Vasárnap délután, az előzetes terveknek megfelelően, félnégy előtt kicsivel elindultunk az átkötő csatornára. Ábelkát félötkor hozta az édesapja. Nem tudta feltenni a szereléket a botvégére. Mikor tetem fel, akkor esett le neki, hogy nem kell csomót kötni. A hal, közel sem evett úgy, mint kéthéttel ezelőtt. Kérdeztem tőle: széket hoztál? Nem hozott. Mondtam, nem kapja meg az ülőkémet. Kéztörlőt sem hozott, így az apja elkérte az egyiket az enyémek közül, hogy azon üljön a gyerek. Ebből az alakult ki, hogy többnyire azon állt. Most nem fogott első bedobásra halat. Az apja, átköltöztette kettőnk közé. Attila a szokásos 3 m-en. Én is 3-as botot vittem, mert Ábelnek egy 2,70-es bot van gyűrűtlinetve. Javított bot, látszik, hogy törött volt. Hogy ne csaljam beljebb a halat, ezért Én is 3 m-en horgásztam. Az apa, nagy igyekezetében majdnem a vízbe esett. 3,30-on áll a mérce. Napokkal ezelőtt 3,90 volt. Az agyagos part csúszik. Szerencsére hanyatt dobta magát, és nem lett vizes a cipője sem. Azon mesterkedett, hogy etet a gyereknek. Két marék tápot, gyorsan a levegőbe dobott, aminek egy része rám szállt, többsége a szelek szárnyán útra kelt. Kérdésemre azt mondta: etetek. Nem így kell? Csinált 2 gombócot és bedobta. Én is etettem Ábel elé. Voltak kapásai, ilyenkor szépen óvatosan emelte a botot, mintha vigyázna, hogy nehogy megakadjon a hal. Biztatgattuk a bevágásra. Fogott is egy küszt. Egy a levegőből visszaesett. Később fogott még egyet. Közben olyanokkal szórakoztatta magát, hogy a bothegyét húzogatta a vízben. Jól érezhette magát, mert mikor szólt az apja, még maradni akart. Ezek voltak az érdekes részek. Mi maradtunk, és a következő zsákmányra tettünk szert. Attila 3 keszeg 5dg, 3 törpe (ebben volt egy mini) 7 dg. Én fogtam 8 keszeget, ami 12 dg volt. Fogtam 7 törpét (ebből 3 mini volt), 25 dg.

Hétfőn a Nyugatira mentem. A fíderre 30 centis előkét tettem. Vittem a kemény botot. Kiszedtem a csónakból a vizet. Ahogy a szapollyal meregettem a vizet, ott hemzsegett a sok kis keszeg. Meggyúrtam az etetőanyagot. Jó sokat, mert először túlhígítottam. Megszórtam a nádszélét silós kukoricával. Közben Nyugat felől beborult. Na, mondom: a végén még Gizikének igaza lesz, és négyre megjön az eső. Nagy hullám jött a nádszélén egy fordulás után. Nem rablásszerű volt. A fíderen egy pöccintés sem. A babahalak eltűntek. Felrémlet, hogy elrontottam az etetőanyagot. Szórtam a csónak környékére, semmi. Körbe rablások mindenfelé, de egész nagy burványokkal. Süllők űzték a kishalakat. A pergető cucc meg otthon veri a mejjit. Elég erős déli szél kerekedett, ami 10 perc alatt abbamaradt. Szerintem harcsarablás is volt a mederben. Valami csuka, a csónaktól két méterre a víz alatt rabolt, csak az örvénylés látszott. Kis süllő a csónak oldalától olyan 70 centire rabolt. Igaza van Tamásnak. Egy kishalas botot be kell tenni. Kapás semmi. Azon morfondíroztam, pakolok és megyek haza. Megrezdült néhányszor a fíder spicce. Fogtam egy törpét. A kishalak újra gyülekeztek a csónak körül. A beszórt kajánál fortyogott a víz. A keménybotra is puha kukoricát tettem. Ennek eredményeként voltak piszkálások. Oda is dobtam etetőanyag gombócot, meg silós tengerit. Az első kapás nem lett meg, mert csalizáskor a fídert keresztbe tettem az úszóson. Ott is fogtam aztán egy törpét. A keszegek viszont nem akadtak meg a 6-os horgon. Egy szép kiemelés után, elindult a meder felé. 13 dekás vörösszárnyú volt. Kitartottam végig. Csaliztam, de ez a szerlék több halat nem adott. Közben a fíderrel többször bosszankodtam, hogy a zöldséges láda szélénél megakad a damil. (Elmostam ezt a ládát, és száradni a csónakülésre tettem). A fíderrel jöttek a törpék, és akadt egy 3 dekás bodri is. Egy jó rezgetésbe bevágok. A damil azonnal szakadt, de közben megmozdult a láda. Hiba volt, a ládaszárítás. Az úszóst mélyebbre állítottam, és próbálkoztam a fíder helyén. Csak úgy vakra. Vízmélységet sem tudtam mérni. A mérőólom furatán a 6-os horog hegye nem megy át. A A sikertelenség oka, abban keresendő, hogy a vegler nem folyóvízre való. Voltak csipegetések, de eredmény nem volt. A hét törpém 36 deka volt. -.appa.

