Elsődlegesen türelem. Akinek ilyenje nincs, az ne is kezdjen hozzá. Kell ugye az a kis összehajtott lapocska, amit a boltban adtak. Régen garanciajegynek hívtuk. Most. Jótállási jegy. Jól el is állt egy mappában. Sose gondoltam, hogy szükség lesz rá, de szükség lett. Abban a jegyben, benne kell lennie a blokknak. Jó nagy számokkal, a lap elején van egy budapesti telefonszám. Azon kell bejelenteni, ha valami probléma adódik. Felhívom. Meglepetésemre, viszonylag rövid idő alatt felvette egy hölgy. Mondom, honnan beszélek. Ki fija, borja vagyok, - mint azt a mesehősöktől kérdik. Előadom, szeretnék egy szerelővel beszélni. Mondja Ő, itt nincs szerelő. Mondjam a hibajelenséget. Felveszi, és továbbítja. Mondom Neki, állandóan megy a fagyasztó, és betyárul jegesedik belül. Asszongya erre: a készüléket lehet áramtalanítani. Meg is állapítottam magamban: okos asszony ez. Fennhangon azt mondtam: tényleg lehet, de akkor meg nem fog hűteni. Jóindulatilag megkérdi, ott van a jótállási jegy? Igen. Azt mondja, hogy a valamilyen namber számot adjam meg. Mondám neki, - ezen ilyen szám nincs. Azt mondja, az készüléken van. Mondom, most húzgáljam ki, és keressem a hátulján? Nem. Az belül van. A második, vagy a harmadik fiókban. Hívjam, majd vissza? – kérdem. Nem, majd tarja a vonalat. Megállapítom, hogy rendes Tőle. Jó, hogy horgász vagyok. Viszek fejlámpát, élve a gyanúperrel, hogy a fagyasztóban sötét van. Kéznél a papír, és a toll. A fiókokban nincs adattábla. Jut eszembe, valamikor ez firmatábla volt. Csak hasznos a magyarítás. Térek vissza a fagyasztóhoz. Kinyitom, a gyors fagyasztórekeszt, hát ott van. Kiszedek egy csomó fagyos dógot, de nem tudom elolvasni. Visszamegyek nagyítóért. Ez is fejre rakható, horgászati kellék. Megvan a szám, igaz függőlegesen, és alulról kell olvasni fölfelé. Visszapakolgatok. Mondom, hogy ez, meg ez a szám. Mondja jó. Akkor mondjam, a mit tudom én mit. Kiderül, egy számsort vár tőlem, ami hetessel kezdődik. Erről az előbb még nem volt szó, de nem mondom Neki. Biztos külön rubrika van, oszt most értünk oda. Visszamegyek. Kipakolok. Meglelem, a tábla közepe táján. Boldogan felírom. Elmondom. Most kerítünk sort, a jótállási jegyre. A blokkra. Mikor minden megvan, akkor azt mondja, hogy amennyiben a hibajelenség nem áll fenn, a kiszállási költség engem terhel. Ezt tudomásul vettem. Meg kellett adnom a telefonszámomat.  Elmondta, két munkanapon belül, keresni fog a szerviz munkatársa. Kedélyesen elbúcsúztam Tőle. További szép napot, és kellemes hétvégét kívánva. Ettől teljesen lefagyott. Később jöttem rá, hogy még csak csütörtök van. Ettől nem tudott szegény asszonyka szóhoz jutni. De hajjátok, itt vidéken betyárul repül az idő. Ami Pesten két munkanap? Itt az óta, megint csütörtök van. Hív is egy ember. Mondja, kit keres, és milyen ügyben. Nagyon udvarias, kérdi: mikor lenne alkalmas időpont? Mondom, hogy én most egy hétig nem leszek itthon. Nem merem itt hagyni a fagyasztót, ezért egy ismerősömhöz átviszem, a benne lévő fagyasztott termékeket. Mondta, hogy jó, csak megkérne, akkor én telefonáljak, amikor alkalmas, az időpont. Barátságosan elbúcsúztunk. Egyelőre itt van vége a bejelentéses történetnek.       -.appa.

