-’24.08.16.

Ez zsinórban a harmadik bejegyzésem, amiben elégedetlenkedek a bankokkal. Hát! – három a magyar igazság. Tegnap reggel 9 után befáradtam az OTP-be, ahogy javasolták. Befizettem a hajójegyeket. Elég sokan voltak. Rosszul számoltam ki, mikor fogy el a nép. Utánam, már nem jött senki. Mondta a hölgy, ez pénzbe fog kerülni. Február óta ezer forint, de emelni fogják hamarosan. Adjam oda a személyi igazolványomat. Azonosítani kell, Ki a befizető. Sikerült. Azért az csak foglalkoztat. 1. A bank el akarja kerülni, az ügyfelekkel való találkozást? Ez által létszámot tud csökkenteni. 2. Annyira pénzéhes, hogy ilyen trükkökre vetemedik. 3. Mindkettő. Nem e miatt, de csúnya fekete felhők gyülekeztek hazánk egén. Az OTP-ből jövet, pár cseppeső látszott a szélvédőn. 11-re 50% esőt jósoltak. Ettől függetlenül készültem a délutáni horgászatra. Levittem a haltartókat, és a bócerkást. Egy órára kisütött a nap, de olyan mértékben, hogy behozta azt a 3 és félórányi kiesést. Attila elment Debrecenbe, évfolyamtársakkal találkozni. Én tettem, vettem, ténferegtem. Elmentem, és vettem szúnyog riasztót. Kétszer is beszélgettem horgászokkal. Telt az idő. Végül, csak úgy döntöttem, hogy kimegyek. Zsuzsinak ígértem pár sütni való kárászt, meg alap lébe valót. Viszem a 3-as spiccbotot, és elszórakozom. Úgy is lett. Gyuszi már ott ült. Mondta, hogy nagyobbak jönnek, mint tegnap. ¾ 5 volt. Pakolgattam. Módosítottam a kaján, hátha nem jön annyi törpe. Nem is jött csak egy, de jött mellé egy küsz, 2 bodri és 6 razbora. A törpe maga lehetett 5 deka. A hat razborával mérve, hét deka volt. A küsz és a bodorkák, nem érték el az egy dekát. A 17 e.kárásszal együtt a zsákmányom 1,24 kg volt. Na, azt nem mondtam, hogy Sanyi (egyik, akivel délután beszéltem, egyébként mind a két horgász Sanyi) tényleg kijött megnézni. Jól elbeszélgettünk. Egy kisebb gubancot kibontottunk. Elcsodálkozott, hogy állandóan kapás van. Azon aztán még jobban, hogy milyen kis halak akadnak meg. A 14-es horog óriási nekik. Egyszer-csak Gyuszi összepakolt. Telefonált Verának, és odajött beszélgetni. Onnantól együtt beszéltünk meg, a különféle horgászatokat. Gyuszi mondta, ott a teknősöd. Nem baj, válaszoltam. Átdobok a másik etetésre. Nem rossz ötlet, - mondta. Végül, azt mondta: na, Én is szerelek egy hármast, és azzal fogok kijönni. Vera megjött (vagy a lánya), Gyuszi fogta a motyóját és elment. ¾ 7-kor befejeztem a horgászatot. Sanyi segített megmérni a halakat, és elment. Megnéztem, elpakoltam e mindent. Hazamentem. Megettem másfél szelet borjúzsíros kenyeret, igazi paradicsommal, és kezdődött a nem szeretem meló. Megpucolni a halakat. Majdnem végeztem a pucolással, mikor Attila hazaérkezett. Ja! A sütnivalók irdalása mára maradt.

U.i. A borjúzsír, baromfi zsír. Neve úgy alakult ki, hogy a boltban olvastam: baromfizsír. Mondom Kati néninek. Kérek egy borjú zsírt. Azt mondta: az nincs. Oda van írva, hogy baromfi zsír. A barom fia, a borjú. Elkezdett hahotázni. Az óta Én borjú zsíros kenyeret eszem. -.appa.