Ott tartottam, hogy a szúnyogok megörültek. Még-hogy megörültek. Körbevettek, és megállapítottam, hogy erőszakos cselekedetüknek vagyok áldozata. Már megjelenésemkor, mikor lepakoltam megjelent jó pár. Nem fújtam be magam, mert a múltkor két óra múlva annyi szúnyog lepett meg, hogy nem győztem hadonászni. Most az első öt percben agyonütöttem egy csomót. Mikor az ember keze szabad, akkor nem támadnak annyira. Így hagytam, hogy valamennyi megcsípjen. Hosszúelőkés fídert bedobva, elkezdtem a bolonyait hat méterre kihúzni. Nem sikerült, mert kapás volt. Egy 2-3 dekás bodri volt. Utána törpe. Az úszóssal is először keszeg jött, majd arra is törpék. Dobtam kis gombócokat és mikropelletet. Megfigyeltem, hogy párszem pellet dobása esetén hamar kapás jelentkezik. A fídert átdobtam a szembe oldalra. Ott is keszeg jött, majd törpék. Jött egy e.kárász is. Aztán a bolonyaival is fogtam kárászokat. Fogtam vele egy tenyérnyi bodrit is, pedig csak visszadobtam, hogy nehogy gubancolódjon a hosszú zsinór a nádason. A két szem szétrágott csontit vette fel. Volt egy kis probléma. A savanyított tengeri nagyon mállott, így könnyen lelopkodták. A fídert összeszereltem, mert nem lehetett a két botot kezelni. Mégiscsak rablóhalra kellene betenni egyet, vagy pellettel pontyra, és akkor nyugodtan úszózhatnék. Az öregje nem jelentkezik olyan sűrűn, mint az apróságok, meg törpe. A horgászatot pergetéssel fejeztem be. Elsőre egy fluoroscent világítós sárga kétfarkú twisterrel kezdtem. Első dobásra volt egy kicsi koppanás a szembe oldalon, ahol fídereztem. Másodikra is. Gondolom ott lévő törpe lehetett. Cserélgettem a gumikat, de semmi sem történt. Tettem egy Wizardot, amiben szintén volt citromsárga szín. Ez szemben szintén eredményezett egy koppanást. Tovább húzva, az én oldalamon is koppant egyet. Egy ragadozót fogtam a bolonyaival, egy 2 dekás sügért. 16 keszeg volt, 42 dg. 4 e.kárász 78 dg, és 29 törpe 1,6 kg. Volt még egy érdekes dolog. Egy nagyon szép postagalamb leszállt a bejáróra a fíder bottok mellé. Mondtam neki, azt hagyja békén. Nézem a jószágot, hát mind két lábán gyűrű van. Átugrott a levágott nádcsomóra. Megfordult a fejemben, hogy fészek anyagot keres. Aztán eszembe jutott, hogy ez valami verseny galamb lehet, de leszakadt a rajtól. Letottyant a víz szélére és a csónak végénél ivott. Feltotyogott a bejáró mellé. Ott borzolta a tollát (azt hittem beteg), majd bóbiskolni kezdett. Behúzódott a bejáró alá, és bóbiskolt. Egy félóra múlva elkezdett tollászkodni, majd mászkált a bejáró mellett, és csipegetett. Lejött és ivott, majd felröppent a bottok mellé. Kb. 10 perc múlva elrepült keleti irányba.  -.appa.  

- Nagy szomorúság lakozik újabban focisikerektől dagadó keblünkben. Nem úgy jönnek az eredmények, mint azt elvárták volna. Azért még mindég az EB nagy sikerein ábrándozunk, hogy milyen remekül helytálltunk a halálcsoportban. Megismétlem, amit régebben is. Mázlink volt, hogy ilyen laza csoportba sorsoltak Minket. A csoportunkból minden továbbjutó, a következő mérkőzésén vereséget könyvelhetett el magának, és kiesett. Most megy a számolgatás, - hogyan juthatunk tovább?  Minek jutnánk tovább? – kérdem Én.

- Az eukarisztikus világtalálkozóról jut eszembe. Olvastam egy verset, amitől pár gondolat eszembe jutott. Idézek Néktek belőle:

„Adj, Uram, enyhülést,
lélegezhessünk!
Vedd el e büntetést,
újrakezdhessünk!”