Ott tartottunk, hogy milyen praktikus is, hogy az embernek találtak ki mutatóujjat. Így van Neki mivel mutogatni. Hát abban igazatok van, hogy a többi ujjunknak is van funkciója, de azt lássátok be mutogatásra ez a legcélszerűbb. Nem vitatva, hogy bemutatni nem ezzel szoktak. A bemutatást most ne úgy értsétek, hogy az ismerőseiteket összeismertetitek egymással. Azt se feledjük, hogy a színészek is előszeretettel gesztikulálnak. Mondhatjátok, hogy mellékes. Én meg azt mondom, hogy nem. Lássátok, be kénytelen vagyok, így elmesélni, hogy tisztában legyetek vele, milyen misztikus események játszódhatnak le egy kocsmában. Jó, tragédiák is, mint Okoska kitiltása, de térjünk vissza Látóhoz. Ő most a nagy produkció. Mint azt már tudjátok. Előlépett a kocsma homályából. Ott áll, egy fénykörben, amit a nap fénye világít meg. Ujja, az ég felé mutat, és zengő hangon azt mondja: Ne járkálj! Ne keresd Őket! Ne menj sehová. Ha újra látni akarod Őket, menj Mónikához. Néma csönd támadt. Na, jó. Nem ez volt az első a mai napon. Ez tuti? – kérdezte Múzsa. De úgy meglepődött halljátok, hogy elfeledett nyafkázni. Erre Látó azt mondta: Isten engem úgy segéljen. Teszem hozzá, annyi pátosszal hangjában, hogy erre már én is azt mondom túljátszotta a látnoki szerepét. Amit még sosem láttak. Múzsa odament, és könnyes szemmel megölelte a Látót. Ne értetlenkedjetek. Nem Látót nem ölelte meg sose könnyes szemmel, hanem egyáltalán senkit se. Sőt semmilyen szemmel nem ölelgetett senkit. Mármint nyilvános helyen. Azért arról voltak sejtések, hogy Pepével kapcsolatban más lehet a helyzet. De ezt, most talán ne forszírozzuk. Intimitás is van a világon. Köszönöm! – kiáltotta Múzsa, és boldogságtól ragyogó arccal elrohant. Disznós Lalában megint megfogalmazódott. Begyön, oszt nem iszik semmit. Micsoda népek vannak? Lalában az volt a jó, hogy igen könnyen tette túl magát, a benne felmerülő kérdéseken. Bármilyen témakörben, kivétel, ha disznókról volt szó. Most nehogy, a disznóság emberi mivoltára gondoljatok. Sertésre kell gondolni. Lala, gyakorta tette helyre, az embereket. Nem disznó, hanem sertés. Aki ezt vitatta, könnyem megkapta: Te vagy a disznó. Most szeretném felhívni a figyelmeteket az empíria fontosságára. Ha Lala eljutott a disznózásig, akkor itt célszerű abbahagyni a diskurzust, mert könnyen jött utána, a „Te mocskos kocsmatőtelék”. A mai események hatása alatt, fagyos hangulatban iddogáltak a jelenlévők. Jegyzem meg, hogy maga az időjárás is megtett mindent, hogy fagyoskodjanak. Ezt elemezgették, mondhatjuk kiscsoportos foglalkozás keretében. Hajnalban nulla fok volt. Mire, Rozoga rezignáltan megjegyezte: hiába no, az április szeszélyes. Szép kánonban, hirtelenjében hárman mondták: de most május van! Na oszt? Attól még az április szeszélyes, - erősítette meg előbbi kijelentését Rozoga. Ezen úgy meglepődtek, hogy egy szót sem szóltak, az időjárásról. Úgyis az lenne belőle, hogy az április szeszélyes, ami a nép ajaka szerint igaz is. Próbálták összehozni gondolatilag, hogy gyön május elejéhez, a szeszélyes április. Mindennek befejezéseképpen Rozoga azt mondta: most lesznek a fagyos szentek, - és minden jót kívánva hazaindult. -.appa.  

