszakunkorítom a történetet a levélhez. Arra bíztatlak, ne tedd le a lantot. Igazat adok Neked. Én sem értek egyet, a napi rendszerességű napló  írással. Bár, ezek a visszaemlékezésfélék is olyasmik. Pl. amit eddig írtam Neked. Bizonyos szempontból érdekes egy ilyen családi napló is. Vissza lehet nézni,- mi történt a családban. Nagyanyámék bibliája hátuljában voltak felírva: esküvők, születések, és elhalálozások. Azt gondolom, ennek továbbfejlesztése, ez a családi napló. Az a nagyméretű családi biblia, már nincs is. Amúgy meg, Engem nem zavar, hogy a feltett dolgaimra nem írnak. Ha írnak, válaszolok rá. Ha nem, akkor semmi dolgom vele. A blogon írok olyasmiket, hogy egy csomó ember meg sem érti. Engem ez sem érdekel. Az egyszeri, egyszerű bűdi ember, erre azt mondaná: Ű dóga. Különösebben nem merültem bele ebbe a Poet szabályzatba. Sokáig nem is tudtam, hogy lehet kedvencet jelölni. Egyet értek veled. Megy az olvasó gyűjtés. a szívecske gyűjtés. Rengetegen vagyunk ezen a portálon. Több mint 15 000 szerző van. a tagok száma 46 000 körüli, és egyre többen vagyunk.   -.appa.