Amint azt láthatjátok a szerző (Moravetz Edit) megrázó képekkel mutatta be a kánikulát. A fohász befejezése is reményt keltő. Összeállította versét csodálatosan. Tudjátok, mi jutott eszembe? Mindent végig gondolva, arra jutottam, hogy megint az UR-ra hárul a feladat. Nem Ő hibázott! - hacsak abban nem? - hogy embert teremtett. Azt is gondolom. Ez nem büntetés. Ez következmény, amit Mi generáltunk. Reménykedjünk hát, hogy az UR, (megint) helyrehozza hibáinkat.

• Itt van az Eukarisztikus világtalálkozó. Ma jön a pápa, és misézik a Hősök terén. Nagy show ez most. Nemzetünk nagy vezetői, mind mélyen kereszténnyé lettek. Orbán már régebben is kinyilvánította. Nem régiben Áder Jankó is. Tegnap aztán Kövér Lackó is. Hát hajjátok? Ezzel kapcsolatban azt szeretném mondani (sőt mondom is): az említett keresztények viselkedését, emberi hozzáállását figyelembe véve a történésekhez, Én elhatárolódom Tőlük. Nem vagyok keresztény. Nem kívánok egy véleményen lenni velük, amit cselekedeteikkel véghezvisznek. A kereszténységről alkotott hangzatos megnyilvánulásaik, meglátásaik képmutatóak, és álságosak. Szóval ÚR-am, akkor Én, inkább pogány vagyok.
• Jut eszembe. Köztársasági elnökünk nyugdíjba készül. Korengedményesbe, amelyet 2012-ben megszüntettek. Neki még találtak egyet. Várható nyugdíja 4,4 millió forint. Mire kell Neki a nyugdíj. Megbecsülésünk jeleként, eddig mindent megkapott, és ez után is megkap. Juhász Lászlótól idézem: „ez erkölcstelen és elfogadhatatlan, mivel a legkisebb és legnagyobb nyugdíjak közti eddigi százszoros különbséget százötvenszeresre növeli meg.” Azt gondolom, az a százszoros is túlzás. Gondoljunk bele, a minimálnyugdíj 28 500 forintot tesz ki. Juhász kiszámolta, a minimál nyugdíjon lévő személy,12 és fél év alatt kap annyi pénzt, mint Áder János egy hónapban.
• Ne aggódjatok semmit. A mélyen keresztényi szemléletű vezetőink intézkednek majd. Mondjuk, felemelik a minimál nyugdíjat 31000 forintra. Ne elégedetlenkedjetek. Az majdnem 10 %-os emelés. Ebben a gazdasági helyzetben többre nem telik. A Ki tudja honnan, meg az Afganisztánból idemenekített migránsokat is el kell tartani valamiből.                       -.appa.

Folytatom Neked, a Mi kis világcégünk bemutatását. Nagy manipulációkat csináltak évvégén. Kiutaztattak egy csomó terméket Oroszországba, mintha eladták volna. Következő évben visszautaztatták. Mindezt az Alkaloida költségén, hisz vélhetőleg, az orosz cégnek nem volt pénze. Jó mutatókat hoztak ki, aminek hatására az ICN felfutott a tőzsdén. Természetesen a lufit lehetett fújni egy ideig, de kipukkant. Eladásra került a gyár az indiai Sun Farmának. Még egy adalék, azzal kapcsolatban, hogy manipulációs célokból is történtek vásárlások. Az ICN egy évben vállalati dolgozók gyerekit kivitte nyaralni Kaliforniába. Itt, Nekünk színes kiadványokban, ismertették a nagy amerikai céget. Ebédkor a vállalati étkezdében dicshimnuszos tájékoztatók voltak, zenés műsor keretében. A HR létszáma fel lett futtatva. Sok reklám ajándék, meg ami ilyenkor illik. A gyár belsőútjainak szélén, és az üzemek lépcsőházaiban táblákon hirdették sikereinket, és a terveket. Hidd el. A szocialista versenymozgalom ehhez képest csak smafu volt. Még valami eszembe jutott. Egyszer az egyik vállalati dolgozó kiment látogatóba a nagybátyjához. Történetesen éppen Kaliforniába. Büszkélkedett, hogy Ő az ICN alkalmazottja. Nem is hallottak róla. Kíváncsiságból elment egy gyógyszertárba. Meglepetésére a sikeres világcégnek, nem volt terméke a polcokon. A privatizáció során megvett vállalatok mellett új vállalatok is létrejöttek. Megindultak az úgynevezett zöldmezős beruházások, amik külföldiek által lettek indítva. A külföldi cégek gyárakat, üzemeket telepítettek Magyarországra. Ezekbe a beruházásokba a kormány is beszállt. Nem tulajdonosként, csak különböző, támogatással. Telekkel, közművesítéssel, és milliárdokkal. A kormány magyarázata szerint ez megéri, mert új munkahelyeket teremtenek hazánkban. A támogatások mellet vonzó volt még számukra az olcsó, de szakképzett munkaerő. Azt mondhatjuk, hogy a gazdasági átmenet során az 1990-es években nálunk is kialakult a piacgazdaság. Ennek fokmérője, hogy az évtized végére a magántulajdonban lévő vállalatok termelésének részesedése, a nemzeti jövedelemből egyötödről kétharmadra nőtt. Azt figyelembe kell venni, hogy jelentősen megnőtt a külföldi tulajdonosok aránya. Részesedésük elérte a privatizált vállalatok harmadát. Ezek közül, különösen németországi befektetők jelentek meg nagyszámban. Az összes külföldi magánosító majd egyharmadát Ők tették ki. Mindezeknek a hatására a gazdaságtalanul működő iparágak eltűntek. Mikor sajátzsebre megy a játék, akkor jobban meggondolják a befektetéseket. Ennek következtében eltűnt a textilipar, a növényi olajgyártás és a cukoripar. -.appa.