Ott tartottunk éppen, hogy Zélali azt kérdezte Okoskától, - hogy kerül valaki önhibáján kívül kocsmába? Mint később látni fogjátok, erre az egyszerű kérdésre Okoska, nem valami okosan válaszolt. Hát, erőszakoskodtak. Meg mindenféle dógokkal rávettek. És barátaim, itt következik, amiről az imént említést tettem, Okoska, ostoba felelete. Féldeciket ígérgettek, meg sört. Értitek? – féldeciket. Gizike halkan szólalt meg. Erről tudták, hogy nagyon rossz előjel. Okoska, drágaságoom. Itt most pár mondatot közbe kell vetnem a helyzet drámaiságának ecsetelése végett. Mint azt már tudjátok, a drágaságomozás ibereli, a suttogást. Bár, időnként Gizike jókedvében is drágámoz, ami még félelmetesebbé teszi a dógott. De tegyük hozzá, kezdtek rájönni, hogy Gizike szeme sok mindent elárul. Most ezek a szemek sötétbe borultak, és villámokat szórtak. Okoska ezt látva lezsibbadt. Attól még jobban amit hallott. Ha ez Neked nem tetszik, ülj buszra, és húzzál be a városba, és igyál féldeciket. Gizike jobbkezével az ajtóra mutatott. Balkezén két ujja nyitva volt. Ebből következőleg Okoska hebehurgya beszédének, meggondolatlanságának súlyos következményei lettek. Az elítélt távozott. Csend honolt a teremben, amint azt később a Diják mondta. Néhányan sajnálták Okoskát. Mások úgy voltak vele: Ű vót hülye. Veszi a bátorságot, meg a botorságot, és megkérdőjelezi a házirendet. Az pedig szentebb, mint az Alaptörvény. Figyelembe véve, hogy az Alaptörvényt többen nem ismerték. Ne vessétek meg Őket, de bizony olyan is akadt, aki mégcsak nem is hallott róla. Most már értitek akkor, mi zajlott le a fejekben, e statáriális eljárás után. És ebben a síri csendben, Múzsa nyafogva szólalt meg, - hát nem segít rajtam senki. De, szólalt meg Zé: Gizike aggyá Neki, egy felest. Vagy vészhelyzetben sem lehet? Gizike nem válaszolt, de a tekintete sok mindent elárult. Zélali se erőltette a dolgot, még a végén Ő is kitiltásra kerül. Múzsa tovább nyafkázott. Nem erről van szó Zéke. Mit csináljak most? Nem láttátok valamerre Őket? Hová menjek? Hol keressem Őket? Már bejártam minden felé. Igyál meg valamit, javasolta ismét Zé. Oszt gondold végig, hol hagytad el, a Te kis társaid. Sehol. Megszunnyadtam kicsinyt. Mire felébredtem, ez a fecni volt az éjjeli szekrényre téve. Olyan jól aludtál. Nem akartunk felkelteni. Ha felébredsz, gyere utánunk. És akkor, mint valami jelenés Látó lépett elő a félhomályból. Nézd Múzsa. Én megértem, az állapotod. Magam is így vagyok ezzel, mikor az én Kisvirágom odavan, valahol. Figyelmeztetőleg felemelte kezét. Mutatóujja, az ég felé mutatott. Esetünkben a kocsma plafonja felé, de most ne hasogassunk itt szőrszálakat. Az is igaz, hogy a mutató ujjat, arra találták ki, hogy mutogasson. Végül is nagyon praktikusan, annak is nevezték. Na, pihenjetek egyet, oszt majd visszatérünk rá. –.appa. 

Lala bámult, mint a vízidisznó Noéra, amikor az arra noszogtatta, hogy kőtözzön mán be végre a bárkába. Majd szavalós kedve támadt, és azt mondta: egyik iker, másik eb. Mék vajon a kedvesebb. Nahát. Meghoztad az ihletet. Ettől az egyik iker eltátotta a száját, és köszönni is elfelejtett. Ezt kisidő múlva pótolta. A másikról nem tudjuk mit csinált. Azt se, hogy hol volt, hisz egyébként együtt mennek mindenhová. Na, meg Pepe, de most az se jött. Zélali megkönnyebbülten sóhajtott fel: legalább erről tudjuk, hogy ez a Múzsaiker. Traktoros Janó egyből megszólalt: oszt ha itt lesz a másik, - akkor vajon honnan tudod, mék a Múzsa? Ezt mond meg nagyokos, - miről különbözteted meg? Ha megfigyeltétek, a traktorosok és a zetorosok mindég is kötekedtek egymással. A zetoros felsőbbrendűnek érezte magát. Egyszerűen magyarázta Zé, a dolgot. Szakmailag jobbak vagyunk, és Mi ismerjük a KRESZ-t is. Most viszont belátta, ha mind a két lány itt lesz, hát bizony nem lesz ember, aki meg tudja különböztetni Őket. Még Pepe sem képes rá. Bár azt mondja, hogy az egyik lánynak, a combja belső felén, középtől, úgy tizenöt centivel feljebb van egy bab alakú foltocska. Természetesen nem hitték. Pepe szívat minket,- mondták. Vagizik vele, hogy Ő miket lát. Mondanom sem kell, hogy a lányok meg nem mentek bele a bemutatóba. Egyöntetűen úgy döntött a kocsma közönsége, hogy kimennek a strandra, és ottan meglesik, Őket. Legnagyobb megrökönyödésükre az Egypepéjű ikrek ebbe, nagy nevetve rögvest bele is egyeztek. Ettől mámoros jókedv keletkezett a kocsmában. Gizike hűtötte le Őket. Mikor lesz az ünnepélyes megnyitó? Miféle megnyitó? – kérdeztek vissza, többen is. A strandé. O, o, jegyezte meg Okoska. Kíváncsicskák a községben, nincs is strand. Még kacsaúsztató sincs. Te, csak ne csicskázzál! Eddig miért nem mondtad nagyokos?- kérdezte Rozoga. Eddig Te is lelkesedtél. Mert kiváncsi vótam, mikor gyösztök rá, a magatok eszitűl. De elég ennyi a nosztalgiából. Vészhelyzet lehetett, hiszen Ők mindenhová együtt jártak. Nem úgy együtt, mint egy, hanem hogy hárman járnak mindenfelé. Az ikrek, és az Ő egy Pepéjük. Mivel Múzsán egyértelműen jelentkeztek a kétségbeesés jelei, azt tanácsolták Neki, hogy nyugodjon meg. Esetleg igyon meg valamit, mert az alkohol oldja a feszültséget. Okoska megerősítette, ez valóban így van. Ő tanulmányaiból emlékszik rá, hogy az alkohol az iparban előszeretettel használt oldószer. Sok mindent nagyon jól old. Az is igaz, hogy villamosságtanból nem emlékszik ilyesmire, hogy feszültséget oldottak volna vele, - de bevallotta, hogy pár előadást sajnos kihagyott. Természetesen önhibáján kívül. Mer hun vótál? - kérdezte Zé. Ha éppen tudni akarod, a kocsmában. Na, ne mán! Hogy kerül valaki önhibáján kívül kocsmába? -.appa. 

