- Az előző bejegyzésekből az tűnhet ki, hogy nem tüntetem fel jó színben hazánk közéleti történésit. Eszemben sincs ilyet tenni. Megteszi azt helyettem maga a közélet. Megértem Én, a reménytelenhelyzetben lévők reménykedését. Az ember mindég jobbat vár. Mindég jobbat várt. A szomorú az, hogy arra vagyunk szoktatva, hogy már bárminemű kicsinységnek is tudjunk örülni. Vélem, így van ez mindenütt, csak ebben a nagyszegénységben, amiben élünk, a nagyon kicsinek is, nagyon tudnak örülni.
- Azt hiszem, hogy tisztában vagyunk azzal, hogy kormánypropaganda ellenére az Unió sereghajtói vagyunk. Nagyok a különbségek, az Uniós országok esetében. Sajnálatos, de ezek a különbségek egyre nőni fognak. Még egy dolog. Ezek felismerése, amiket eddigi posztjaimban fejtegettem, sokak számára ismert tények. Politikusaink is tisztában vannak vele. Sajnálatos, hogy ez nem segíthet rátalálni a politikai kibontakozás útjára. Azt kell közölnöm veletek. Nincs ilyen út, és a közeljövőben nem is lesz.
- A már emlegetett zseniális képződmény, ahogy Bujusz címkézte a Fideszt, - vajon Orbán zsenijének következménye? Én ellentmondásosnak találom, hogy egy zseniális államférfiú (sok jelzőt mondhatunk Orbánra, de ezt vitatom, mi több erősen kétlem), ilyen alávaló rendszert hozzon létre, és azt üzemeltesse. Vannak megközelítések, miszerint Orbán szegény ember. Ezt anyagi téren értik. Mindent másokért tesz. Teszek Én rá. Értem semmit nem tett, csak elvett. Jelzem nagyon sok, nálam rosszabb sorban, vagy sorsban élő ember van, Orbánnak és ámokfutásának köszönhetően.
- Mi az Ő nagysága? Túlontúl erényes. Mindent odaad másoknak. Magával nem törődik. Ez utóbbi, a külső megjelenésére feltétlenül igaz. Hol számít erénynek, a hatalom mértéktelen gyakorolása? Több irányból is feszegetik, hogy lábbal tiporja az igazságszolgáltatás, az oktatás, a tudományos kutatás vagy a sajtó szabadságát. Az uniós fejlesztési források elosztásánál is arcátlanul osztogatja a pénzt hűbéresei kezébe. Ne mondja senki, hogy mindezt szívjóságból teszi. Kevesebb pénzt szórhatna el építkezésekre, futball-mániájára, hazugságokat hirdető óriásplakátokra. Persze tudom. Az építőipar lendíti a gazdaságot, de minden hasznosul abból, ami felépül. Az utakon kívül, a vasúthálózatok is lerohadnak. Kivétel a felcsúti kisvasút, az összmagyarság nemzeti kisvasútja. A nemzetről jut eszembe. Lassan csordogálva, a nemzeti vagyon Lőrinc barát kezeihez kerül. Jut eszembe. Tegnap volt a névnapja, köszöntsük ebből az alkalomból.
- Tartozom egy vallomással. Előítéleteim vannak Viktorral szemben. Mindég gyanús volt számomra. Érthetetlen volt, - miért csodálták, és csodálják annyian? Orbánt soha, -’98 előtt sem tartottam forradalmárnak. Politikai útkereső volt, hogy a hatalmat megszerezze. Uniós politikájában már politikai szédelgő. Egyik pártcsaládból a másikba. Célja, hogy a szélsőjobb vezér alakja legyen. Hát ez nem fog menni. Azt mondhatjuk látszólag hűséges Putyinhoz. Ez amolyan Horthys dolog. Jóban volt Hitlerrel és Sztálinnal.
- Orbán a hatalom megszállottja. Azt gondolom, hatalma, nem a kivételes tehetségének, jellembeli nagyságának köszönhető. Azt látnunk kell, hogy ellenfelei tehetetlenek. Az ország jelenlegi állapotában, nem is merik átvenni a hatalmat. A hatalmat nem is kellene, csak a kormányzást. Újabb diktátorra nincs szükség. Nincs választható politikai alternatíva. Sokan azt mondják: nem ezt ígérte. Nem jó, amit csinált, de nincs jobb. Jegyzem meg, ez a hozzáállás, rengeteg szavazatot hoz neki. Szerintem többet, mint a kormányzat által agymosásra költött milliárdok. De, miért is fukarkodna a pénzzel. Baráti zsebekbe kerül. -.appa.