Szóval, amint látod jöhettek ide a külföldiek csüstűl. Megkeresték a megfelelő embereket. Máshol korrupciónak hívják. Nálunk ez lobbizás. Teszem hozzá, sok esetben a külföldi befektető nem termelni akart. Ezt bácsikád jól látta. Szép lassan leépítette a céget, és a megvásárolt vállalat piacán a maga áruit terítette. Ilyenkor, az új tulaj a vállalatot bezárta, a gépeket, berendezéseket eladták. Volt persze, hogy az újgazda látta mennyivel olcsóbb itt a munkaerő, és ezért itt dolgoztatott. Amerikai cégek milliárdokat befektettek a megvásárolt vállalatba. Itt megtermelték, és nem kellett szállítani. Volt persze, amelyik (mint a Mi ICN-ünk) tőzsdei manipulációra használta fel a megvásárolt Alkaloidát. Eleinte még úgy volt, hogy dollárban kapjuk a fizetést. Ebből persze, nem lett semmi. Az utóbbi tíz évben lehetett hallani olyasmit, hogy néhány bank Euróban fizet. Természetesen nem minden alkalmazottjának. Visszatérve ahhoz, hogy a magyarországi cégnél, az alkalmazottak az anya vállalat bérszínvonalához közeli fizetését kapják. Volt ilyesmiről szó. Ezt a fizetést azonban, az állam sem nézte volna jó szemmel. Példa erre a Legó esete. Azt tervezték, mikor Nyíregyen építeni kezdték, hogy az anyacég munkavállalóinak béréhez közelítő fizetést adnak majd, az itteni munkavállalóknak. A kormány lebeszélte Őket. Azért így is, jó fizetés van, a magyar bérekhez képest. Ugyan ez a helyzet büszkeségeinknél, az autógyáraknál is. Jegyzem meg, hogy a Suzuki hazánkba kerülése Németh Miklós érdeme. Róla azt gondolom, hogy Magyarország első, és egyben utolsó miniszterelnöke, aki az ország érdekeit tartotta szem előtt. Szóval jöhettek ide a külföldiek, szeretettel fogadtuk Őket, és gyakorlatilag azt csináltak, amit akartak.  Persze a kormány játszotta a fejét, hogy ellenőrzése alatt tartja a dolgokat. Amennyiben a vevő nem tarja be a privatizációs szerződésben vállalt feltételeket, akkor az állam visszaveszi a vállalatot. Az Alkaloida esetében is ez volt. Az állam kezében volt az arany plakett. Dérrel, dúrral nekiugrottak az ICN-nek. Az országgyűlési képviselőnk egy dossziét tartva a kezében azt mondta kezében van a dokumentációja a privatizációs szerződésben vállalt dolgokról. Aztán mi történt? Az I. Orbán kormány azt mondta (na, nem nyilvánosan), ha Ők is kapnak 4 milliárd forintot, mint a Horn kormány akkor álgya-bugya, Övék az arany plakett. Mikor ez megtörtént, (a szakszervezet által szervezett tüntetésen) az országgyűlési képviselő széttárta a karját, - nem tehetek semmit. Érdemes megjegyezni, hogy már az első vételnél, Hornnék idejében is volt egy kis suskus. Vagy nem is kicsi. Az első kiírásra is jelentkezett az ICN, csakhogy nem tették le a megfelelő összeget, így a pályázatuk érvénytelen volt. Aztán elindult a lobbizás. Kiderült, hogy az ICN vezér Panics úr, a Milosevics elvtárs sógora. Természetesen vettek Orosz céget is, nagy terveik voltak. Hoztak ide mindenféle dolgokat, ami nem is volt a cég profiljában. Mellé engedélyeztetve sem volt Magyarországon. Érted? Egy magát világcégnek beállító vállalat, aminek a székhelyén az FDA határozza meg a dolgokat, - ennyit nem tud a forgalmazásról? Sokáig ott porosodtak a raktárban, míg el nem vitték valahová.  -.appa.