Megmondtam én előre, hogy visszatérek még az ügyintézésre. De, sohase hisztek nekem. Mondjuk, erre én magam sem, hogy ilyen hamar. Na, a dolog ott kezdődött, hogy május kettő nekem is az ügyintézés napja volt. Van nekem, egy fagyasztószekrényem. Beko a becsületes neve. Török vendégmunkás, ott dógozik a spájzban, mindjárt az ajtó mellett balról. Ezt azért írtam meg ilyen pontosan, mert jobbról nem lehet szegény, hiszen arra nyílik az ajtó, meg amúgyis ott a fal. Tény, hogy sivár sorsa van, azokhoz a fagyasztószekrényekhez képest, amelyek tágas pincében, vagy garázsban állnak, és vidáman hűtik világukat. Megmondom Nektek úgy, ahogy van. Elejétől kezdve furcsán viselkedik. Tévedtek, ha azt hiszitek, hogy én fenntartással fogadom az idegeneket, de a Lehel, amit csereakcióban odaadtunk, minimum 17 éves volt, és egyszer kellett javítani. Meg ugye a cserekor kellett volna, mert csak ment-ment, mint a hős a mesésben, és már alig hűtött. Férre ne ércsétek mán. A hős nem hűt a mesében, csak megy-megy, míg valahová oda nem érkezik. Most kérdezhetitek, - akko’ meg, minek vettél újat marha? Azt mondta az eladó, hogy nagyon jó áron van. Meg vót a csereakciós kedvezmény.  Mire is én, még bepróbálkoztam, - de ismeretlen. Mire is Ő: na, ne mond, hogy nem hallottál róla. Ezek szponzorálják a Barcát. Az is lehet, hogy a Realt, a lényeg, hogy ott van a mezükön, és látnom kellett volna. Mondom Neki, - Sanyika, hát nekem évek óta nincs tévém, de mikor vót, akkor se néztem foci meccseket. A lényeg, bekót megvettem, sarokba állítottam, és bevízszinteztem, mert azt is kellett. A sarokba állítás ugyan, nem volt feltétel, de olyan kicsi a spájz, hogy ez az egy opció volt. Most itt megmondom Nektek, - mit tanáltam én elejétől furcsának. Egy. Hihetetlenül vékony falu, a régi Lehelhez képest. Mitől olyan energiatakarékos ez? Kettő. Szinte állandóan megy. Hogy lehet, olyan energiatakarékos ez? Három (a kislány, de én most a gyanús dolgokat sorszámozom). Eszement módon jegesedik belülről. Ebbe, valami kvantum alagúton bekerül a víz. Három (nem tévedtem, ez már nem felsorolás) lámpácskája van, ami még trükkösen vetítve is van, hogy jól látsszon. Középen a zöld, az jó. Balról van a sárga, ami folyamatosan világit, ha olyan kedve van. (Most állandóan világít.) Azt jelenti, ráhűt. Hívtam Sanyit, hogy ez gyakran világit. Persze, mert még nem állt be a rendszer. Mikor úgy érzékeli, hogy mindenütt egyforma a hőfok, csak a zöld fog világítani. Igazából elég gyakran találta úgy, hogy rá kell hűteni. Néha megnyomtam az ajtót, és meglepetésemre akkor abbahagyta a pislogást. Az biztos, hogy én aztán gyakran adok Neki feladatot. Fogom a halat. Megpucolom, és odaadom Neki. Itt van szép öcsém, fagyasszad. Képzejjétek mán. Új módit tanált ki. Az utóbbi időben rászokott, hogy a pirosat is pislogtatja. Biza vót olyan, hogy éppen csak hozzáértem, és nemsokára látom, hogy pirosan pislog. Nem jót jelent. Benne egyébként minden tökéletesen fagyott. Néha a zöld világított, de gondoltam bejelentem a szerviznek. Hát hajjátok, nem egyszerű móka az ilyesmi. De ez, egy külön történet.-.appa. 

