- A tegnapi reggel megint jól kezdődött. Tovább lehetett aludni. Az emberek többsége ébredt, amikor szokott. Tett-vett, és indult dolgozni. Mennyire jó is volt. Hat órakor teljeséggel világos volt. Hát nem remek? Igaz, cserébe délután ötkor már sötét van. Nyugi! Nem erre értettem a sötétség megújulását. Bizony nem. A reggelire. Figyeljétek meg két hét múlva. Vagyis 11.11.-én reggel hatkor éppen olyan sötét lesz, mint az átállás napja előtti nap reggelén volt. Ennyit róla, hogy mennyit számít az átállítgatás. Semmit. Délután ugyanis teljes erővel megy az otthonokban a világítás. Ne feledjétek azt sem, hogy minden eszköz árammal működik, - akinek van kis szűz Mária szobra, az is.
- Na lássuk, akkor honnan származik az óra állítgatás hibbant ötlete. Benjamin Franklin (igen a feltaláló) nevéhez köthető. 1784-ben vagyunk Párizsban. Itt nagyköveteskedett. Levelet írt a Journal of Paris-nak, a felfedezéséről. Felfedezte, hogy a nap, amikor felkel, rögtön fényt ad. Hát, nem akarom kisebbíteni a neves feltaláló érdemeit, de az oktalan állat is észreveszi, hogy megvirradt. Kiötlötte, hogy az éjszakai bagoly módon élő franciák, gyertyaégető módszere nem a leghatásosabb, és nem túl költségkímélő. Vagyis a franciáknak akart segíteni, hogy ne fogyjon annyi gyertya. Alapötlete volt még az is, hogy mindenki a Nap szabályai szerint éljen. Az is ötlete volt, hogy minden napfelkeltekor süssenek el egy hadászati ágyút. Mondanom sem kell, hogy a franciák nem éltek ezzel a nagyszerű ötlettel.
- Egy angol megszállott 1908-ban terjesztette a parlament elé az óraállítás ötletét. Meg kell hagyni William Willett kitartó fickó volt. Négy éven át benyújtotta ezt. Ám az angolok bölcsek voltak, és a parlament minden alkalommal elutasította ezt az eszementséget.
- Most mondhatjátok: a mai napig van óra állítás. Bizony van, de annak az idióta politikusok az okozói.
- Idő 1916. Zajlik az I. világháború. Németország bevezette az óraátállítás rendszerét, hogy energiát takarítsanak meg a háború céljaira. Ha ott bevált alapon, egy hónap múlva Nagy Britannia is bevezette. Az Egyesült Államok 1918-ban lépett be a háborúba. Ők is bevezették a nyári időszámítást. Mondhatjuk, a hülyeség ragadós.
- Wilson elnöknek ez annyira megtetszett, hogy háború után is megtartotta volna. Csakhogy az amerikai lakosság jelentős része nem állhatta ezt a módit. A farmerek munkája, amúgy is a nap állásától függött. Az akkori amerikai politikusok sokszorta okosabbak voltak a jelen kor Uniós politikusainál. A Mi uniós atyáink hosszú évek óta ragaszkodnak az állítgatáshoz.
- Jean-Claude Juncker 2018. augusztus 31-én jelentette be, hogy eltörlik az EU-ban az óraátállítást. Ez az óta sem történt meg. Ugyanis a tagállamok 2019 elejéig nem jelezték, hogy melyik időzónába szeretnének tartozni. Nem fogjátok elhinni! – a sok nagy hatalmú, nagyon okos (de inkább idióta) politikusnak, ezt a roppant nehéz kérdést nem sikerült megválaszolnia. Hogy mi volt a feladat? Roppant nehéz volt. Annyit kellett volna mondani. A nyárit választom. A másik mondhatta volna: nekem a téli jobb. Ennyit lehet az országok vezetőire bízni.
- Vissza Amerikába. A Kongresszus hatályon kívül helyezte az új rendszert, Wilson megvétózta a Kongresszus döntését. A törvényhozás felülírta az elnöki vétót (elég ritkán fordul elő).
- Vannak vélekedések, hogy az emberek költekezési kedve nagyobb, ha többet van világosban. Ez, már ok lehet arra, hogy állítgassák az órát. Rossz hatással van a fogyasztói társadalom, kereskedelmi tevékenységére. Sose lehessen tudni. Ha kevés a fény a tyúkok is kevesebbet tojnak. -.appa.