Úgy alakult, hogy kedden mikor hazajöttünk Attilával akkor megkérdezte,- betolja e netet? Mondtam, hogy persze. Megírom a hétfői fogást a főorvos úrnak. Mondja: nincs áram. Az előbb még megnézte az elektromos órát, most az sem világít. Néztem a biztosítékokat (a bentit, és a lépcsőházit) mind fel van nyomva. Világítás, az egész lakásban volt. Kérdi mi ez a büdös? Én nem éreztem semmit, ami nem csoda, ahány évig ammónia gőzökben dolgoztam a TEVA munkavállalójaként. Nézem egyenként a konnektorokat. Kiderült az Ő szobájában sincs áram. Leszedtem a biztosíték tábla elejét. Nézegetem fázisceruzával. Két biztosítéknál nincs áram. Ahogy nézegetem a sok szürke vezetéket látok egy feketét alul. Megnyomkodom, mozog. Látszik egy helyen a fém. Megpiszkálom, hát pereg róla az égett műanyag.Szerda reggelre beszéltem meg a mesterrel, hogy jön. Nem tudom abban a dzsumbujban, hogy igazodik el. A látott kép alapján, az égett helyett húzni kell egy új szálat. Felmerült bennem, hogy mennyi áramot vételez Tőlem a telefon -, és internetszolgáltató, hogy elég a vezeték. Az biztos, hogy a ruter is melegszik rendesen, pedig az elsőt lecserélték, mert az olyan volt, mint egy rezsó. Akkor a szerelő megszólt, hogy reggel mikor jöttek ránézett, és nem voltam bekapcsolva. A kihúzom, bedugom miatt elromolhat a ruter. Mondtam Neki, hogy akkor jöttök és kicserélitek, elvégre a Tietek. Annak bekapcsolva kell lenni. Mondtam Neki, hogy ez után sem lesz bekapcsolva. Az OTSZ kimondja, hogy a háztartási gépeken kívül ki kell kapcsolni, a gépeket berendezéseket, mikor használaton kívül vannak. Erről nem tudott. Akkor mondta, hogy Ők, mint szolgáltató áramot vesznek le a rendszerük számára. Régen a Matáv még saját árammal üzemeltette a telefonokat. A lakásban, ha nem volt áram, akkor még lehetett telefonálni. Most nem lehet. A mobil attól működik, - mondta. Tudom. Sokan nem is tartanak fenn vonalas telefont. Az országon belül pedig korlátlanul hívhatók róla, a mobilok is. Nem trendi. De nézzük a hétfői történéseket. Reggel bevittem egy ismerősöm a kórházba. Olyan sor állt a 36-oson, hogy a Nyíregy előtti második körforgalom előtt álltunk. Szép lassan araszolgattunk be a felüljáró előtt-ig. Onnan már elég jól lehetett haladni. A meglepetés hazafelé ért.  Zavartalanul lehetett haladni, a néhány piros lámpán kívül. 8 előtt 3 perccel tettem ki a kórháznál, és 8 óra 25-kor Vasváriban voltam. Így aztán készültem, hogy a vasárnap megmaradt majdnem tele tejfeles veder etetőanyagot felhasználom. Lett olyan meleg, hogy 3-kor indultam csak. Szép komótosan becühöltem a motyókákat (110 lépes). Én emiatt nem veszek közel 8 ezer forintért gátjárási engedélyt. Amíg a Vízig adta ki, az 3200 Ft még hagyján volt. Arról ne is beszéljünk, hogy a segédmotoros kerékpárokra is az említett magas összeget kell fizetni (a Vízig, nem kért pénzt). Ja, és autó rendszámra, és névre szól az engedély. Könnyebbség, hogy egy személy több autóra is vehet. Többen mondták, hogy ez rablás. Felvilágosítottam ezeket a sporttársakat, hogy tévednek. A rablás, az személy ellenirányuló erőszakos cselekmény. Besétáltam a csónakhoz a pallón, aminek a szúnyogok nagyon megörültek.  -.appa. 