Komolyan. Tényleg nem olvastam el, de a beharangozó sor alapján van véleményem róla. Írja a cikk: tudományos áttörés. Végleg eltörölhetik az AIDS vírust a Föld színéről. Hát hajjátok, megosztom veletek hirtelen gondolataim. Tuggyátok, mint mondtam Nekik. Ne legyetek abban olyan biztosak! Lesz helyette rosszabb. A színéről igen, - de mi lesz azzal, ami a fonákján van. Most azt hiszitek, hogy hülyéskedek ezzel a fonákjával. Komolyan beszélek. Jó sok évvel ezelőtt Gyuri barátom Afrikában dolgozott. Utat építettek. Az út egy része a dzsungelen ment keresztül. Kitérőként annyit, hogy ahhoz, hogy egy út jó legyen, alap kell. A hazai utak azért rosszak, mert nincs alapjuk. A szocializmusban épített utak azért rosszak, mert a betont, ami az alapba ment volna eladták ócsójér. Alapba ment a beton akkor is, csak ház, meg üdülő alapjába. Most meg azért rossz, mert abból lehet lefaragni azt a pénzt, amit a pályázat megnyeréséért vissza kell csorgatni. Ez után lássuk tovább Gyuri sztoriját, ami az afrikai útépítésről szól. A dzsungel talaja elég bizonytalan volt. Ezért a terv szerint, mélyebbre kellett menni, hogy kellő stabilitást elérjék. Az első időkben Gyuri naponta kijárt megnézni, hogy haladnak a munkák. Azt vette észre, hogy ahol ezt a mélyebb részen átvezető rész útalapját ássák, akkor estére Neki mindég hőemelkedése van. Azt is észrevette, hogy a levegő enyhén savanykás szagú. Nem ment ki olyankor, és észrevette az óta nem volt hőemelkedése.   Egyszer azt mondja Neki a helyettese: valami kerülget, mert napok óta azt tapasztalom, estére hőemelkedésem van. Ne menj ki a területre. meg is beszélték. Ki tudja, mi lehet abban a több ezer éves háborítatlan földben. Az Ebola is valami mocsaras területről keveredett elő. Ha már földről beszéltem eddig, akkor szép átmenetet csinálok a következő témához. Több helyen is felvillant a cikk, hogy három éve elásott lebomló műanyag zacskót kiásták, és egyben van. Hát már miért ne lenne egybe? A zacskók, nem a talajban lévő huminsavak hatására bomlanak, hanem az UV hatására. Azokat érinti, amik kalandos útjuk, és életük során, ki vannak téve a napfénynek. Értitek? - hogy viszegeti őket a szél. Utaznak a vizek hátán, majd az áradó víz kirakja őket valahol az árterekben. Emlékszem, hogy jártam én, az első ilyen szatyrokkal. Kaptam párat. Nem tudtam, hogy ezek lebomló fajták. Eltettem, hisz egy horgásznak mindig jól jön a tasak, a dobozka. Haza érve letettem az asztalsarkára.  Az én tasakom ott is maradt, - az asztal sarkán, ahová letettem. Néhány hónap múlva fel akarom venni, hát az ujjaim között körömnyi műanyag darabkák voltak. Ahogy hozzáértem hullottak széjjel. Pedig annyit voltak csak a napom, amíg hazavittem őket, de ez dosztig elég volt ahhoz, hogy elinduljon a lebomlás. Az most más kérdés, hogy jó dolog e ilyen mennyiségű szenet visszajuttatni a felszínre. Azt tudjuk, hogy égetéssel nem jó a levegőbe juttatni a szenet, mert üvegházhatást okoz. Befejezésül, mit is mondhatnék. Azt mondja a cikk, hogy a kosok olyanok, hogy mindig azt hiszik, igazuk van. Nem lehet Őket meggyőzni arról, hogy nincs igazuk. Most mondjátok meg, - hát mi értelme lenne egy ilyen cikket elolvasni? – ha egyszer úgyis mindig igazunk van?  -.appa. 