mert,

megállt előttem a lány és azt mondta―én boldoggá tudnálak tenni―mi a szösz―feleltem―nem is tudtam hogy prosti vagy―látszott rajta hogy elképedt―elkerekedett a szeme―elvörösödött majd a földet nézte―nem nem―hadarta gyorsan―valamit félreértettél―én nem úgy―én én mint― zavartan nézegetett mindenfelé―hát hogy is mondjam csak―de hát érted ―vagy tudod―én a szemét néztem―rosszul viselte―teljesen szétesett― toporgott―a kezeit tördelte―összevissza nézegetett―szánalmas volt―de nem szántam meg―azt mondtam―nem―én nem tudom―de hát te sem tudod―fogalmam nincs miről makogsz itt―de neked se te kis hüje liba― gágogsz itt összevissza―majd ha kitudsz mondani egy értelmes mondatot ―párév múlva―tettem hozzá―majd próbálkozz újra―addig bosszants másokat―hátha ők boldogításnak élik meg―tudom hogy gonosznak tart e miatt de mihez kezdtem volna egy esetlen jánykával―igen―valójában én hoztam zavarba―eleve nem akartam semijen kapcsolatba kerülni vele― minek―tényleg semmit sem akartam tőle―boldogságot meg főleg nem― a fijuktól meg főleg nem―nem volt ronda―sőt―kimondottan csinos― jó megjelenésű volt―mit nem ért ezen az egészen―hogy jön ő ahhoz hogy megszánjon―persze szánalmas vagyok tudom én is―én is megszánnám magam de nem hagyhatom hogy más megszánjon―könyörületességből ne legyen velem senki―jól elvagyok magamban―jó―ez nem teljesen igaz de sikerül azt a látszatot keltenem―én elfogadtam―akkor fogadja el más is―megmondom miért―a boldogság nagyon veszéjes dolog―sose sül ki jó belőle―higgye el―sokszor tapasztaltam már―mindég csalódás követi nagy csalódás―hát elegem lett belőle―végképpen elegem―egyszerű ez―vigyázni―érzelmileg sose köteleződjön el az ember

mert,

az úgy volt hogy húsz valahány év után az istenverte nép megszabadulni vágyott a már emlegetett hazaárulók seregétől―és itt jött be a fidesz  a képbe―mellesleg a fidesz úgy került ebbe az egészbe hogy ígéretet tettek a népnek―azt sugallták hogy megbüntetik a gyurcsány apró maffiát a hazaárulás bűntetteiért―de amint látjuk ezt az egészet―ők is ugyan az az érme csak a másik oldala―hiszen nem történt semmi velük―mi több a hazaárulók ismét lopni szeretnének egy kicsit―ehhez meg is van a megoldás―példaképként követik az itteni―amerikai kommunistákat a megoldásokban―még az is lehet hogy sikerülni is fog nekik amijen buta lett a magyar nép az elmúlt negyven év alatt―az elbutítás is tervszerű volt―mindez az iskolákban kezdődött―így mára már csak  szivárvány oktatás van―a nemzeti összetartozás érzését kitörülni akarják az emberek érzéseiből hiszen a soros féle mocskoknak ez kell a teljes hatalomra törekvésben―az a megvalósítandó céljuk―persze van egy harmadik megoldás is―ha a nép egy kicsit is körülnézne ott van a mi hazánk mozgalom―az lehetne a megoldás―ők talán megmenthetik az országot ezektől a jobbos balos hazaárulóktól―na de hát ki tudhatja ezt―vegyük a donald tramp ellen létrehozott akciót ami az egyesült államokban történt― egy ijen otthon is sikeres lehet―miért is ne lenne―kivan már ez dolgozva ―de tuggya e mi következik majd azután―akkor bizony a magyar népnek vége―véglegesen vége―megmondom mi fog történni―a zsidó pénztőke által hatalomra került kommunisták―a hatalomért cserébe mindenben  kielégítik majd az elvárásokat és teljesen kiárulják az ország maradékát brüsszelnek―hát elgondolkodtam―honnan tudnak erről az itthon sújtalan mi hazánkról az usában―és vajon mitől várnak tőlük sorsfordulást

                                                -.appa.

Attila úgy döntött menjünk az átkötő csatornára. Ott kedvére üldögélhet a karosszékében és horgászhat 3 m-en. Én is elvagyok 3 méteren, tavasszal. Akkor kintebb vannak a halak, mert gyülekeznek az íváshoz. A megyei egyéni bajnokságot Tímáron,  1991-ben 3 m-en nyertem, de egy nagyon erősen áradó vízben. Ilyenkor kijönnek a halak. Benn nagy a sodrás, a víz hordalékokat hoz. A partszéli víz emelkedés hatására mindenféle kaja kerül be a vízbe, és ott bóklásznak. Attila, ezt a módszert szereti, hát hagy horgásszon így. Végig kézben tartott bottal, horgászik. Versenyen más. Azonnal reagálni kell. Ott minden hal számít. Én, nem tartogatom a botot, leteszem. Nincs meg! – oszt akkor mi van? Kevesebbet kell visszadobni. Attila mindég kijavít: visszahelyezni. Én maradtam a négy méteren. Ez egy jó táv állóvizeken, még esetleg az 5 méter (vízmélység függő). Mikor még jártam a Tiszára, meg a Bodrogra, ott 7 méteren horgásztam. Az erőmű alatt, a lépcsőknél elég volt az 5 m is.  Az óta. Éppen a napokban jártunk arra Zsuzsival. Láttuk, hogy mind a két helyen hajókikötő van kialakítva. A másodiknál lehetne úsztatni a ponton hajó mellett. Van visszaforgó, ami kaját rak le. Az ilyesmit szeretik a halak. Ezzel egy baj van, hogy gallyakat is lerak, amiben jól ellehet akadni. No-de, lássuk a nap történéseit. Attila már fogta a halakat, mikor Én még molyováltam valamivel. Elég nehezen indult meg a hal. A csaliként sok csonti, meg a kukorica használata ellenére 6 minitörpét is fogtam. Nagy szétnövés van közöttük. A kisujj egy íznyitől, a két íznyitől kicsit nagyobbakig is vannak. E mellé fogtam 5 rendesebb törpét is. A 11 törpe 23 deka volt. A 6 kicsi két deka lehetett. Egészen szépen nőnek. Ha ezt a növekedési ütemet tudnák tartani, nem is lenne rossz hal a törpe. Erről jut eszembe. Mondja Attila. Ott úszik egy kis csuka. – Látom, egész közel van az úszómhoz. - Dehogy! Itt van előttem a két sulyom között. És így is volt. Akkor az Én általam látott csuka mellé egy kicsit kisebb társult, és átúsztak az Attila által látotthoz. Szépen behúzódtak, az Attila melletti sulymosba. A röhej az, hogy a mellettem lévő sulymosból többször rabolt ki a kis csuka, mikor kis keszeget emeltem ki. Ezek olyan 25-30 centis csukácskák voltak. Minden bizonnyal ideiek. Erről jut eszembe. Gyerekkoromban, a tavaszi zöldár után, a kubikgödrökben különböző halak maradtak. Ezeket nem hagyták ott veszni. Volt olyan, amiben 30 centi körüli csukák voltak. Ezeket kifogták a gödrökből és tepsiben megsütötték. Gyerekkoromban 30 centi volt a csuka mérete. Volt annyi kiló, meg kiló feletti csuka, hogy az ilyen aprókat nem is vitte el senki. Ennyi nosztalgia elég is az apró csukákról. Attila fogott 4 db egy dekás balint. A mellette fogott 10 bodorkája 10 dekát nyomott. Fogtam 11 bodorkát, ami 20 deka volt. Jött egy 30 dekás e.kárász. A vizet még mindig apasztják. A mérce 3,38 cm-en áll. Komolyabb rablás nem volt. A keresztgát helyén volt egy jobb burványlás. Vélem a jobb halak, a nagy apadás miatt kimentek. Ma megint odamegyünk. Remélem a tegnapi kaja hatására jelentkezik majd valamivel több, jobbacska sütnivaló keszeg. -.appa.

Felvetődött, hogy is volt a rendszerváltásnak titulált folyamat, ami tényleg hozott változást, ha nem is olyat, amit a nép elképzelt. Mindenki azt hitte, eljött a csodálatos új világ, amikor mindenki boldog. Lásd, így történtek a dolgok. Itt ugye 1990 utánról beszélek. Annyi bizonyos, hogy a változtatást a társadalom széles tömegei támogatták. A reményeink szerint, hazánkban is végre megkezdődik egy nyugat-európaihoz hasonló fejlődés, aminek hatására az életszínvonal emelkedni fog. Csakhogy a gazdaság átalakítása a vártnál, jóval több zűrrel, és a többség számára nagyobb áldozatokkal járt. A Kádár-korszakban volt ugyan magántulajdon bizonyos keretek között, de a vagyonszerzést erősen korlátozták. Az emberek zöme állami vállalatoknál, és termelőszövetkezetekben dolgozott, annak dacára, hogy a –’80-as évek közepétől, korlátozott mértékben megkezdődött a magántulajdonban lévő gazdasági vállalkozások engedélyezése. A kisebb magánvállalkozások rugalmasabban álltak a dolgokhoz. Ennek köszönhetően olyan szolgáltatások is működőképesek voltak, amiket az állami vállalatok nem tudtak megfelelő színvonalon ellátni. Ezt tapasztalva, a -’80-as évek második felében több állami vállalat vezetése döntött a magánkézbe adásról. Ehhez, egyre bővülő lehetőséget adtak a jogszabályok. A nagy állami vállalatok feldarabolódtak. A kisebb vállalatokat, a magánvállalkozások már jóval kevesebb pénzből meg tudták vásárolni. Ezzel nemcsak vállalatot vettek, hanem piacot is. Ezek, az állami vállalat eladások az 1988–1989-es évektől felgyorsultak. Kétségtelen, hogy a tervgazdaságról, a piacgazdaságra való áttérésnél, szükség volt az állami tulajdon magánkézbe adására (privatizáció). Volt azért egy kis kundéc, a nagy vállalatok feldarabolásában. Úgy aprították fel a vállaltokat, hogy külön szedték, a veszteséges, a kis nyereségű, és a nagyobb nyereségű egységeket. Így aztán, a jobb elvtársak, barátok megvették a jobb cégeket. Következmény: a veszteséges vállaltok, mind az állam nyakán maradtak. Miért csinálták így? Elemzők szerint az eladások szükségesek voltak. Így sikerült a gazdaság hatékony működtetéséhez szükséges tőkét biztosítani. A sumákolások ellenére, a privatizációnak köszönhetően az állam, így is, jelentős bevételekhez jutott. Örömködés uralta az országot, hiszen szabadon választott parlamentünk volt. Akkor láttam, hogy megette a fene az egészet, a vagyonokat (nemcsak a párt vagyont) elkezdték szétosztani, a mindenféle pártok között. Megvolt hát a rendszerváltoztatás. Ez után a privatizációt a szabad parlamentünk szabályozta. Elsősorban a veszteséges vállalatokat igyekeztek magánkézbe adni. A privatizáció ügyeinek intézésére egy állami vállalatot hoztak létre. Annyi bizonyos, hogy 1990 után, már a külföldi vállalatok is vásárolhattak állami tulajdonban lévő cégeket. -.appa.