Előre vetítem Néktek, hogy lesz még egy ügyintézős sztori, mert május másodikán, én magam is ügyet intéztem.  Azért a biztosítással kezdem, mert az nem mai keletű történet. Az egész ott kezdődött, hogy Zsuzsinak írt az Allianz Hungária biztosító, hogy Ő biza felmondja a Cascót az évforduló napjával. Mert Ő Neki, a szerződés alapján, ehhez joga van. Elmentünk érdeklődni egy olyan emberhez, aki több biztosítónál is tud szerződést kötni. Ha jól rémlik, akkor alkusz a neve. Nem úgy neve, minthogy valaki Erzsike, hanem a foglalkozásának a neve. Mondta persze, keres olcsót. Jöjjünk, amikor a másik megszűnt. Megszűnt. Mentünk. Autó fényképezés kívül, belül, és körbe-körbe.  Hát hajjátok, valami ilyesmi lehet a celebek élete a kifutón. A fotózkodásnak ezzel nem lett vége. A forgalmiról lerángatták a bugyit, és ki lett terítve az asztalon. Hanyatt vágva, jobbján, és balján egy-egy slusszkulcs. Majd hasra fordítva a forgalmit, és természetesen a két kulcsot is, szintén lefotózásra kerültek. Megírták a szerződést. A végén, mondja a hölgy, hogy 41 ezer, és a biztosító mondja meg, hogy hol kell javítattni, különben drágább. Mennyivel drágább? – ha odaviszem, ahová eddig hordtam javítattni. Hatezer forinttal. Át lett írva. Akkor legyen, ez utóbbi verzió. Néhány nap múlva megjön a szerződés. Érdekes módon, az a szerződés, amely a 41 ezres verzió. Párnap múltán megjön a drágább szerződés, amely záradékolva van, hogy a lopás kár ellen nincs biztosítva. Hogy az is életbe lépjen az indítókulcsokat le kell fényképezni. Az ügyintézőnek nem tűnt fel, hogy már van egy ilyen számú szerződés, és ahhoz vannak fényképek. Zsuzsa azt mondja, Ő nem fényképezget, felhívta hát alkusz Erzsikét, akinél kötöttük a biztosítást. Készségesen vállalta, hogy megcsinálja a fotókat. Bemenetünk a biztosítóhoz, ahol szakszerűen megforgatva a kulcsokat, (mintha flekkent sütnénk) elkészültek a képek. Mondjuk én hiányoltam, hogy az éle, meg a két vége nem lett a kulcsoknak lefotózva. A fényképet készítő alkusz Erzsikének is feltűnt, hogy a kulcsok nem egyformák. Mondta Zsuzsa, mert az egyiken gombok vannak, ami nyitja-zárja az ajtót. A másik az nem nyitja távirányítóval a központi zárat, csak kézzel, de az autó indítható. A harmadik kulcs, a szerviz kulcs. Az csak az ajtót nyitja, de a motor nem indítható be vele. Jegyzem meg Nektek, ezt sosem értettem mire való, de úgy vótam vele, - csaknem csinálta vóna a Toyota, ha nincs rá ésszerű indok. Meg is kérdezte Zsuzs: nem kellene ezt leírni. Nem. Ott okos emberek vannak, és majd tudják – mondta a hölgy. Hurrá! Szóval most már sínen van a dolog, él a Cascó. Hiszitek Ti? Telefonáltak, Zsuzsának, hogy a képen lévő kulcsok nem egyformák. (ezek szerint, pont nem egy okoshoz került a fénykép) Persze, hogy nem, - világosította fel Zsuzsa, az érdeklődőt. Az egyik sima kulcs, a másik pedig olyan, ami nyitja, zárja az ajtókat. Ez aztán roppant gyanús lett. Tegnapelőtt május másodikán telefonál egy szakértőember Zsuzsinak, hogy Ő lett megbízva a kulcsok lefényképezésével. Mondta Zsuzsa, hogy most ez nem lehetséges, mert Ő Pesten van. Asszongya erre a szakértő: akkor tudja meg, hogy nincs kaszkója. Zsuzsa mondta, de van, mert erről ott az írás Nála. A lopás kár része nincs csak. A manusz szerint, nem így van. Megegyeztek hétfői fényképezésben. Szóval így állnak a dolgok. Most mondhatjátok, - minek olyan nagy értékű autót venni, amire a biztosító is csak rettegve mer biztosítást kötni?  Hát barátim, kapaszkodjatok meg. Egy ezer köbcentis Toyota Yaris-ről beszélünk, amely 450 000 kilométert futott (jó, kicsit többet, de kicsire nem adunk), és több mint tizenötödik éves. Igaz. Valamiben különleges ez, az autó. Egyetlen olyan Toyota a Földkerekségen, aminek különbözőek a slusszkulcsai.  Ha olyan kedvem lesz, akkor tájékoztatlak benneteket a fejleményekről. Gondoljatok bele. Amíg ez le nem záródik, addig rettegés az élet. Ilyen különleges kulcsokkal rendelkező autót, rosszemberek akár meg is akarhatnak szerezni. Na, abban igazatok van. Az autót, ha viszik is. A csoda kulcsok maradnak. -.appa.

Az úgy van a Poet-on, hogy mindenféle ünnepi alkalomra lehet plusz verseket feltenni. Nem is egyet, kettőt. Külön kedvezmény, hogy ezekre az alkalmi versekre nem vonatkozik a sorban állás. Többnyire, még aznap felkerülnek az oldalra. Ezekből adok, egy kis ízelítőt. Az elsőt, az idei locsolóvers szekcióban tettem közre.

Loccsintóvers

Én, egy kertész legény vagyok.

A kertemben kapálgatok.

El is maradt a verstanulás.

A nélkül pedig, nincs locsolás.

Éppen ezért, kölnivizem nem sajnálom!

Meglocsollak, mint kertemben a virágom.

-’19.04.19.

 A következő, a Valentin napi megmozdulás alkalmából tettem fel.

Bizakodás

Köddel érkezett a virradat.

Rém nyomott tőle a hangulat.

Erőlködik a nap, a ködön át.

Változik e valamit a világ?

Felragyog. Attól mindenki vidámabb.
Talán valami reményt, mégiscsak ad.

Lesz még szerelem. Ma van Valentin nap.

-’19.02.14.

Elégedjetek meg ennyivel. Most, éppen az anyák napi tumultus van. Még nem neveztem semmivel.  -.appa.

Abban igazad van. A nők egyre több jogot kaptak, - ami ugye nem rossz? Vagy nem jó. Vitatkoznak rajta sokat. Nézőpont kérdése. Földrészenként változik ennek megítélése. Sok szervezet védi a nők jogait. Sarkalja, olykor még uszítja is Őket arra, hogy nagyobb szerepet kapjanak a közéletben. Aminek következménye, hogy a nő elhagyja a családot.  Elhagyja, pedig Ő volt az összetartó erő. Azt mondom, a gyermeknevelést is, hogy úgy mondjam hanyagolja. Ezt úgy értem kevesebb idő jut a gyermekeire. Persze, beíratja, mindenféle különórákra. Szerinted, az pótolja az anyai törődést? Az ideges, és elégedetlen anya, - mit mond? Mit akarsz még gyermekem? – azért gürizek, hogy boldogulj. Az a gyerek most szeretne boldog lenni. Tartozni valakikhez, akik a családja. Egy kis kitérésként azt mondom: a politika nem igazán nőknek való. A legtöbb nő jellemzője, hogy nem akarnak mindenképpen, mindenkit lenyomni. Hajlamosabbak megbeszélni a dolgokat. Kevésbé hajlamosak a hazugságra. Túl empatikusak. Lásd be, ezek nem politikusi tulajdonságuk. Változnak az idők folyamán a nők is, ahhoz nem fér kétség. Az látványos változás, hogy a nők öltözködése férfias lett. Nadrágot hordanak. A férfiak viszont nőiesedtek (egyenlőre nem hordanak szoknyát). Elnéztem a középiskolásokat . A lánygyerekek többen dohányoznak, mint a fiúcskák, és baráti beszélgetésen belül is dől belőlük a trágárság. Mentsem Őket, ez lehet a rap eredménye. Nekem nem tetszik, de évszázadok múlva, méltathatják ezt, mint a nyelv megújulását. Visszatérve, a nő családon belüli szerepéhez. Amelyik nő, a régi szerepkört komolyan veszi, arra túl nagy feladat hárul. Ebben keresendő, a konfliktus sok házasság tönkremenetelében. Azt gondolom. A nő maga sincs megelégedve azzal, amit tesz. Amit elért. Nem tudja hozni, ami a génjeiben van. Nem tudja hozni, amit elvár a családja, és nem tudja hozni, amit a társadalom elvár Tőle. Ne csodáljuk, akkor, hogy túlhajszoltak, idegesek. Beszéljünk a női munkáról. Gyermekoromban, hogy volt? Most a saját tapasztalatom mondom. Apám MÁV dolgozó volt. Jegyvizsgáló. Állami állás, jó fizetéssel. A családunkban a női munkát, a hatvanas évek hozták meg. Kellett a pénz, jól jött még egy kereső. Teszem hozzá, előtte is volt propagandája a női munkának, mert Sztahanovista is volt közöttük. Nem ez volt a jellemző. Annyi bizonyos, sokféle nőinek számító munka volt. Például, a szokványos tanítónő, tanárnő, az irodisták, boltosok. Voltak emellett traktorosok, kőművesek, de nem ez volt a jellemző. Aztán később jöttek a fiús szakmák, mint az esztergályos. Aztán még később, a hetvenes években, már nagyon sok nő dolgozott különböző területeken. Olyasmit írok most, amin lehet meg fogsz lepődni. Azt olvastam valahol, hogy nem csak a gyermek várja el a törődést. A férfi is vágyik rá. Rögzült benne, a tisztába tevés, az etetés, az öltöztetés. Elvárja a tisztaruha kikészítését. Előjön a fürdetés utáni vágy. Szóval igénye van, egy kis babusgatásra. A mai modern nő elfoglalt. Nem ér rá erre. Örül, ha idejéből a gyermekeire futja. A férj elég nagyfiú már. Szedje elő a ruháit.       -.appa.  