Szeptember elsejei örömhír. Ami nem is annyira új hír, de ettől még öröm (amennyiben az?). Jegyzem meg, Én már akkor megírtam, amikor Brumi, mint volt polgármester megjósolta, hogy Debrecenben fog folyni a Tisza. A Tócó lesz a Tisza. Mit beszélek? – a Tócóban fog folyni a Tisza. Egyébként a viccelődő nép ajaka mondhatja. Erre vagytok Ti büszkék? – hát, szarni a Tiszátokba. Most mondhatjátok, hogy Brumi jósolt földalatti buszpályaudvart, és teherforgalmat is. Ez igaz. Higgyétek el. Ez a Tisza dolog igaz. Ezt a mostani polgármester is bejelentette. Nehogy férre ércsétek mán. Nem azt mondom ezzel, hogy Papp Laci komolyabb, mint Brumi. Egyáltalán nem. Azt se gondoljátok, hogy Brumi komolyabb mint a mostani polgármester. Brumi, amilyen pozíciókat betölt, a látszatát sem engedheti meg annak, hogy a komolysága kicsit is megkérdőjelezhető legyen. Felejcsétek mán el az örökösödési háborút. Dehogy a Spanyolt. Az 14 évig tartott. Nem is az Osztrákot. Azok is elbíbelődtek nyóc évet. Én a csengeri nő, örökösödési harcára gondoltam, amiben Brumi, mint segítőkész ember részt vett. Haggyuk a háborúskodást, elég Nekünk a soros györgy vezette migránsokkal harcolni. Jól láttátok, Úgy csupa kisbetűvel írva, mint Nemecsek Ernőt. Bár a végén Nemecsek pozitív hős lett, és nevét átjavítják csupa nagybetűre. Jegyzem meg, a következendő generációknak. Nemecsek regény hős a Pál utcai fiúkból. Soros egy magyar származású bankár. Mit mondjak? Módosítva kissé a mondást: bankárról vagy rosszat, vagy semmit. Én most itt nem szidom külön, hogy jönnék Én ahhoz. Soros szidalmazása a Nemzet privilégiuma, de elsősorban Orbáné. A mondandóm ilyen folydogálása után kanyarogjunk vissza a Tócóhoz. Mondta Laci: a Debrecen 2030 program kiemelkedő természetvédelmi projektje a CIVAQUA-program, mely Debrecen környezeti állapotának javítását – a kiszáradó Nagyerdő, az erdőspusztai tavak vízpótlását, a Hajdúsági löszhát öntözésfejlesztését – hivatott biztosítani. A projekt megvalósítására több mint tizenhat milliárd forint áll rendelkezésre. (Mennyit emelik még azt 2030-ig). Hajjátok? - ez bizony szép összeg (belegondolva a 30%-os részesedésbe). Azért azt megemlítem Nektek, ez az egész, durva és indokolatlan beavatkozás a természet rendjébe. A tavak megszűnnek. Mocsarasodnak, rétté válnak, majd ligetes erdővé alakulnak. Egyébként is teljesen eszement vállalkozás. A Tisza rengeteg hordalékot hoz. Ami rakódik ki útközben, de fog maradni belőle a Tócóba vizet szállító csatornába is. A vízben sodródó anyagok ismerik a fizikát, oszt ahol lassul az áramlás ott leülepednek. Vélem nem fog állandóan folyni a víz, - minek is folyna? Aztán, ezt az új csatornát néhány év alatt teljesen benövi a hínár, és a sulyom (ha így haladunk a sulyomra, mint ínség táplálékra, még szükség lehet). A szaporító anyag jön majd a Keletiből. A bőséges termés érdekében, a környező mezőgazdasági területek gazdái megtesznek majd mindent. Jól megműtrágyázzák majd földjeiket, ami majd bemosódik a csatornába. Így nemcsak a föld, de a csatorna is bőven terem majd. A nagymennyiségű növényzet ősszel lesüllyed, ami elrohad ugyan, de emeli a csatorna fenék küszöbét, és az egyre kevesebb vizet fog majd szállítani. Ennyit tennék hozzá, a hipp-hipp hurrá hangulathoz. -.appa.