Kezdjük akkor a legeslegelején, ha egyáltalán létezik ez a túlfokozott szó. Nyugodj meg létezik, hiszen most olvastad. Gyaníthatod, minden a teremtéssel kezdődött. Az ÚR elsőre elfelejtett nőt teremteni. Mit vót, mit tenni? - nagyon ötletesen, a következőt találta ki, a hiányosság megszüntetésére. Az ember (férfi) a porból vétetett. Az asszony az emberből. Hát így lettetek. Pontosabban így lett, mindannyiunk ősanyja Éva. El is indult a szaporodás, annak rendje és módja szerint. Na, nem úgy egyből. Előtte volt egy kis affér, az egészséges táplálkozás miatt. A pektin jó az emésztésnek. Az alma húsa a fogaknak. Szerves savak vannak benne, meg csupa ilyesmi. A lényeg, hogy Éva evett az almából, és szervírozta Ádámnak is. Lopás vétsége miatt kidobták Őket az Éden hotelből, és kényszermunkára ítéltettek.  Évának, mint felbujtónak, halmazati büntetésként ki lett még róva, hogy „igen megnövelem terhességed, fájdalmát, fájdalommal szülöd gyermeked”. Emiatt aztán, hogy a nőkre testálódott a szaporodás nehezebb része, a nőknek jutott az utódok gondozása, a család ellátása. Ez többirányú odafigyelést, és szervezést igényelt. Azt gondolom az előbbiek miatt (törődés, gondoskodás) a nőkben erős empatikus hajlam fejlődött ki. A nők, ez által veszélyesek lettek. Ezért aztán kizárják, kirekesztik Őket. A politikából, a gazdaságból, ezekhez a tevékenységhez az empátia nem illik oda. A férfiak harcoltak. Hol ezzel, hol azzal, de nem nyugodtak. Jelen életükben is (politika, gazdaság, család) harcolnak, mert ez ivódott az ősi génekbe. Ne lepődj meg ezen, hogy a férfi a családon belül is harcol. Nem mondja, de meg akarja mutatni, - ki az úr a háznál? Mindent összevetve, végső soron a nők, a családból is ki lettek rekesztve.  Logisztikai szerepük lett. Legyen minden ott időben. Ha ez meg van, észre se veszik, mennyit dolgozik otthon egy nő. Mikor zavar lép fel, akkor tűnik fel, ez sincs, az sincs. Egy adalék, a nők elkülönültségéről. Gyermekkoromban, a templomban is külön ültek. Az egyik oldalon. A szószék baloldalán ültek a nők, és a kisebb gyerekek (a nagyobb gyermekeknek, az imateremben volt az Istentisztelet). A másik oldalon ültek a férfiak. A zsidóknál még jobban elszeparálták Őket. A zsinagóga karzatán foglalhattak helyet. Onnan, elég sűrű rácson át nézhettek le. Azt kell mondanom a zsidó vallás férfi központú. Igaz, a hagyományos keresztény vallásokban sincsenek papnők. A protestáns vallások hozták meg a nők számára a lehetőséget. De, térjek vissza a zsidókhoz, ha már kijelentettem, hogy férfivallás. Tíz férfi kell az imához. Aztán fiú születéskor, a reggeli imában köszönet jár az ÚR-nak. A papok és a pap segédek is mind férfiak. Aztán ne feledjük. A nagy vallásalapítók, mind férfiak voltak. Mitől lehet ez? – kérdezheted. Egyszerű erre a válasz, mint ezt már az előbbiekben fejtegettem. A nők mást csináltak, megvolt a maguk dolga.   -.appa.